Politika

 nol.hu/gazdasag/matolcsy-gyorgy-lakas-budapest-mnb-bank-osszeferhetetlenseg-1634957?utm_source=beuszobol&utm_medium=link&utm_campaign=beuszo

Azért ez is egy szép komplájensz issú...

Jelen esetben amit írsz, szerintem a módosítót kilövi az AB, marad a módosítás nélküli szövege hatályban. (De meg kéne nézni a jogalkotásról szóló tv-t a pontos válaszért)
Amadeus91

Egy ideje az jött szokásba, hogy a módosító jogszabály utolsó szakasza kimondja saját maga hatálytalanítását (elkerülendő a módosító rendelet módosítását). Ez azt kell jelentse, hogy maga a jogszabály nem egyszerre hatályosul, hanem a szakaszok sorrendjében. Szvsz marhaság. Ezt feloldandó hoztak egy külön törvényt, hogy a módosító a feladata végeztével a köv. napon hatálytalan lesz (2010. CXXX. tv. 12. §).
Az AB nem tudja a módosítót megsemmisíteni, mivel az már hatálytalan.

Szerkesztette: Atari

Visszakérdezek: ha szerinted egy fiktív ország 200 fős parlamentjében soha egyetlen törvényre se szavazott még 88 képviselőnél több és az a szabály, hogy 101-en ott kell legyenek egy érvényes szavazáshoz, akkor ha megjelenik 90 és 89-en szavaznak egy törvényre, akkor az meg van szavazva?
Ha nem tetszik a parlamenti példa, akkor átírhatod mondjuk egy társasházra, ugyanaz a példa, csak nem választott emberekkel...
StormST

Ha a többi 110 elmehetett volna, de nem akart, akkor rábasztak, és a 89 megszavazta. Tehát meg van szavazva, és markánsan látszódik az akarata annak a parlamentnek.
És ha az a parlament utána úgy dönt, hogy eszerint is jár el (már ahogy a 89 szavazó szavazott), akkor ugyan, ki állítja meg ebben?
Ja? Senki?
És ez kit zavar?
Mert ha azt a maradék 110-t egyöntetűen, akkor legközelebb talán húzzon be szavazni.
Ha meg azt az 1-t, aki máshogy szavazott és még a maradék 110-ből is 2-t, akkor (bár hangosan tiltakoznak) így jártak, ez a demokrácia, a többség, az aktív többség akaratának érvényre juttatása.
Oszt' jónapot!
Sobri Jóska

Viktor, te vagy az?
StormST

Már megbeszéltük, hogy ő Deutsch Tamás.
Kampman

Rendben, akkor nincs több kérdésem... 😛

Visszakérdezek: ha szerinted egy fiktív ország 200 fős parlamentjében soha egyetlen törvényre se szavazott még 88 képviselőnél több és az a szabály, hogy 101-en ott kell legyenek egy érvényes szavazáshoz, akkor ha megjelenik 90 és 89-en szavaznak egy törvényre, akkor az meg van szavazva?
Ha nem tetszik a parlamenti példa, akkor átírhatod mondjuk egy társasházra, ugyanaz a példa, csak nem választott emberekkel...
StormST

Ha a többi 110 elmehetett volna, de nem akart, akkor rábasztak, és a 89 megszavazta. Tehát meg van szavazva, és markánsan látszódik az akarata annak a parlamentnek.
És ha az a parlament utána úgy dönt, hogy eszerint is jár el (már ahogy a 89 szavazó szavazott), akkor ugyan, ki állítja meg ebben?
Ja? Senki?
És ez kit zavar?
Mert ha azt a maradék 110-t egyöntetűen, akkor legközelebb talán húzzon be szavazni.
Ha meg azt az 1-t, aki máshogy szavazott és még a maradék 110-ből is 2-t, akkor (bár hangosan tiltakoznak) így jártak, ez a demokrácia, a többség, az aktív többség akaratának érvényre juttatása.
Oszt' jónapot!
Sobri Jóska

Viktor, te vagy az?
StormST

Már megbeszéltük, hogy ő Deutsch Tamás.

Visszakérdezek: ha szerinted egy fiktív ország 200 fős parlamentjében soha egyetlen törvényre se szavazott még 88 képviselőnél több és az a szabály, hogy 101-en ott kell legyenek egy érvényes szavazáshoz, akkor ha megjelenik 90 és 89-en szavaznak egy törvényre, akkor az meg van szavazva?
Ha nem tetszik a parlamenti példa, akkor átírhatod mondjuk egy társasházra, ugyanaz a példa, csak nem választott emberekkel...
StormST

Ha a többi 110 elmehetett volna, de nem akart, akkor rábasztak, és a 89 megszavazta. Tehát meg van szavazva, és markánsan látszódik az akarata annak a parlamentnek.
És ha az a parlament utána úgy dönt, hogy eszerint is jár el (már ahogy a 89 szavazó szavazott), akkor ugyan, ki állítja meg ebben?
Ja? Senki?
És ez kit zavar?
Mert ha azt a maradék 110-t egyöntetűen, akkor legközelebb talán húzzon be szavazni.
Ha meg azt az 1-t, aki máshogy szavazott és még a maradék 110-ből is 2-t, akkor (bár hangosan tiltakoznak) így jártak, ez a demokrácia, a többség, az aktív többség akaratának érvényre juttatása.
Oszt' jónapot!
Sobri Jóska

Viktor, te vagy az?

A teljes közalkalmazotti, közmunkás, stb. társaság lényegében be lett fenyegetve, hogy ha nem megy el, hajde lesz. (Ilyen amúgy eddig még nem volt a rendszerváltás óta eltelt 26 évben, ezzel új fejezetet nyitott a demokráciánk.)
peterk2005

mondjuk én erről nem tudok pedig közalkalmazotti társaságba beletartozom.
csebi

Erre gondoltam:
 mandiner.hu/cikk/20160928_444_hivatalnokok_telefonalgatnak_a_nepszavazas_sikereert

A befenyítést nem olvastam, csak egy újságíró barátom említette (ő egy (kormányközeli) napilapnál dolgozik, és mondta nekik kiadták a kötelező részvételt, és ez általános mindenütt "ahova a kormány keze elér".) Tegnap este meg a hír TV-ben mondta valamelyik - talán jobbikos? - vízfej egy elemző műsorban. Ő konkrétan azt állította amit írtam. Ezek szerint (legalábbis részben) túloztak.
peterk2005

A szomszéd Fideszes kisvárosban is megpróbálkoztak ezzel. Rátelefonáltak a közmunkásokra, hogy jó lenne, ha elmennél már szavazni. Azok el is mentek, csak voltak olyan nagy trollok direkt érvénytelenül adták le a szavazatokat. Mikor kiderült ez a közmunkások válasza pusztán annyi volt, csak arra adtak parancsot menjenek el szavazni, arra nem, hogy érvényes is legyen a szavazat.

vlk azt írta lejjebb, hogy inkább a jobbik, mint a mostani bolsi banda... Na most volt szerencsém 'egy barátomon keresztül mindegy hogyan' egy nem reprezentatív közvélemény kutatást végeznem közöttük... Jelentem, a
belvárosi kisebbséget kivéve(akik amúgy a vezetés gerincét adják véletlen) a többség inkább dolgozna a 'fiatalos-új- kutyasimogatós jobbikkal, mint a 'régi jól ismert' szadesz maradványokkal(DK,PM-Együtt-LMP stb) .Ez szerintük önkormányzati szinten már sok helyen harmonikusan működik is az országban.
ozibozi

Vidéken rengeteg helyen már csak azért is így működik, mert ott az SZDSZ a kilencvenes évek közepe óta nem volt tényező, az általad említett "utódpártok" pedig még annyira sem. Ráadásul a jobbikos szavazók túlnyomó része Gyurcsány alatt kiábrándult, de alapvetően balos érzelmű ex-MSZP-s.

Nálunk (keleti kisváros) tökéletesen működik az összhang. Tavasszal a baloldalnak esélye nincs a Fidesz jelöltje ellen, pláne, hogy pl. 2014-ben, az országos balos összefogásos osztozkodás részeként a helyi szinten nem is létező Együtt-PM döntötte el, hogy ki legyen a jelölt, nem pedig a 100 éves beágyazottsággal rendelkező MSZP. Nem is nagyon erőltették a kampányt, a Jobbik pedig komolyan megszorongatta a Fideszt, ha nem lennének falvak is a körzetben, le is győzte volna. Ősszel viszont a Jobbik érthetetlen módon nem állított polgármesterjelöltet, pedig hát a támogatottságánál fogva simán megtehette volna. Így viszont csak két komoly jelölt volt (Fidesz-MSZP), a szavazóik pedig ideiglenesen "visszatértek az anyapárthoz" és a még megmaradt szoci szavazókkal közösen legyőzték a fideszest. Ez persze egy nem kimondott együttműködés és ahogy mondtad, a pesti vezetőség valószínűleg nem díjazza az ilyesmiket egyik pártnál sem, de gyakorlatilag mégis működik.

Szerkesztette: Kampman

Népszavazás van, eldöntendő kérdéssel.
Az egyik válasz annyi szavazatot kap, amelyet egy kormány összes pártja nem kapott soha egy országgyűlési választáson, amekkora arányban egy népszavazási kérdésben se született nagyobb egyetértés.
De az érvényességi küszöböt nem lépték át.
A kormánynak - amely máskülönben az ország ügyeit a fennálló törvényes keretek között szabadon, a neki megfelelő irányba igazgathatja (a konkrét esetben a kvóták ellen referendum hiányában is hangoztathatja ellenvéleményét) - mit kell ilyen esetben tennie?

A szavazáson résztvevők elenyésző kisebbségét képviselni (ami konkrét esetben a kvóták támogatása) vagy az éppen szavazók totális többségének szája íze szerint eljárni?
atapapa

Ha a többi 110 elmehetett volna, de nem akart, akkor rábasztak, és a 89 megszavazta. Tehát meg van szavazva, és markánsan látszódik az akarata annak a parlamentnek.
És ha az a parlament utána úgy dönt, hogy eszerint is jár el (már ahogy a 89 szavazó szavazott), akkor ugyan, ki állítja meg ebben?
Ja? Senki?
És ez kit zavar?
Mert ha azt a maradék 110-t egyöntetűen, akkor legközelebb talán húzzon be szavazni.
Ha meg azt az 1-t, aki máshogy szavazott és még a maradék 110-ből is 2-t, akkor (bár hangosan tiltakoznak) így jártak, ez a demokrácia, a többség, az aktív többség akaratának érvényre juttatása.
Oszt' jónapot!
Sobri Jóska

Akkor arra válaszoljatok, hogy az érvényességi küszöbnek mi értelme? Legyen az akár 25, akár 50%?
Ha a parlamentben egy törvényhez az összes képviselő 50%-a kell, akkor hiába szavaz 99-ből 98 egyirányba, a parlament nem határozat képes. Vasárrnap a társadalom ugyanígy határozatképtelen volt. Oszt jó napot...

Szerintem kár ezen rugózni, az érvényességnek láthatóan nincs semmi értelme, maga a népszavazás teljesen illegitim volt, jogilag nonszensz, értelmes országban ki sem lehetett volna írni. így azon rugózi is felesleges, hogy OV teljesen alaptalanul képviseli az illegitim népszavazáson kialakult többséget.

vlk azt írta lejjebb, hogy inkább a jobbik, mint a mostani bolsi banda... Na most volt szerencsém 'egy barátomon keresztül mindegy hogyan' egy nem reprezentatív közvélemény kutatást végeznem közöttük... Jelentem, a
belvárosi kisebbséget kivéve(akik amúgy a vezetés gerincét adják véletlen) a többség inkább dolgozna a 'fiatalos-új- kutyasimogatós jobbikkal, mint a 'régi jól ismert' szadesz maradványokkal(DK,PM-Együtt-LMP stb) . Ez szerintük önkormányzati szinten már sok helyen harmonikusan működik is az országban. A gond szerintük ott van, hogy a vezetést nem érdekli a tagság véleménye, ezért a sajtónak oly kedves --"demokratikus ellenzékes összefogás" --dumát nyomják, mert így tuti megvan a fizu és mindenki boldog. A tagság jobban utálja a 'liberálisokat', mint a jobbikosok, viszont még gyurcsány pártelnöki idejében úgy átszervezték a vidéki alapszervezeteket, hogy lehetetlen pozícióba kerülnie annak aki eltér a bebetonozott iránytól.

Szerkesztette: ozibozi

Visszakérdezek: ha szerinted egy fiktív ország 200 fős parlamentjében soha egyetlen törvényre se szavazott még 88 képviselőnél több és az a szabály, hogy 101-en ott kell legyenek egy érvényes szavazáshoz, akkor ha megjelenik 90 és 89-en szavaznak egy törvényre, akkor az meg van szavazva?
Ha nem tetszik a parlamenti példa, akkor átírhatod mondjuk egy társasházra, ugyanaz a példa, csak nem választott emberekkel...
StormST

Ha a többi 110 elmehetett volna, de nem akart, akkor rábasztak, és a 89 megszavazta. Tehát meg van szavazva, és markánsan látszódik az akarata annak a parlamentnek.
És ha az a parlament utána úgy dönt, hogy eszerint is jár el (már ahogy a 89 szavazó szavazott), akkor ugyan, ki állítja meg ebben?
Ja? Senki?
És ez kit zavar?
Mert ha azt a maradék 110-t egyöntetűen, akkor legközelebb talán húzzon be szavazni.
Ha meg azt az 1-t, aki máshogy szavazott és még a maradék 110-ből is 2-t, akkor (bár hangosan tiltakoznak) így jártak, ez a demokrácia, a többség, az aktív többség akaratának érvényre juttatása.
Oszt' jónapot!

Az eljárás vége úgy néz ki, hogy az AB dönt az adott jogszabály/jogszabályi rendelkezés/bírói döntés alaptörvénnyel (nemzetközi szerződéssel?) való összhangjáról. Ha úgy dönt (jelen esetben jogszabályról), hogy nem kóser a dolog, akkor megsemmisíti azt,a megsemmisített jogszabály pedig nem létezik többé és a helyén egy lyuk keletkezik a jogrendszerben, amit vagy szükséges betömni, vagy nem.
Amadeus91

Erre gondoltam - részben. Az elejével tisztában vagyok, és azzal is, hogy az AB nem jár el hivatalból. A vége érdekelt, hogy amikor meghozza a döntését egy jogszabállyal kapcsolatban, akkor annak mindig van-e közvetlen következménye a jogszabályra nézve? (értsd, megsemmisül) Mondjuk pl. mi van a legutóbbi döntésével kapcsolatban? A döntés az volt, hogy a közalkalmazotti törvény (módosítás) alkotmányellenes, mert nem tartalmazza a közalkalmazottak sorkatonai szolgálatának közalkalmazotti viszonyba való beszámításáról a szabályokat. Ilyenkor mindig megsemmisül a törvény (törvény módosítás) és addig a régi él amíg újat nem csinálnak, vagy előfordulhat, hogy pl. a törvény marad csak nem léphet hatályba amíg ki nem javítják, vagy akár az, hogy marad a törvény, hatályban is marad (így, alkotmányellenesen), csak az OGY kap kvázi egy alkotmányos kötelezettséget, hogy javítsa ki a törvényt az adott kérdéssel kapcsolatban?
peterk2005

Ha megsemmisíti a jogszabályt, akkor fakereszt. Úgy képzeld el, mint a halált. Ha Marika néni meghal, akkor ő sem marad hatályban addig, amíg Józsi bá lecseréli. 😊 mintha meg sem történt volna. Utána a jogalkotó eldönti, hogy mi legyen, kell-e új szabály vagy sem.
Jelen esetben amit írsz, szerintem a módosítót kilövi az AB, marad a módosítás nélküli szövege hatályban. (De meg kéne nézni a jogalkotásról szóló tv-t a pontos válaszért)

1. Én nem a kormányról beszélek, csak Orbán Viktorról, arról a kijelentésről, amit tett, ez azért nem ugyanaz, még ha mindenki tudja is, hogy Orbán Viktor egy személyben a kormány...
StormST

Amúgy egyetértek veled, de ez amit itt írtál necces, mert Magyarországon a miniszterelnöknek van kormánya, nem pedig a kormánynak miniszterelnöke. (Értsd: a parlament a ME-nek ad megbízást nem a kormánynak, és őt is válthatja csak le, kormány tagokat pl. nem. Az ME pedig teljes hatáskörrel bír a kormányon belül.) Ergó Orbán nem csak tekintélyelv (mindenki tudja, hogy ő dönt) alapon képviseli egy személyben a kormányt, hanem jogilag is. Emiatt nálunk az, ha a kormány nyilatkozik és az, ha Orbán, az tulajdonképpen ugyanaz.

(Ez nem minden országban van így, van ahol kormánynak adnak bizalmat).
peterk2005

Ez itt szemantika valamennyire valóban, csak arra próbáltam utalni, hogy ő azt mondta, hogy ő fogja azt a 3,2 millió embert képviselni, szó se volt eddig a kormányról, ennyi... 😊

1. Én nem a kormányról beszélek, csak Orbán Viktorról, arról a kijelentésről, amit tett, ez azért nem ugyanaz, még ha mindenki tudja is, hogy Orbán Viktor egy személyben a kormány...
StormST

Amúgy egyetértek veled, de ez amit itt írtál necces, mert Magyarországon a miniszterelnöknek van kormánya, nem pedig a kormánynak miniszterelnöke. (Értsd: a parlament a ME-nek ad megbízást nem a kormánynak, és őt is válthatja csak le, kormány tagokat pl. nem. Az ME pedig teljes hatáskörrel bír a kormányon belül.) Ergó Orbán nem csak tekintélyelv (mindenki tudja, hogy ő dönt) alapon képviseli egy személyben a kormányt, hanem jogilag is. Emiatt nálunk az, ha a kormány nyilatkozik és az, ha Orbán, az tulajdonképpen ugyanaz.

(Ez nem minden országban van így, van ahol kormánynak adnak bizalmat).

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Látod, erre gondoltam, amikor azt írtanm, hogy mindegy hogy matekozunk. Te gyönyörűen próbálod keverni a dolgokat, csak közben simán csúsztatsz is.
StormST

Ha te mondod...
Nem akarlak meggyőzni semmiről, de komolyan érdekel a véleményed.
Hagyjuk most figyelmen kívül azt, hogy mennyire jelentős veszély településenként fél migránst az országba fogadni, hogy mennyire túlfűti a témát a Fidesz, mennyire vonják el ezzel fontosabb dolgokról a figyelmet.
Kérlek válaszolj nekem egy hipotetikus kérdésre!

Népszavazás van, eldöntendő kérdéssel.
Az egyik válasz annyi szavazatot kap, amelyet egy kormány összes pártja nem kapott soha egy országgyűlési választáson, amekkora arányban egy népszavazási kérdésben se született nagyobb egyetértés.
De az érvényességi küszöböt nem lépték át.
A kormánynak - amely máskülönben az ország ügyeit a fennálló törvényes keretek között szabadon, a neki megfelelő irányba igazgathatja (a konkrét esetben a kvóták ellen referendum hiányában is hangoztathatja ellenvéleményét) - mit kell ilyen esetben tennie?

A szavazáson résztvevők elenyésző kisebbségét képviselni (ami konkrét esetben a kvóták támogatása) vagy az éppen szavazók totális többségének szája íze szerint eljárni?
atapapa

1. Én nem a kormányról beszélek, csak Orbán Viktorról, arról a kijelentésről, amit tett, ez azért nem ugyanaz, még ha mindenki tudja is, hogy Orbán Viktor egy személyben a kormány...
2. Hogy mit kell tennie? Elismerni, hogy a népszavazás érvénytelen volt és azt, hogy nem tudták az (általuk szigorított) törvényi keretek között igazolni, hogy egy érvényes népszavazáson azt nyilvánítsa ki a magyar nép többsége, amit ők, mint a népszavazási kérdés beadója (az egyetlenek, akiknek erre 6 év alatt lehetősége volt) szerettek volna. Tetszettek volna más törvényeket hozni. Aztán ha valóban képviselni akarnak valakit, akkor mondjuk kiírnak egy olyan népszavazást, aminek előre meghatározzák a lehetséges következményeit, mert szerintem az elég nevetséges volt, hogy 1 héttel előtte a konkrét kérdésre egyetlen megkérdezett kormánypárti politikus se tudott bármilyen akárcsak konkrétumra hajazó választ adni, esetleg próbálnak kampány és riogatás helyett érveket felsorolni és vitázni másokkal rendezett keretek között. Bár inkább ne írjanak ki újat, mert annak a 15-20 milliárdnak lenne sok jobb helye is...

Visszakérdezek: ha szerinted egy fiktív ország 200 fős parlamentjében soha egyetlen törvényre se szavazott még 88 képviselőnél több és az a szabály, hogy 101-en ott kell legyenek egy érvényes szavazáshoz, akkor ha megjelenik 90 és 89-en szavaznak egy törvényre, akkor az meg van szavazva?
Ha nem tetszik a parlamenti példa, akkor átírhatod mondjuk egy társasházra, ugyanaz a példa, csak nem választott emberekkel...

Kérlek válaszolj nekem egy hipotetikus kérdésre!
Népszavazás van, eldöntendő kérdéssel.
atapapa

Nem kéne a válaszhoz előbb tisztázni, hogy mi volt az eldöntendő kérdés a népszavazásban?
peterk2005

Mi tart vissza, hogy tisztázd?
atapapa

A feltett kérdés.

Tudta?
A brit vezető lemondott a népszavazás után...

Mondjunk NEM-et erre.(is)

Az eljárás vége úgy néz ki, hogy az AB dönt az adott jogszabály/jogszabályi rendelkezés/bírói döntés alaptörvénnyel (nemzetközi szerződéssel?) való összhangjáról. Ha úgy dönt (jelen esetben jogszabályról), hogy nem kóser a dolog, akkor megsemmisíti azt,a megsemmisített jogszabály pedig nem létezik többé és a helyén egy lyuk keletkezik a jogrendszerben, amit vagy szükséges betömni, vagy nem.
Amadeus91

Erre gondoltam - részben. Az elejével tisztában vagyok, és azzal is, hogy az AB nem jár el hivatalból. A vége érdekelt, hogy amikor meghozza a döntését egy jogszabállyal kapcsolatban, akkor annak mindig van-e közvetlen következménye a jogszabályra nézve? (értsd, megsemmisül) Mondjuk pl. mi van a legutóbbi döntésével kapcsolatban? A döntés az volt, hogy a közalkalmazotti törvény (módosítás) alkotmányellenes, mert nem tartalmazza a közalkalmazottak sorkatonai szolgálatának közalkalmazotti viszonyba való beszámításáról a szabályokat. Ilyenkor mindig megsemmisül a törvény (törvény módosítás) és addig a régi él amíg újat nem csinálnak, vagy előfordulhat, hogy pl. a törvény marad csak nem léphet hatályba amíg ki nem javítják, vagy akár az, hogy marad a törvény, hatályban is marad (így, alkotmányellenesen), csak az OGY kap kvázi egy alkotmányos kötelezettséget, hogy javítsa ki a törvényt az adott kérdéssel kapcsolatban?

Orbán, a kormány, a Fidesz álláspontját alaposan ismertették minden úton-módon. Aki ez ellen akart megnyilvánulni, annak Orbán indokolatlan kegyből | (hacsak nem megint a pénzlenyúlás lehetősége miatt) | megszervezte, hogy népszavazáson megtehesse ezt.
Mivel a szavazáson nem lett érvényes többsége az igeneknek, ez azt jelenti, hogy 3,3 millióan aktívan, a többiek passzívan támogatták Orbán bevándorlással kapcsolatos elképzeléseit. Nyilván Orbánnak jól esett volna, ha érvényes többséget szerez a nem, de így is erős a megerősítése abban, hogy a nép szerint nem kell változtatnia a politikáján.
Ravaszul ki volt ez találva. Olyan apróságokról nem szólt a népszavazás, hogy hova álljanak a belgák mit csináljanak azok, akiknek sem Orbán, sem az EU elképzelése nem tetszik. De nem lehet minden lehetséges választ feltüntetni azon a kis szavazólapon.

Parlamentnek kizárólagos monopóliuma a törvényalkotás, mondjuk ez egy demokráciában alapvető. Az AB alkotmány-ellenesség esetén semmisíti meg, meghatározott esetekre alkalmazott eljárásokban. Btw, a hatályon kívül helyezés egy elég tág fogalom, tekintve, hogy hatályon kívül lehet helyezni mind megsemmisítéssel - pl AB -, mind módosítással (Parlament, a jogszabályok módosított részeit), mind pedig feltételhez, időponthoz kötéssel kiköthető előre, hogy a jogszabály minden további aktus nélkül semmisítse meg magát. (szintén Parlament)
De ez ma már Magyarországon "jogászkodás", amire nincs igény. Nem lesz népszavazás olimpia ügyben, ha egy kis szerencsénk van, akkor olimpia sem lesz.
Amadeus91

Akkor az AB is semmisíthet meg ezek szerint jól emlékeztem. (a 98%-os különadót pl ha jól tudom simán saját hatáskörben tiltotta be). Ha már itt tartunk: amikor nem saját hatáskörben tilt be, hanem valaki másnak kell lépnie, az a mulasztásos alkotmánysértés ugye? (pl legutóbb a közalkalmazotti törvényből hiányzott a sorkatonai szolgálatra vonatkozó tétel és ezt a parlamentnek kell pótolnia)?
peterk2005

?
Nem értem mire gondolsz, maximum sejtem. Az AB nem jár el hivatalból. Az arra jogosultak indíthatnak eljárást az AB előtt. Ez a jogosulti kör az Alaptörvényben és az Abtv-ben (Alkotmánybíróságról szóló törvény) taxatíve meg van határozva eljárásonként. Ez utóbbi miatt rengeteg fika érte Orbánékat jogosan, hogy a népi kezdeményezést - értd: random állmapolgárként odamész, hogy ez alkotmány-ellenes, sőt, akár ezt még jogosan is teszed - azt kizárja a jelenlegi szabályozás. A kezdeményezésre jogosultak többsége Orbán embere. (Polt, Darák, Áder, stb...btw ezért írom le ebbe a topikba évente minimum egyszer, hogy az Orbán-rendszer legnagyobb bűne, és kiépülésének első fázisa az az AB bedarálása és az Ügyészség megszállása volt. Az ellopott közpénz megteremthető újra, de egy komplett jogrendszert kurva nehéz lesz újra felépíteni a szarból, ahová Orbánék permanens züllesztik.)
Az eljárás vége úgy néz ki, hogy az AB dönt az adott jogszabály/jogszabályi rendelkezés/bírói döntés alaptörvénnyel (nemzetközi szerződéssel?) való összhangjáról. Ha úgy dönt (jelen esetben jogszabályról), hogy nem kóser a dolog, akkor megsemmisíti azt,a megsemmisített jogszabály pedig nem létezik többé és a helyén egy lyuk keletkezik a jogrendszerben, amit vagy szükséges betömni, vagy nem.

Off:
 www.atv.hu/videok/video-20161005-maganszfera-2016-10-05-1-resz

12:30-tól 15:00-ig érdemes nézni...
Vicc...

On
Lecsó

beszarááááás.
Amúgy nagyon jó ez a műsor, a Fletós részt még pótolnom kell.

Kérlek válaszolj nekem egy hipotetikus kérdésre!
Népszavazás van, eldöntendő kérdéssel.
atapapa

Nem kéne a válaszhoz előbb tisztázni, hogy mi volt az eldöntendő kérdés a népszavazásban?
peterk2005

Mi tart vissza, hogy tisztázd?

Kérlek válaszolj nekem egy hipotetikus kérdésre!
Népszavazás van, eldöntendő kérdéssel.
atapapa

Nem kéne a válaszhoz előbb tisztázni, hogy mi volt az eldöntendő kérdés a népszavazásban? Enélkül - legyen bármekkora a részvétel - elég nehéz értelmes választ adni arra, hogy mit kéne lépnie válaszul a kormánynak..... (vagy akárkinek)

Látod, erre gondoltam, amikor azt írtanm, hogy mindegy hogy matekozunk. Te gyönyörűen próbálod keverni a dolgokat, csak közben simán csúsztatsz is.
StormST

Ha te mondod...
Nem akarlak meggyőzni semmiről, de komolyan érdekel a véleményed.
Hagyjuk most figyelmen kívül azt, hogy mennyire jelentős veszély településenként fél migránst az országba fogadni, hogy mennyire túlfűti a témát a Fidesz, mennyire vonják el ezzel fontosabb dolgokról a figyelmet.
Kérlek válaszolj nekem egy hipotetikus kérdésre!

Népszavazás van, eldöntendő kérdéssel.
Az egyik válasz annyi szavazatot kap, amelyet egy kormány összes pártja nem kapott soha egy országgyűlési választáson, amekkora arányban egy népszavazási kérdésben se született nagyobb egyetértés.
De az érvényességi küszöböt nem lépték át.
A kormánynak - amely máskülönben az ország ügyeit a fennálló törvényes keretek között szabadon, a neki megfelelő irányba igazgathatja (a konkrét esetben a kvóták ellen referendum hiányában is hangoztathatja ellenvéleményét) - mit kell ilyen esetben tennie?

A szavazáson résztvevők elenyésző kisebbségét képviselni (ami konkrét esetben a kvóták támogatása) vagy az éppen szavazók totális többségének szája íze szerint eljárni?

A teljes közalkalmazotti, közmunkás, stb. társaság lényegében be lett fenyegetve, hogy ha nem megy el, hajde lesz. (Ilyen amúgy eddig még nem volt a rendszerváltás óta eltelt 26 évben, ezzel új fejezetet nyitott a demokráciánk.)
peterk2005

mondjuk én erről nem tudok pedig közalkalmazotti társaságba beletartozom.
csebi

vagy csak annyira be lettél fenyítve hogy nem is mersz róla beszélni
Negritis

én a szavazás időpontjában Egyiptomban tartózkodtam, ahol élek. nem kértem át magam, de a közvetlen vezetőm sem hozta ezt szóba, sőt a munkahelyünkről több embert is tudok, hogy nem kérte át magát.
csebi

Na jóvan. 😊 Maradhatunk annyiban, hogy Te nem vagy egy tipikus közalkalmazott? 😊
Nyilván más a helyzete egy kisvárosi középiskolai tanárnak, egy önkormányzati irodistának, meg megint más a helyzete egy Egyiptomban dolgozó "külszolgálatosnak" 😊

(amúgy valahol az)
NB2

Amúgy nem az. Éppen attól vagyunk részben "balkán", hogy azt gondoljuk, hogy az 😊 A közalkalmazott nem a kormánynak dolgozik, hanem a köz-nek. Nekünk. Mi alkalmazzuk őket, azért, hogy a közfeladatokat ellássák. Például gyógyítsanak. Vagy tanítsák a gyerekeinket. Vagy beoltsák a kutyánkat. Vagy eloltsák a tüzet, ha ég a házunk. A közalkalmazottakhoz még a parlamentnek is csak annyi köze van, hogy megszabja a kereteket. A kormánynak meg annyi, hogy a megszabott kereteken belül biztosítsa a működési, anyagi feltételeket. Mert ezt bíztuk rá. Akkor kezdődik a baj, ha ehelyett azt akarja megmondani, hogy a tűzoltó hova álljon a tűzoltókocsival, vagy hogyan tartsa a tömlőt.