Politika

Na jól van mehet a Szépkártya hidegélelemre, ismét megmenekültünk...

😀😀😀D
 24.hu/belfold/2023/06/19/tanar-pedagogus-fizetes-oradij-statustorveny-fidesz-modosito-javaslat-szakszervezet-pdsz/
empty taxi

ezek a szamok nem mennek mostanaban a szekhazban. Gulyas ugy adja elo, mintha mind a 30.000 menedekkerot Magyaroszagra kellene szallitani az uj pact alapjan.

😀😀😀D
 24.hu/belfold/2023/06/19/tanar-pedagogus-fizetes-oradij-statustorveny-fidesz-modosito-javaslat-szakszervezet-pdsz/

ugy latszik, hogy nem kaptatok meg a memot. lenyegeben utolertuk Ausztriat. mirol beszelgettek akkor ti?
csebi

még szép hogy utolértük, egymás mellett vagyunk. vagy nem földrajzilag értetted?

ugy latszik, hogy nem kaptatok meg a memot. lenyegeben utolertuk Ausztriat. mirol beszelgettek akkor ti?

a pénzügyek prociklikussá váltak. (Ez azt jelenti, hogy a magyar állam akkor öntött pénzt a gazdaságra, amikor egyébként is jól ment, és ez a hagyományos gazdasági felfogás szerint hiba, mert ilyenkor a bajokra kellene tartalékolni.)


 telex.hu/kulfold/2023/06/16/europai-unio-tanacsa-gazdasagi-ajanlasok-magyarorszag
deyell

Ez a fajta hagyományos gazdasági felfogás a 21. században korlátosan igaz és nem szentírás. Ugyanezek a hagyományos gazdasági felfogás - dogamtikusok nemigazán tudják megmondani, hogy akkor mégis hogyan kellene az olyan típusú országoknak, mint mi, Szlovákia, vagy a horvátok utolérnie a fejlett országokat - nem is sikerült. Van aki közelebb van (csehek), van aki távolabb (mi) - továbbiak a "közepes fejlettség csapdája" szócikkben.

A prociklikus gazdaság egy módszer arra, hogy "kinövekedjük" magunkat, magas nyomású gazdaságnak is hívják ugye. Érted, ha én 100 egységet keresek, te 150-et, és én ebből a 100-ból még el is teszek 20-at a későbbi rossz időkre - amikről senki nem tudja, hogy eljön, hogyan jön stb. - akkor bizony sose foglak utólérni, nem lesz olyan szép házam, kertem, telefonom, autóm mint neked (márpedig a nép ebben méri a sikert). Maga a módszer egy eléggé kockázatos, de hatékony eszköz lehet arra, hogy valahogy felzárkózzon egy adott ország a fejlettebbekhez. High risk - high reward.

Az egy másik kérdés, hogy mire használja az ország ezt az eszközt. Idehaza szokás szerint az elképzelés szerintem jó volt, hogy majd a csúcsrajáratott gazdaság valahogy "kinövekszi" a többieket és jól felzárkózunk a fejlett országokhoz (14-19 közötti időszak) csak mivel eleve később indult meg a növekedésünk, mint a többi országé a 2008-as válság után és mélyebbről is indultunk, ezért rohadt kockázatos volt - nem szabadott volna, hogy beüssön valami giga krach, mondjuk egy világjárvány. Vagy egy háború. Ez a rákfenéje ennek a típusú eszköznek, kell hozzá 10-15 nyugodtabb év 😊 - ha nagy baj jön, akkor meg az lesz amit látunk.

Szóval jó az anticiklikus gazd.pol - a németeknél mondjuk. Ők már nem nagyon akarnak sehova felzárkózni, de nem biztos, hogy hatékony nálunk. És biztos, hogy nem hatékony egy helyi politikusnak (kevesebb állami beruházás - kevesebb szalag átvágás).
MC12

Ez az utolérés egy nagy faszság. Jellemzően nagyot akarunk fingani és jól befosunk.
Hogyan érnénk utol egy amúgy is fejlettebb országot, ha csak ők nem csinálnak vmi orbitális faszságot. Márpedig nem fognak, ha pedig igen, nekik azok a tartalékaik megvannak, amikre mi basztunk áldozni a fellendülés idején. Az volna a fontos, hogy a lehetőségekhez képest a lehető legjobban élj és a legnagyobb biztonságban tudd az értékeidet.
Magyarországon ha keresel 100 egységet az emberek 90%-a azt nézi, milyen körülmények mellett tud belőle 120-at elkölteni, nem azt, hogy abból félrerak 20-at vészterhes időkre, a 80at pedig HASZNOSAN elkölt. Lófaszt, mi nem az oktatásba, egészségügybe fektetünk, vagy a példánál maradva a gyerek egyetemére tesszük félre a pénzt, inkább elbulizzuk, elnyaraljuk, elisszuk, aztán picsogunk hogy nincs nagyobb ház, jobb autó. Sosem a tűzeset megelőzése a cél, majd ha esetleg kigyullad vmi, akkor lesz valahogy, esetleg sikerül eloltani, de többször inkább nem. Ja és biztosítást se kötünk. Nézd meg a reklámokat a TV-ben, 10-ből 6 az vmi gyógyszer vásárlásra vagy hitel felvételre buzdít. A betegség megelőzésére vagy takarékoskodásra nem költünk. Tökéletes példa erre, hogy amikor az ostoba németek takarékoskodni próbáltak, a tiktok hercegnő ezen poénkodott, kár, hogy két napra rá itthon is lecsukták mindenhol a villanyt. Ennyire retardáltak.

És ez a NER történelmi bűne, hogy volt eddig közel másfél évtizedük 2/3-os hatalommal rendbe tenni az országot, de sikerült nagyobb szart előállítani, mint ami előtte volt, ami nem kis bravúr. Gratulálok.

Mutasd meg kérlek, hogy hány 2004 után csatlakozott ország érte el 20 év alatt az európai uniós átlagot vásárlóerő paritáson? Nem lesz hosszú a lista. | (Ha nincs kedved lelövöm a poént: egy a tizenháromból) | Biztos mindenhol prociklikus gazd.Polt folytattak. Vagy 20 év nem elég akkor, amikor soha nem volt szabadabb, összekötöttebb és egyszerűbb üzletelni szinte bárhol a világban mint manapság.MC12

Pontosan. Húsz év nem elég. Mutasd meg, hogy hány ország NEM került közelebb az uniós átlaghoz ebben az időszakban? Nézzük meg esetleg azt is, hogy ki került JOBBAN közel közülük? Azok-e akik prociklikus vagy akik anticiklikus monetáris politikát folytattak?

Egyébént ha nem is sokat, de többet is lehetne írni mint egy, úgyhogy írok kettőt: dél-Korea 60-80 között és a finnek 70-90 között. Én továbbra sem állítom, hogy ez a modell általában helyes, jó vagy bárhol alkalmazható. De semmivel sem rosszabb próbálkozás egy fejlődő, közepes vagy félperiferikus, hívjuk akárhogy őket országtól, mint az anticiklikus gazd.pol amivel a fejlett országok közgazdászai szerint a közepesen fejlett országok majd egyszer utolérik a fejletteket. 2500 körül. Talán. (Az utolsó két mondat az enyém)
Ps: azt már csak utólag teszem hozzá, hogy valid tőzsdei stratégia az, ha kevés pénzzel megpróbálsz egy mániából (ai őrület, ahogy írod, de mindig van valami) pénzt csinálni. High risk - high reward. Inkább nem jön be, mint igen, de ha igen, akkor utoléred a nagypénzeseket.MC12

Én meg nem azt állítottam, hogy nem lehet prociklikus monetáris eszközöket alkalmazni (időnként, szakaszokban, részben, stb.), hanem azt, hogy az az állítás nem igaz, hogy a prociklikus felfogás egy valid kísérlet a felzárkózásra. Nem az. Nem valami szent grál, amit ha előveszel és jól csinálsz, akkor felzárkózol.

A gyorsabb felzárkózást - mert a térség, benne mi is, zárkózik fel, csak lassan - fundamentális alapok tudják biztosítani, nem a monetáris/fiskális politika. A finnek, koreaiak (írek) sem a prociklikusság miatt zárkóztak fel, hanem azért, mert fundamentálisan teremtették meg a magasabb növekedés alapjait. Az oktatásba fektettek, korrupciót csökkentettek, magasabb hozzáadott értéket produkáló szektorokat fejlesztettek, fejlettebb pénzügyi kultúrát alakítottak ki, innovációba fektettek ésatöbbi.

Aztán arról már lehet vitatkozni, hogy ha a fundamentális alap (termelékenység) megvan a gyorsabb növekedéshez, akkor mikor és mennyire érdemes megnyomni vagy éppen hűteni a gazdaságot, hogy éppen prociklikus vagy anticiklikus eszközöket érdemes-e alkalmazni, hogy a növekedési potenciálnak ne az alján legyünk, hanem lehetőleg abból minél többet ki is használjunk. De azért recessziós környezetben se vágódjunk orral a földbe.

Mi viszont - felzárkózási szempontból - a nagy semmiről beszélgetünk, mert az országnak nincs meg az a növekedési potenciálja, amivel az EU-t belátható időn belül utolérhetnénk. Basztunk ugyanis arra fókuszálni, hogy megerősítsük a fundamentális alapokat a gyorsabb növekedéshez. Így aztán prociklikus különcség ide vagy oda, nem is tudtunk jobban növekedni - többnyire még annyira se - mint a környezetünk is teszi, tette.

Ezt az ábrát érdemes megnézni. Az egy főre jutó innovációs ráfordítás a felsőoktatásban. Csinálhatunk mi CSOK-ot, meg csökkenthetjük az alap kamatot, ha ez van:


Namost, a prociklikussággal kapcsolatban meg az van, hogy a 25%-os infláció, bóvli kategóriájú országokkal megegyező alapkamat stb. ismeretében most nem könnyű elhinni, hogy megérte kimaxolni azt a plusz fél-egy százalékot az elmúlt években, amit esetleg kimaxoltunk. Feltéve, hogy kimaxoltuk.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

A prociklikus gazdaság egy módszer arra, hogy "kinövekedjük" magunkat, magas nyomású gazdaságnak is hívják ugye. Érted, ha én 100 egységet keresek, te 150-et, és én ebből a 100-ból még el is teszek 20-at a későbbi rossz időkre - amikről senki nem tudja, hogy eljön, hogyan jön stb. - akkor bizony sose foglak utólérni, nem lesz olyan szép házam, kertem, telefonom, autóm mint neked (márpedig a nép ebben méri a sikert). Maga a módszer egy eléggé kockázatos, de hatékony eszköz lehet arra, hogy valahogy felzárkózzon egy adott ország a fejlettebbekhez. High risk - high reward. MC12

Mondj egy példát arra, ahol ez bejött. Egyet.

(Másrészt a példád / indoklásod fals. Kábé annyira igaz, mint az, hogy ha kevés pénzed van befektetni, és utol akarod érni a nagy pénzeseket, akkor vedd a mesterséges intelligencia cégek részvényeit, mert azokban nagyobb a növekedési potenciál.)
peterk2005 udvari bolond

Mutasd meg kérlek, hogy hány 2004 után csatlakozott ország érte el 20 év alatt az európai uniós átlagot vásárlóerő paritáson? Nem lesz hosszú a lista. | (Ha nincs kedved lelövöm a poént: egy a tizenháromból) | Biztos mindenhol prociklikus gazd.Polt folytattak. Vagy 20 év nem elég akkor, amikor soha nem volt szabadabb, összekötöttebb és egyszerűbb üzletelni szinte bárhol a világban mint manapság.

Egyébént ha nem is sokat, de többet is lehetne írni mint egy, úgyhogy írok kettőt: dél-Korea 60-80 között és a finnek 70-90 között.

Én továbbra sem állítom, hogy ez a modell általában helyes, jó vagy bárhol alkalmazható. De semmivel sem rosszabb próbálkozás egy fejlődő, közepes vagy félperiferikus, hívjuk akárhogy őket országtól, mint az anticiklikus gazd.pol amivel a fejlett országok közgazdászai szerint a közepesen fejlett országok majd egyszer utolérik a fejletteket. 2500 körül. Talán. (Az utolsó két mondat az enyém)

Ps: azt már csak utólag teszem hozzá, hogy valid tőzsdei stratégia az, ha kevés pénzzel megpróbálsz egy mániából (ai őrület, ahogy írod, de mindig van valami) pénzt csinálni. High risk - high reward. Inkább nem jön be, mint igen, de ha igen, akkor utoléred a nagypénzeseket.
MC12

csakhogy semmi ijen cél nem volt, a cél végig az volt, hogy lehet lekaszálni a rendszert maximálisan
... ne tegyünk már úgy, mintha minimálisan is érdekelné őket..

tolláreső!

Szerkesztette: sutianap

A prociklikus gazdaság egy módszer arra, hogy "kinövekedjük" magunkat, magas nyomású gazdaságnak is hívják ugye. Érted, ha én 100 egységet keresek, te 150-et, és én ebből a 100-ból még el is teszek 20-at a későbbi rossz időkre - amikről senki nem tudja, hogy eljön, hogyan jön stb. - akkor bizony sose foglak utólérni, nem lesz olyan szép házam, kertem, telefonom, autóm mint neked (márpedig a nép ebben méri a sikert). Maga a módszer egy eléggé kockázatos, de hatékony eszköz lehet arra, hogy valahogy felzárkózzon egy adott ország a fejlettebbekhez. High risk - high reward. MC12

Mondj egy példát arra, ahol ez bejött. Egyet.

(Másrészt a példád / indoklásod fals. Kábé annyira igaz, mint az, hogy ha kevés pénzed van befektetni, és utol akarod érni a nagy pénzeseket, akkor vedd a mesterséges intelligencia cégek részvényeit, mert azokban nagyobb a növekedési potenciál.)
peterk2005 udvari bolond

Mutasd meg kérlek, hogy hány 2004 után csatlakozott ország érte el 20 év alatt az európai uniós átlagot vásárlóerő paritáson? Nem lesz hosszú a lista. | (Ha nincs kedved lelövöm a poént: egy a tizenháromból) | Biztos mindenhol prociklikus gazd.Polt folytattak. Vagy 20 év nem elég akkor, amikor soha nem volt szabadabb, összekötöttebb és egyszerűbb üzletelni szinte bárhol a világban mint manapság.

Egyébént ha nem is sokat, de többet is lehetne írni mint egy, úgyhogy írok kettőt: dél-Korea 60-80 között és a finnek 70-90 között.

Én továbbra sem állítom, hogy ez a modell általában helyes, jó vagy bárhol alkalmazható. De semmivel sem rosszabb próbálkozás egy fejlődő, közepes vagy félperiferikus, hívjuk akárhogy őket országtól, mint az anticiklikus gazd.pol amivel a fejlett országok közgazdászai szerint a közepesen fejlett országok majd egyszer utolérik a fejletteket. 2500 körül. Talán. (Az utolsó két mondat az enyém)

Ps: azt már csak utólag teszem hozzá, hogy valid tőzsdei stratégia az, ha kevés pénzzel megpróbálsz egy mániából (ai őrület, ahogy írod, de mindig van valami) pénzt csinálni. High risk - high reward. Inkább nem jön be, mint igen, de ha igen, akkor utoléred a nagypénzeseket.

Szerkesztette: MC12

A prociklikus gazdaság egy módszer arra, hogy "kinövekedjük" magunkat, magas nyomású gazdaságnak is hívják ugye. Érted, ha én 100 egységet keresek, te 150-et, és én ebből a 100-ból még el is teszek 20-at a későbbi rossz időkre - amikről senki nem tudja, hogy eljön, hogyan jön stb. - akkor bizony sose foglak utólérni, nem lesz olyan szép házam, kertem, telefonom, autóm mint neked (márpedig a nép ebben méri a sikert). Maga a módszer egy eléggé kockázatos, de hatékony eszköz lehet arra, hogy valahogy felzárkózzon egy adott ország a fejlettebbekhez. High risk - high reward. MC12

Mondj egy példát arra, ahol ez bejött. Egyet.

(Másrészt a példád / indoklásod fals. Kábé annyira igaz, mint az, hogy ha kevés pénzed van befektetni, és utol akarod érni a nagy pénzeseket, akkor vedd a mesterséges intelligencia cégek részvényeit, mert azokban nagyobb a növekedési potenciál.)

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

a pénzügyek prociklikussá váltak. (Ez azt jelenti, hogy a magyar állam akkor öntött pénzt a gazdaságra, amikor egyébként is jól ment, és ez a hagyományos gazdasági felfogás szerint hiba, mert ilyenkor a bajokra kellene tartalékolni.)


 telex.hu/kulfold/2023/06/16/europai-unio-tanacsa-gazdasagi-ajanlasok-magyarorszag
deyell

Ez a fajta hagyományos gazdasági felfogás a 21. században korlátosan igaz és nem szentírás. Ugyanezek a hagyományos gazdasági felfogás - dogamtikusok nemigazán tudják megmondani, hogy akkor mégis hogyan kellene az olyan típusú országoknak, mint mi, Szlovákia, vagy a horvátok utolérnie a fejlett országokat - nem is sikerült. Van aki közelebb van (csehek), van aki távolabb (mi) - továbbiak a "közepes fejlettség csapdája" szócikkben.

A prociklikus gazdaság egy módszer arra, hogy "kinövekedjük" magunkat, magas nyomású gazdaságnak is hívják ugye. Érted, ha én 100 egységet keresek, te 150-et, és én ebből a 100-ból még el is teszek 20-at a későbbi rossz időkre - amikről senki nem tudja, hogy eljön, hogyan jön stb. - akkor bizony sose foglak utólérni, nem lesz olyan szép házam, kertem, telefonom, autóm mint neked (márpedig a nép ebben méri a sikert). Maga a módszer egy eléggé kockázatos, de hatékony eszköz lehet arra, hogy valahogy felzárkózzon egy adott ország a fejlettebbekhez. High risk - high reward.

Az egy másik kérdés, hogy mire használja az ország ezt az eszközt. Idehaza szokás szerint az elképzelés szerintem jó volt, hogy majd a csúcsrajáratott gazdaság valahogy "kinövekszi" a többieket és jól felzárkózunk a fejlett országokhoz (14-19 közötti időszak) csak mivel eleve később indult meg a növekedésünk, mint a többi országé a 2008-as válság után és mélyebbről is indultunk, ezért rohadt kockázatos volt - nem szabadott volna, hogy beüssön valami giga krach, mondjuk egy világjárvány. Vagy egy háború. Ez a rákfenéje ennek a típusú eszköznek, kell hozzá 10-15 nyugodtabb év 😊 - ha nagy baj jön, akkor meg az lesz amit látunk.

Szóval jó az anticiklikus gazd.pol - a németeknél mondjuk. Ők már nem nagyon akarnak sehova felzárkózni, de nem biztos, hogy hatékony nálunk. És biztos, hogy nem hatékony egy helyi politikusnak (kevesebb állami beruházás - kevesebb szalag átvágás).
MC12

Lehet nem akkor kellene próbálkozni a különbségeket csökkenteni, amikor jól megy mindenhol, hanem a félretett pénzből akkor, amikor szarul megy a fejlettebb országokban is. Szerintem igenis van benne ráció. Amikor jól ment kellett volna előre gondolkodni. És most nem szakadnánk tovább.
Klaci79

Egy kicsi, nyitott, export orientàlt gazdasag mikor csinálja ha nem akkor, amikor pörög a világgazdaság? Ha szarul megy a többi országnak - nem fog menni az export. Előregondolkodtak a saját elméletük szerint - csak nem jött be, illetve nem annyira és úgy ahogy akarták.

De mondom, ez egy globálisabb gond. Becslések szerint a világ országainak kb. harmada küzd ezzel a problémával. Már gazdagabbak annál, hogy a lakosság éhezzen meg nyomorogjon, de nem tudják fejlettségben utolérni a gazdag országokat - és mintha a gazdag országok se törekednének arra, hogy ezek az országok felzárkózzanak. Ugye ezeket a megállapításokat (“ejej, nagyobb fiskális fegyelem legyen, annyit költsenek ameddig a takaró ér, spóroljanak”) mind mind nyugati közgazdászok mondják jellemzően keleti országoknak, aztán amikor felmerül a kérdés, hogy az olaszok meg a spanyolok fiskális szigorúságával mi a helyzet, megy a köldöknézés.
MC12

Sajnos az ilyen értelmes eszmecserékre nincs ideje az embernek, de tényleg csak annyit látok, hogy a környező országok közelebb kerülnek az EU átlaghoz, mi távolodunk. Ok, nem nagy lépésekkel, de akkor is sokatmondó...nekem
Klaci79

Annyiban igaza van ÍMC12-nek, hogy ez mint gazdaságpolitikai elképzelés nem probléma és nem is hibás, ha a rendszer azért tesz, hogy ez meg is történjen.

Na Magyarországon itt a hiba, mint mindenben amihez hozzáér a NER, hogy hiába jó az alapelképzelés, amit az ember belelát, de amit ők csinálnak, annak a kimenetele sose az lesz, amit normális esetben várnál, mert mindig van benne valamilyen csavar.

a pénzügyek prociklikussá váltak. (Ez azt jelenti, hogy a magyar állam akkor öntött pénzt a gazdaságra, amikor egyébként is jól ment, és ez a hagyományos gazdasági felfogás szerint hiba, mert ilyenkor a bajokra kellene tartalékolni.)


 telex.hu/kulfold/2023/06/16/europai-unio-tanacsa-gazdasagi-ajanlasok-magyarorszag
deyell

Ez a fajta hagyományos gazdasági felfogás a 21. században korlátosan igaz és nem szentírás. Ugyanezek a hagyományos gazdasági felfogás - dogamtikusok nemigazán tudják megmondani, hogy akkor mégis hogyan kellene az olyan típusú országoknak, mint mi, Szlovákia, vagy a horvátok utolérnie a fejlett országokat - nem is sikerült. Van aki közelebb van (csehek), van aki távolabb (mi) - továbbiak a "közepes fejlettség csapdája" szócikkben.

A prociklikus gazdaság egy módszer arra, hogy "kinövekedjük" magunkat, magas nyomású gazdaságnak is hívják ugye. Érted, ha én 100 egységet keresek, te 150-et, és én ebből a 100-ból még el is teszek 20-at a későbbi rossz időkre - amikről senki nem tudja, hogy eljön, hogyan jön stb. - akkor bizony sose foglak utólérni, nem lesz olyan szép házam, kertem, telefonom, autóm mint neked (márpedig a nép ebben méri a sikert). Maga a módszer egy eléggé kockázatos, de hatékony eszköz lehet arra, hogy valahogy felzárkózzon egy adott ország a fejlettebbekhez. High risk - high reward.

Az egy másik kérdés, hogy mire használja az ország ezt az eszközt. Idehaza szokás szerint az elképzelés szerintem jó volt, hogy majd a csúcsrajáratott gazdaság valahogy "kinövekszi" a többieket és jól felzárkózunk a fejlett országokhoz (14-19 közötti időszak) csak mivel eleve később indult meg a növekedésünk, mint a többi országé a 2008-as válság után és mélyebbről is indultunk, ezért rohadt kockázatos volt - nem szabadott volna, hogy beüssön valami giga krach, mondjuk egy világjárvány. Vagy egy háború. Ez a rákfenéje ennek a típusú eszköznek, kell hozzá 10-15 nyugodtabb év 😊 - ha nagy baj jön, akkor meg az lesz amit látunk.

Szóval jó az anticiklikus gazd.pol - a németeknél mondjuk. Ők már nem nagyon akarnak sehova felzárkózni, de nem biztos, hogy hatékony nálunk. És biztos, hogy nem hatékony egy helyi politikusnak (kevesebb állami beruházás - kevesebb szalag átvágás).
MC12

Lehet nem akkor kellene próbálkozni a különbségeket csökkenteni, amikor jól megy mindenhol, hanem a félretett pénzből akkor, amikor szarul megy a fejlettebb országokban is. Szerintem igenis van benne ráció. Amikor jól ment kellett volna előre gondolkodni. És most nem szakadnánk tovább.
Klaci79

Egy kicsi, nyitott, export orientàlt gazdasag mikor csinálja ha nem akkor, amikor pörög a világgazdaság? Ha szarul megy a többi országnak - nem fog menni az export. Előregondolkodtak a saját elméletük szerint - csak nem jött be, illetve nem annyira és úgy ahogy akarták.

De mondom, ez egy globálisabb gond. Becslések szerint a világ országainak kb. harmada küzd ezzel a problémával. Már gazdagabbak annál, hogy a lakosság éhezzen meg nyomorogjon, de nem tudják fejlettségben utolérni a gazdag országokat - és mintha a gazdag országok se törekednének arra, hogy ezek az országok felzárkózzanak. Ugye ezeket a megállapításokat (“ejej, nagyobb fiskális fegyelem legyen, annyit költsenek ameddig a takaró ér, spóroljanak”) mind mind nyugati közgazdászok mondják jellemzően keleti országoknak, aztán amikor felmerül a kérdés, hogy az olaszok meg a spanyolok fiskális szigorúságával mi a helyzet, megy a köldöknézés.
MC12

Sajnos az ilyen értelmes eszmecserékre nincs ideje az embernek, de tényleg csak annyit látok, hogy a környező országok közelebb kerülnek az EU átlaghoz, mi távolodunk. Ok, nem nagy lépésekkel, de akkor is sokatmondó...nekem

a pénzügyek prociklikussá váltak. (Ez azt jelenti, hogy a magyar állam akkor öntött pénzt a gazdaságra, amikor egyébként is jól ment, és ez a hagyományos gazdasági felfogás szerint hiba, mert ilyenkor a bajokra kellene tartalékolni.)


 telex.hu/kulfold/2023/06/16/europai-unio-tanacsa-gazdasagi-ajanlasok-magyarorszag
deyell

Ez a fajta hagyományos gazdasági felfogás a 21. században korlátosan igaz és nem szentírás. Ugyanezek a hagyományos gazdasági felfogás - dogamtikusok nemigazán tudják megmondani, hogy akkor mégis hogyan kellene az olyan típusú országoknak, mint mi, Szlovákia, vagy a horvátok utolérnie a fejlett országokat - nem is sikerült. Van aki közelebb van (csehek), van aki távolabb (mi) - továbbiak a "közepes fejlettség csapdája" szócikkben.

A prociklikus gazdaság egy módszer arra, hogy "kinövekedjük" magunkat, magas nyomású gazdaságnak is hívják ugye. Érted, ha én 100 egységet keresek, te 150-et, és én ebből a 100-ból még el is teszek 20-at a későbbi rossz időkre - amikről senki nem tudja, hogy eljön, hogyan jön stb. - akkor bizony sose foglak utólérni, nem lesz olyan szép házam, kertem, telefonom, autóm mint neked (márpedig a nép ebben méri a sikert). Maga a módszer egy eléggé kockázatos, de hatékony eszköz lehet arra, hogy valahogy felzárkózzon egy adott ország a fejlettebbekhez. High risk - high reward.

Az egy másik kérdés, hogy mire használja az ország ezt az eszközt. Idehaza szokás szerint az elképzelés szerintem jó volt, hogy majd a csúcsrajáratott gazdaság valahogy "kinövekszi" a többieket és jól felzárkózunk a fejlett országokhoz (14-19 közötti időszak) csak mivel eleve később indult meg a növekedésünk, mint a többi országé a 2008-as válság után és mélyebbről is indultunk, ezért rohadt kockázatos volt - nem szabadott volna, hogy beüssön valami giga krach, mondjuk egy világjárvány. Vagy egy háború. Ez a rákfenéje ennek a típusú eszköznek, kell hozzá 10-15 nyugodtabb év 😊 - ha nagy baj jön, akkor meg az lesz amit látunk.

Szóval jó az anticiklikus gazd.pol - a németeknél mondjuk. Ők már nem nagyon akarnak sehova felzárkózni, de nem biztos, hogy hatékony nálunk. És biztos, hogy nem hatékony egy helyi politikusnak (kevesebb állami beruházás - kevesebb szalag átvágás).
MC12

Lehet nem akkor kellene próbálkozni a különbségeket csökkenteni, amikor jól megy mindenhol, hanem a félretett pénzből akkor, amikor szarul megy a fejlettebb országokban is. Szerintem igenis van benne ráció. Amikor jól ment kellett volna előre gondolkodni. És most nem szakadnánk tovább.
Klaci79

Egy kicsi, nyitott, export orientàlt gazdasag mikor csinálja ha nem akkor, amikor pörög a világgazdaság? Ha szarul megy a többi országnak - nem fog menni az export. Előregondolkodtak a saját elméletük szerint - csak nem jött be, illetve nem annyira és úgy ahogy akarták.

De mondom, ez egy globálisabb gond. Becslések szerint a világ országainak kb. harmada küzd ezzel a problémával. Már gazdagabbak annál, hogy a lakosság éhezzen meg nyomorogjon, de nem tudják fejlettségben utolérni a gazdag országokat - és mintha a gazdag országok se törekednének arra, hogy ezek az országok felzárkózzanak. Ugye ezeket a megállapításokat (“ejej, nagyobb fiskális fegyelem legyen, annyit költsenek ameddig a takaró ér, spóroljanak”) mind mind nyugati közgazdászok mondják jellemzően keleti országoknak, aztán amikor felmerül a kérdés, hogy az olaszok meg a spanyolok fiskális szigorúságával mi a helyzet, megy a köldöknézés.

a pénzügyek prociklikussá váltak. (Ez azt jelenti, hogy a magyar állam akkor öntött pénzt a gazdaságra, amikor egyébként is jól ment, és ez a hagyományos gazdasági felfogás szerint hiba, mert ilyenkor a bajokra kellene tartalékolni.)


 telex.hu/kulfold/2023/06/16/europai-unio-tanacsa-gazdasagi-ajanlasok-magyarorszag
deyell

Ez a fajta hagyományos gazdasági felfogás a 21. században korlátosan igaz és nem szentírás. Ugyanezek a hagyományos gazdasági felfogás - dogamtikusok nemigazán tudják megmondani, hogy akkor mégis hogyan kellene az olyan típusú országoknak, mint mi, Szlovákia, vagy a horvátok utolérnie a fejlett országokat - nem is sikerült. Van aki közelebb van (csehek), van aki távolabb (mi) - továbbiak a "közepes fejlettség csapdája" szócikkben.

A prociklikus gazdaság egy módszer arra, hogy "kinövekedjük" magunkat, magas nyomású gazdaságnak is hívják ugye. Érted, ha én 100 egységet keresek, te 150-et, és én ebből a 100-ból még el is teszek 20-at a későbbi rossz időkre - amikről senki nem tudja, hogy eljön, hogyan jön stb. - akkor bizony sose foglak utólérni, nem lesz olyan szép házam, kertem, telefonom, autóm mint neked (márpedig a nép ebben méri a sikert). Maga a módszer egy eléggé kockázatos, de hatékony eszköz lehet arra, hogy valahogy felzárkózzon egy adott ország a fejlettebbekhez. High risk - high reward.

Az egy másik kérdés, hogy mire használja az ország ezt az eszközt. Idehaza szokás szerint az elképzelés szerintem jó volt, hogy majd a csúcsrajáratott gazdaság valahogy "kinövekszi" a többieket és jól felzárkózunk a fejlett országokhoz (14-19 közötti időszak) csak mivel eleve később indult meg a növekedésünk, mint a többi országé a 2008-as válság után és mélyebbről is indultunk, ezért rohadt kockázatos volt - nem szabadott volna, hogy beüssön valami giga krach, mondjuk egy világjárvány. Vagy egy háború. Ez a rákfenéje ennek a típusú eszköznek, kell hozzá 10-15 nyugodtabb év 😊 - ha nagy baj jön, akkor meg az lesz amit látunk.

Szóval jó az anticiklikus gazd.pol - a németeknél mondjuk. Ők már nem nagyon akarnak sehova felzárkózni, de nem biztos, hogy hatékony nálunk. És biztos, hogy nem hatékony egy helyi politikusnak (kevesebb állami beruházás - kevesebb szalag átvágás).
MC12

Lehet nem akkor kellene próbálkozni a különbségeket csökkenteni, amikor jól megy mindenhol, hanem a félretett pénzből akkor, amikor szarul megy a fejlettebb országokban is. Szerintem igenis van benne ráció. Amikor jól ment kellett volna előre gondolkodni. És most nem szakadnánk tovább.
Klaci79

Plusz talán nem kéne ellopni a világ összes pénzét plusz egy ötszázast, meg hülyeségekre költeni a támogatásokat. És még kurva hosszan lehetne sorolni, hogy nem csak a rendszer működése kérdéses, hanem a nálunk fellelhető személyi feltételek sem a pozitív irányba mutatnak.

Tolvaj szarházik vezetésével nem épül fejlett ország.

a pénzügyek prociklikussá váltak. (Ez azt jelenti, hogy a magyar állam akkor öntött pénzt a gazdaságra, amikor egyébként is jól ment, és ez a hagyományos gazdasági felfogás szerint hiba, mert ilyenkor a bajokra kellene tartalékolni.)


 telex.hu/kulfold/2023/06/16/europai-unio-tanacsa-gazdasagi-ajanlasok-magyarorszag
deyell

Ez a fajta hagyományos gazdasági felfogás a 21. században korlátosan igaz és nem szentírás. Ugyanezek a hagyományos gazdasági felfogás - dogamtikusok nemigazán tudják megmondani, hogy akkor mégis hogyan kellene az olyan típusú országoknak, mint mi, Szlovákia, vagy a horvátok utolérnie a fejlett országokat - nem is sikerült. Van aki közelebb van (csehek), van aki távolabb (mi) - továbbiak a "közepes fejlettség csapdája" szócikkben.

A prociklikus gazdaság egy módszer arra, hogy "kinövekedjük" magunkat, magas nyomású gazdaságnak is hívják ugye. Érted, ha én 100 egységet keresek, te 150-et, és én ebből a 100-ból még el is teszek 20-at a későbbi rossz időkre - amikről senki nem tudja, hogy eljön, hogyan jön stb. - akkor bizony sose foglak utólérni, nem lesz olyan szép házam, kertem, telefonom, autóm mint neked (márpedig a nép ebben méri a sikert). Maga a módszer egy eléggé kockázatos, de hatékony eszköz lehet arra, hogy valahogy felzárkózzon egy adott ország a fejlettebbekhez. High risk - high reward.

Az egy másik kérdés, hogy mire használja az ország ezt az eszközt. Idehaza szokás szerint az elképzelés szerintem jó volt, hogy majd a csúcsrajáratott gazdaság valahogy "kinövekszi" a többieket és jól felzárkózunk a fejlett országokhoz (14-19 közötti időszak) csak mivel eleve később indult meg a növekedésünk, mint a többi országé a 2008-as válság után és mélyebbről is indultunk, ezért rohadt kockázatos volt - nem szabadott volna, hogy beüssön valami giga krach, mondjuk egy világjárvány. Vagy egy háború. Ez a rákfenéje ennek a típusú eszköznek, kell hozzá 10-15 nyugodtabb év 😊 - ha nagy baj jön, akkor meg az lesz amit látunk.

Szóval jó az anticiklikus gazd.pol - a németeknél mondjuk. Ők már nem nagyon akarnak sehova felzárkózni, de nem biztos, hogy hatékony nálunk. És biztos, hogy nem hatékony egy helyi politikusnak (kevesebb állami beruházás - kevesebb szalag átvágás).
MC12

Lehet nem akkor kellene próbálkozni a különbségeket csökkenteni, amikor jól megy mindenhol, hanem a félretett pénzből akkor, amikor szarul megy a fejlettebb országokban is. Szerintem igenis van benne ráció. Amikor jól ment kellett volna előre gondolkodni. És most nem szakadnánk tovább.

a pénzügyek prociklikussá váltak. (Ez azt jelenti, hogy a magyar állam akkor öntött pénzt a gazdaságra, amikor egyébként is jól ment, és ez a hagyományos gazdasági felfogás szerint hiba, mert ilyenkor a bajokra kellene tartalékolni.)


 telex.hu/kulfold/2023/06/16/europai-unio-tanacsa-gazdasagi-ajanlasok-magyarorszag
deyell

a cikk többi, nem idézett része festi le igazán a helyzetet.

a pénzügyek prociklikussá váltak. (Ez azt jelenti, hogy a magyar állam akkor öntött pénzt a gazdaságra, amikor egyébként is jól ment, és ez a hagyományos gazdasági felfogás szerint hiba, mert ilyenkor a bajokra kellene tartalékolni.)


 telex.hu/kulfold/2023/06/16/europai-unio-tanacsa-gazdasagi-ajanlasok-magyarorszag
deyell

Ez a fajta hagyományos gazdasági felfogás a 21. században korlátosan igaz és nem szentírás. Ugyanezek a hagyományos gazdasági felfogás - dogamtikusok nemigazán tudják megmondani, hogy akkor mégis hogyan kellene az olyan típusú országoknak, mint mi, Szlovákia, vagy a horvátok utolérnie a fejlett országokat - nem is sikerült. Van aki közelebb van (csehek), van aki távolabb (mi) - továbbiak a "közepes fejlettség csapdája" szócikkben.

A prociklikus gazdaság egy módszer arra, hogy "kinövekedjük" magunkat, magas nyomású gazdaságnak is hívják ugye. Érted, ha én 100 egységet keresek, te 150-et, és én ebből a 100-ból még el is teszek 20-at a későbbi rossz időkre - amikről senki nem tudja, hogy eljön, hogyan jön stb. - akkor bizony sose foglak utólérni, nem lesz olyan szép házam, kertem, telefonom, autóm mint neked (márpedig a nép ebben méri a sikert). Maga a módszer egy eléggé kockázatos, de hatékony eszköz lehet arra, hogy valahogy felzárkózzon egy adott ország a fejlettebbekhez. High risk - high reward.

Az egy másik kérdés, hogy mire használja az ország ezt az eszközt. Idehaza szokás szerint az elképzelés szerintem jó volt, hogy majd a csúcsrajáratott gazdaság valahogy "kinövekszi" a többieket és jól felzárkózunk a fejlett országokhoz (14-19 közötti időszak) csak mivel eleve később indult meg a növekedésünk, mint a többi országé a 2008-as válság után és mélyebbről is indultunk, ezért rohadt kockázatos volt - nem szabadott volna, hogy beüssön valami giga krach, mondjuk egy világjárvány. Vagy egy háború. Ez a rákfenéje ennek a típusú eszköznek, kell hozzá 10-15 nyugodtabb év 😊 - ha nagy baj jön, akkor meg az lesz amit látunk.

Szóval jó az anticiklikus gazd.pol - a németeknél mondjuk. Ők már nem nagyon akarnak sehova felzárkózni, de nem biztos, hogy hatékony nálunk. És biztos, hogy nem hatékony egy helyi politikusnak (kevesebb állami beruházás - kevesebb szalag átvágás).

a pénzügyek prociklikussá váltak. (Ez azt jelenti, hogy a magyar állam akkor öntött pénzt a gazdaságra, amikor egyébként is jól ment, és ez a hagyományos gazdasági felfogás szerint hiba, mert ilyenkor a bajokra kellene tartalékolni.)


 telex.hu/kulfold/2023/06/16/europai-unio-tanacsa-gazdasagi-ajanlasok-magyarorszag

Az egyik képen egy szlovén, a másik képen egy magyar (EU-s pénzből épült) kilátó látható.

1. Találjon a képek között hét apró különbséget!
2. Azonosítsa be, melyik kilátó melyik országban található! pic.twitter.com/qH9YbBVGUY

— μολὼν λαβέ (@mergenc) June 17, 2023

nagyon büszke vagyok, hogy több volt tanárommal is találkoztam a tegnapi tüntetésen, és még boldogabb lennék ha ezt sok ember elmondhatná magáról és a tanárairól
Fontos_Vidra

Én is kint voltam, de - most, hogy mondod - még soha nem találkoztam volt tanárommal tüntetésen. Sem oktatásin, sem máson.
nagylaza, főpohárnok

Öreg vagy. A volt tanáraid már nyugdíjasok.
Őszentsége Sobri Jóska

És? Nyugdíjas nem jár tüntetni?
nagylaza, főpohárnok

A nyugdíjasok mással vannak elfoglalva.
Illetve azok már nem tanárok, azok nyugdíjasok, akiknek a nyugdíjuk a prioritás, az egészségük, az unokáik, nem a munkavállalók problémái. Minek tüntetnének?
Őszentsége Sobri Jóska

Szolidaritás a szó amit keresel.
zinedine5

Nem keresem azt, ami nincs.
És amikor leírom a magyar rögvalóságot, akkor ahhoz ez a szó nem szükséges.

nagyon büszke vagyok, hogy több volt tanárommal is találkoztam a tegnapi tüntetésen, és még boldogabb lennék ha ezt sok ember elmondhatná magáról és a tanárairól
Fontos_Vidra

Én is kint voltam, de - most, hogy mondod - még soha nem találkoztam volt tanárommal tüntetésen. Sem oktatásin, sem máson.
nagylaza, főpohárnok

Öreg vagy. A volt tanáraid már nyugdíjasok.
Őszentsége Sobri Jóska

És? Nyugdíjas nem jár tüntetni?
nagylaza, főpohárnok

A nyugdíjasok mással vannak elfoglalva.
Illetve azok már nem tanárok, azok nyugdíjasok, akiknek a nyugdíjuk a prioritás, az egészségük, az unokáik, nem a munkavállalók problémái. Minek tüntetnének?
Őszentsége Sobri Jóska

Szolidaritás a szó amit keresel.

nagyon büszke vagyok, hogy több volt tanárommal is találkoztam a tegnapi tüntetésen, és még boldogabb lennék ha ezt sok ember elmondhatná magáról és a tanárairól
Fontos_Vidra

Én is kint voltam, de - most, hogy mondod - még soha nem találkoztam volt tanárommal tüntetésen. Sem oktatásin, sem máson.
nagylaza, főpohárnok

Öreg vagy. A volt tanáraid már nyugdíjasok.
Őszentsége Sobri Jóska

És? Nyugdíjas nem jár tüntetni?
nagylaza, főpohárnok

A nyugdíjasok mással vannak elfoglalva.
Illetve azok már nem tanárok, azok nyugdíjasok, akiknek a nyugdíjuk a prioritás, az egészségük, az unokáik, nem a munkavállalók problémái. Minek tüntetnének?
Őszentsége Sobri Jóska

Igazad van. Kb. ez a mentalitás vezetett oda, hogy a Fidesz nyugodtan és büntetlenül, 0-24-ben öntheti a szart a nyakunkba.

nagyon büszke vagyok, hogy több volt tanárommal is találkoztam a tegnapi tüntetésen, és még boldogabb lennék ha ezt sok ember elmondhatná magáról és a tanárairól
Fontos_Vidra

Én is kint voltam, de - most, hogy mondod - még soha nem találkoztam volt tanárommal tüntetésen. Sem oktatásin, sem máson.
nagylaza, főpohárnok

Öreg vagy. A volt tanáraid már nyugdíjasok.
Őszentsége Sobri Jóska

És? Nyugdíjas nem jár tüntetni?
nagylaza, főpohárnok

A nyugdíjasok mással vannak elfoglalva.
Illetve azok már nem tanárok, azok nyugdíjasok, akiknek a nyugdíjuk a prioritás, az egészségük, az unokáik, nem a munkavállalók problémái. Minek tüntetnének?
Őszentsége Sobri Jóska

Anyósom nyugdíjas és jár tüntetni.
Mert nem tetszik neki a rendszer és aggódik az unokái jövőjéért.
Szívesen.
warr_b

Ő a kivétel.
Köszi.

nagyon büszke vagyok, hogy több volt tanárommal is találkoztam a tegnapi tüntetésen, és még boldogabb lennék ha ezt sok ember elmondhatná magáról és a tanárairól
Fontos_Vidra

Én is kint voltam, de - most, hogy mondod - még soha nem találkoztam volt tanárommal tüntetésen. Sem oktatásin, sem máson.
nagylaza, főpohárnok

Öreg vagy. A volt tanáraid már nyugdíjasok.
Őszentsége Sobri Jóska

És? Nyugdíjas nem jár tüntetni?
nagylaza, főpohárnok

A nyugdíjasok mással vannak elfoglalva.
Illetve azok már nem tanárok, azok nyugdíjasok, akiknek a nyugdíjuk a prioritás, az egészségük, az unokáik, nem a munkavállalók problémái. Minek tüntetnének?
Őszentsége Sobri Jóska

Anyósom nyugdíjas és jár tüntetni.
Mert nem tetszik neki a rendszer és aggódik az unokái jövőjéért.
Szívesen.

nagyon büszke vagyok, hogy több volt tanárommal is találkoztam a tegnapi tüntetésen, és még boldogabb lennék ha ezt sok ember elmondhatná magáról és a tanárairól
Fontos_Vidra

Én is kint voltam, de - most, hogy mondod - még soha nem találkoztam volt tanárommal tüntetésen. Sem oktatásin, sem máson.
nagylaza, főpohárnok

Öreg vagy. A volt tanáraid már nyugdíjasok.
Őszentsége Sobri Jóska

És? Nyugdíjas nem jár tüntetni?
nagylaza, főpohárnok

A nyugdíjasok mással vannak elfoglalva.
Illetve azok már nem tanárok, azok nyugdíjasok, akiknek a nyugdíjuk a prioritás, az egészségük, az unokáik, nem a munkavállalók problémái. Minek tüntetnének?