OFF topik

kissé megrökönyödve olvasom fetomytól ezeket a sorokat 😀

na majd ha FeGa változtat ezen a helyzeten 😛kristof

na majd ha FeGa változtat ezen a helyzeten 😛

Az a baj, hogy a nép maga sem tud általánosságban semmit, legalábbis ilyen szinten az amerikai földrajzról, tehát nem igényli azt, hogy az újságírónak legyen róla fogalma. Átlag Béla azt is elhiszi, hogy New York Arizonában van (más kérdés, hogy Amerikát ismerve csak Arizonában lehet 15 New York 😀). Sőt, szerintem sokan azzal sincsenek tisztában, hogy mi az az Arizona pl. és kinézem az emberekből, hogy elgondolkodnak, hogy most akkor melyik város? És mivel manapság a munkák, munkafajták nem azok által vannak ellátva, akik azt tényleg szeretik, hanem mindenki oda megy, ahol talál valamit, az átlag újságíró is leszarja a helyesírást, fogalmazási hibákat, és az adatoknak való utánanézést. Ami meg egyenesen arányos azzal, hogy a munkaadók is leszarják már. Kivéve talán a minőségi újságokat, csak azokat meg nem veszi senki... Pedig mennyit lehetne már csak azzal is lendíteni az ország alapműveltségén, ha az újságírók hivatásként tekintenének a munkájukra, és céljuk lenne legalább egy kicsit a népnevelés, népművelés...

sajnos a magyar újságíróknak az amerikai földrajz nem/sem az erősségeJJ

Meg úgy egyáltalán a földrajz, meg úgy egyáltalán minden.

A Fókusz (pfej! mea culpa, de elcsíptem belőle pár percet) Dzsudzsákról készült riportját az imént "Mahalacskázta" végig a kiváló újságíró.

http://index.hu/kulfold/2011/06/08/pornossal_is_szexemesezett_weiner/
Itt is és más magyar hírforrásokban is miért írnak végig oregoni diáklányról?
Közben minden külföldi forrásban azt írják, hogy a csaj valami community collegeba jár Bellingham, Washingtonban.
Rossz híreket keltenek itt az oregoni diáklányokról, ejnye.Schleck

én Pestre járok suliba de ettől még pápai diákfiúnak tekintem magam 😛JJ

De Genette Cordova nem oregoni szerintem. Legalábbis lakhelyéről sem találtam semmi ilyesféle adatot. Már fontolgatom a perelést. 😀Schleck

jogos, perelhetsz, Seattle-i a lány
sajnos a magyar újságíróknak az amerikai földrajz nem/sem az erőssége

http://index.hu/kulfold/2011/06/08/pornossal_is_szexemesezett_weiner/
Itt is és más magyar hírforrásokban is miért írnak végig oregoni diáklányról?
Közben minden külföldi forrásban azt írják, hogy a csaj valami community collegeba jár Bellingham, Washingtonban.
Rossz híreket keltenek itt az oregoni diáklányokról, ejnye.Schleck

én Pestre járok suliba de ettől még pápai diákfiúnak tekintem magam 😛JJ

De Genette Cordova nem oregoni szerintem. Legalábbis lakhelyéről sem találtam semmi ilyesféle adatot. Már fontolgatom a perelést. 😀

http://index.hu/kulfold/2011/06/08/pornossal_is_szexemesezett_weiner/
Itt is és más magyar hírforrásokban is miért írnak végig oregoni diáklányról?
Közben minden külföldi forrásban azt írják, hogy a csaj valami community collegeba jár Bellingham, Washingtonban.
Rossz híreket keltenek itt az oregoni diáklányokról, ejnye.Schleck

én Pestre járok suliba de ettől még pápai diákfiúnak tekintem magam 😛

http://index.hu/kulfold/2011/06/08/pornossal_is_szexemesezett_weiner/
Itt is és más magyar hírforrásokban is miért írnak végig oregoni diáklányról?
Közben minden külföldi forrásban azt írják, hogy a csaj valami community collegeba jár Bellingham, Washingtonban.
Rossz híreket keltenek itt az oregoni diáklányokról, ejnye.

Még azt is vállalom, hogy megírom az ajánlóját, ha beveszed. 😊Sobri Jóska

JJ VIGYÁZZ, CSAPDA!!! 😀
DS!

szokta közvetíteni valami? tehát ha arra szottyanna kedvem, lenne esélyem nézni?JJ

Eurosport 1-2apeszos

ám legyen 😊 ahogy látom a hollandok kicsit uralják a sportot jelenleg...

illetve örülnék ha lenne még jelentkező pár eseményre, én mostanában kicsit meg vagyok csúszva, de igyekszem majd megírni párat

szokta közvetíteni valami? tehát ha arra szottyanna kedvem, lenne esélyem nézni?JJ

Eurosport 1-2

szokta közvetíteni valami? tehát ha arra szottyanna kedvem, lenne esélyem nézni?

JJ, a SPORTNAPTÁR-adhoz lenne egy észrevételem:
Egyetlen küzdősport sincs benne. Szerintem most a küzdősportok legeilsmertebb, legérdekesebb eseménye a tókiói K-1 GP.
Elég komoly kvalifikációs sorozaton keresztül lehet kijutni, nagyon jók a meccsek szinte mindig, sokan nézik a helyszínen, tévében, igazán elismert sportesemény lett az elmúlt 20 év alatt, és így összegzésként helye lenne a sportnaptárban mindenképp, ezért javaslom a felvételét. Még azt is vállalom, hogy megírom az ajánlóját, ha beveszed. 😊

http://majomszotyi.blog.hu/2011/06/07/bodulatban

Szokásos shit, different day. Szóljatok, ha már mindenki széttiltana a topikól, de az exhibicionizmusom határtalan.

skacok, nem tud valaki egy üzletet vagy jó honlapot, ahol 2,5 inches IDE-s notebook vinyót lehet venni relatíve olcsón? bármilyen segítségnek örülök, előre is köszi!JSanyo

edigital-t nézted?

skacok, nem tud valaki egy üzletet vagy jó honlapot, ahol 2,5 inches IDE-s notebook vinyót lehet venni relatíve olcsón? bármilyen segítségnek örülök, előre is köszi!

Huh, rég volt már a kombinatorika, de azért kíváncsi vagyok, jól gondolkozom-e még.
(i): gondolom ez 1/400
(ii): pontosan kétszer, vagy legalább? Ha pontosan, akkor gondolom (1/20)*(1/20)*(19/20)*(19/20)*3, ha legalább akkor (1/20)*(1/20)*3.
(iii): ha pontosan, akkor szerintem: (3/100)*(3/100)*(97/100)*(97/100)*6. Ha legalább, akkor meg (3/100)*(3/100)*6

Ezek jók?Schleck

Szerintem
(i) jó
(ii) pontosan: nem értem miért kétszer szorzod meg 19/20-dal. Elírás? S nem kell szorozni hárommal.
(ii) legalább: ennek az esélye megegyezik (i) esettel, mert a harmadik esemény bármelyik kimenetele megfelel; a szorzód 100/100 lesz. Nincs hármas - semmilyen szorzó! (Ezek elemi események, mindnek megvan a valószínűségi változója - jól is írtad őket -, ezeket már csak össze kell szorozni. Ezt az eredményt csak akkor kell megszorozni, mondjuk hárommal, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha van három ismétlésre - az egész sorozat ismétlésére - lehetőségünk, akkor mennyi lesz az esélyünk.)
(iii) pontosan: nem kell szoroznod az események számával, a hat meg elírás lehet, négyre gondolhattál.
(iii) legalább: itt sem kell szoroznod az események számával.
Még egyszer: szerintem.tomi-tomi

(ii) pontosan: a kétszer szorzás tényleg elírás volt. azért szoroztam hárommal, mert háromféleképpen lehet a 3ból kettő top 5. ezt nem így kell?
(ii) legalább: akkor itt sem kell a hármas szorzó? mert szerintem több esély van arra, hogy 30 dobásból dobsz 2 hatost, mint arra, hogy egymás után dobsz két hatost. nem?
(iii) pontosan: nem, itt hatra gondoltam, mert 4ből pontosan kettőnek kell lenni top3-nak és kettőnek bottom97-nek. aminél így 4!/2!*2!-tal kell szorozni aszerint, ahogy gondolkodtam, de így utólag belegondolva lehet nem jó ez.
(iii) legalább: akkor ez sem jó.Schleck

Amikor a pontosan kérdésre válaszolsz. Ennél a kérdésnél nincs jelentősége, hogy hányféle módon (sorrendben) állhat elő a kívánt eredmény. Azt, hogy egyszer nem lehetsz benne a Top5-ben, kifejezted az egyszer alkalmazott 0,95 valószínűségi változóval. Csak az a fontos, hogy hány alkalommal (milyen eséllyel) történhet meg. Ha elsőre kiszámítod egy variáció esélyét, akkor szorozhatsz utána a variációk számával, de az másik feladat lenne.
Legalább: Elemi eseményeknél (a kocka nem emlékezik!) a nagyobb esélyt úgy tudod kifejezni, hogy növeled a valószínűségi változód értékét. Akárhányszor dobhatsz, ha ebből csak kettő eredménye fontos (a legalább feltétel miatt), akkor a többi dobásod valószínűségi változója 1 lesz - az utolsó két dobásig bármilyen eredmény megfelel. Egy dolog hogy 30 dobás esetén a hatos előfordulásának várható értéke 5, és egy másik, hogy mennyi a bekövetkezés gyakorisága.
Nem elfelejtkezve arról, hogy szerintem.

Na, egy kis matekfeladvány.. tessék kiszámolni. Tegyük fel 100 ember indul a vb-n(gondolom vannak kiemelések címvédőknek, meg egyebek) . mennyire rá az esély, hogy lesz legalább 1 játékos, aki
(i) két egymást követő évben TOP 5-ben végez
(iii) három évből kétszer TOP 5-ben végez
(iii) négy év alatt kétszer TOP 3-ban végezIgor

Huh, rég volt már a kombinatorika, de azért kíváncsi vagyok, jól gondolkozom-e még.
(i): gondolom ez 1/400
(ii): pontosan kétszer, vagy legalább? Ha pontosan, akkor gondolom (1/20)*(1/20)*(19/20)*(19/20)*3, ha legalább akkor (1/20)*(1/20)*3.
(iii): ha pontosan, akkor szerintem: (3/100)*(3/100)*(97/100)*(97/100)*6. Ha legalább, akkor meg (3/100)*(3/100)*6

Ezek jók?Schleck

Szerintem
(i) jó
(ii) pontosan: nem értem miért kétszer szorzod meg 19/20-dal. Elírás? S nem kell szorozni hárommal.
(ii) legalább: ennek az esélye megegyezik (i) esettel, mert a harmadik esemény bármelyik kimenetele megfelel; a szorzód 100/100 lesz. Nincs hármas - semmilyen szorzó! (Ezek elemi események, mindnek megvan a valószínűségi változója - jól is írtad őket -, ezeket már csak össze kell szorozni. Ezt az eredményt csak akkor kell megszorozni, mondjuk hárommal, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha van három ismétlésre - az egész sorozat ismétlésére - lehetőségünk, akkor mennyi lesz az esélyünk.)
(iii) pontosan: nem kell szoroznod az események számával, a hat meg elírás lehet, négyre gondolhattál.
(iii) legalább: itt sem kell szoroznod az események számával.
Még egyszer: szerintem.tomi-tomi

(ii) pontosan: a kétszer szorzás tényleg elírás volt. azért szoroztam hárommal, mert háromféleképpen lehet a 3ból kettő top 5. ezt nem így kell?
(ii) legalább: akkor itt sem kell a hármas szorzó? mert szerintem több esély van arra, hogy 30 dobásból dobsz 2 hatost, mint arra, hogy egymás után dobsz két hatost. nem?
(iii) pontosan: nem, itt hatra gondoltam, mert 4ből pontosan kettőnek kell lenni top3-nak és kettőnek bottom97-nek. aminél így 4!/2!*2!-tal kell szorozni aszerint, ahogy gondolkodtam, de így utólag belegondolva lehet nem jó ez.
(iii) legalább: akkor ez sem jó.

Na, egy kis matekfeladvány.. tessék kiszámolni. Tegyük fel 100 ember indul a vb-n(gondolom vannak kiemelések címvédőknek, meg egyebek) . mennyire rá az esély, hogy lesz legalább 1 játékos, aki
(i) két egymást követő évben TOP 5-ben végez
(iii) három évből kétszer TOP 5-ben végez
(iii) négy év alatt kétszer TOP 3-ban végezIgor

Huh, rég volt már a kombinatorika, de azért kíváncsi vagyok, jól gondolkozom-e még.
(i): gondolom ez 1/400
(ii): pontosan kétszer, vagy legalább? Ha pontosan, akkor gondolom (1/20)*(1/20)*(19/20)*(19/20)*3, ha legalább akkor (1/20)*(1/20)*3.
(iii): ha pontosan, akkor szerintem: (3/100)*(3/100)*(97/100)*(97/100)*6. Ha legalább, akkor meg (3/100)*(3/100)*6

Ezek jók?Schleck

Szerintem
(i) jó
(ii) pontosan: nem értem miért kétszer szorzod meg 19/20-dal. Elírás? S nem kell szorozni hárommal.
(ii) legalább: ennek az esélye megegyezik (i) esettel, mert a harmadik esemény bármelyik kimenetele megfelel; a szorzód 100/100 lesz. Nincs hármas - semmilyen szorzó! (Ezek elemi események, mindnek megvan a valószínűségi változója - jól is írtad őket -, ezeket már csak össze kell szorozni. Ezt az eredményt csak akkor kell megszorozni, mondjuk hárommal, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha van három ismétlésre - az egész sorozat ismétlésére - lehetőségünk, akkor mennyi lesz az esélyünk.)
(iii) pontosan: nem kell szoroznod az események számával, a hat meg elírás lehet, négyre gondolhattál.
(iii) legalább: itt sem kell szoroznod az események számával.
Még egyszer: szerintem.

Sobri kiinduló állítását, tételét (tény, hogy sötét tarthatja a remit örökké) bizonyíthatatlannak, tehát hamisnak tartom.tomi-tomi

Egyébként ha ismered Gödel vonatkozó tételét, akkor tudod, hogy valaminek a bizonyíthatatlansága nem jelenti azt, hogy hamis, de ez speciel nem ilyen eset.
Figyelj:
Ahhoz, hogy világos nyerjen ugye sakk-matt-ot kell adnia sötétnek. Ez a definíciója a győzelemnek.
De a matt elött sötét van lépésen. Idáig ez is világos.
Sötét célja egy olyan lépés megtétele, amit nem követ világos részéről matt. Szerintem ebben sem lehet vita.
Amíg van ilyen lépése nem jöhet matt, vagyis nem veszíthet, csak ugye az optimálisan legjobb lépést kell megtalálnia.
De innentől érdekes a dolog:
Ha sötét bármit lép, úgyis mattot kap, akkor egy lépéssel vissza kell nézni, hiszen ez a kvázi utolsó lépése kényszerlépés volt, mert elötte eggyel világos olyat lépett, amire nem tudott jót lépni. (Egyébként ezt hívják a sakkban fonalas nyerésnek. Hogy még nincs vége a partinak, van vissza maximum 5 lépéspár mondjuk, de mondjuk az egyik fél, tetszőleges lépésére a másiknak mindig van olyan húzása, ami az egyiket belekényszeríti vagy az azonali vesztésbe, vagy végiglépdelve a maximum hátralévő lépésszámig a vereségbe.)
Szóval így visszabontva kell egy lépés világostól, amire ugye sötét már csak rosszat tud lépni.
És itt jön a bizonyítás érdemi része, mégpedig, hogy feltételezve egy optimális képességű sötétet, nem lesz olyan pont, ahol világos egyértelmű előnyre tud szert tenni. ugye van a kiinduló tempóelőnye, semmi pozíciós, semmi anyagelőny. namost nincs a sakkba kódolva világos győzelme, vagyis csak ez a tempóelőny a garantált, nincs 100%-os kényszerítő erejű lépéssor (és ez nem az én feltételezésem, hanem sakkirodalmi alapvetés) ami világost előnybe hozá. A tempelőny meg önmagában, teli tábláról indulva nem garancia a győzelemre.
De hogy a vita ne fulladjon ki, bedobok egy újabb állítást, Smullyan-szerűen, ami a következő:
Sakkban optimális játékkal sötétnek lehetősége van a remit minden esetben tartani világos játékától függetlenül, vagy világosnak van lehetősége optimális játékkal minden partit megnyernie, sötét erőfeszítéseitől függetlenül.
Mivel ez az állítás így minden lehetséges végkimenetelt lefed, ezért nyilvánvalóan igaz. Amiben az az érdekes, hogy akár így, akár úgy, ha a számitástechnika ilyen ütemben fejlődik, az a sakk haláát fogja jelenteni, mert vagy világos mindig nyerni fog, vagy sötét soha nem fog veszíteni.
Én személy szerint a másodikra szavazok.
És még kiegészítésül annyit, hogy mind ez abból következik, hogy bár emberi ésszel felfoghatatlanul kurva sok lehetőség van egy adott helyzetben lépni, ettől függetlenül megszámlálhatóan véges mennyiségű kimenetel lehetséges, csak memória és agy kell hozzá.Sobri Jóska

Ez tetszik!
Gödel tétele nem pontosan ezt mondja. Egy rendszerben óhatatlanul (szükségszerűen) van olyan tétel, amely a rendszer eszközeivel nem bizonyítható vagy cáfolható. De hogy miért pont a Te mondatod lenne az a bizonyos tétel a sakkban? (Ha a teljességi tételére gondoltál, az meg inkább cáfol Téged: ha egy mondat minden modellben igaz, akkor az a mondat bizonyítható. Vulgáris megfogalmazások!)
A levezetésed nagyon klassz, és a korábbiakban (előre) egyet is értettem a konzekvenciáiddal: nincs olyan világos lépéssorozat, amelyik biztos győzelmet eredményezne, a kiinduló állapot egyensúlyi helyzet, és a kezdés nyújtotta tempóelőny kellően kevés ahhoz, hogy sötétnek könnyebb legyen tartania az egyensúlyi állapotot, mint világosnak kibillentenie azt.
Szerintem a létező aprócska helyzeti különbség (a tempóelőny) pont azt eredményezi, hogy bár (érzés alapján) kijelenthetjük, hogy világosnak nincs tuti lépéssorozata a győzelemre, ebből nem következik, hogy sötétnek viszont van a döntetlenre.
Érdekes egyébként, hogy - ki nem mondva - mindannyian azt véljük, hogy sötét csak világos hibája esetén nyerhet. Tényleg igaz ez? Tehát az új tételed nem fed le minden lehetséges végkimenetelt. 😊 Btw. ha igaznak feltételezem az új tételed, akkor én inkább a világos győzelemre fogadnék. Nekem könnyebnek tűnik tökéletes (optimális) játékkal a kétségtelenül létező előnyt megtartani, mint tökéletes játékkal behoznom a hátrányomat, feltételezve, hogy mindkét játékos tökéletes játékot játszik.
Egy adott helyzetben nincs olyan felfoghatatlanul sok lehetőséged lépni, de már a harmadik lépéspárt követő lehetséges helyzetek száma iszonyú magas. Emiatt is (és talán azért mert a sakk több, mint puszta matematikai probléma) a sakk programok nem pusztán matematikai algoritmusokkal dolgoznak, hanem sakk helyzetet (duplagyalog, szabad bástyavonal, meglévő futópár stb.) is elemeznek lépéseik során. Szóval én nem hiszem, hogy bekövetkezik a sakk halála, nem fogunk ráakadni a tökéletes (bármit dugsz, három! 😊 ) játékra.

Na, egy kis matekfeladvány.. tessék kiszámolni. Tegyük fel 100 ember indul a vb-n(gondolom vannak kiemelések címvédőknek, meg egyebek) . mennyire rá az esély, hogy lesz legalább 1 játékos, aki
(i) két egymást követő évben TOP 5-ben végez
(iii) három évből kétszer TOP 5-ben végez
(iii) négy év alatt kétszer TOP 3-ban végezIgor

Huh, rég volt már a kombinatorika, de azért kíváncsi vagyok, jól gondolkozom-e még.
(i): gondolom ez 1/400
(ii): pontosan kétszer, vagy legalább? Ha pontosan, akkor gondolom (1/20)*(1/20)*(19/20)*(19/20)*3, ha legalább akkor (1/20)*(1/20)*3.
(iii): ha pontosan, akkor szerintem: (3/100)*(3/100)*(97/100)*(97/100)*6. Ha legalább, akkor meg (3/100)*(3/100)*6

Ezek jók?

Sobri kiinduló állítását, tételét (tény, hogy sötét tarthatja a remit örökké) bizonyíthatatlannak, tehát hamisnak tartom.tomi-tomi

Egyébként ha ismered Gödel vonatkozó tételét, akkor tudod, hogy valaminek a bizonyíthatatlansága nem jelenti azt, hogy hamis, de ez speciel nem ilyen eset.
Figyelj:
Ahhoz, hogy világos nyerjen ugye sakk-matt-ot kell adnia sötétnek. Ez a definíciója a győzelemnek.
De a matt elött sötét van lépésen. Idáig ez is világos.
Sötét célja egy olyan lépés megtétele, amit nem követ világos részéről matt. Szerintem ebben sem lehet vita.
Amíg van ilyen lépése nem jöhet matt, vagyis nem veszíthet, csak ugye az optimálisan legjobb lépést kell megtalálnia.
De innentől érdekes a dolog:
Ha sötét bármit lép, úgyis mattot kap, akkor egy lépéssel vissza kell nézni, hiszen ez a kvázi utolsó lépése kényszerlépés volt, mert elötte eggyel világos olyat lépett, amire nem tudott jót lépni. (Egyébként ezt hívják a sakkban fonalas nyerésnek. Hogy még nincs vége a partinak, van vissza maximum 5 lépéspár mondjuk, de mondjuk az egyik fél, tetszőleges lépésére a másiknak mindig van olyan húzása, ami az egyiket belekényszeríti vagy az azonali vesztésbe, vagy végiglépdelve a maximum hátralévő lépésszámig a vereségbe.)
Szóval így visszabontva kell egy lépés világostól, amire ugye sötét már csak rosszat tud lépni.
És itt jön a bizonyítás érdemi része, mégpedig, hogy feltételezve egy optimális képességű sötétet, nem lesz olyan pont, ahol világos egyértelmű előnyre tud szert tenni. ugye van a kiinduló tempóelőnye, semmi pozíciós, semmi anyagelőny. namost nincs a sakkba kódolva világos győzelme, vagyis csak ez a tempóelőny a garantált, nincs 100%-os kényszerítő erejű lépéssor (és ez nem az én feltételezésem, hanem sakkirodalmi alapvetés) ami világost előnybe hozá. A tempelőny meg önmagában, teli tábláról indulva nem garancia a győzelemre.
De hogy a vita ne fulladjon ki, bedobok egy újabb állítást, Smullyan-szerűen, ami a következő:
Sakkban optimális játékkal sötétnek lehetősége van a remit minden esetben tartani világos játékától függetlenül, vagy világosnak van lehetősége optimális játékkal minden partit megnyernie, sötét erőfeszítéseitől függetlenül.
Mivel ez az állítás így minden lehetséges végkimenetelt lefed, ezért nyilvánvalóan igaz. Amiben az az érdekes, hogy akár így, akár úgy, ha a számitástechnika ilyen ütemben fejlődik, az a sakk haláát fogja jelenteni, mert vagy világos mindig nyerni fog, vagy sötét soha nem fog veszíteni.
Én személy szerint a másodikra szavazok.
És még kiegészítésül annyit, hogy mind ez abból következik, hogy bár emberi ésszel felfoghatatlanul kurva sok lehetőség van egy adott helyzetben lépni, ettől függetlenül megszámlálhatóan véges mennyiségű kimenetel lehetséges, csak memória és agy kell hozzá.

Eddig senki sem tudott olyan lépéssorozatot felmutatni világos első lépésétől kezdve, ami sötét válaszlépéseitől függetlenül minden körülmény között nyer. Tehát elméletileg szerintem igaz a fenti állítás.
DoM

Nincs tehát a két mondatod között. Eddig senki sem tudott olyan lépéssorozatot felmutatni sötét első lépésétől kezdve, ami világos válaszlépéseitől függetlenül minden körülmény között legalább remit eredményez. Tehát elméletileg világos mindig nyer. Szerinted igaz?
szerk.
Egyébként Sobri azt állította, hogy létezik olyan sötét lépéssorozat, amely minden körülmény között elméletileg döntetlent eredményez. Te pedig azt állítod, hogy nem létezik olyan világos lépéssorozat, amely minden körülmény között elméletileg nyerést eredményez. (Ez valószínűleg így is van.) A két állítás viszont szerintem nem komplementerei egymásnak.
Vagy. Ha igaznak fogadom el Sobri állítását, akkor léteznie kell nyerő világos lépéssorozatnak is.tomi-tomi

Egyelőre addig sikerült eljutni a sakkban, hogy minden (a két királlyal együtt) hatbábus állásról tudni lehet, hogy optimális játékkal mi lesz az vége. Az, hogy valaha innen visszafelé haladva sikerülhet-e eljutni az első lépésig szuperszámítógépekkel gondolom erősen kétséges. Vagyis bizonyítani egyiket sem lehet világos nyer/veszít döntetlent játszik, de a behatárolt képzelettel a döntetlen a logikus, bár erről a logikának nyilván más a véleménye.

Ezt a szócikket találtam: http://en.wikipedia.org/wiki/Solving_chess

Ezen a síkon ennek fényében nem látom értelmét a vitának.

Viszont gyakorlati értelemben kijelenthető lenne, hogy sötét legjobb játékkal képes tartani a döntetlent az első lépéstől kezdve? Vagy ezzel megint ugyanabba a folyóba lépek?DoM

A kiinduló állapot döntetlen állás. Nekem nincs olyan mértékű matematikai tudásom/érzékem, hogy belássam, hogy a sakk több-e ilyen tekintetben az amőbánál. Tehát világos csak akkor nyerhet, ha sötét hibázik. Az amőbában a triviális és logikus végeredmény a döntetlen. Én csak többnek érzem a sakkot. Sakkban annyi lépés lehetőség van, hogy nagyon nehéz szerintem lehetetlen megmondani objektíven (matematikai alapon), hogy adott állásnál, mi a legjobb/optimális lépés illetve hibázott-e sötét. Elméleti alapon ezért megválaszolhatatlan a kérdésed.
A legegyszerűbb megoldásnak az tűnik a kiinduló egyensúlyi helyzet fenntartására (világos egyébként győzni akar!), hogy sötét ugyanazt lépi, mint világos. De ez sem megoldás a gyakorlatban. Ennél csak bonyolultabb megoldása lehet sötétnek. Ha Occam borotváját egy picit ráerőszakolom erre a gondolatmenetre, akkor viszont nem létezhet bonyolultabb megoldás.
Sobri kiinduló állítását, tételét (tény, hogy sötét tarthatja a remit örökké) bizonyíthatatlannak, tehát hamisnak tartom.
A Te állításodat, sejtésedet (sötét legjobb játékkal képes tartani a döntetlent az első lépéstől kezdve) egyrészt alkalomszerűen elégszer bizonyította a sakk történelem. Azt viszont nem tudom, de kétlem, hogy ez igaz-e mindig - ami azért még egy sejtés esetén is fontos elvárás lenne.
Gyakorlati válasz szerintem csak annyi lehet, hogy mindkét fél optimális játéka esetén sötétnek könnyebb fenntartani az egyensúlyi állapotot, mint világosnak a minimális előnyével kibillenteni azt.

Persze, sőt, előre is memorizálhatsz 1000 random mutatást, nem olyan ördöngősség, és még akkor sincs gond ha elfelejted, mert olyan kurva mindegy. 😊
De ami tény, hogy így vagy nyersz, vagy nem, 50%-ban amire ugye 10 meccsen végigmenni az esély 0.098%, vagyis összességében elég kicsi.