New England Patriots

Átgondolva többször is a vasárnapi eredményt, illetve a szezont a következő gondolatokra jutottam (mint minden, ez is magánvélemény):

-2004 óta, a 2007-es szezont leszámítva, a leginkább bajnokesélyes csapatunk volt (az alapszakasz végére), mert bármikor tudtunk futni, jó volt az o-line, működött a passzjáték és a szezon végére összeállt a védelem (Talib sokat számított).
-Az alapszakasz végén úgy tűnt, hogy közel tökéletesen egészséges a csapat, a week 1 kezdő 22 pályára léphet ismét. Sajnos kiderült, hogy Gronk csak remény maradt, és kb. két drive alatt kiesett két kulcsfigura a Texans ellen. Ez a két veszteség, Talibbal kiegészülve komoly érvágás volt, de önmagában nem okozta a bukásunkat.
-Szinte dominánsan nyertünk egy PO meccset egy jó, all-round csapat ellen (a tavaly Denver azért más volt) , nem fagyott le a társaság.
-Ennél jobb játékosállományunk szerintem nem lesz sokáig. A cap miatt vagy elküldünk egy-két fontos embert, és építjük a mélységet, vagy rábízzuk magunkat a jó sorsra (mint ahogy egyébként minden, drága játékosokkal rendelkező csapat teszi), hogy jövőre kevésbé fontos embereket érint a sérülés, és feladjuk a minőségi cseréket. Ráadásul a kulcsjátékosok tovább öregszenek (Brady, Welker, ha marad, Wilfork), vagy karriert befolyásoló sérüléssel küzdenek (Gronk).
-Szóval idén minden adott volt a nagy futáshoz, mégsem jött össze. Ráadásul nem egy elrontott FG-al, vagy Eli Manning "hülye" passzaival kaptunk ki, hanem abszolút domináltak minket a második félidőben.
Én nagyon határozottan úgy látom, hogy ezt a vereséget 99%-ban az edzők nyakába lehet varrni. Hiába volt egy-két egyéni hiba, hiába esett ki Talib, (simán) kellett volna vernünk a Ravens-t, mert jobb csapatunk volt. Viszont gyalázatos volt a gameplan, és ami még gyalázatosabb, amit többek között DoM is kiemelt, hogy nem egy zseniális stratégiával érkező ellenfélről volt szó, nem egy wild cat 2.0-át vetették be ellenünk, hanem játszották a saját átlagos játékukat, egy szép alkalmazkodással a harmadik negyedben.
Mi meg erőltettünk egy olyan taktikát, ami sem tavaly, sem két éve nem működött a PO-ban, rögtön meccs elején. Aztán tovább, aztán tovább. Aztán vége volt, és csodálkozott a stáb, hogy kikaptunk.Semmit nem próbáltunk változtatni, olyan volt, mintha egy ostoba számítógépprogram vezérelte volna a csapatot.
Nem azt mondom, hogy zavaruk el az edzői stábot, meg tűzre BB-vel és JMD-vel, mert kiváló csapatunk van, de az tény, hogy a vasárnapi meccs az ő betlijük volt, és nem hibáztathatták a külső körülményeket, sőt, a játékosokat sem. Nekik kéne a legjobban dolgozni, hogy jövőre ez ne ismétlődjön meg.
-Szóval azért fájó nagyon ez a vereség, mert a Denver mellett, magasan mi voltunk az AFC esélyesei. És úgy vélem, ha a Ravens (vagy akárki) stábja irányítja a mi csapatunkat 15-20 ponttal nyerünk. Pedig nem is csináltak semmi extrát.
-Persze tény, hogy a játékosok (és a sérülések) sem segítették ki az edzői stábot, de a vereségünket nem ők okozták.

-Könnyen lehet, hogy rosszul látom a fenti dolgokat, de nekem ez a legésszerűbb magyarázat az elmúlt 30+ meccsünk legcsúnyább vereségére.

-Mindenesetre a "lehetőségek ajtaja" záródik Brady és Belichick előtt, most már tényleg maximum 2-3 év reális, hogy ne csak a legjobbak között, hanem a legjobbakként emlegessék őket. Meg tartoznak is nekünk, magyar szurkolóknak, akik 2004-óta követik csak igazán a csapatot 😊.

Totál igaz, de ekkor nálunk ezek szerint Brady nem alkalmas erre???ThundersNFL

Szerintem arra gondolt, hogy Brady a Texans ellen sípolt-fújt-pattogott és tüzelte a társaságot, míg a Ravens ellen nem ezt az oldalát mutatta.toxique

Én inkább azt látom, hogy annyira vakon hiszünk a preparationbe, és a playbookba, hogy ha valami nem úgy sül el ahogy elterveztük, egyszerüen olyan zavar jön a csapatra, hogy nemhogy változtatni, de még a megtanultakat sem sikerül kivitelezni.
Mivel a csoportban nincsenek ellenfelek, a sorosolásból adódóan (hisz csoport meccsek 5-6db biztos W + AFC csoport 3. és 4. helyezettje 2db biztos W NFC csoport 3. 4. helyezettje 2db biztos W összesen = 9-10 biztos W egy szezonban) eleve max 3-4 kemény meccs jön össze az alapszakaszban. Ezeket ha csak 50%ban hozzuk, már meg van a PO, ergo a csapat nincs rákényszerítve a kényes szitukra.
Az egy szem 49ers meccset leszámítva, ha kikaptunk egész meccsen szenvedtünk, és ez nem is üt vissza addig, amíg a következő héten helyre lehet hozni.
Emiatt (is) van, hogy Brady egy biztos vezetés tudatában tovább tüzeli a srácokat, nehogy leálljanak, de hátrányban saját magát sem tudja igazán tüzelni, ami a társakon is meglátszik. (Persze elmondani elmondja, de a halgatóság tud különbséget tenni). Inkább maga elé bámul, hogy miért nem működik a gameplan. Ez persze nem csak az ő hibája, hanem JMD BB hibája is.
Szóval arra kéne rágyúrni, hogy meccs közben is tudjunk változtatni. Persze ezt nehéz gyakorolni, mert 21-0-nál miért hívna valaki más játékot, mint a működőt. Talán érdemes lenne az első 5 fordulót leadni, és 0-5ről véres verejtékkel bejutni a PO-ba, vagy 2TD előnyt adni az első negyedben, hogy az ellenfél azt higgye most elkaphatnak minket - ezek nyilván megint nem kivitelezhetőek,..

Totál igaz, de ekkor nálunk ezek szerint Brady nem alkalmas erre???ThundersNFL

Szerintem arra gondolt, hogy Brady a Texans ellen sípolt-fújt-pattogott és tüzelte a társaságot, míg a Ravens ellen nem ezt az oldalát mutatta.

Még a meccs előtt fejtegettem egy am.focival barátkozó cimborámnak, hogy egy szempontból érzem sokkal erősebbnek a Ravens-t, ez pedig a leadership a pályán. Szerintem ez hiányzik egy-egy ilyen PO-meccsen rettenetesen a Pats-ből, egy Ray Lewis, egy Reed, egy Matt Birk, akik tartást tudnak adni, össze tudják kapni pillanatok alatt a csapatot. Nálam a Pats "hanyatlásának" (hívjuk inkább kulcsmeccseken való rosszabb teljesítésének) korszaka akkor kezdődött el, amikor eltűnt a keretből egy Troy Brown, egy Bruschi, egy Rodney Harrison, Vrabel, olyan hangadók, akiket lehet, hogy képességek alapján sikerült hasonló/jobb játékosokkal pótolni, de leadership terén iszonyat visszaesés következett be, ami egy olyan meccsen, ahol nincs drasztikus különbség a csapatok között, pont a nüansznyi előnyt/hátrányt jelentheti egyik oldal számára.somoskovig

Totál igaz, de ekkor nálunk ezek szerint Brady nem alkalmas erre???
Jah és Brady kapott egy kis aprópénzes(10ezer dollár) büntit a becsúszásáért... ThundersNFL

Egyedül nem! Kell a senioritás a csapatban, kell, hogy ott legyenek azok a srácok, akik már megnyertek nagy csatákat.
Somosnak borzasztóan igaza van!

3 napja azon jár az agyam, ha összejön az első 6-7 playünk és mondjuk 24-7 lett volna az állás a 3. negyed elején most miről dumálnánk?😊 Lenne probléma vagy a nagy örömmámorban senki nem foglalkozna vele?NB2

Ha sajnos nem létezik semelyik sportágban sem amúgy igaz

Még a meccs előtt fejtegettem egy am.focival barátkozó cimborámnak, hogy egy szempontból érzem sokkal erősebbnek a Ravens-t, ez pedig a leadership a pályán. Szerintem ez hiányzik egy-egy ilyen PO-meccsen rettenetesen a Pats-ből, egy Ray Lewis, egy Reed, egy Matt Birk, akik tartást tudnak adni, össze tudják kapni pillanatok alatt a csapatot. Nálam a Pats "hanyatlásának" (hívjuk inkább kulcsmeccseken való rosszabb teljesítésének) korszaka akkor kezdődött el, amikor eltűnt a keretből egy Troy Brown, egy Bruschi, egy Rodney Harrison, Vrabel, olyan hangadók, akiket lehet, hogy képességek alapján sikerült hasonló/jobb játékosokkal pótolni, de leadership terén iszonyat visszaesés következett be, ami egy olyan meccsen, ahol nincs drasztikus különbség a csapatok között, pont a nüansznyi előnyt/hátrányt jelentheti egyik oldal számára.somoskovig

Totál igaz, de ekkor nálunk ezek szerint Brady nem alkalmas erre???
Jah és Brady kapott egy kis aprópénzes(10ezer dollár) büntit a becsúszásáért...

3 napja azon jár az agyam, ha összejön az első 6-7 playünk és mondjuk 24-7 lett volna az állás a 3. negyed elején most miről dumálnánk?😊 Lenne probléma vagy a nagy örömmámorban senki nem foglalkozna vele?

Még a meccs előtt fejtegettem egy am.focival barátkozó cimborámnak, hogy egy szempontból érzem sokkal erősebbnek a Ravens-t, ez pedig a leadership a pályán. Szerintem ez hiányzik egy-egy ilyen PO-meccsen rettenetesen a Pats-ből, egy Ray Lewis, egy Reed, egy Matt Birk, akik tartást tudnak adni, össze tudják kapni pillanatok alatt a csapatot. Nálam a Pats "hanyatlásának" (hívjuk inkább kulcsmeccseken való rosszabb teljesítésének) korszaka akkor kezdődött el, amikor eltűnt a keretből egy Troy Brown, egy Bruschi, egy Rodney Harrison, Vrabel, olyan hangadók, akiket lehet, hogy képességek alapján sikerült hasonló/jobb játékosokkal pótolni, de leadership terén iszonyat visszaesés következett be, ami egy olyan meccsen, ahol nincs drasztikus különbség a csapatok között, pont a nüansznyi előnyt/hátrányt jelentheti egyik oldal számára.

Reiss írta a támadók játékidejének elemzéséhez a sérülésekről:

This is not an excuse for the Patriots, but more a reflection of how their “next man up” mantra didn’t come to life in the AFC Championship Game.

Ezt fel is lehet vésni az idei Pats sírkövére és ha valamin változtatni kell, akkor az a "használható depth" kialakítása és már vissza is lehet kanyarogni a roster mélységére és felépítésére. Ha valamit át kell gondolni, akkor az ez. Nem tudom mennyi szó esett Kyle Love sérüléséről, de azt követően teljes DT depth Wilforkra és Deaderickre hárult. Utóbbin már a Texans is akkor futott keresztül amit akart. A Ravens futójátékának magára találásában a playcallingjukban történt váltás mellett ez is jókora szerepet játszott (ha nem nagyobbat). Nyilván több posztot is lehetne említeni WR, DE, CB, TE.

Számomra a Ravens ellen meccs egyetlen üzenete az, hogy az elmúlt évek koncepciója nem működik. A turnoverek épülő, opportunista D és a "ponterős" O közötti reláció csőd. Átlag és az alatti csapatok ellen kiváló, de ennél feljebb nem lehet vele lépni. 2007-es, de akár a Colts elleni összeomlás óta minden PO buktánál el lehetett ismételni, hogy ha nincs az a bravúr elkapás, szerelés, ostoba hiba, akkor másként alakul minden. Most a Ravens ellen (természetesen napestig lehetne sorolni a nem optimális megoldásokat) ilyen látványos nincs. A Baltimore ugyanúgy nem veszíteni jött az első félidőben, mint a Jets tette 2010-ben. A másodikban meg szintén nulla kockázattal, teljesen alapjátékokkal lemosták a Patset mindenestül a hazai pályáról. Tükörsima zakó. Kijózanító pofon? Nagyon remélem.DoM

A depth részhez nincs mit hozzáfűzni.

A csőddel nem értek egyet. Nagyjából-egészéből az idei Ravens PO menetelés pont ezt a stratégiát követte. Ponterős(ebb) támadók és sok yard-ot engedő, de RZ-ban hatékony és TO-eket szerző védelem.
Az egész AFC falára ki lehet írni: átépítés alatt. Ebben a helyzetben szükségszerűen kiegyenlítődő mezőnyben egy-egy kiemelkedő egyéni teljesítmény vagy annak a hiánya dönt és nem feltétlen a stratégia. A viszonylag stabil Texans is megsínylette Cushing hiányát, a Broncos szinte tökéletesnek tűnt, ő sem jutott SB-ba.
Szerintem a Pats-nél is átépítés zajlik a kulisszák mögött. Az Off. is lassan új vágányra kerül, és a védelem is teljesen más akar lenni, mint tavaly. Ha az optimálishoz közeli kezdő tud pályára lépni, akkor már sokkal agresszívabb, sokkal kockázatvállalóbb. De a kezdő mögött nincs meg a kellő minőség, s a mi védelmünk idén két váratlan playmakere esett ki a Ravens ellen. Az Off-t terhelő nyomás (csak rajtatok múlik a győzelem) az idény folyamán egyenletesen csökkent, kezelhetővé vált. Ezen a meccsen viszont ismét a maximumra ugrott a 2. félidőre, s ezt meg sem ők, sem az edzői stáb nem tudta megoldani.
Legyen kijózanító pofon. Abban, hogy milyen lépéseket kell tenni a tervezett átépítés sikeréért.

Btw ugyanazt látja szerintem a Pats FO, mint Te. 😀 Csak nekik meg is kell valósítani.

Hát nem!
A tiéd pedig az eleganciától áll kurva távol.
tomi-tomi

absz jogos, sorry 😊
egyébként csak, h kicsit magyarázzam a bizit, az történt h épp ettől a hozzászólástól kezdtem el visszaolvasni a Pats-es topicot a meccs megnézése után és így kapásból akkora ziccer volt, h nem volt szívem nem beütni😊
Szesze

Fátylat rá!
A poén hajlamos rossz ribancként viselkedni. Adtam magamnak alkalmat, hogy megtanuljam. 😀

Hát nem!
A tiéd pedig az eleganciától áll kurva távol.
tomi-tomi

absz jogos, sorry 😊
egyébként csak, h kicsit magyarázzam a bizit, az történt h épp ettől a hozzászólástól kezdtem el visszaolvasni a Pats-es topicot a meccs megnézése után és így kapásból akkora ziccer volt, h nem volt szívem nem beütni😊

Reiss írta a támadók játékidejének elemzéséhez a sérülésekről:

This is not an excuse for the Patriots, but more a reflection of how their “next man up” mantra didn’t come to life in the AFC Championship Game.

Ezt fel is lehet vésni az idei Pats sírkövére és ha valamin változtatni kell, akkor az a "használható depth" kialakítása és már vissza is lehet kanyarogni a roster mélységére és felépítésére. Ha valamit át kell gondolni, akkor az ez. Nem tudom mennyi szó esett Kyle Love sérüléséről, de azt követően teljes DT depth Wilforkra és Deaderickre hárult. Utóbbin már a Texans is akkor futott keresztül amit akart. A Ravens futójátékának magára találásában a playcallingjukban történt váltás mellett ez is jókora szerepet játszott (ha nem nagyobbat). Nyilván több posztot is lehetne említeni WR, DE, CB, TE.DoM

Teljesen egyetértek. VAnnak olyan posztok, ahol eleve olyan játékosok játszanak kezdőként, akik a képességeik alapján inkább minőségi backupok lehetnének ( Love, Deaderick, Gregory).
A cornerbackek esetében pedig tisztán látszik, hogy a két kezdő CB mögött óriási űr tátong. Arrington sztem nem rossz nickelback poszton, de a széleken használhatatlan ( cserébe az ő helyén sincs épkézláb backup). Gyakorlatilag egy sérülés elég is volt a teljes leolvadáshoz, mert egyik CB poszton sincs épkézláb alternatíva.Boston

Nálam Gregory a legnagyobb talány. Lehet, hogy okos meg érti a játékot, de safety poszton nálunk két kb 180-200 fontos játékos bohockodik. Rodney nyilatkozta, hogy nagyon kéne ennek a secnek egy Pollard (vagy ő maga) típusú játékos, hogy ne nagyon rohangásszanak a Te-k, Wr-ek.
A def-ben Spikeson kívűl nincs igazi "köcsög".

Reiss írta a támadók játékidejének elemzéséhez a sérülésekről:

This is not an excuse for the Patriots, but more a reflection of how their “next man up” mantra didn’t come to life in the AFC Championship Game.

Ezt fel is lehet vésni az idei Pats sírkövére és ha valamin változtatni kell, akkor az a "használható depth" kialakítása és már vissza is lehet kanyarogni a roster mélységére és felépítésére. Ha valamit át kell gondolni, akkor az ez. Nem tudom mennyi szó esett Kyle Love sérüléséről, de azt követően teljes DT depth Wilforkra és Deaderickre hárult. Utóbbin már a Texans is akkor futott keresztül amit akart. A Ravens futójátékának magára találásában a playcallingjukban történt váltás mellett ez is jókora szerepet játszott (ha nem nagyobbat). Nyilván több posztot is lehetne említeni WR, DE, CB, TE.DoM

Teljesen egyetértek. VAnnak olyan posztok, ahol eleve olyan játékosok játszanak kezdőként, akik a képességeik alapján inkább minőségi backupok lehetnének ( Love, Deaderick, Gregory).
A cornerbackek esetében pedig tisztán látszik, hogy a két kezdő CB mögött óriási űr tátong. Arrington sztem nem rossz nickelback poszton, de a széleken használhatatlan ( cserébe az ő helyén sincs épkézláb backup). Gyakorlatilag egy sérülés elég is volt a teljes leolvadáshoz, mert egyik CB poszton sincs épkézláb alternatíva.

Reiss írta a támadók játékidejének elemzéséhez a sérülésekről:

This is not an excuse for the Patriots, but more a reflection of how their “next man up” mantra didn’t come to life in the AFC Championship Game.

Ezt fel is lehet vésni az idei Pats sírkövére és ha valamin változtatni kell, akkor az a "használható depth" kialakítása és már vissza is lehet kanyarogni a roster mélységére és felépítésére. Ha valamit át kell gondolni, akkor az ez. Nem tudom mennyi szó esett Kyle Love sérüléséről, de azt követően teljes DT depth Wilforkra és Deaderickre hárult. Utóbbin már a Texans is akkor futott keresztül amit akart. A Ravens futójátékának magára találásában a playcallingjukban történt váltás mellett ez is jókora szerepet játszott (ha nem nagyobbat). Nyilván több posztot is lehetne említeni WR, DE, CB, TE.

Számomra a Ravens ellen meccs egyetlen üzenete az, hogy az elmúlt évek koncepciója nem működik. A turnoverek épülő, opportunista D és a "ponterős" O közötti reláció csőd. Átlag és az alatti csapatok ellen kiváló, de ennél feljebb nem lehet vele lépni. 2007-es, de akár a Colts elleni összeomlás óta minden PO buktánál el lehetett ismételni, hogy ha nincs az a bravúr elkapás, szerelés, ostoba hiba, akkor másként alakul minden. Most a Ravens ellen (természetesen napestig lehetne sorolni a nem optimális megoldásokat) ilyen látványos nincs. A Baltimore ugyanúgy nem veszíteni jött az első félidőben, mint a Jets tette 2010-ben. A másodikban meg szintén nulla kockázattal, teljesen alapjátékokkal lemosták a Patset mindenestül a hazai pályáról. Tükörsima zakó. Kijózanító pofon? Nagyon remélem.

Szerintem nagyot fordult a világ, kicsi különbség már csak akkor lesz, ha a Ravens jelentősen erőn felül teljesít és/vagy balfaszkodik a Pats. Már nem egy elit Off. és egy elit Def. párharca lesz. Egy elit Off. és egy elit teljesítményre olykor-olykor képes közepes Def. fog összecsapni. Flacco-ék fejlődését nagyjából kiegyenlíti a Pats Def. fejlődése. (Az első 8 mérkőzésen DQBR 95+, az idény második felében 77!)

Ennyire agresszív, intenzív és diverzifikált Off-e még sohasem volt a Pats-nek. Nemcsak eredményességben javultak tavaly óta, de sokkal többféle módon tudnak előrehaladni, pontot feltenni. (Meglepő, de van nálunk hatékonyabban passzoló csapat, de nincs nálunk hatékonyabban futó csapat!)

A Ravens Def. két meccsen keresztül a végletekig megfeszülve tudott nagyon jó teljesítményt hozni. Hullafáradtak. Hat nap alatt 184 play-t játszottak (kb. 3 meccsre valót), ebből 94-et magaslaton. Az egy nap plusz pihenő elment az utazásokra (haza Denver-ből és ide Boston-ba).

Normál menet alapján Brady-ék 35 pont környékén fognak megállni, a védelem pedig nem enged többet 25 pont környékénél. Legyen, mondjuk, 34-24.
tomi-tomi

ez asszem nem meríti ki a telitalálat fogalmát 😛Szesze

Hát nem!
A tiéd pedig az eleganciától áll kurva távol.

De akár ki is indulhatunk ebből. Mi nem volt normális?

1. Talib sérülése. Nem csak a meccsen került nagyon sokba. Kiderült, hogy a Pats Def. teljesítményének egy jó része - az erős átlag és a gyenge közötti különbség - egy emberen múlik. Ez egyrészt szegénységi bizonyítvány, másrészt jó piaca lesz Talib-nak; tartok tőle, hogy nem fogjuk (tudni) megfizetni.
2. Jones hiányát Talib sérülése még jobban kiemelte, négy emberrel minimális nyomást (sem) tudott produkálni a Def.

Ez a két tényező pont eltüntette a Pats védelmének fejlődését; felszínre kerülhetett a Ravens Off. tavalyinál nagyobb potenciálja.

3. RZ Off. A megszokott 70%-os hatékonyság romlott le 20%-ra. A Pats Off. ezt a nullát a Seahawks ellen, a Ravens ezt a brutált a Colts ellen hozta. Siralmas volt, hogy milyen play-eket próbáltunk megjátszani goal to go helyzetekben. Btw az egész meccs folyamata a Ravens-Colts PO meccsre hajazott.
4. 1. félidő vége-2. félidő eleje. Valós lehetőség volt 14 pontot feltenni (pedig nem volt dupla labdabirtoklás!), de a félidő végén botrányosan béna volt az időkezelés, a 2. félidő elején pedig Welker drop-ja nyírta ki a drive-ot. (Welker kérdésben Gyulus véleményét osztom.)

A többi - Ridley fumble-ja (btw nem értem Pollard felemlegetését), a felpattanó INT - már csak a vereség sorsszerűségét igazolták.
Jól megérdemelt győzelmet aratott a Ravens - pont azért, mert volt erejük nem normális mederbe terelni a mérkőzést illetve a nem normális eseményekből eredő lehetőségeiket kihasználni.


Brady. Két dolgot már korábban is leírtam róla. Nem a GW drive vezetési képessége csökkent drámaian (szerintem nem nagyon), hanem a 4 perces drive-okban gyenge. A PO mérlege nem most irreális, hanem az első 10 meccse volt abnormális. Szerintem most is olyan szűk helyekre dobta be, mint nagyon kevesen.

somos, valóban egy precíz technológia rosszul reagál mostohább körülményekre (Wehrmacht - orosz tél), szerintem jól látod, hogy a Pats Off. is ezzel a problémával küszködik. Erre a kifinomultságra adekvát válasz a brutalitás, a fizikalitás. Más kérdés, hogy ezen a meccsen miért nem használta, tudta használni a Pats a fizikalitás ellen meglévő hatékony fegyverét, a futást.

Tényleg jobb csapat volt az idei, mint például a tavalyi. Még sem érdemeltünk SB-t, mert idén nem voltunk képesek váratlan teljesítményekre. Btw a sors csak visszaadta a tavalyit, akkor a Ravens kapott ki nem normális módon, idén mi. Sokkal könnyebb ezt elismerni egy közvetlen oda-vissza adok-kapok után.

Van olyan megoldás, hogy Reed, Moss, Lewis kapjanak gyűrűt (más meg ne 😀 ) ?

Nekem a Pats szereplésére Federer a párhuzam, aki szintén képes fontos meccseket gyak. feladni fejben, ha nem megy úgy neki mint szeretné. (Bár ő legalább nyert ma.) Már nem képes meghalni a sikerért. Ezt éreztem a Ravens meccsen is. És ez nem TommyBoyra igaz csak, hanem az egész csapatra. Burkus

Hatalmas +1 a részemről. Szenvedek ezerrel, hogy megfogalmazzam, de ez a példa és ahogy leírtad tökéletesen tükrözi az én álláspontomat is.

Kíváncsi vagyok, hogy Armstead-igazolás valóban akkora húzás-e, mint azt Schefter állítja.
 youtu.be/PZjbbph7O-g
Gyulus

Nyilván nem lehet egy video alapján megalapozott véleményt formálni, de az biztos, hogy a fizikai paraméterei és a látottak alapján a sebessége is nagyon rendben van. A többi pedig majd elválik. A szokásos low risk high reward húzás (amik azért Randy Moss óta többnyire nem igazán jön össze az FO-nak).
Ennek a probowl szereplésnek / nem szereplésnek pedig számomra is nagyobb a füstje, mint a lángja. Egyrészt nem tudom, h ki miért mondta le. Lehet, hogy tényleg sérült (Mankinsről sem tudta senki tavaly, hogy milyen fájdalmakkal játszotta végig a PO-t), lehet, hogy más problémája van, az is lehet h egyszerűen beleszarik az egészbe. Számomra is szimpatikus, ha egy játékos az ilyen (khmmm) jellegű rendezvényeken is népszerűsíti csapatát, de azt csak sajnálni tudom, aki ez alapján ítéli meg Wilforkot, Wes Welkert, nopláne egy egész csapatot.

Nekem a Pats szereplésére Federer a párhuzam, aki szintén képes fontos meccseket gyak. feladni fejben, ha nem megy úgy neki mint szeretné. (Bár ő legalább nyert ma.) Már nem képes meghalni a sikerért. Ezt éreztem a Ravens meccsen is. És ez nem TommyBoyra igaz csak, hanem az egész csapatra. Burkus

ez a Federer párhuzam már nekem is eszembe jutott ( tavaly)...
de inkább csak Brady és Fedrere,nem Pats !
ő is cool volt régen, ma nem!de talán nem a meghalással van a gond,hanem az önbizalom veszett el akkor amikor a verhetetlenség, és azóta komoly tétmeccseken ebbe "remegnek" bele...

Szerintem cseréljétek el Brady-t Gabbertre, aztán akkor utána majd mehet a vita, hogy tényleg szar irányító meg kiégett stb... 😀

A Sobri-féle kiégett nem kiégett vita ügyében Józsefnek éreztem igazat adni, amit azóta folyamatosan módosítok. Illetve billegek az ügyön. De valami van Bredivel, amit most úgy fogalmaznék, hogy rajta kívülálló okok miatt és igen az öreg lehet hosszútávú varianciában megadta neki a flusztráció édes érzését és nem tud vele mit kezdeni.sutianap

Én a világért sem lovagolnék a szavakon, egy általam detektált eseményt póbáltam csak szerény eszközeimmel kommunikálni, megfogalmazni. Nem az én szóhasználatom a lényeg, hanem magának az eseménynek a megléte.
Ez az esemény pedig az elmúlt évek sorozatos PO kudarcai.
Én nem intézném el annyival, hogy az NFL egy libikóka, ide-oda billen, és kiegyenlítődik, és ezzel sztem a Browns, Lions, Bills, stb. drukkerek se értenének egyet, szerintük inkább egy bungee jumping kötél nélkül.
Valamint azért se értek egyet a libikóka elvvel, mert akkor ezen kiegyenlítős logika mentén semmi se múlna jelenleg a csapaton, hiszen kötelező a szopóág a 2000-es évek elejének indokolatlan sikereit ellensúlyozandó. (Ha kiegyenlítődne bármi is, akkor a Bills-nek a 4 vesztes SB miatt járna most egy rakás nyertes? Ők hol kapnak jót, a sok rossz után?)
Pedig nem.
Az NFL libikóka, és kiegyenlítődik, ez okés, erre szolgál a draft, a salary cap, de ettől még nem kötelező kikapni a PO-ban mindig, sorsdöntő meccseken évek óta.
Ezért emberek a felelősek, emberi hibák az okozói, nem elvek vagy tendenciák.
Billegj szépen csak vissza ennek megértéséhez. 😊
Sobri Jóska

A PO-ban melyik meccs nem sorsdöntő? Vagy nyersz 4, illetve 3 meccset (kiemeléstől függően) és a csapat szférikus magasságokba emelkedik vagy elmondják róla, hogy "one-and-done", vagy "elbukta a főcsoportdöntőt, pedig ott állt a SB kapujában" vagy "kikapott a SuperBowl-on." 31 vesztes van minden évben évben és 1 nyertes és kész. Nem lehet mindig a Pats a nyertes.

Az igaz, hogy (negatív) lelki tényezőt én is látok az elmúlt évek vereségeit illetően. Valahogy nincs benne sem a csapatban, sem az edzői karban, hogy ha az adott meccsen éppen nem megy az a gameplan, amit elképzeltek, akkor adaptálódjanak a helyzethez és átálljanak valami másra. Az elmúlt évek (2007 óta) PO vereségeinél az volt a borzasztó, hogy a szurkoló szemével is jó lehetett látni már a meccsek viszonylag korai szakaszában, hogy ez így nem jó és mégsem történt változtatás. Mintha belefásulna mindenki a helyzetbe, ha éppen nem úgy megy, ahogy elképzelték.

Nekem a Pats szereplésére Federer a párhuzam, aki szintén képes fontos meccseket gyak. feladni fejben, ha nem megy úgy neki mint szeretné. (Bár ő legalább nyert ma.) Már nem képes meghalni a sikerért. Ezt éreztem a Ravens meccsen is. És ez nem TommyBoyra igaz csak, hanem az egész csapatra.

2001 WWW diff 3pOT7p3p
2003 WWW diff 3p10p3p
2004 WWW diff 17p14p3p
2005 WL diff 25p-14p
2006 WWL diff 21p3p-4p
2007 WWL diff 11p9p-3p
2009 L diff -19p
2010 L diff -7p
2011 WWL diff 35p3p-4p
2012 WL diff 13p-15p

Erre mondom első tíz győztes, rárakódott tíz felemás, én nem látok agyondominanciát kivéve 2004-es menetelést, mega 05-06-11-es divízió meccseket, viszont kétszer csúnyán kikaptatok a Hollóktól, és egyszer a Bronkóktól. Tehát a 2004es adottságokból indulunk ki, mondom én mégis, ha nagyobb lőcse van Reidnek betolja az arcba. Innen kiindulva a 01-02es behúzások, mint a nyelesfing, éppen becsusszantak, és a kulcs az Oaklandi átmászás.

A Sobri-féle kiégett nem kiégett vita ügyében Józsefnek éreztem igazat adni, amit azóta folyamatosan módosítok. Illetve billegek az ügyön. De valami van Bredivel, amit most úgy fogalmaznék, hogy rajta kívülálló okok miatt és igen az öreg lehet hosszútávú varianciában megadta neki a flusztráció édes érzését és nem tud vele mit kezdeni.sutianap

Én a világért sem lovagolnék a szavakon, egy általam detektált eseményt póbáltam csak szerény eszközeimmel kommunikálni, megfogalmazni. Nem az én szóhasználatom a lényeg, hanem magának az eseménynek a megléte.
Ez az esemény pedig az elmúlt évek sorozatos PO kudarcai.
Én nem intézném el annyival, hogy az NFL egy libikóka, ide-oda billen, és kiegyenlítődik, és ezzel sztem a Browns, Lions, Bills, stb. drukkerek se értenének egyet, szerintük inkább egy bungee jumping kötél nélkül.
Valamint azért se értek egyet a libikóka elvvel, mert akkor ezen kiegyenlítős logika mentén semmi se múlna jelenleg a csapaton, hiszen kötelező a szopóág a 2000-es évek elejének indokolatlan sikereit ellensúlyozandó. (Ha kiegyenlítődne bármi is, akkor a Bills-nek a 4 vesztes SB miatt járna most egy rakás nyertes? Ők hol kapnak jót, a sok rossz után?)
Pedig nem.
Az NFL libikóka, és kiegyenlítődik, ez okés, erre szolgál a draft, a salary cap, de ettől még nem kötelező kikapni a PO-ban mindig, sorsdöntő meccseken évek óta.
Ezért emberek a felelősek, emberi hibák az okozói, nem elvek vagy tendenciák.
Billegj szépen csak vissza ennek megértéséhez. 😊

Nos, szóval ahogy bejött ez a NEP szurkolás, elvileg első pontban megfogalmazva elitista volt, s nem csak Brady miatt, inkább Belicsek miatt. S még mindig azt mondom az öreg kavarja kavarja és kavarja. Bárhogy is de a libikóka-elv működik, tehát hosszútávon a liga kiegyenlít mindent. Másodpontban jön a kedves sajtó a legkisebb fiú tipizált történetével, ráadásul miljen jóképű fiú, és itt lép be a celebség és a divatdrukkerizmus, ám a mesében is úgy van, hogy csak a fele királyságot szerzi meg. 😊 A harmadik pont, ami szintén Belicsektől való, az eredmény orientáltság ( s itt is sokszor kijön, a ne csak nyerjünk, hanem nagyon nyerjünk, ja igen meg se kell várni a második félidőt, majd holnap rákuksizok mivót? hümm...). Tehát a bowl.hu Pecctopik úgymúkszik, mint a himalájai hullámvasút vagy nyertünk akkor Csomolugma vagy vesztettünk és pitylogunk a Marianna-árok fenekiről.
Nos én személy szerint ezt ki szoktam volt hagyni, mikor bétolom a képem az a vasúti ütköző szerepire korlátozódik habszivaccsak, hogy mikor megindul a súly lefele vagy fölfele kicsit tompítani, hogy ne legyen pofárazuhanás fékezéskor, meg irányváltáskor. A Sobri-féle kiégett nem kiégett vita ügyében Józsefnek éreztem igazat adni, amit azóta folyamatosan módosítok. Illetve billegek az ügyön. De valami van Bredivel, amit most úgy fogalmaznék, hogy rajta kívülálló okok miatt és igen az öreg lehet hosszútávú varianciában megadta neki a flusztráció édes érzését és nem tud vele mit kezdeni.

Kíváncsi vagyok, hogy Armstead-igazolás valóban akkora húzás-e, mint azt Schefter állítja.
 youtu.be/PZjbbph7O-g
Gyulus

Jó lenne, ha mi is kukáznánk egy Wake-kaliberű emberkét 😀
A többire: szerintem évek óta először nem vagyok hajlandó visszaolvasni a topicban, annyira faszság az egész téma

Amúgy pont, hogy Amerikában számít. Egy olyan üzletben, ami alapvetően a vevőkapcsolatokból és a jó PR-ból él, ott nagyon is számít a szurkolókkal való viszony (lásd: NBA, NHL... stb.). Nem hiába van az, hogy a nyert Pats meccsek végén sem az ünneplő, őrjöngő telt házas stadion a jellemző, hanem az üresedés. A Pats-nek így kell szurkolni. Amerikában nem igazán népszerű a franchise, de ezt már többen kifejtették előttem. Trollkodáson és anti-trollkodáson kívül ez tény. Elég csak a focifórumokat olvasgatni, vagy cikk-kommenteket böngészni pl. a Yahoosport-on, vagy az NFL.com-on. Lehet önkéntesen mártírkodni, hogy Pats drukker vagyok és bántanak, és fáj, és fujj-fujj rossz bácsik. Törődj bele, és szeresd így a csapatot. Benne van az is, hogy sikeres a franchise és a többi drukker fél tőle / irigyli. De benne van a morál is, amit képvisel (Belichick-Brady gép) és ahogyan azt képviseli... szerintem.