USA és a világ

ha már az Archerről volt szó. mielőtt az első kilőtt lövedék becsapódna már odébb is állt

érkeznek a 80 éves tarackok a frontra


deyell

azért fosnék mögötte utazni, de ők tudják
eaglesmcnabb

Csak nincs megtöltve... gondolom a lőszert már eladták egy üveg vodkáért

érkeznek a 80 éves tarackok a frontra


deyell

azért fosnék mögötte utazni, de ők tudják

 444.hu/2022/10/25/racz-andras-ujabb-orosz-tamadas-nem-varhato-belarusz-felol-kijev-ellen-de-az-ukranok-figyelmet-megoszthatjak
paywall mögött van, de megosztom, akir érdekel, Rácz újabb elemzése a háborúról, ezúttal Belaruszról.

A magyar médiát is bejárta a hír, hogy Oroszország és Belarusz „közös katonai egységet” állít fel, sőt október közepén az első orosz katonák is megérkeztek a szövetséges országba. Ezzel párhuzamosan folyamatos a találgatás a nemzetközi sajtóban, hogy vajon Oroszország arra készül-e, hogy újabb frontot nyisson Ukrajna ellen, tehát a háború elejéhez hasonlóan esetleg ismét megpróbáljon szárazföldi támadást indítani Kijev ellen.

Belarusz eddigi szerepe a háborúban
Belarusz a háború első napjától, 2022. február 24-étől kezdve aktív hadviselő fél. Emlékezhetünk, hogy az ország területén január végétől kezdődően vonták össze azokat az orosz reguláris erőket, amelyek aztán a Kijev elleni támadást elindították. Az összevonás fedéseként a Szövetséges Elszántság (Szojuznaja Resimoszty) hadgyakorlat szolgált, amelyet 2022. február 10. és 20. között tartottak, ennek keretében érkezett az országba a gyakorlat hivatalos létszámánál jóval több, összesen mintegy 30 ezer orosz katona. A művelet során a résztvevők a Szövetségi Állam elleni külső támadás elhárítását gyakorolták hivatalosan. Az indoklásban külön is említették, hogy Belarusz ellen akár nyugati, akár déli irányból készülhet támadás, konkrétan is megnevezve Litvániát, Lengyelországot és Ukrajnát (érdekesség, hogy Lettországot, amelynek szintén van egy rövid közös határa Belarusszal, valamiért nem nevesítették). A hadgyakorlat utolsó napja egybeesett a pekingi téli olimpia befejeződésével.

Ekkor Alekszandr Lukasenko belorusz vezető bejelentette, hogy az orosz katonák addig maradnak az országban, ameddig az szükséges. Lukasenko a 2020. augusztusi, elcsalt elnökválasztásokat és a tüntetések brutális leverését követően csak Oroszország közvetlen támogatásának köszönhetően tudott hatalmon maradni, emiatt a Moszkvával szembeni politikai mozgástere nagyon lecsökkent. Ahhoz már régóta nem elég önálló szereplő, hogy Belarusz kimaradhatott volna az Ukrajna elleni háborúból.

A téli olimpia zárásának másnapján, február 21-én Oroszország elismerte a két ukrajnai szakadár kváziállam, az úgynevezett Donecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, mégpedig olyan határokkal, amelyek Ukrajna Doneck és Luhanszk megyéinek egészét magukban foglalták. Mivel az államelismerés része volt, hogy Oroszország védelmi garanciát is biztosít, és 21-én éjszaka meg is indult az orosz reguláris erők beözönlése Doneckbe, ekkor már lényegében biztos volt, hogy meg fog indulni a sokak által előrejelzett nagy léptékű támadás Ukrajna ellen. Ebben a helyzetben az orosz katonák értelemszerűen Belaruszból sem vonultak ki.

Amikor pedig megkezdődött február 24-én az átfogó offenzíva Ukrajna ellen, a Kijev elleni csapást Belarusz területéről indították. Amennyire nyílt forrásokból rekonstruálni lehet, az eredeti terv olyasmi lehetett, hogy a fontos vasúti csomóponttal rendelkező Csernyihiv városát a támadás első néhány órájában elfoglalják, ezután pedig a villámháborús gyorsaságnak köszönhetően épségben megszerzett Belarusz–Csernyihiv–Kijev vasútvonalat használni tudják az ukrán főváros elleni támadás fő utánpótlási vonalaként. Azonban, mint tudjuk, nem így történt: Csernyihiv ellenállt, a várost az észak-ukrajnai műveletek befejeződéséig sem tudta bevenni az orosz hadsereg.

Vasútvonal hiányában a Kijev elleni orosz támadás lényegében egyetlen ellátási útvonala a Délkelet-Belaruszból, Homel felől Kijev irányába vezető keskeny, 2x1 sávos országút volt, amely többek között Csernobil mellett is elhalad. Ez volt az az út, ahol március folyamán az a híres, heteken át tartó katonai forgalmi dugó kialakult, amikor az orosz ellátási konvojok összetorlódtak.

A belorusz állam és hadsereg kulcsszerepet játszott a Kijev és Csernyihiv elleni orosz műveletek ellátásában és támogatásában. Bár belorusz harcoló erők nem léptek Ukrajna területére, a belorusz hadsereg teljes logisztikai támogatást nyújtott az orosz hadseregnek. Az oroszok Belarusz területéről rakéták és robotrepülőgépek százait indították el Kijev és más ukrán nagyvárosok ellen, az orosz katonai repülőgépek és helikopterek pedig belorusz repülőterekről indultak az offenzíva támogatására.

Az orosz hadsereg tehát zavartalanul használhatta az ország polgári és katonai infrastruktúráját, repülőtereit, laktanyáit, raktárait és a harcok megkezdődését követően a kórházait is. Vannak beszámolók arról, hogy Lukasenko az erős moszkvai nyomás ellenére azért sem küldte harcba a belorusz hadsereget, mert a február 24-ét követően a frontról visszaérkező sebesültek tömegeiből hamar nyilvánvalóvá vált a vezetés számára, hogy ez nem villámháború lesz, hanem egy sokkal véresebb, elhúzódóbb konfliktus, és ebbe nem kívántak bekapcsolódni.

Ezzel együtt Belarusz továbbra is, immár kilencedik hónapja támogatja Oroszország háborúját Ukrajna ellen. Lukasenko lényegében egyetlen dolgot nem tett meg ennek érdekében: nem küldte harcba a reguláris erőket, ezt leszámítva viszont szinte mindent teljesít, amit Moszkva követel tőle. Ebbe a logikába illeszkedik a közös orosz–belorusz katonai alakulat aktiválása is 2022 október elején. Belarusz tehát összességében ugyanúgy hadviselő fél és agresszor az Ukrajna elleni háborúban, mint Oroszország.

Mi is ez a közös katonai egység?
A fent említett közös katonai egység hivatalos nevén a Regionális Erőcsoportosítás (Regionalnaja Gruppirovka Vojszk), ami a Belarusz és Oroszország között a kilencvenes évek vége óta fennálló, egyre szorosabb katonai együttműködés egyik gyakorlati megvalósulása. Ezt a közös alakulatot mint szervezeti keretet 1998 januárjában hozták létre. Fontos, hogy az egység ténylegesen csak akkor áll fel, ha az Orosz–Belorusz Szövetségi Állam (Szojuznoje Goszudarsztvo) vezetése úgy dönt, hogy növekvő katonai veszély esetén létrehozza.

A Regionális Erőcsoportosítás tartalmilag egy hadseregszintű, összfegyvernemi alakulatot jelent, amelyhez Belarusz és Oroszország egyaránt hozzájárul, bár nem egyenlő arányban. Belorusz részről ugyanis a teljes (!) belorusz fegyveres erők az Erőcsoportosítás alárendeltségébe kerülnek, míg orosz részről elsősorban az 1. Gárda Harckocsi-hadsereg egységei tartoznának ide, néhány kisebb alakulat mellett. Míg békeidőben orosz–belorusz közös parancsnokság érvényesül, háború esetén az egész Regionális Erőcsoportosítás orosz parancsnokság alá kerül. A jelenlegi helyzetben egyelőre Belarusz – formálisan legalábbis – szuverén módon rendelkezik saját hadereje felett, hiszen nem áll hadban. A gyakorlatban azonban, mint láttuk, a belorusz haderő egységei valójában az oroszoknak teljesen alárendelve, azokat kiszolgálva működnek.

Október 17-én aztán a belorusz Nemzeti Biztonsági Tanács egy nyilatkozatában nyilvánosságra hozta, hogy várhatóan mekkora erők érkeznek a Regionális Erőcsoportosítás keretében: 9000 katona, mintegy 170 harckocsi, 200 páncélozott harci jármű, és legfeljebb száz, 100 mm űrméretű vagy annál nagyobb tüzérségi eszköz. Azt jelenleg nyílt forrásokból nem lehet megállapítani, hogy ezek a számok mennyire tükrözik a valóságot, tehát hogy ténylegesen ennyi orosz katona és felszerelés érkezik-e. Ha igen, akkor egy ekkora kontingens ahhoz biztosan nem elegendő, hogy új frontot nyisson Ukrajna ellen, akár Kijev, akár Csernyihiv, akár Rivne irányában támadva. Ahhoz viszont elég nagy, hogy jelentős ukrán erőket kössön le a határ túloldalán – valószínűleg éppen ez az orosz erő-összpontosítás elsődleges célja, legalábbis október végén így tűnik.

Teljesen hamis indokok
A fenti döntés érdekessége, hogy az a Szövetségi Állam közös katonai doktrínájára hivatkozik. A 2021 novemberében, közel három év munka után aláírt doktrína szövege csak 2022. februárban lett nyilvános, bár bizonyos részleteket már lehetett tudni róla. A mostani döntés elméleti oldalról azért volt lényeges, mert gyakorlati példát hozott a doktrínában foglaltak alkalmazására, konkrétan arra, hogy milyen körülmények között lehet aktiválni a Regionális Erőcsoportosítást. A korábbi doktrína szerint erre alapvetően háború vagy akut háborús veszély esetén volt lehetőség.

Viszont a mostani döntésről megjelent egy fontos cikk Andrej Ruszakovics, a Minszki Állami Egyetem tanszékvezetője és parlamenti képviselő – ergo, ellenzékiséggel nem vádolható –, nem mellesleg ismert, belorusz nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó elemző tollából. Ruszakovics azt írja, hogy a hatályos doktrína szerint akkor is lehetőség van a Regionális Erőcsoportosítás vezénylésére, ha „növekvő katonai veszély” esete áll fenn. A „katonai veszély” jelentése a doktrína szerint: „Olyan katonai-politikai helyzet, ami másik állam (államok) és nem állami szereplő(k), ideértve terrorista és szélsőséges szervezeteket is, reális szándékát jelzi arra, hogy katonai erőt használjanak a Szövetségi Állam ellen."

Látható tehát, hogy az orosz és a belorusz vezetés ugyanazt a teljesen hazug indokot használta a Regionális Erőcsoportosítás aktiválására, mint a háború elején a Szövetséges Elszántság hadgyakorlat elindítására. Ugyanúgy arra hivatkoznak, hogy Belaruszt támadás veszélye fenyegeti Ukrajna, illetve a NATO-szomszédok felől, ahogyan azt tették nyolc hónappal ezelőtt, 2022 februárjában, miközben ilyesmiről egyáltalán nincs szó, sem ukrán, sem NATO-oldalról.

A példa egyúttal olyan szempontból is fontos, hogy mutatja a hivatalos orosz és belorusz doktrínák értelmezésének korlátait: hiába szerepelnek a szövegben bizonyos megkötések, ezeket megfelelő politikai szándékkal teljesen ki lehet fordítani, majd aztán hivatkozási alapnak használni. Lehet katonai támadási szándékot hazudni oda, ahol nincs, és lehet elképzelt fenyegetésekre hivatkozva biztonsági intézkedéseket is tenni, ideértve akár a közös katonai alakulat aktiválását is.

Belorusz támadás továbbra sem várható
A Regionális Erőcsoportosítás aktiválása azonban inkább csak az orosz hadsereg tartós Belaruszbeli jelenlétének legitimálására szolgál (nemcsak politikai, hanem jogi-pénzügyi értelemben is), és nem jelenti azt, hogy a belorusz hadsereg is átlépné az ukrán határt. Több okból sem. Egyrészt, Belarusznak ebben a háborúban semmilyen konkrét követelése nincs Ukrajnával szemben. Ukrajna nem fenyegeti Belarusz területét, és a két ország között nincsenek olyan viták, amelyeket csak fegyveres erővel lehetne rendezni. A minszki vezetésnek tehát nincs olyan konkrét oka vagy követelése, amiért háborúba kellene küldenie a hadseregét. A belorusz lakosság nem táplál ellenséges érzelmeket az ukránok iránt; több közvélemény-kutatás is megerősítette, hogy a nép egyáltalán nem támogatná az Ukrajna elleni támadást.

Másrészt, a belorusz hadsereg kifejezetten gyenge. Bár papíron az ország körülbelül 45 ezer fős hadsereggel rendelkezik, számos más diktatúrához hasonlóan a rezsim inkább a belügyi erők és a titkosszolgálatok erősítésére koncentrált az elmúlt évtizedekben, hiszen a lakosság elnyomásához ezekre van szükség, míg a hadsereg fejlesztését – néhány, valóban elit különleges alakulatot nem számítva – elhanyagolta. Ezt elsősorbanazért tehette meg, mert Belarusz területe és légtere kulcsfontosságú Oroszország saját védelme szempontjából. Ennek köszönhetően a belorusz biztonság- és védelempolitika lényegében az orosz biztonsági érdekeket meglovagolva, Moszkvával közösen képzeli el az ország védelmét abban a de facto roppant valószínűtlen esetben, ha nyugat felől támadás érné. Erre szolgál hivatalosan az egész Szövetségi Állam katonai együttműködési szegmense is, ideértve a Regionális Erőcsoportosítást is.

Harmadrészt, a belorusz hadseregnek semmiféle valódi harci tapasztalata nincs. Az ország 2022 elejéig érvényes előző alkotmánya ugyanis előírta a semlegességet. Ezt Minszk ugyan Moszkvával szemben értelemszerűen nem tartotta be, viszont nagyon következetesen használta hivatkozási alapként, hogy ne küldjön katonákat semmilyen orosz vagy nemzetközi válságkezelési műveletbe. Az idén januári, Kazahsztánban lezajlott, az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete keretében végrehajtott beavatkozás volt a legelső olyan „éles” harci művelet, amelyben a belorusz haderő részt vett, de itt is elsősorban csak biztosítási feladatokat látott el.

Negyedrészt, azért is valószínűtlen, hogy Belarusz reguláris erőkkel is bekapcsolódna a háborúba, mert az ukrán védelem a belorusz határ mentén is kifejezetten erős. Minden határ menti régió több önkéntes területvédelmi zászlóaljat is létrehozott, emellett február óta folyamatosan zajlanak az erődítési munkálatok a határsávban. Az utakat, hidakat és egyéb átkelőket aláaknázták, felrobbantásuk jelentősen lassítana bármiféle előrenyomulást. Annál is inkább, mert az itteni terep kimondottan nehéz: sűrű erdők és óriási mocsarak borítják a belarusz–ukrán határ legnagyobb részét; többek között itt van a pripjatyi mocsárvidék is, amely már a második világháború idején is kiváló menedéket nyújtott a náci Németország ellen harcoló helyi partizánoknak. A nehéz terep és az önkéntes zászlóaljak védekezése együtt minden bizonnyal elég időt biztosítana az ukrán katonai vezetésnek, hogy megfelelő reguláris erőket – tüzérséget és harckocsikat is – vonjon össze az északról támadó ellenséggel szemben.

Könnyen belátható, hogy a tapasztalatlan, rosszul felszerelt, alulmotivált belorusz hadseregnek nem sok esélye volna azzal az ukrán haderővel szemben, amely immár nyolc éve, 2014 óta harcol Oroszország ellen, amiből az utolsó nyolc hónap már nagy léptékű, magas intenzitású háború. Ezzel természetesen Lukasenko is pontosan tisztában van.


Drónok és rakéták viszont igen
Belarusz területe és légtere viszont ismét egyre nagyobb szerephezjut az Ukrajna elleni orosz légi- és rakéta-, újabban pedig dróntámadásokban is. Mióta Oroszország iráni gyártmányú drónokat is tömegesen alkalmaz a háborúban, a Kijev elleni támadások legnagyobb részét Belarusz légteréből indították. Ahogyan az orosz műveletek egyre inkább az ukrán polgári kritikus infrastruktúra (erőművek, alállomások, közmű-szolgáltatók stb.) rombolására koncentrálnak, úgy válnak egyre fontosabbá ezek a dróntámadások is.

Ha megvalósulnak azok a tervek, hogy Irán föld-föld rakétákat is szállítana Oroszországnak, várhatóan még nagyobb szerep jutna Belarusznak. Ugyanis az eddigi hírekben megjelent, Oroszországnak szállítandó két iráni rakétatípusnak 300, illetve 700 kilométeres hatótávolsága van. Belarusz területéről indítva ezekkel egész Ukrajnát el lehetne érni, ideértve a nyugati segély- és fegyverszállítások szempontjából kulcsfontosságú nyugat-ukrajnai közlekedési útvonalakat, sőt Kárpátalját is.

Összességében tehát a fentieket úgy lehet összefoglalni, hogy a belorusz hadsereg szinte biztosan nem fog benyomulni Ukrajnába. Az orosz haderő azonban ugyanúgy teljes mértékben fel fogja használni Belarusz területét, légterét és katonai infrastruktúráját a háborúra, ahogy tette azt a harcok első hónapjaiban. A különbség annyi, hogy jelen állás szerint nem valószínű, hogy Oroszország ismét megpróbálná Belarusz felől is megtámadni Ukrajnát, viszont a légi-, rakéta- és dróntámadások várhatóan még intenzívebbé válnak. Belarusz tehát továbbra is hadviselő fél marad egy olyan háborúban, amelyben számára de facto semmiféle közvetlenül elérhető nyereség nincs.

2 NASAMS Air Defense Systems have been delivered to Ukraine

Both systems have a range of more than 30km and have at least 8 launchers each holding up to 48 AMRAAM missiles according to US and Ukrainian Officials.

12 db Archer érkezik Svédországból

 i.imgur.com/r3q9yNZ.jpg

az egyik legjobb önjáró löveg ami létezik.
deyell

Az eleje kottára olyan mint egy svéd vagy finn erdészeti gépé, nem ugrik be a neve, de még az a hidraulikus csuklós kormányzás is ugyanolyan. Csak azon hátul nem ágyú volt. 😊

szerk: közben megvan, Volvo 6x6
Jan

Mivel egy módosított 6x6-os Volvo A30D-ra van az egész építve 😊

12 db Archer érkezik Svédországból

 i.imgur.com/r3q9yNZ.jpg

az egyik legjobb önjáró löveg ami létezik.
deyell

Az eleje kottára olyan mint egy svéd vagy finn erdészeti gépé, nem ugrik be a neve, de még az a hidraulikus csuklós kormányzás is ugyanolyan. Csak azon hátul nem ágyú volt. 😊
Jan

kicsit erősebb motor kell bele, meg némi páncélozás, de amúgy a feladat ugyanaz - nehéz cucc szállítása A pontból B-be

12 db Archer érkezik Svédországból

 i.imgur.com/r3q9yNZ.jpg

az egyik legjobb önjáró löveg ami létezik.
deyell

Az eleje kottára olyan mint egy svéd vagy finn erdészeti gépé, nem ugrik be a neve, de még az a hidraulikus csuklós kormányzás is ugyanolyan. Csak azon hátul nem ágyú volt. 😊

szerk: közben megvan, Volvo 6x6

Szerkesztette: Jan

Four more settlements were liberated from the occupiers in Kharkiv region

The village of Dvorichanske, as well as the villages of Kam'yanka, Bolohivka, and Krasne Pershe, were liberated from the Russian invaders on October 20.

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke nemrég beszédet mondott, amelyben az új brit miniszterelnököt üdvözölte. Az amerikai elnök azonban nem találta el a nevét, vagy legalábbis rosszul ejtette ki – írja a The Telegraph.

"Hírt kaptunk ma az Egyesült Királyságból. Rashid... Rashid Sanook a miniszterelnök"

– mondta Biden. A brit miniszterelnököt egyébként Rishi Sunaknak hívják.

 index.hu/kulfold/2022/10/25/rishi-sunak-brit-miniszterelnok-egyesult-kiralysag-joe-biden-amerikai-elnok/

Trump mondja, a fejet veszi a PC police.
undisputedly

Mert Trump rasszista, Biden meg szenilis. ¯\_(ツ)_/¯ (nyilván gáz, de ettől még Trump tényleg egy rasszista pöcs)

Egyébként erre a 40 napokra, minek tanulják meg a brit PM-ek nevét a világ vezetői
Gyurma Pappa

Biden a mostani standardekkel rasszista. Tucatszam akadnak domumentalt rasszista elszolasai amiket szepen besopornek a szenilitas vagy mas bastya moge, de a demokrata mentorai akik szegregacio partiak voltak, a “buntetotorvenykonyvben” jatszott szerepe stb.

A “You ain’t black” sem volt olyan regen.

Az lenne a konzisztens, ha szepen kapna ezert is a mediatol. Eleg sz@r kicsengese van, hogy az elso indiai szarmazasu angol miniszterelnokot igy eltolja.

Es igen, Trump is hasonlo velemennyel volt a 3. vilagbeliekrol, ez meg Bident nem menti fel, hogy o egy fokkal kevesbe az.

Amugy Sunak maradni fog szerintem. Egyszeruen mar mindenki beleult a szekbe aki el es mozog a toryknal. Most mar ott tartunk, hogy kb. vegigertek a soron es jonne megint Boris 😀 (vicc)

Erdekes amugy, hogy a Truss vs Sunak vita korul kerdeztek Trusst az atomcsapasrol. Megnyimna-e a gombot. Persze ovatosan, de azt mondta, meg 😀 Valahogy olyan rossz kicsengese volt annak a valasznak. Szerencsere ugy tunik nem lesz mar ra lehetosege, hogy errol dontson. Durvan inkompetens lehetett, es meg igy is legyozte Sunakot az elso jeloltalliton, ez mondjuk aggaszto is lehetne.

12 db Archer érkezik Svédországból

 i.imgur.com/r3q9yNZ.jpg

az egyik legjobb önjáró löveg ami létezik.
deyell

12 db Archer érkezik Svédországból

 i.imgur.com/r3q9yNZ.jpg

az egyik legjobb önjáró löveg ami létezik.

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke nemrég beszédet mondott, amelyben az új brit miniszterelnököt üdvözölte. Az amerikai elnök azonban nem találta el a nevét, vagy legalábbis rosszul ejtette ki – írja a The Telegraph.

"Hírt kaptunk ma az Egyesült Királyságból. Rashid... Rashid Sanook a miniszterelnök"

– mondta Biden. A brit miniszterelnököt egyébként Rishi Sunaknak hívják.

 index.hu/kulfold/2022/10/25/rishi-sunak-brit-miniszterelnok-egyesult-kiralysag-joe-biden-amerikai-elnok/

Trump mondja, a fejet veszi a PC police.
undisputedly

Mert Trump rasszista, Biden meg szenilis. ¯\_(ツ)_/¯ (nyilván gáz, de ettől még Trump tényleg egy rasszista pöcs)

Egyébként erre a 40 napokra, minek tanulják meg a brit PM-ek nevét a világ vezetői

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke nemrég beszédet mondott, amelyben az új brit miniszterelnököt üdvözölte. Az amerikai elnök azonban nem találta el a nevét, vagy legalábbis rosszul ejtette ki – írja a The Telegraph.

"Hírt kaptunk ma az Egyesült Királyságból. Rashid... Rashid Sanook a miniszterelnök"

– mondta Biden. A brit miniszterelnököt egyébként Rishi Sunaknak hívják.

 index.hu/kulfold/2022/10/25/rishi-sunak-brit-miniszterelnok-egyesult-kiralysag-joe-biden-amerikai-elnok/

Trump mondja, a fejet veszi a PC police.
undisputedly

covfefe

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke nemrég beszédet mondott, amelyben az új brit miniszterelnököt üdvözölte. Az amerikai elnök azonban nem találta el a nevét, vagy legalábbis rosszul ejtette ki – írja a The Telegraph.

"Hírt kaptunk ma az Egyesült Királyságból. Rashid... Rashid Sanook a miniszterelnök"

– mondta Biden. A brit miniszterelnököt egyébként Rishi Sunaknak hívják.

 index.hu/kulfold/2022/10/25/rishi-sunak-brit-miniszterelnok-egyesult-kiralysag-joe-biden-amerikai-elnok/

Trump mondja, a fejet veszi a PC police.

 telex.hu/kulfold/2022/10/25/oroszorszag-utangyartott-alkatreszekkel-probalhatja-karbantartani-a-kulfoldrol-beszerzett-repulogepeit

Lesz baj amikor elkezdenek potyogni az utasszállítók...

Bakhmut








Wagnerista védvonal a Donbaszban.

Szerkesztette: Brouwerij van de Vrij

Közben kintebb tolták a ruszkikat Bakhmut környékéről.

"#Bakhmut is Ukraine and stays Ukraine. There are no Russians here".

Yesterday Russians were completely kicked out off the suburbs. From now on we move forward. pic.twitter.com/iQq5nbbZvq

— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) October 24, 2022

Zsellértelkes Vrij

nem értem, vadhajtásokon azt írják posztmodernék, hogy akkora orosz támadás van, hogy Ukrajna letérdelt.

😕
Amadeus von Dollárbaloldal

Már megint? Vagy még mindig?

 www.valaszonline.hu/2022/10/24/ukrajna-oroszorszag-haboru-osw-242-nap/

Közben kintebb tolták a ruszkikat Bakhmut környékéről.

"#Bakhmut is Ukraine and stays Ukraine. There are no Russians here".

Yesterday Russians were completely kicked out off the suburbs. From now on we move forward. pic.twitter.com/iQq5nbbZvq

— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) October 24, 2022

Zsellértelkes Vrij

nem értem, vadhajtásokon azt írják posztmodernék, hogy akkora orosz támadás van, hogy Ukrajna letérdelt.

😕
Amadeus von Dollárbaloldal

lehet ők az RT-ből tájékozódnak. ja, hogy ahhoz kellene beszélni idegennyelvet. akkor az m1-re tippelek.
slowmotion

ennyire
Visual confirmation that that the concrete plant in Bakhmut was liberated. More than 2 months of fighting and dying for Putin’s Wagnerites, and lost in within 48h.
 twitter.com/Tendar/status/1584555571012784130?t=xq6ORHMbaGmSR0jeH9fryQ&s=19
That's how Wagner making money, the sooner their fighters are killed and they recruit new ones (recruitment fee), the better their bottom line. Bakhmut is their market. It must be psychologically damaging to the UA forces gunning them down every day

Közben kintebb tolták a ruszkikat Bakhmut környékéről.

"#Bakhmut is Ukraine and stays Ukraine. There are no Russians here".

Yesterday Russians were completely kicked out off the suburbs. From now on we move forward. pic.twitter.com/iQq5nbbZvq

— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) October 24, 2022

Zsellértelkes Vrij

nem értem, vadhajtásokon azt írják posztmodernék, hogy akkora orosz támadás van, hogy Ukrajna letérdelt.

😕
Amadeus von Dollárbaloldal

lehet ők az RT-ből tájékozódnak. ja, hogy ahhoz kellene beszélni idegennyelvet. akkor az m1-re tippelek.

Közben kintebb tolták a ruszkikat Bakhmut környékéről.

"#Bakhmut is Ukraine and stays Ukraine. There are no Russians here".

Yesterday Russians were completely kicked out off the suburbs. From now on we move forward. pic.twitter.com/iQq5nbbZvq

— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) October 24, 2022

Zsellértelkes Vrij

nem értem, vadhajtásokon azt írják posztmodernék, hogy akkora orosz támadás van, hogy Ukrajna letérdelt.

😕

Közben kintebb tolták a ruszkikat Bakhmut környékéről.

"#Bakhmut is Ukraine and stays Ukraine. There are no Russians here".

Yesterday Russians were completely kicked out off the suburbs. From now on we move forward. pic.twitter.com/iQq5nbbZvq

— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) October 24, 2022