Politika

ata, én másképp emlékszem. 89-90-ben az SZDSZ mellett a FIDESZ volt a legantikommunistább. Csurka csak 91-ben kezdett el parádézni, amikor egyértelművé vált, hogy számára nem osztottak lapot, s hát persze a zsidók és a kommunisták, számára szerencsés esetben a zsidó kommunisták tették ezt vele.tomi-tomi

Csurka halálakor valamelyik oldalon benyomtak egy 1990 tavaszán készült Napkeltét... Annál a produkciónál nem lehet antikommunistább dumát nyomni. Most az más kérdés, hogy ez a fajta szöveg összességében mennyit oldódott az akkor többszólamú MDF-ben, ahogy néha most is nehéz elhinni, hogy Navracsics és Kövér ugyanazon párt tagjai

Rajna!
Schmittnek mennie kell, és nem azért, mert a doktorija nélkül kevésbé jól tudná végezni a munkáját.
atapapa

Ez az alaphelyzet. (A jól-t azt mondjuk kivenném a mondatból.)

Jesszusom, az MSZP-t fogom védeni! Nem, inkább annak a koalíciónak a szükségszerűségét támadom.
Azt a Hornt kellett legitimálni, aki 94 környékén az egyetlen veszélyes kihívója lehetett volna Kohl-nak a kancellár választáson? 😊 😀
Szerinted?!tomi-tomi

???
Nem volt értékítélet a válaszomban... sem arra, amit Fodor írt, sem arra, amit te (az aláhúzás csak annak a résznek a kiemelése volt, amire a válasz leginkább vonatkozott).
Fodor indoklását keresem, egyelőre nincs meg.Gogo

Tudom, Fodor (az SZDSZ) indoklására írtam. Bocs, ha félreérthető volt.
Ne keresd, szerintem majd mindenki emlékszik rá. Esetleg, ha mondott valami újat is mellé.

Az SZDSZ 94-es koalíciójának egyetlen reális indoka az lehetett, hogy a boosterek annyi pénzt betoltak a Szadi kampányába, hogy viszont akarták látni a pénzüket. Az 54% (ekkora volt az MSZP parlamenti mandátumaránya) mellé bemenni díszletnek? Ennek semmilyen racionális indoka nem volt. Azóta is egyedül a KDNP ment be a kétharmados Fidesz mellé egyenrangú szövetségesnek 😀

Jesszusom, az MSZP-t fogom védeni! Nem, inkább annak a koalíciónak a szükségszerűségét támadom.
Azt a Hornt kellett legitimálni, aki 94 környékén az egyetlen veszélyes kihívója lehetett volna Kohl-nak a kancellár választáson? 😊 😀
Szerinted?!tomi-tomi

???
Nem volt értékítélet a válaszomban... sem arra, amit Fodor írt, sem arra, amit te (az aláhúzás csak annak a résznek a kiemelése volt, amire a válasz leginkább vonatkozott).
Fodor indoklását kerestem, a blogján nincs meg, talán a Hírtv-s riportjában hallottam.

Azt a SZDSZ belső fogyasztásra szánt magyarázatát emlegeti, hogy hitelességet adtak a Nyugat felé a koalícióba lépéssel, hogy itt nem lesz visszalépés, megyünk előre az európai úton?
Ha csak nem fogadjuk el, hogy az MSZP-nek ne lett volna meg a hitelessége (megint a szadi szokásos arroganciája), akkor ez még mindig csak egy jó indok, de nem szükségszerűség.tomi-tomi

Fodor szerint ezzel legitimálták a Nyugat előtt a kommunista állampárt utódpártját, mint kormányzó erőt 4 évvel a rendszerváltozás után.
Hogy igaz, elfogadható vagy szükségszerű-e, az más kérdés.Gogo

Jesszusom, az MSZP-t fogom védeni! Nem, inkább annak a koalíciónak a szükségszerűségét támadom.
Azt a Hornt kellett legitimálni, aki 94 környékén az egyetlen veszélyes kihívója lehetett volna Kohl-nak a kancellár választáson? 😊 😀
Szerinted?!

Az első ata volt! 😊 tomi-tomi

Bocs, igaz, mostanában nem megy nekem az idézgetés.

Azt a SZDSZ belső fogyasztásra szánt magyarázatát emlegeti, hogy hitelességet adtak a Nyugat felé a koalícióba lépéssel, hogy itt nem lesz visszalépés, megyünk előre az európai úton?
Ha csak nem fogadjuk el, hogy az MSZP-nek ne lett volna meg a hitelessége (megint a szadi szokásos arroganciája), akkor ez még mindig csak egy jó indok, de nem szükségszerűség.tomi-tomi

Igen, Fodor szerint ezzel legitimálták a Nyugat előtt a kommunista állampárt utódpártját, mint kormányzó erőt 4 évvel a rendszerváltozás után.
Hogy ez az állítás igaz, elfogadható vagy szükségszerű-e, az más kérdés.

hát erre nem vennék mérget ugyanis a struktúra, miszerint mindent elintéz állambácsi, öröklődik - majd elintézi ha bajod van, ha nincs munkád, megharcol az európai bérekért és amorf módon lehet több nyugdíjat kapni, mint nyolcóra munkával megdolgozni érte bérként. S a meghunyászkodás is ugyanúgy megy, mert amit a hivatalban mega bankban mondanak azzal nem vitázunk. Sőty ez nem is kádárizmus hanem az iszapos kezű monarchia...sutianap

Na jó, csak pont az utolsó mondatoddal fogod meg a lényeget. Hogy a társadalomban olyan alapvető gondok vannak, amit 200 éve rakódnak egymásra. Mert a bankkal meg hivatallal szembeni meghunyászkodás az ott kezdődött, amikor az elszegényedett nemes hivatalt vállalt, de a hivatalba a kutyabőrös mentalitásával ült be.Zorddd

Ugye-ugye, az a pofaszakáll csak megjelenik! 😊

ata, én másképp emlékszem. 89-90-ben az SZDSZ mellett a FIDESZ volt a legantikommunistább. Csurka csak 91-ben kezdett el parádézni, amikor egyértelművé vált, hogy számára nem osztottak lapot, s hát persze a zsidók és a kommunisták, számára szerencsés esetben a zsidó kommunisták tették ezt vele.

Kárpáti András, a PTE Klasszika-Filológia tanszékvezető-helyettese írta ezt tegnap facebookra:

Privát közlemény. Számos szakdolgozat-, tdk- és doktori-bírálat megírása után bejelentem: mától, 2012. március 27-ikétől nem vállalok semmiféle bírálatot. A SE-TSK bizottságának mai döntése értelmében az értekezést benyújtónak nem kell tudatában lennie, hogy 16 oldal szó szerinti és 180 oldal többé-kevésbé szó szerinti fordítása nem "önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés" (SE-TSK által hivatkozott doktori szabályzat 4.d.§) A bizottság döntése a szerzőt nem, csak a bírálót, illetve rajta keresztül az egyetemet teszi felelőssé, amiért nem "tárta fel" a tényt, hogy 180 oldal egy a bírálat idején nem publikált, mindössze egy-két kézirati példányban létező mű fordítása. Bíráló ilyesmiről akkor szerezhet tudomást, ha (a) az értekezést benyújtó ezt a tényt közli vele, vagy ha (b) véletlenül ismeri a lefordított, de a benyújtáskor nem publikus művet, vagy ha (c) nyomozó. Ha egy később „első polgárrá” emelkedett személy megtehette, hogy nem közölte, másolatot nyújt be, akkor mit várhatok én? Minden nem publikált disszertációt nem ismerhetek. Nyomozást pedig nem vállalok. Ezért semmit nem bírálok el mától. Ha sokan nem bírálunk, akkor a magyar tudományos életnek vége. Bár lehet, hogy enélkül is.

Az az SZDSZ (...) amely 4 év múlva koalíciós kényszer nélkül kormányra lépett az MSZP-vel, miközben a választás előtt azt mondták, hogy egy Horn-vezette kormányba biztosan nem lépnek be?tomi-tomi

Sok mindennel lehet magyarázni azt a koalíciókötést, de (bel)politikai szükségszerűséggel nem nagyon.tomi-tomi

Fodor mostanában éppen politikai szükségszerűséggel magyarázza, más kérdés, hogy ez utólag kitalált magyarázkodás-e vagy akkor tényleg így gondolták.Gogo

Az első ata volt! 😊
Azt a SZDSZ belső fogyasztásra szánt magyarázatát emlegeti, hogy hitelességet adtak a Nyugat felé a koalícióba lépéssel, hogy itt nem lesz visszalépés, megyünk előre az európai úton?
Ha csak nem fogadjuk el, hogy az MSZP-nek ne lett volna meg a hitelessége (megint a szadi szokásos arroganciája), akkor ez még mindig csak egy jó indok, de nem szükségszerűség.

Olvasva a polémiát, hogy melyik párt mennyire volt kommunista/antikommunista eszembe jutott egy név, egy "párt":
Részlet a Bokros Péterrel készült interjúból
(a Nagy Imre újratemetésekor történtekről és a csoport szüneteltetéséről)
„Krassó György szeretett volna egy külön megemlékezést csinálni a Hősök terén, mert neki az volt a véleménye, ami egyébként az egész Inconnu Csoporté: Nagy Imrét a kommunisták azért temetik újra, hogy ezzel bűneiket megpróbálják helyrehozni. Krassó Gyuri lakásán röplapokat gyártottunk, amikor megjelent az amerikai követség egyik alkalmazottja, és üvöltve közölte, hogy »Krassó Úr, Ön holnap ezt a független megemlékezést nem csinálhatja meg!«. Sarkon fordult, és kiment. Mi meg meredten ültünk a helyünkön, és egyszerre mondtuk ki: csöbörből vödörbe kerültünk. Döbbenten tapasztaltuk azt, hogy az amerikaiak átvették a hatalmat, ami azóta is az övék. Végül Krassó Gyurival megcsináltuk ezt a független megemlékezést, sőt a temetőbe is szerveztünk csoportokat […]. Azonban kiderült, hogy a titkosszolgálat a temetőt teljesen lezárta, oda csak buszokkal lehetett bemenni és azoknak, akik az ő embereik voltak […] Ezután mi, az Inconnu Csoport tagjai fel is függesztettük tevékenységünket.”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Inconnu_Csoport#R.C3.A9szlet_a_Bokros_P.C3.A9terrel_k.C3.A9sz.C3.BClt_interj.C3.BAb.C3.B3l

Az az SZDSZ (...) amely 4 év múlva koalíciós kényszer nélkül kormányra lépett az MSZP-vel, miközben a választás előtt azt mondták, hogy egy Horn-vezette kormányba biztosan nem lépnek be?atapapa

Sok mindennel lehet magyarázni azt a koalíciókötést, de (bel)politikai szükségszerűséggel nem nagyon.tomi-tomi

Fodor mostanában éppen politikai szükségszerűséggel magyarázza, más kérdés, hogy ez utólag kitalált magyarázkodás-e vagy akkor tényleg így gondolták.

A kádárizmus csak egy (kis) része politika, a többi életérzés, a mindennapi élethez való hozzáállás. Az általános közöny, depolitizáltság, aminek a végén négyévente a többet ígérő mellé állok. Az a félelem, hogy ha önállóan, gondolkodva, az érdekeimért kiállva teszek valamit, tuti, hogy szívok. És a hazai elit ezt a szolgamentalitást díjazza.Dzsokijuing

Tegyük hozzá, hogy 1990 és 2010 között (amely választásokról most szó van), döntő többségben olyanok szavaztak, akik a rendszerváltozás idején már felnőttek voltak, (politikai) szocializációjuk már befejeződött. A Kádár-rendszer pedig nyilván nem azt tanította meg az állampolgárainak, hogy hogyan kell egy pluralizált többpártrendszerben a politikához hozzáállni. Ebből az életkori kohorszból nagyrészt hiányzik a valódi vitára való képesség és igény. Nem kell ezen meglepődni, egyszerűen túl kell lépni rajta. És a 2010-es választás olyan szempontból mérföldkő volt, hogy ekkor szavaztak nagyobb számban azok, akik a rendszerváltozás után születtek (1990-1992 március között születettek is már), és részben ennek köszönhető a látványos kiábrándultság, és az LMP-Jobbik parlamentbe jutása. Ugyanakkor nagy probléma, hogy a kiábrándultság a fiatalokban nem úgy jelenik meg, hogy új lehetőségeket keresnek, és új mozgalmakat karolnak fel, vagy hoznak létre, hanem egyszerűen elfordulnak a politikától, és nem mennek el szavazni.
De ettől még én hiszek abban, hogy 2014-2018-as választásokon már sokkal kevésbé fognak érvényesülni a kádári reflexek.Zorddd

hát erre nem vennék mérget ugyanis a struktúra, miszerint mindent elintéz állambácsi, öröklődik - majd elintézi ha bajod van, ha nincs munkád, megharcol az európai bérekért és amorf módon lehet több nyugdíjat kapni, mint nyolcóra munkával megdolgozni érte bérként. S a meghunyászkodás is ugyanúgy megy, mert amit a hivatalban mega bankban mondanak azzal nem vitázunk. Sőty ez nem is kádárizmus hanem az iszapos kezű monarchia...sutianap

Na jó, csak pont az utolsó mondatoddal fogod meg a lényeget. Hogy a társadalomban olyan alapvető gondok vannak, amit 200 éve rakódnak egymásra. Mert a bankkal meg hivatallal szembeni meghunyászkodás az ott kezdődött, amikor az elszegényedett nemes hivatalt vállalt, de a hivatalba a kutyabőrös mentalitásával ült be.

Ha a nép kádárizmust akart volna, akkor szépen hatalomban tartja az MSZMP utódpártjait.
atapapa

A kádárizmus csak egy (kis) része politika, a többi életérzés, a mindennapi élethez való hozzáállás. Az általános közöny, depolitizáltság, aminek a végén négyévente a többet ígérő mellé állok. Az a félelem, hogy ha önállóan, gondolkodva, az érdekeimért kiállva teszek valamit, tuti, hogy szívok. És a hazai elit ezt a szolgamentalitást díjazza.Dzsokijuing

Tegyük hozzá, hogy 1990 és 2010 között (amely választásokról most szó van), döntő többségben olyanok szavaztak, akik a rendszerváltozás idején már felnőttek voltak, (politikai) szocializációjuk már befejeződött. A Kádár-rendszer pedig nyilván nem azt tanította meg az állampolgárainak, hogy hogyan kell egy pluralizált többpártrendszerben a politikához hozzáállni. Ebből az életkori kohorszból nagyrészt hiányzik a valódi vitára való képesség és igény. Nem kell ezen meglepődni, egyszerűen túl kell lépni rajta. És a 2010-es választás olyan szempontból mérföldkő volt, hogy ekkor szavaztak nagyobb számban azok, akik a rendszerváltozás után születtek (1990-1992 március között születettek is már), és részben ennek köszönhető a látványos kiábrándultság, és az LMP-Jobbik parlamentbe jutása. Ugyanakkor nagy probléma, hogy a kiábrándultság a fiatalokban nem úgy jelenik meg, hogy új lehetőségeket keresnek, és új mozgalmakat karolnak fel, vagy hoznak létre, hanem egyszerűen elfordulnak a politikától, és nem mennek el szavazni.
De ettől még én hiszek abban, hogy 2014-2018-as választásokon már sokkal kevésbé fognak érvényesülni a kádári reflexek.Zorddd

hát erre nem vennék mérget ugyanis a struktúra, miszerint mindent elintéz állambácsi, öröklődik - majd elintézi ha bajod van, ha nincs munkád, megharcol az európai bérekért és amorf módon lehet több nyugdíjat kapni, mint nyolcóra munkával megdolgozni érte bérként. S a meghunyászkodás is ugyanúgy megy, mert amit a hivatalban mega bankban mondanak azzal nem vitázunk. Sőty ez nem is kádárizmus hanem az iszapos kezű monarchia...

Az volt már hogy Oszkó Péter mit keres a Wizz Air-ben? 😀 😀

A kádárizmus csak egy (kis) része politika, a többi életérzés, a mindennapi élethez való hozzáállás. Az általános közöny, depolitizáltság, aminek a végén négyévente a többet ígérő mellé állok. Az a félelem, hogy ha önállóan, gondolkodva, az érdekeimért kiállva teszek valamit, tuti, hogy szívok. És a hazai elit ezt a szolgamentalitást díjazza.Dzsokijuing

Belemagyarázhatjuk ezt is, de 1990-ben a rendszerváltás lelkesedésében a legtöbb pártot nem ez jellemezte (legalábbis nem ezt mutatták programként), és a szavazók aztán a legkevésbé ezt várták, erre szavaztak.
Az MDF esetében külön érdekes ez a kérdés, hiszen legalább három nagyobb irányzat harcolt egymással a pártban, döntsd akkor el, hogy a magyarok igazából a kádárizmus iránti igényükben 1990-ben a későbbi MDNP-re, a későbbi MIÉP-re vagy az ezek nélküli MDF-re szavaztak-e.atapapa

Ha valóban le akarod szűkíteni a témát a pártpolitika világára, akkor azt mondom, hogy a valódi rendszerváltást (azaz elitváltást) akaró pártok 1990 után a korai Fidesz és a MIÉP voltak, illetve ma az LMP és a Jobbik. Így zárul be a kör és így nyílik meg egy új, ahogyan Zorddd is írja.Dzsokijuing

Mondod ezt ma 20 év távlatából, 20 év tapasztalatával. Az SZDSZ-nél nagyobb komcsizást, elitváltás iránti követeléseket talán csak Csurka zavart le annak idején, pont miatta szvsz nehéz ma ráhúzni az akkori MDF-szavazókra a "kádárizmus" iránti igényt.

Sok helyről merítettek akkor, ezért is estek szét.

A kádárizmus csak egy (kis) része politika, a többi életérzés, a mindennapi élethez való hozzáállás. Az általános közöny, depolitizáltság, aminek a végén négyévente a többet ígérő mellé állok. Az a félelem, hogy ha önállóan, gondolkodva, az érdekeimért kiállva teszek valamit, tuti, hogy szívok. És a hazai elit ezt a szolgamentalitást díjazza.Dzsokijuing

.....Zorddd

Azért azok a bizonyos kádári reflexek szerintem az óvodában nem működtek még. 85-86-ban született mennyivel szocializálódott jobban politikailag az átkosnak megfelelően, mint egy 90 januári?
Tartok tőle, hogy nem tudsz ilyen éles határvonalat húzni születési dátum alapján, a szocializáció alapvetően pont nem az egyénen múlik, hanem a közegen. Ezt nem tudod felülírni egy "90 után születtem, rám nem hatnak" csatakiáltással.
A Plagizálás például éppen ezt a korosztályt érinti (a felsőoktatásban lévőket), egy hangjuk nincs az ügyről.tomi-tomi

Ebben igazad van. De szerintem a '90 körül születettek, akik az általános iskolát már mondjuk '97-ben kezdték, azok sokkal kevésbé érintettek. Mondjuk úgy, hogy '85 után folyamatosan """tisztul ki""" a fiatalok szocializációja.
Az is tény, ahogy mondtad, hogy az egyetemistáknak alig van szavuk. Ez szerintem többtényezős:
egyrészt, a politikától való elfordulás az, ami itt is megjelenik (bár Schmitt ügye valójában nem politikai ügy, a nemzeti egység megtestesítője lopott és hazudott, mi meg nézzük tovább)
másrészt az összes magyar mozgalomra igaz, hogy amint megalakul, azonnal megpróbál rátelepülni a politika, ezért nagyon nehéz ügy ez (az éhségmenetnél is mókás volt látni, ahogy szoci képviselők susogós melegítőben beállnak a sorba). Továbbá azok a fiatalok, akik ambiciózusak, és nem restek kiállni, már rég betagozódtak valamelyik pártba. Mert nagyon könnyen el lehet őket csábítani egy-egy semmitmondó kis poszt odaígérésével. És ez megint egy fontos dolog: Azok, akik nem undorodnak a politikától, és még némi affinitásuk is van hozzá, sajnos borzalmas hatalomvággyal bírnak. Ezt a hatalomvágyat pedig a civil mozgalmi szektor nem tudja kielégíteni. (Többek közt) ezért nincs Magyarországon normális tüntetés, vagy civil mozgalom. A Milla egyedüli jelenség, de az is kifutóban van.
A másik szomorú dolog pedig, hogy a fiatalok nagy része úgy gondolja, hogy ő nem tehet úgyse semmit, meg különben is, ha kimegy tüntetni, akkor majd nem kap munkát, meg stb...

ata,
nem mondtam, hogy az MDF kádárista volt. Azért gondolom viszont, hogy a nép a kádárizmusra szavazott 90-ben, mert a lehető legkisebb változást, lehető legfájdalommentesebb átmenetet (tudatosan) kínáló MDF-et juttatta kormányratomi-tomi

A legkisebb változás ígérete azért nem pontosan úgy nézett ki

Az MDF akkor több szólamon játszott, amiben ott volt Antall megfontoltnak és konzervatív tűnő lassú haladása, Csurka komcsizása-zsidózása és népi-paraszti radikalizmusa, vagy Szabóék liberalizmusa.
Szerintem az nem kádárista megfontolás volt a néptől, hogy nem a legnagyobb áldozatok árán akart átállni a piacgazdaságra és szerintem egy párt se ígért már akkor sem vért és könnyeket.
Persze eljátszhatunk azzal a gondolattal, hogy '90-ben egy SZDSZ-akkori Fidesz koalíció kezd, az akkori MDF-nél jóval radikálisabb változásokkal indítva, de ilyen tempóban körülöttük még hamarabb elfogyott volna a levegő és az se lett volna biztos, hogy kihúzzák 1994-ig, főleg egy populistább (?) MDF-es ellenzékkel.

A négy igenes népszavazáson pedig még annyira sem volt tökös, hogy azonos álláspontra helyezkedjen az MSZMP-vel, távolmaradásra kérte a szavazóit. Lehet, hogy tényleg kádárista volt?tomi-tomi

Az egy halva született politikai húzás volt, az MDF nem szerette volna ha annak a népszavazásnak a sikerén megerősödik az SZDSZ és a Fidesz, egyszerűen rosszul mérték fel a lehetőségeiket és még rosszabbul döntöttek.

Akkor még mindig a szülőkön van a hangsúly ebben a konkrét esetben; nincs miről beszélgetnünk.tomi-tomi

Szerintem a gyerekeket nem kell a szülők bűnei miatt büntetni, ahogy a kollektív büntetést is elvetem. De ha egy párt olyan embert küld egy kulcsfontosságú javaslat vitájára, akinek akár az anyja-apja érintett lehet negatív értelemben a törvény elfogadásával, miközben ez a párt volt a legharcosabb antikommunista a választások előtt, akkor milyen jogon gondoljuk azt, hogy ők sokkal kevésbé "kádáristán" intézték volna a közügyeket?

Gyurcsány a legnagyobb formális politikai hatalommal rendelkezett szinte szóra sem érdemes formális gazdasági hatalom mellett. (Éppen ez utóbbi miatt törekedett a lehető legnagyobb formális politikai hatalomra, mert a gazdasági befolyása túl alacsony volt, hogy mérhető tényező legyen az informális poltikai hatalom világában.)tomi-tomi

Az akkori 100 leggazdagabb magyarból hány képviselő, miniszter előzte meg Gyurcsányt? Nem sok név jut eszembe. Persze a gazdasági befolyást nem csak ez alapján kell mérni, de Gyurcsánynak legalább az anyósa (meg KISZ-es pajtások) révén közvetve volt az is már korábban.
Azt nem vonom kétségbe, hogy néhányan a pártban nagyobb horderejű gazdasági kérdések felett diszponáltak, ahogy befolyásban Orbán is veri ma, nem csak azért, mert miniszterelnök.

Ha a nép kádárizmust akart volna, akkor szépen hatalomban tartja az MSZMP utódpártjait.
atapapa

A kádárizmus csak egy (kis) része politika, a többi életérzés, a mindennapi élethez való hozzáállás. Az általános közöny, depolitizáltság, aminek a végén négyévente a többet ígérő mellé állok. Az a félelem, hogy ha önállóan, gondolkodva, az érdekeimért kiállva teszek valamit, tuti, hogy szívok. És a hazai elit ezt a szolgamentalitást díjazza.Dzsokijuing

Belemagyarázhatjuk ezt is, de 1990-ben a rendszerváltás lelkesedésében a legtöbb pártot nem ez jellemezte (legalábbis nem ezt mutatták programként), és a szavazók aztán a legkevésbé ezt várták, erre szavaztak.
Az MDF esetében külön érdekes ez a kérdés, hiszen legalább három nagyobb irányzat harcolt egymással a pártban, döntsd akkor el, hogy a magyarok igazából a kádárizmus iránti igényükben 1990-ben a későbbi MDNP-re, a későbbi MIÉP-re vagy az ezek nélküli MDF-re szavaztak-e.atapapa

Ha valóban le akarod szűkíteni a témát a pártpolitika világára, akkor azt mondom, hogy a valódi rendszerváltást (azaz elitváltást) akaró pártok 1990 után a korai Fidesz és a MIÉP voltak, illetve ma az LMP és a Jobbik. Így zárul be a kör és így nyílik meg egy új, ahogyan Zorddd is írja.

Ha a nép kádárizmust akart volna, akkor szépen hatalomban tartja az MSZMP utódpártjait.
atapapa

A kádárizmus csak egy (kis) része politika, a többi életérzés, a mindennapi élethez való hozzáállás. Az általános közöny, depolitizáltság, aminek a végén négyévente a többet ígérő mellé állok. Az a félelem, hogy ha önállóan, gondolkodva, az érdekeimért kiállva teszek valamit, tuti, hogy szívok. És a hazai elit ezt a szolgamentalitást díjazza.Dzsokijuing

Tegyük hozzá, hogy 1990 és 2010 között (amely választásokról most szó van), döntő többségben olyanok szavaztak, akik a rendszerváltozás idején már felnőttek voltak, (politikai) szocializációjuk már befejeződött. A Kádár-rendszer pedig nyilván nem azt tanította meg az állampolgárainak, hogy hogyan kell egy pluralizált többpártrendszerben a politikához hozzáállni. Ebből az életkori kohorszból nagyrészt hiányzik a valódi vitára való képesség és igény. Nem kell ezen meglepődni, egyszerűen túl kell lépni rajta. És a 2010-es választás olyan szempontból mérföldkő volt, hogy ekkor szavaztak nagyobb számban azok, akik a rendszerváltozás után születtek (1990-1992 március között születettek is már), és részben ennek köszönhető a látványos kiábrándultság, és az LMP-Jobbik parlamentbe jutása. Ugyanakkor nagy probléma, hogy a kiábrándultság a fiatalokban nem úgy jelenik meg, hogy új lehetőségeket keresnek, és új mozgalmakat karolnak fel, vagy hoznak létre, hanem egyszerűen elfordulnak a politikától, és nem mennek el szavazni.
De ettől még én hiszek abban, hogy 2014-2018-as választásokon már sokkal kevésbé fognak érvényesülni a kádári reflexek.Zorddd

Azért azok a bizonyos kádári reflexek szerintem az óvodában nem működtek még. 85-86-ban született mennyivel szocializálódott jobban politikailag az átkosnak megfelelően, mint egy 90 januári?
Tartok tőle, hogy nem tudsz ilyen éles határvonalat húzni születési dátum alapján, a szocializáció alapvetően pont nem az egyénen múlik, hanem a közegen. Ezt nem tudod felülírni egy "90 után születtem, rám nem hatnak" csatakiáltással.
A Plagizálás például éppen ezt a korosztályt érinti (a felsőoktatásban lévőket), egy hangjuk nincs az ügyről.

Ha a nép kádárizmust akart volna, akkor szépen hatalomban tartja az MSZMP utódpártjait.
atapapa

A kádárizmus csak egy (kis) része politika, a többi életérzés, a mindennapi élethez való hozzáállás. Az általános közöny, depolitizáltság, aminek a végén négyévente a többet ígérő mellé állok. Az a félelem, hogy ha önállóan, gondolkodva, az érdekeimért kiállva teszek valamit, tuti, hogy szívok. És a hazai elit ezt a szolgamentalitást díjazza.Dzsokijuing

Belemagyarázhatjuk ezt is, de 1990-ben a rendszerváltás lelkesedésében a legtöbb pártot nem ez jellemezte (legalábbis nem ezt mutatták programként), és a szavazók aztán a legkevésbé ezt várták, erre szavaztak.
Az MDF esetében külön érdekes ez a kérdés, hiszen legalább három nagyobb irányzat harcolt egymással a pártban, döntsd akkor el, hogy a magyarok igazából a kádárizmus iránti igényükben 1990-ben a későbbi MDNP-re, a későbbi MIÉP-re vagy az ezek nélküli MDF-re szavaztak-e.

Ha a nép kádárizmust akart volna, akkor szépen hatalomban tartja az MSZMP utódpártjait.
atapapa

A kádárizmus csak egy (kis) része politika, a többi életérzés, a mindennapi élethez való hozzáállás. Az általános közöny, depolitizáltság, aminek a végén négyévente a többet ígérő mellé állok. Az a félelem, hogy ha önállóan, gondolkodva, az érdekeimért kiállva teszek valamit, tuti, hogy szívok. És a hazai elit ezt a szolgamentalitást díjazza.Dzsokijuing

Tegyük hozzá, hogy 1990 és 2010 között (amely választásokról most szó van), döntő többségben olyanok szavaztak, akik a rendszerváltozás idején már felnőttek voltak, (politikai) szocializációjuk már befejeződött. A Kádár-rendszer pedig nyilván nem azt tanította meg az állampolgárainak, hogy hogyan kell egy pluralizált többpártrendszerben a politikához hozzáállni. Ebből az életkori kohorszból nagyrészt hiányzik a valódi vitára való képesség és igény. Nem kell ezen meglepődni, egyszerűen túl kell lépni rajta. És a 2010-es választás olyan szempontból mérföldkő volt, hogy ekkor szavaztak nagyobb számban azok, akik a rendszerváltozás után születtek (1990-1992 március között születettek is már), és részben ennek köszönhető a látványos kiábrándultság, és az LMP-Jobbik parlamentbe jutása. Ugyanakkor nagy probléma, hogy a kiábrándultság a fiatalokban nem úgy jelenik meg, hogy új lehetőségeket keresnek, és új mozgalmakat karolnak fel, vagy hoznak létre, hanem egyszerűen elfordulnak a politikától, és nem mennek el szavazni.
De ettől még én hiszek abban, hogy 2014-2018-as választásokon már sokkal kevésbé fognak érvényesülni a kádári reflexek.

ata,
nem mondtam, hogy az MDF kádárista volt. Azért gondolom viszont, hogy a nép a kádárizmusra szavazott 90-ben, mert a lehető legkisebb változást, lehető legfájdalommentesebb átmenetet (tudatosan) kínáló MDF-et juttatta kormányra. A négy igenes népszavazáson pedig még annyira sem volt tökös, hogy azonos álláspontra helyezkedjen az MSZMP-vel, távolmaradásra kérte a szavazóit. Lehet, hogy tényleg kádárista volt? 😊
szerk. közben egy oligarcha pontosan leírta, hogy miért vettem 90-t is a kádárizmusra szavazásba bele. 😊
Akkor még mindig a szülőkön van a hangsúly ebben a konkrét esetben; nincs miről beszélgetnünk.
Pető sokkal inkább a (létező) szellemi fölényét cinikus mosolyban megjelenítő viselkedésével csapja-csapta ki a biztosítékot.
Sok mindennel lehet magyarázni azt a koalíciókötést, de (bel)politikai szükségszerűséggel nem nagyon.
Gyurcsány a legnagyobb formális politikai hatalommal rendelkezett szinte szóra sem érdemes formális gazdasági hatalom mellett. (Éppen ez utóbbi miatt törekedett a lehető legnagyobb formális politikai hatalomra, mert a gazdasági befolyása túl alacsony volt, hogy mérhető tényező legyen az informális poltikai hatalom világában.) Kapolyinak a képviselőség csak egy minimál eszköz, ő már az informális politikai hatalom szereplői között van.
Btw. ugye nem gondoljátok, hogy OV mára már nem rendelkezik legalább akkora gazdasági hatalommal, mint Gyurcsány, csak - egyelőre - informálisan.

Ha a nép kádárizmust akart volna, akkor szépen hatalomban tartja az MSZMP utódpártjait.
atapapa

A kádárizmus csak egy (kis) része politika, a többi életérzés, a mindennapi élethez való hozzáállás. Az általános közöny, depolitizáltság, aminek a végén négyévente a többet ígérő mellé állok. Az a félelem, hogy ha önállóan, gondolkodva, az érdekeimért kiállva teszek valamit, tuti, hogy szívok. És a hazai elit ezt a szolgamentalitást díjazza.

Rajna!
Schmittnek mennie kell, és nem azért, mert a doktorija nélkül kevésbé jól tudná végezni a munkáját.
Azért kell lemondania, mert az ország első közjogi méltósága, aki minden magyar állampolgárt reprezentál, és joggal várható el tőle magasabb etikai érzék. Egy talpas képviselő esetén el elehetne vitázni azon, hogy ettől ő még milyen jól végzi a munkáját és úgyis megszavazzák majd képviselőnek ismét, de a köztársasági elnök más kávéház.

Az istenadta nép nem 94-ben döntött a kádárizmus továbbélése mellett, ezt már megtette 90-ben. Kormányra juttatta azt az MDF-et, amelyiknek tökéletesen megfelelt volna Pozsgay köztársasági elnöknek és egy irányított országgyűlési szavazás (lengyel mintára). Némi cinizmussal: a vörös csillagot lecseréltettük koronás nagy címerre.tomi-tomi

Ez azért komoly túlzás, több oldalról is.
Ha a nép kádárizmust akart volna, akkor szépen hatalomban tartja az MSZMP utódpártjait.
Túlzás lekádáristázni az akkori MDF-t csak azért, mert a 4 igenes népszavazáson az MSZMP-vel hasonló álláspontot képviselt, ugyanez a párt fél évvel később nyár közepére tűzte ki a köztársasáig elnök választásáról szóló népszavazást, hogy még véletlenül se legyen eredményes (és ne Pozsgay legyen az államfő).

De őszintén érdekel, hogy ha szerinted a '90-es MDF kádárista volt, akkor ki nem lett volna az? Az az SZDSZ, aki az első adandó populizmussal nekiment a kormánynak (taxisok támogatása) és amely két ÁVH-s szülő gyermekét küldte el arra a vitára, amely a kommunisták felelősségre vonásáról szólt (nem vagyok Lázár, itt nem lenne a szülőkön a hangsúly, ha Pető nem a törvény ellen harcolt volna tűzzel-vassal).
És amely 4 év múlva koalíciós kényszer nélkül kormányra lépett az MSZP-vel, miközben a választás előtt azt mondták, hogy egy Horn-vezette kormányba biztosan nem lépnek be?

Gyurcsánynak tengernyi hibát (politikában bűnt) fel lehet róni, de no.1 oligarchának látni komoly aránytévesztés.tomi-tomi

Attól függ. Azok közül, akik a legközvetlenebbül foglalkoznak politikával, ő az egyik legnagyobb, de a prímet Kapolyi viszi ebből a körből (persze mindkét holdudvarban van náluk nagyobb). Bár mindenekelőtt nem ártana pontosan definiálni az "oligarchát" (de utálom ezt a kifejezést)