USA és a világ

 www.bbc.com/news/world-us-canada-63599832

2 városi képviselői hely is pénzfeldobással dőlt el

Dugin neki esett Putyinnak Herszon kiürítése miatt...
Előjött a régi muszka ideológiával, hogy a cár csak addig szent és sérthetetlen, amíg a birodalom gyarapodását és területi növekedését testesíti meg... Ha a birodalom vereségeket szenved, akkor a cár atyuska nem több, mint az "esőkirály", akiknek felvágták a hasát, hogy végre jöjjön a zápor...

 euroweeklynews.com/2022/11/11/breaking-vladimir-putin-offered-surrender-terms-by-the-west-after-humiliating-kherson-loss/

kiváncsi vagyok ebből mi az igaz
Negritis, a vajda

Semmi.

 euroweeklynews.com/2022/11/11/breaking-vladimir-putin-offered-surrender-terms-by-the-west-after-humiliating-kherson-loss/

kiváncsi vagyok ebből mi az igaz

Azért érdekelne, hogy az oroszok ezt a herszoni "visszavonulást" miképpen kommunikálják otthon a népnek. Bal part, jobban védhető a terület, blabla, de szerintük saját területeiken vonulnak vissza, hogy van ez?
Mikey

Semmit. Megmondták, hogy Herszon akkor is örökre orosz város, azt annyi.

Azért érdekelne, hogy az oroszok ezt a herszoni "visszavonulást" miképpen kommunikálják otthon a népnek. Bal part, jobban védhető a terület, blabla, de szerintük saját területeiken vonulnak vissza, hogy van ez?
Mikey

Ideiglenes az egész, amint lesz elég T-64-esük, Kijevig mennek 😊

Azért érdekelne, hogy az oroszok ezt a herszoni "visszavonulást" miképpen kommunikálják otthon a népnek. Bal part, jobban védhető a terület, blabla, de szerintük saját területeiken vonulnak vissza, hogy van ez?

Szerkesztette: Mikey

Számomra a nap képe.



Slava Ukraini!

Orosz telegram csatornákon arról írnak, hogy 20.000 orosz katona eshet fogságba Herszonban egy csapásra, őket ugyanis egyszerűen hátra hagyták reggel. Nova Khahovkánál lövik őket az ukránok. Állítólag kurva nagy pucolás van, megint.
Amadeus von Dollárbaloldal

Hátha valakinek annyi esze van hogy fölrobbantja vagy nézi hogy fölrobbantják az Inyulecen a hidat - elvágva ezzel Gerzsont és Kakibát. Ezekután halálba gyakja vagy nézi, hogy halálbagyakják a Gerzsoni hidat, pontont, uszályokat - az tudhassa, hogy a Gerzsoniak vagy ottmaradnak vagy várja őket a hatfokos Donyec. Naés persze véletlenül Kabibába is beüt vagy nézik hogy beüt a ménkű.

Ezér teljes idiotizmus az ork propaganda - ó mi robbantottuk fő a hidakat, mer, azér mer hogy ótvar nagy szarba kerüljünk. Iván baze nem tik robbantottátok a hidakat, csak a fosnyelő bűzös pofátok jár, hátha találtok valami "kedvező" narratívát.

Austerltz nullpunktzwei

Szerkesztette: sutianap

Orosz telegram csatornákon arról írnak, hogy 20.000 orosz katona eshet fogságba Herszonban egy csapásra, őket ugyanis egyszerűen hátra hagyták reggel. Nova Khahovkánál lövik őket az ukránok. Állítólag kurva nagy pucolás van, megint.

Az ukránok elérték Nova Khahovka gátjának nyugati oldalát.

pedig az így nézne ki
Russia megszűnteti a balti, északi és fekete tengeri flottát a kikötőkből kilépés csak nemzetközi engedéllyel - a fehérorosz/orosz határ nemzetközi ellenőrzés alatt, grúziáig minden ukrajnáé a parton, a maradék kaukázusi területeken vagy autonóm vagy szomszédos országhoz osztás megyen, karélia return to fingland, pétervár/moszkva/volvográd tengelytől nyugatra demilitarizált övezet, a hadsereg meg nem lehet nagyobb a mindenkori lakosság 0,1%ánál

ezazegyes

smakkolunk?
Gróf de sutianap

Viccesnek vicces, nem mondom.
Őszentsége Sobri Jóska

Viccesnek vicces, de a jelenlegi gazdasági, politikai és katonai erőviszonyok alapján ez a reális az oroszok számára. Utóbbit - a katonait - most tesztelte le Ukrajna, a gazdaságit már rég beárazta a világ, a politikai meg most megy a katonaival együtt a vécébe, mert olyan világ már nem lesz, ahol önálló orosz pólus lesz. Ennek csak az atom szab némi korlátott, de az atom csak egy határig szempont, mert ha tényleg felhasználják az az őrültség kategóriája. Ami nem kompatibilis a megállapodással, ahol - még a vesztes, veszteséget elkönyvelő részéről is - feltételezünk bizonyos józanságot, racionalitást.

Csak az a helyzet, hogy ezt a realitást a Putyin félék - és a hozzá hasonló, vagy nála is elborultabbak, akikkel tele van jelenleg az orosz vezetés - az életben nem fogják elfogadni. Nem csak azért, mert otthon nem tudják eladni győzelemnek, hanem azért is, mert a saját orosz önképükbe sem fér bele. Ezek még mindig Iván birodalmaként gondolnak magukra.

A világ - nem csak a nyugat, a kelet és dél se se - meg az orosz, önmagát önálló pólusnak tekintő önképpel nem tud mit kezdeni. Viszont a jelenlegi helyzetben egyik sem áll úgy, hogy győztesként besöpörje amit megszerzett magának, illetve vesztesként leguggoljon a s*ggbek***shoz, úgyhogy jelenleg patt helyzet van. Sem a Sutianap féle verzió nem reális, sem a másik verzió, amire rákérdeztél, hogy Amadeus szerint miért nem az. Ezért. Ki kell várni, hogy a történet egyértelműbben eldőljön. El fog. (Nagyon nagy valószínűséggel nem az oroszok javára.)

Én közel sem követem ennyire az eseményeket, de ha "szórakozni" akarok, akkor csak felmegyek a vadhajtásokra és ott elolvasom az aktuális hírekről kommentelőket.

Hatalmasat nevettem most azon, hogy pár idióta már azt vizionálta, hogy az egész persze orosz csapda, még az állatkertet is evakuálták, mire beérnek az ukránok a szellemvárosba szépen "megfürdetik" majd őket, azaz felrobbantják a gátat is. Arra a hozzászólásra aztán már nem reagált senki semmit, mikor valaki megjegyezte, a gát nélkül ivóvíz nélkül maradna a Krím-félsziget és le kellene állítani a zaporizzsjai erőművet is... 😊
r.baggio

Mondjuk ez még lehet opció a ruszkiknak, mert akkor megint mehez az, hogy a zukránok robbantották fel a gátat direkt, hogy katasztrófát okozzanak, stb.

húszezer ork még a transzdnyeperen, 3 hónapig töltötték, azt két nap alatt akarják kivonni?

ebbül austerlitz lesz - nemhiába ment a nyekergés a tárgyalásokért, csak időt akartak nyerni az átcsoportosításokhoz
Gróf de sutianap

jepp, most kell közéjük lőni.

Én közel sem követem ennyire az eseményeket, de ha "szórakozni" akarok, akkor csak felmegyek a vadhajtásokra és ott elolvasom az aktuális hírekről kommentelőket.

Hatalmasat nevettem most azon, hogy pár idióta már azt vizionálta, hogy az egész persze orosz csapda, még az állatkertet is evakuálták, mire beérnek az ukránok a szellemvárosba szépen "megfürdetik" majd őket, azaz felrobbantják a gátat is. Arra a hozzászólásra aztán már nem reagált senki semmit, mikor valaki megjegyezte, a gát nélkül ivóvíz nélkül maradna a Krím-félsziget és le kellene állítani a zaporizzsjai erőművet is... 😊

Szerkesztette: r.baggio

Sikerült még a kör előtt elkapnom, bemásolom:

Rácz András: Atomot Herszonra? Vagy özönvizet?

November 9-én Oroszország bejelentette: kivonja haderejét Herszonból, egészen pontosan Ukrajna megszállt Herszon megyéjének a Dnyeper folyótól nyugatra eső részéből. A kivonulás azt jelenti, hogy Oroszország elveszíti az ellenőrzést az egyetlen olyan ukrán megyeszékhely felett, amelyet a 2022. február 24-én kezdődött eszkaláció óta szállt meg.

A kivonulás bejelentése

Az orosz haderő kivonására a jobb parti Herszonból Szergej Sojgu védelmi miniszter adta ki a parancsot egy sajtókonferencián, miután meghallgatta Szergej Szurovikin tábornoknak, az ukrajnai orosz műveletek főparancsnokának a jelentését. A magához képest is mogorva Szurovikin úgy fogalmazott, a jobb part védelme „kilátástalan”, így az erők és a fegyverzet védelme érdekében a védekezést a Dnyeper bal partján szükséges folytatni. A miniszter külön felhívta a tábornok figyelmét arra, hogy a kivonulás a polgári lakosság védelme érdekében is indokolt. Noha az orosz vezetés a jobb parti Herszonból való kivonulásról beszélt, technikailag ebbe beletartozik Mikolajiv megye néhány kisebb, még orosz megszállás alatt álló része is.

November 9-én Oroszország bejelentette: kivonja haderejét Herszonból, egészen pontosan Ukrajna megszállt Herszon megyéjének a Dnyeper folyótól nyugatra eső részéből. A kivonulás azt jelenti, hogy Oroszország elveszíti az ellenőrzést az egyetlen olyan ukrán megyeszékhely felett, amelyet a 2022. február 24-én kezdődött eszkaláció óta szállt meg.

Az orosz állami média a kivonulás hírét igyekezett úgy interpretálni, hogy az egy nehéz, de szükséges döntés volt. Dicsérték Szurovikin megfontoltságát, és hogy volt bátorsága ezt a nehéz döntést meghozni. Érdekesség, hogy a védelmi minisztériummal szemben az utóbbi időben erősen kritikus Ramzan Kadirov csecsen vezető is gratulált a tábornoknak. Arról, hogy a kivonulás bejelentése miben különbözik az eddigi orosz harctéri vereségek kommunikációjától, érdemes Király András elemzését elolvasni.

Súlyos stratégiai vereség

Bár az orosz vezetés igyekszik úgy feltüntetni Herszon elvesztését, mint egy tervezett, a veszteségminimalizálás érdekében szükséges folyamat végeredményét, valójában látni kell, hogy a visszavonulás súlyos stratégiai vereséget jelent Oroszország számára, politikai és katonai oldalról egyaránt.

Politikai értelemben példa nélkül álló fiaskó, hogy Moszkva úgy veszíti el a megyeszékhelyet és a megye jelentős részét, hogy alig egy hónappal korábban fejeződött be Herszon orosz jogszabályok szerinti annexiója. Az annexiót jóváhagyó Duma-döntést október 5-én írta alá Vlagyimir Putyin orosz elnök, ezzel emelkedett jogerőre a megye elcsatolása, legalábbis Moszkva szerint. Az annexiót Észak-Koreán kívül egyetlen másik ENSZ-tagállam sem ismerte el, de az orosz vezetés feltehetően azzal számolt, hogy a hazai közönség számára így is el lehet adni olyan sikerként, ami indokolhatja az akkor nyolcadik hónapja tartó háborút, a gazdasági nehézségeket, az egyre súlyosabb emberveszteségeket. Herszon elvesztésével ez a várt belpolitikai profit szenved súlyos csorbát.

A város feladása szimbolikus szempontból is jelentős. A települést 1783-ban alapították Nagy Katalin cárnő parancsára, azt követően, hogy Oroszország megszerezte a Fekete-tenger itteni partvidékét 1774-ben. A formális alapítók egyike Grigorij Patyomkin herceg volt, akinek bár karrierje Nagy Katalin szeretőjeként indult, végül államférfiként és hadvezérként is tehetségesnek bizonyult. A másik alapító a legendás orosz hadvezér, Alekszandr Szuvorov tábornok volt.

A várost eredetileg erődnek, az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontjának hozták létre, de igen kedvező fekvésének köszönhetően hamar ipari és kereskedelmi központ lett, értve ez alatt főleg a folyami és tengerhajózást, hiszen a herszoni kikötőből mind a Dnyeper, mind a Fekete-tenger elérhető. A szovjet időszakban jelentős hajógyártás és textilipar is kiépült itt, a herszoni gyapjú- és textilgyár a Szovjetunió egyik legnagyobb ilyen létesítménye volt. A város kulturális és művészeti szempontból is jelentős.

Herszon elvesztése leginkább mégis katonai értelemben jelentős. A kiürítéssel Oroszország feladja a Dnyeper nyugati partján még a háború elején megszerzett hídfőállását, és visszavonul a folyó keleti partjára. Ezzel jó időre lekerül a napirendről annak lehetősége, hogy az orosz hadsereg sikeres szárazföldi hadműveleteket tudjon folytatni Mikolajiv, illetve Odesza felé. Orosz szempontból tehát elvész annak lehetősége, hogy Ukrajnát el tudják vágni a Fekete-tengertől.

Emlékezetes, hogy a háború elején, február utolsó napjaiban a Krímből kitörő orosz hadsereg szinte azonnal be tudta venni Herszont (ma már tudjuk, hogy jórészt néhány helyi ukrán biztonsági vezető árulása miatt), és gyors ütemben megközelítette Mikolajivot is. Ha a kikötőváros orosz kézre került volna, megnyílt volna az út tovább, Odesza felé, lehetővé téve Ukrajna teljes elszigetelését a Fekete-tengertől. Nem mellesleg, az Odeszához érkező orosz hadsereg egyben a moldovai oroszbarát szakadár régiót, Transznyisztriát is elérte volna, jó eséllyel katonai erővel vetve véget a Nyugat-barát moldovai vezetés regnálásának. Herszon feladásával mindezek a geopolitikai lehetőségek elvesztek az orosz hadvezetés számára.

A jobb parti Herszonból való kivonulás emellett olyan szempontból is nagy orosz vereség és jelentős ukrán siker, hogy miután az ukrán haderő bevonul az oroszok által kiürített területre, immár a Dnyeper válik frontvonallá. Ergo az ukrán nagy lőtávolságú tüzérség a még megszállt területeken immár sokkal mélyebben tudja támadni az orosz állásokat, raktárakat, vezetési pontokat és más célpontokat, mint eddig.

A visszavonulásnak mindezek mellett lesz egy olyan következménye is, hogy miután az orosz haderő kivonul a Dnyeper jobb partjáról, attól kezdve a folyó lesz a határ az orosz és az ukrán erők között. Másképp fogalmazva, az a Dnyeper, ami mostanáig a Herszonban harcoló orosz erők utánpótlási helyzetét nehezítette, a kivonulás után az ukrán csapatok számára jelent majd igen nehezen leküzdhető vízi akadályt. Figyelembe véve a lassan beköszöntő téli időszakot, az tűnik valószínűnek, hogy miután az orosz haderő teljesen kiüríti Herszont, legalább késő tavaszig a folyó fogja jelenteni az orosz megszállás alatt álló területek nyugati és Herszon megye keleti része vonatkozásában az északi határt.

A visszavonulás előkészítése

Bár a visszavonulást csak november 9-én jelentette be Moszkva, számos jel utal arra, hogy az orosz hadvezetés hetek óta aktívan készült rá, hogy lehetetlenné válhat a jobb parti hídfő védelme. Október közepe óta zajlik ugyanis a herszoni polgári lakosság evakuálása. Azt nem lehet pontosan megmondani, hogy ez mennyire önkéntes, vagy mennyire tekinthető deportálásnak; mindenesetre olyan hírek nincsenek, hogy az orosz erők tömegesen kényszerítenék a helyi civileket arra, hogy keleti irányban hagyják el a várost.

Az orosz csapatok emellett hetek óta szisztematikusan fosztogatják is Herszont. Nemcsak értéktárgyakat és háztartási gépeket visznek magukkal, de elszállítják a tűzoltóautókat, a városi buszokat és mindent, ami mozdítható. Patyomkin herceg sírját is kiásták a katedrálisban, és elszállították a maradványokat.

A visszavonulás fedezésére az orosz csapatok körülbelül egy hónapja erődítéseket építenek és lövészárkokat ásnak a folyó keleti partján. Ezeknek feltételezhetően az a céljuk, hogy megakadályozzák, hogy egy esetlegesen összeomlásba fajuló orosz visszavonulás esetén az ukrán csapatok megpróbáljanak átkelni a Dnyeperen. A keleti parton emelt erődítések valószínűleg azt is jelzik, hogy Oroszország nem készül a Nova Kahovka-i vízi erőmű gátjának felrobbantására, az ezt követő özönvíz ugyanis minden bizonnyal az állásaikat védő orosz csapatokat is elsöpörné.

A megszálló hatóságok maguk is elmenekültek, Herszonból áthelyezték a székhelyüket a megye keleti részére. Végül, november 7-8-án levonták az orosz zászlót a herszoni középületekről. Emellett az orosz hadvezetés a meglévő pontonhidak mellett nagyszámú folyami hajót is összevont a Dnyeperen, illetve a mellékágain, szintén a kivonulás támogatására.

November 9-én az orosz haderő felrobbantott számos olyan hidat a megye nyugati részén, amelyek kulcsfontosságúak voltak a területen belüli közlekedéshez. A legfontosabb közülük az Inhulec folyón át vezető darijivkai nagy híd elpusztítása volt, ez elvágta a P-47-es országutat, ami összekötötte Herszont a Dnyeper mentén elhelyezkedő többi településsel északkeleti irányban, gondolva itt főképp Kozackére és Beriszlavra. A hidak pusztulása után az orosz haderő immár nem volna képes a megyén belül mozgatni a csapatait – ebből adódóan tehát biztosra vehető, hogy a hidakat a saját visszavonulásuk fedezése érdekében robbantották fel. A hidak elpusztítása a legbiztosabb indikátora annak, hogy Moszkva a megye nyugati részének védelmét biztosan feladta; valódi kérdést csak a megyeszékhely, illetve közvetlen környezetének további sorsa jelent.

Egy szeparatista felemelkedése és bukása

Szintén november 9-ei fejlemény, hogy meghalt Kirill Sztremouszov, a megszálló hatóságok által kinevezett Herszon megyei kormányzóhelyettes. Az 1976-ban született Sztremouszov eredetileg közgazdasági végzettséget szerzett és jó halgazdasági szakembernek számított. Politikai pályáját 2013-ban, nem sokkal az ukrajnai Euromajdan forradalom előtt kezdte, az akkori oroszbarát elnök, Viktor Janukovics támogatására szervezett mozgalmat Herszonban. A forradalom után a szocialista párt színeiben próbált politizálni, innen azonban 2019-ben eltávolították sorozatos botrányai (garázdaság, gyújtogatás, stb.) miatt. A koronavírus-járvány idején markánsan oltásellenes nézeteket hangoztatott, akkor már jó eséllyel az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB ügynöke volt.

Miután 2022 februárjában megindult az Ukrajna elleni nagy léptékű orosz támadás, Sztremouszov néhány másik oroszbarát aktivistával együtt Kreml-párti tüntetést szervezett a megyei adminisztráció épületénél, igyekezve azt a benyomást kelteni, mintha a helyi lakosság támogatná a megszálló csapatok érkezését. A Kreml ezek után április 26-án kormányzóhelyettessé nevezte ki Sztremouszovot. A kormányzó a volt polgármester és parlamenti képviselő, Volodimir Szaldo lett. Kettejük viszonya korántsem volt felhőtlen, az idősebb és rutinosabb Szaldo és az impulzív, gyakran meggondolatlan Sztremouszov gyakran az üvöltözésig fajuló vitákat folytattak. Augusztus 5-én azonban Szaldo súlyosan megbetegedett – agyvérzésről és mérgezésről is szóltak hírek, a valóságot máig nem lehet pontosan tudni –, és Oroszországba szállították gyógykezelésre. Ettől kezdve Herszonban a tényleges hatalom Sztremouszov kezében volt.

Sztremouszov mindenáron a régió minél gyorsabb ruszifikációját szerette volna elérni. Az egyik hajtómotorja volt az orosz rubel bevezetésére irányuló kísérletnek, sőt olyan tervei is voltak, hogy az Ukrajnától de facto elszakadó régióban déloszét bankok nyitnak fiókokat, és ilyen módon (mivel Oroszország elismeri Dél-Oszétiát független államnak) tudna Herszon kapcsolódni az orosz bankrendszerhez.

Ezek a tervek jórészt nem valósultak meg. A helyi lakosság sosem fogadta el teljes mértékben az orosz rubelt fizetőeszköznek, a megszálló hatóságok rendeletei ellenére továbbra is az ukrán hrivnyát használták. Ennél is komolyabb problémát okozott, hogy a megszállóknak nem sikerült letörniük a helyi lakosság ellenállását: nem csak Herszonban, de az egész megyében továbbra is kifejezetten erős a partizánmozgalom, amiért a felelősség Sztremouszovot is terhelte.

Sztremouszov esetében a bukás szó szerint értendő, ugyanis november 9-én Herszonból Henyicseszk felé haladva a hivatalos hírek szerint autóbalesetet szenvedett, és olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. A tudósítások szerint a kormányzóhelyettest szállító páncélozott Lexus teherautóval ütközött, majd felborult. A nyilvánosságra került fényképek alapján az autó utascellája ép maradt, és a legzsákok is kinyíltak, ám Sztremouszov így sem élte túl a történteket. Bár hivatalos vizsgálati eredmény még nincs, a halálában az is szerepet játszhatott, hogy számos fénykép tanúsága szerint igen gyakran biztonsági öv nélkül autózott.

Bármi történt is vele, a halálával biztossá vált, hogy nem kerül ukrán fogságba, és nem fog beszélni az orosz megszállás részleteiről. Nem mellesleg, így pozíciójában megerősödött a szeptember végére felgyógyult Szaldo kormányzó is, mivel a város elvesztéséért a politikai felelősséget Sztremouszov nyakába lehetett varrni. Emellett a kormányzóhelyettes halálát úgy is lehet értelmezni, mint a többi szeparatista vezetőnek szóló üzenetet, hogy mire számíthatnak, ha nem sikerül stabilizálniuk az általuk igazgatott megszállt területeket.

Valószínűleg nem csapda

Már szeptember óta jelen van mind az ukrán, mint az orosz közbeszédben az a narratíva, hogy ha Oroszország arra kényszerülne, hogy feladja Herszon városát, ez nem valódi visszavonulás lenne, hanem az ukrán erőknek állított, hadműveleti léptékű csapda. Vannak pletykák arról, hogy Oroszország nagyszámú, civil ruhába öltöztetett katonát vezényelt a városba, hogy azok rajtaüssenek a beérkező ukrán erőkön. Ennek az elméletnek a továbbfejlesztett változata szerint az orosz erők arra készülnek, hogy házról házra védjék Herszont a folyó túloldalán felsorakozott nehéztüzérség támogatásával, ily módon afféle modern Sztálingráddá változtatva a várost az ukrán erők számára. Egyesek szerint Oroszország arra készül, hogy a Herszont a várost felszabadító ukrán erőkkel együtt pusztítsa el, például a Nova Kahovka-i erőmű gátjának felrobbantásával. Olyan, sok szempontból extrém elmélet is van, hogy Herszonra a város kiürítése után Oroszország harcászati atomfegyvert dobna, egyszerre semmisítve meg a települést és a beérkező ukrán csapatokat.

Nyílt források alapján nem lehet pontosan megmondani, hogy az orosz hadvezetés miként tervezi a kivonulás lebonyolítását, és hogy milyen sorsot szán a városnak. Abban azonban megalapozottan lehet bízni, hogy mivel orosz jog szerint Herszon immár az Oroszországi Föderáció területének a része, az armageddon jellegű forgatókönyveket (mesterséges árvíz, atomfegyver) ki lehet zárni, mivel ez azt jelentené, hogy Putyin a saját országának egyik városát törli el a föld színéről. Ezt igen nehezen lehetne a hazai közönségnek megmagyarázni, éppen Herszon – fent tárgyalt – kiemelt történelmi és szimbolikus jelentősége miatt. Az sem valószínű, hogy Oroszország valamiféle ravasz, hadászati léptékű csapdát készülne kialakítani a városban, ezt ugyanis körülményes volna megtenni úgy, hogy egyrészt az orosz csapatok ellátási helyzete továbbra sem javult, másrészt az ukrán tüzérség lőtávolsága messze meghaladja az oroszét.

Az ugyanakkor nem zárható ki, hogy a régiót kiürítő orosz erők visszavonulás közben Herszonon belül városharccal igyekeznek majd lassítani az ukrán erők előrenyomulását, időt nyerve saját bajtársaiknak a visszavonuláshoz. Az mindenesetre tény, hogy hiába volt a november 9-ei bejelentés, egyelőre nincs szó arról, hogy az orosz hadsereg elhagyta volna Herszont. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki főtanácsadó szerint az orosz erők továbbra is Herszonban vannak.

Összességében tehát az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy az orosz hadsereg fokozatosan, tervezetten üríti ki a jobb parti Herszont, először a vidéki területeket, aztán a megyeszékhelyet. Figyelembe véve, hogy Mark Milley amerikai vezérkari főnök szerint akár 20-30 ezer orosz katona is lehet Herszonban, a kivonulás semmiképpen sem lesz gyors folyamat, akár hetekig is eltarthat.

Ha az orosz hadsereg Szurovikin tábornok vezetésével valóban jól szervezett visszavonulást hajt végre Herszonból anélkül, hogy közben eltörölnék a várost a föld színéről, akkor annak információs hadviselési aspektusból is lenne egy érdekes tanulsága. Azt jelentené ugyanis, hogy nem a „kivonulás” narratíva volt a csel, hogy csapdába csalják az ukránokat, hanem éppen ellenkezőleg: a „csapda” narratívát használta arra az orosz vezetés, hogy időt nyerjen a kivonuláshoz. Bármelyik verzió valósul meg, egyik sem fog változtatni a tényen, hogy Herszon elvesztése hadászati szintű vereséget jelent az orosz haderő számára.



A HIMARS rakéta-sorozatvető rendszer 70 kilométeres lőtávolságú rakétával kb. ilyen mélységben tudná belőni a megszállt területeket

Ukrainian Army have entered the western area of Kherson city, Shumensky district.

 www.youtube.com/watch?v=yUEY5xJ36hI

Az oroszok felrobbantották az Antonovszkij-híd egy részét, a videóból pedig látható, hogy az alatta épített ponton is folytonossági hiányokkal küzd.

Szatellit képek szerint a kissé feljebb lévő vasúti híd egy része is megsemmisült. Jelenleg csak az 50 kilométerrel feljebb lévő gáton lehetséges száraz lábbal átkelni a folyón. A herszoni kikötőben lévő hajók és csónakok részét az oroszok már napokkal ezelőtt megrongálták, vagy elsüllyesztették.

Ez azt jelenti, hogy a jobb parton maradt oroszok vagy megpróbálnak eljutni Nova Kakhovába (jó 70 kilométer közúton), vagy megadják magukat, vagy meghalnak, vagy úsznak.

A többi területen az orosz csapatok helyzete és mozgásuk egyelőre kérdéses, meglátjuk hogyan alakul a nap további része. Az viszont már látszik, hogy még a harkivinál is gyorsabban lefutottak a területről.

ANTONOVSKY-i hídnak annyi, Khersonból már nem megy kis senki. Nem semmi mekkora részét felrobbantottak az oroszok.

Nomac

Ami mondjuk a nyílt beismerése annak, hogy attól jobban félnek, hogy utánuk mennek az ukránok, mint amekkora esélyt látnak arra, hogy ők újra átkelnek a folyón Kherson felé.

A gát már simán lőtávolban van a csöves tüzérségnek is. Ott már eszközt nem visznek át. Kérdés hogy pontonhídon mennyi eszközt tudnak még átvinni. Kíváncsi várom mennyi vasat hagytak ott a nagy menekülésben. Nem lesz olyan nagy a veszteség mint Harkivban, de itt is lesz.

On the map pic.twitter.com/hASiHkr4ut

— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) November 11, 2022

Retreating Russian soldiers at the barge bridge next to the Antonivsky bridge. pic.twitter.com/lXSSRr9h7F

— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) November 11, 2022

ANTONOVSKY-i hídnak annyi, Khersonból már nem megy kis senki. Nem semmi mekkora részét felrobbantottak az oroszok.

ANTONOVSKY BRIDGE 🧵
/45.1
R.I.P. Kherson residents will never forget you pic.twitter.com/Hhx4IXwIN3

— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) November 11, 2022

Szerkesztette: Nomac

húszezer ork még a transzdnyeperen, 3 hónapig töltötték, azt két nap alatt akarják kivonni?

ebbül austerlitz lesz - nemhiába ment a nyekergés a tárgyalásokért, csak időt akartak nyerni az átcsoportosításokhoz
Gróf de sutianap

Úszhatnak a folyóban. Ha jól olvastam, kb 6,5 fokos.
Zsellértelkes Vrij

Ezennel megalakul a Shirilla-hadtest...

húszezer ork még a transzdnyeperen, 3 hónapig töltötték, azt két nap alatt akarják kivonni?

ebbül austerlitz lesz - nemhiába ment a nyekergés a tárgyalásokért, csak időt akartak nyerni az átcsoportosításokhoz
Gróf de sutianap

Úszhatnak a folyóban. Ha jól olvastam, kb 6,5 fokos.