New England Patriots

Ha belegondolok, hogy mit művelne Welker a Lions offense-ben mondjuk Megatron meg Broyles mellett hát nagyon durva. Azt ne gondold, hogy egy remek slot elkapó csak itt élne meg.Bazzani

Egy szóval sem mondtam. Csak arra utaltam, hogy van opció a pótlásra házon belül. Azt meg nem tudhatjuk, hogy mit művelne a Lions-ban. Mit művelt pl. Ocho nálunk? Most már lesz.rottuk, mert láttuk. Bezzeg akkor, amikor érkezett... 😊 .

Amúgy én szívesebben drukkolok egy olyan csapatnak, aki állandóan ott van a végén, minden év izgalmas, mint egy olyannak, aki 5 évente egyszer elsül, nyer egy SB-t közben meg vergődik, hogy a PO-ba jusson. (NFC-ben nem egy ilyen van😊, de az AFC-ben sem ritka). Ez persze magánvélemény.

Nekünk nem jött ki a lépés az elmúlt évek VÉGÉN, de mindig ott voltunk, az alapszakaszt rendre megnyertük. A PO, akárki akármit mond, a mázliról is szól (a meccsen is, a sérülésekkel is és a match uppal is). A 2001-es Pats 100-ból 99-szer kikapott volna a Raiderstől. A 2005-os Steeles elég nagy mázlival verte a Coltsot. A 2006-os Colts egy Cardwell elkapásra volt a vereségtől. A 2007-es Giants OT-ban, field goalal verte a Packers, utána meg az NFL történelmének legvalószínűtlenebb elkapásával a Pats-t. A 2008-as Steelersnek nem kellett Tom Brady ellen játszania, és szintén egy hihetetlen elkapás kellett a SB győzelemhez. A 2011-es Pats pedig egy alsókategóriás CB és egy gyenge elkapó összjátékának köszönhette a döntőt, egy olyan Giants ellen, aki két durva ST hiba miatt volt ott egyáltalán.

Szóval amit mondani akarok, hogy legtöbbször nem a legjobb csapat nyeri a SB-t. Az a csapat nyeri, akinek a legtöbb szerencséje van, a legkevesebb sérültje, legjobb matchup ellenfeleket fogja ki, és legjobban sikerül a formaidőzítése. Igazából egy olyan bajnoki lebonyolítás mutatná meg leginkább a valós sorrendet, ahol minenki játszik mindenkivel, oda-visszavágót. Ez persze nem működik az amerikai fociban, meg sokkal izgalmasabb is így, de, szerintem ritkán "valós" a SB eredménye.LordTamas

Jó olvasni, hogy van olyan Pats drukker is aki még egy ilyen lehangoló vereség után is képes helyén értékelni a csapatát. 😊 Annyi kiegészítéssel, hogy szerintem a legjobb vs. legszerencsésebb csapat különbségtételnek nincs értelme. A jelentős szerencsefaktor egyszerűen része ennek a sportnak. Nem csak a playoffnak, hanem az egész idénynek. Évi 16 + 3/4 meccs nem elég arra, hogy konstansan kihozza azokat az apró különbségeket, amik az NFL feltételei (cap szabályok, lebonyolítási rend, stb.) között kialakulhatnak csapatok között. Az adott év legjobb 10-12 csapata között olyan kicsi a különbség, hogy bármikor bármelyik lehet a végső győztes. Egy utólag sehol nem jegyzett, ikszedik heti szerencsés győzelem vagy vereség eldöntheti, hogy ki játszik a playoffban otthon, ami máris nagy mértékben képes befolyásolni a playoff esélyeket. Elég csak arra gondolni, hogy az év eleji Packer-Seahawks meccs végi game winning interception végül mi mindent befolyásolt. Befolyásolta a Packers kiemelését. Ha az nincs, akkor otthon játszhattak volna a Niners ellen. Más meccs, más esélyekkel.

A Pats-el kapcsolatban pedig olvastam egy olyan postot valakitől, hogy ha nem Tom-ról ill. Wes-ről lenne szó, akkor azt mondaná menjenek a 'csába. Nos, vereség utáni kifakadásként belefér és érthető, de amúgy szerintem ennél rosszabb mondat nem létezik. Aki hosszabb ideje követi az NFL-t - mondjuk legalább a 2000-es éveket végigkövette, végig-szurkolta - annak látnia kell, hogy az NFL fent már leírt feltételei között egyszerűen nem lehet Real Madridokat, MU-kat összerakni. Vannak megkerülhetetlen körülmények, és ezen legyenek akármilyen nagy edző zsenik, még a Belichick félék sem tudnak változtatni. A Pats elmúlt évtizedes története a legjobb példája annak, hogy mikor mi lehetséges, és egy csapat hogyan juthat a győzelem esélyéhez. És azt is megmutatja, hogy mikor van rá a legnagyobb esélye. Másrészt ez az elsődleges indoka annak, amiért utálom, hogy egy játékost kizárólag vagy elsősorban a gyűrűi száma alapján ítélnek meg, hasonlítanak a másikhoz. Brady első négy évéből háromban bajnok lett a csapat, azóta pedig kétszer döntőbe jutott, de egyszer sem nyert. De állítom, hogy ennek a legkevesebb köze ahhoz van, hogy Brady milyen volt a pályafutása elején, és ma milyen. Százszor többet számított - a már említett kötelező szerencse faktor mellett - gondoljunk csak pl. a "tuck rule" meccsre, ami a Patsnak hozott szerencsét annak idején -, szóval százszor többet számított, hogy Tom a pályafutása elején egy kész, komplett csapatba érkezett, kiváló támadósorral és védelemmel, amelyikben nem volt más feladata, mint betölteni egy jó, biztos kezű game manager QB szerepét. Az a csapat lehetett ilyen, mert Brady rookie-ként éppen körülbelül 16-18 milióval keresett kevesebbet mint ma, amit a csapatra lehetett költeni. Ma viszont ezt a 16-18 milliót megkeresi, és nem lehet. Ennek az eredménye a gyengébb #D, de még a kevésbé mély depth is. És tegyük hozzá, hogy ez nem csak a QB esetén van így, egy sikeres csapatban jól teljesítő játékos ára úgy megy fel mint rakéta. Egy futót még lehet pótolni, egy falembert lehet pótolni, egy jó linebackert még lehet pótolni, de 4-5-6 kulcsembert már nem lehet anélkül, hogy annak a csapat össz-teljesítménye ne látná kárát.

Úgyhogy, ha a Pats 2000-es évekbeli történelmét kéne összefoglalni, akkor egy mondatban talán azt mondanám, hogy egy sikeres franchise történetét éljük, éltük át - amelyik a dinasztia jelzőt is megérdemli -, de ahogy az ember életében az idő, a kor meghatározza a lehetőségeket, úgy egy csapat életében is megteszi. A dinasztia története szerint egy "jó genetika alapra" (értsd remek rosterre) érkezett egy zseni, a hatodik köre miatt "fingéhugyé", aminek a fiatalkori szárnyalás, és páratlanul sikeres 4-5 év lett az eredménye, majd az alanyunk korosodni kezdett, eltűnt a "fingéhugyé" faktor, és így már kicsit korosabban, elhasználtabb izomzattal kellett felvenni a versenyt a többi viaskodóval. Ahol időről időre szintén feltűnnek az ifjakra jellemző genetikai adottságú, "fingéhugyé státuszban" levő ellenfelek - lásd Packers/Rodgers, Steelers/BigBen -, illetve a több másik, már picit korosabb (nem "fingéhugyé" státuszú), de éppen jobb napokat kifogó ellenfelek (értsd, jobb draft év, éppen összeállt védekezés, stb). Erre példa a Giants/Eli, Colts/Peyton, Saints/Brees, stb.

Ezek között a körülmények között igenis óriási eredmény, hogy a dinasztia nem csak élete hajnalán, "ideális fizikai állapotban", de "korosodva" is folyamatosan a bajnokságért küzd, és mindannyiszor eséllyel teszi. És, ha valamit lehet mondani Brady-nek ill. Welkernek, akkor az csak a köszönöm lehet ezért. Mert ők a letéteményesei annak, hogy ez így lehet. Természetesen lehet ezt kritizálni, lehet azt mondani, hogy ha ez így van, akkor ne hagyjuk a csapatot korosodni, küldjük el a sok milliót zsebre tevő öregedő legendát, és hozzunk helyette frisset "fingéhugyé". És még lehet mutogatni is, Kapernickre, meg a Ninersre példaként. Nos, sok szerencsét hozzá. Mert abból kurva sokra lesz szükség. Az ilyen történetek nem csak a Pats-nél nem fordulnak elő csak úgy, de a liga történetében is ritkák. A fiatalként nyerő, bevált, elit irányítók története igencsak rövid. Az utóbbi kb. húsz évben talán csak Brady, BigBen és Rodgers az a három, akinek sikerült. A többi száznak nem jött össze. (Még Kapernick se nyert...)peterk2005

Furcsa, hogy Colts és hatalmas Manning imádatod ellenére milyen jól , tisztán & korrektül tudod látni a Hazafias dolgokat.. Örülök, hogy néha így hosszabban is megnyilvánulsz nálunk! De gondolom, nemhiába van ez a párhuzam..
😉

Amúgy én szívesebben drukkolok egy olyan csapatnak, aki állandóan ott van a végén, minden év izgalmas, mint egy olyannak, aki 5 évente egyszer elsül, nyer egy SB-t közben meg vergődik, hogy a PO-ba jusson. (NFC-ben nem egy ilyen van😊, de az AFC-ben sem ritka). Ez persze magánvélemény.

Nekünk nem jött ki a lépés az elmúlt évek VÉGÉN, de mindig ott voltunk, az alapszakaszt rendre megnyertük. A PO, akárki akármit mond, a mázliról is szól (a meccsen is, a sérülésekkel is és a match uppal is). A 2001-es Pats 100-ból 99-szer kikapott volna a Raiderstől. A 2005-os Steeles elég nagy mázlival verte a Coltsot. A 2006-os Colts egy Cardwell elkapásra volt a vereségtől. A 2007-es Giants OT-ban, field goalal verte a Packers, utána meg az NFL történelmének legvalószínűtlenebb elkapásával a Pats-t. A 2008-as Steelersnek nem kellett Tom Brady ellen játszania, és szintén egy hihetetlen elkapás kellett a SB győzelemhez. A 2011-es Pats pedig egy alsókategóriás CB és egy gyenge elkapó összjátékának köszönhette a döntőt, egy olyan Giants ellen, aki két durva ST hiba miatt volt ott egyáltalán.

Szóval amit mondani akarok, hogy legtöbbször nem a legjobb csapat nyeri a SB-t. Az a csapat nyeri, akinek a legtöbb szerencséje van, a legkevesebb sérültje, legjobb matchup ellenfeleket fogja ki, és legjobban sikerül a formaidőzítése. Igazából egy olyan bajnoki lebonyolítás mutatná meg leginkább a valós sorrendet, ahol minenki játszik mindenkivel, oda-visszavágót. Ez persze nem működik az amerikai fociban, meg sokkal izgalmasabb is így, de, szerintem ritkán "valós" a SB eredménye.LordTamas

Jó olvasni, hogy van olyan Pats drukker is aki még egy ilyen lehangoló vereség után is képes helyén értékelni a csapatát. 😊 Annyi kiegészítéssel, hogy szerintem a legjobb vs. legszerencsésebb csapat különbségtételnek nincs értelme. A jelentős szerencsefaktor egyszerűen része ennek a sportnak. Nem csak a playoffnak, hanem az egész idénynek. Évi 16 + 3/4 meccs nem elég arra, hogy konstansan kihozza azokat az apró különbségeket, amik az NFL feltételei (cap szabályok, lebonyolítási rend, stb.) között kialakulhatnak csapatok között. Az adott év legjobb 10-12 csapata között olyan kicsi a különbség, hogy bármikor bármelyik lehet a végső győztes. Egy utólag sehol nem jegyzett, ikszedik heti szerencsés győzelem vagy vereség eldöntheti, hogy ki játszik a playoffban otthon, ami máris nagy mértékben képes befolyásolni a playoff esélyeket. Elég csak arra gondolni, hogy az év eleji Packer-Seahawks meccs végi game winning interception végül mi mindent befolyásolt. Befolyásolta a Packers kiemelését. Ha az nincs, akkor otthon játszhattak volna a Niners ellen. Más meccs, más esélyekkel.

A Pats-el kapcsolatban pedig olvastam egy olyan postot valakitől, hogy ha nem Tom-ról ill. Wes-ről lenne szó, akkor azt mondaná menjenek a 'csába. Nos, vereség utáni kifakadásként belefér és érthető, de amúgy szerintem ennél rosszabb mondat nem létezik. Aki hosszabb ideje követi az NFL-t - mondjuk legalább a 2000-es éveket végigkövette, végig-szurkolta - annak látnia kell, hogy az NFL fent már leírt feltételei között egyszerűen nem lehet Real Madridokat, MU-kat összerakni. Vannak megkerülhetetlen körülmények, és ezen legyenek akármilyen nagy edző zsenik, még a Belichick félék sem tudnak változtatni. A Pats elmúlt évtizedes története a legjobb példája annak, hogy mikor mi lehetséges, és egy csapat hogyan juthat a győzelem esélyéhez. És azt is megmutatja, hogy mikor van rá a legnagyobb esélye. Másrészt ez az elsődleges indoka annak, amiért utálom, hogy egy játékost kizárólag vagy elsősorban a gyűrűi száma alapján ítélnek meg, hasonlítanak a másikhoz. Brady első négy évéből háromban bajnok lett a csapat, azóta pedig kétszer döntőbe jutott, de egyszer sem nyert. De állítom, hogy ennek a legkevesebb köze ahhoz van, hogy Brady milyen volt a pályafutása elején, és ma milyen. Százszor többet számított - a már említett kötelező szerencse faktor mellett - gondoljunk csak pl. a "tuck rule" meccsre, ami a Patsnak hozott szerencsét annak idején -, szóval százszor többet számított, hogy Tom a pályafutása elején egy kész, komplett csapatba érkezett, kiváló támadósorral és védelemmel, amelyikben nem volt más feladata, mint betölteni egy jó, biztos kezű game manager QB szerepét. Az a csapat lehetett ilyen, mert Brady rookie-ként éppen körülbelül 16-18 milióval keresett kevesebbet mint ma, amit a csapatra lehetett költeni. Ma viszont ezt a 16-18 milliót megkeresi, és nem lehet. Ennek az eredménye a gyengébb #D, de még a kevésbé mély depth is. És tegyük hozzá, hogy ez nem csak a QB esetén van így, egy sikeres csapatban jól teljesítő játékos ára úgy megy fel mint rakéta. Egy futót még lehet pótolni, egy falembert lehet pótolni, egy jó linebackert még lehet pótolni, de 4-5-6 kulcsembert már nem lehet anélkül, hogy annak a csapat össz-teljesítménye ne látná kárát.

Úgyhogy, ha a Pats 2000-es évekbeli történelmét kéne összefoglalni, akkor egy mondatban talán azt mondanám, hogy egy sikeres franchise történetét éljük, éltük át - amelyik a dinasztia jelzőt is megérdemli -, de ahogy az ember életében az idő, a kor meghatározza a lehetőségeket, úgy egy csapat életében is megteszi. A dinasztia története szerint egy "jó genetika alapra" (értsd remek rosterre) érkezett egy zseni, a hatodik köre miatt "fingéhugyé", aminek a fiatalkori szárnyalás, és páratlanul sikeres 4-5 év lett az eredménye, majd az alanyunk korosodni kezdett, eltűnt a "fingéhugyé" faktor, és így már kicsit korosabban, elhasználtabb izomzattal kellett felvenni a versenyt a többi viaskodóval. Ahol időről időre szintén feltűnnek az ifjakra jellemző genetikai adottságú, "fingéhugyé státuszban" levő ellenfelek - lásd Packers/Rodgers, Steelers/BigBen -, illetve a több másik, már picit korosabb (nem "fingéhugyé" státuszú), de éppen jobb napokat kifogó ellenfelek (értsd, jobb draft év, éppen összeállt védekezés, stb). Erre példa a Giants/Eli, Colts/Peyton, Saints/Brees, stb.

Ezek között a körülmények között igenis óriási eredmény, hogy a dinasztia nem csak élete hajnalán, "ideális fizikai állapotban", de "korosodva" is folyamatosan a bajnokságért küzd, és mindannyiszor eséllyel teszi. És, ha valamit lehet mondani Brady-nek ill. Welkernek, akkor az csak a köszönöm lehet ezért. Mert ők a letéteményesei annak, hogy ez így lehet. Természetesen lehet ezt kritizálni, lehet azt mondani, hogy ha ez így van, akkor ne hagyjuk a csapatot korosodni, küldjük el a sok milliót zsebre tevő öregedő legendát, és hozzunk helyette frisset "fingéhugyé". És még lehet mutogatni is, Kapernickre, meg a Ninersre példaként. Nos, sok szerencsét hozzá. Mert abból kurva sokra lesz szükség. Az ilyen történetek nem csak a Pats-nél nem fordulnak elő csak úgy, de a liga történetében is ritkák. A fiatalként nyerő, bevált, elit irányítók története igencsak rövid. Az utóbbi kb. húsz évben talán csak Brady, BigBen és Rodgers az a három, akinek sikerült. A többi száznak nem jött össze. (Még Kapernick se nyert...)

Ha belegondolok, hogy mit művelne Welker a Lions offense-ben mondjuk Megatron meg Broyles mellett hát nagyon durva. Azt ne gondold, hogy egy remek slot elkapó csak itt élne meg.

Welkert utólérte az asszony kór 😊. Megnősült; aztán egyből elszámolási problémái akadtak a munkahelyén 😀 . Ilyen ez. :-P Az emergency passzokból mintha már Lloyd is kivenné a részét, plusz ott van Gronk, Hernandez, Edelman, Vereen... nagy kedvencem Welker, de már nem látom őt annyira pótolhatatlannak, mint pl. tavaly, vagy az előtt. Edelman és Vereen ütik a szintjét, szerintem. Természetesen, ha több a rá dobott passzok száma, akkor nagyobb a hiba lehetősége is. Ellenben ha sokat ejti, akkor megrendül benne a bizalom, és előbb-utóbb kevesebb playt játszanak rá. Brady mást fog keresgélni... ilyen a profi sport. Aztán egyre kevesebb játékidőt kap, majd jönnek a fiatalabb, jobb, gyorsabb játékosok....

Egyébként; érdekes helyzet lehet még ebből. Láttunk már nem egy elit játékost "lelépni a jóból" más csapatba, hogy aztán beleszürküljön a mezőnybe. A kérdés Welker oldaláról az lehet, hogy - lassan - a pályája záró szakaszába lépve kaphat-e még kulcsszerepet más offense-ben? Mert a yardok nem elsősorban az emergency elkapásaiból jönnek, hanem a rá épített játékokból. Egy jó játékhoz nem csak 1 jó játékos, hanem az egész offense kell: a koordináció játék-kidolgozásától és hívásától elkezdve Brady-ig, aki jól elpasszolgat, illetve az utolsó emberke leütközéséig, aki pl.: takarít neki. Kérdés, hogy gyengébb O-lineban lennének-e ilyen számai? Kérdés, hogy ilyen versenyben "be tudja-e magát játszani stabil kezdőbe" máshol? Kérdés, hogy: lenne-e ilyen a chemistry pl.: Tannehill-el a Miamiben mint Brady-vel a Pats-ben? Azért neki is el kell gondolkodnia erről-arról, mivel Ő is sokat kockáztat. Egy olyan offense, mint pl. a Raiders, vagy a Jax (ahol releváns lehet egy 11 millás igény egy ilyen sztárnak) szerintem nem is tudná beilleszteni. A Coffbojz-ban tudnám elképzelni, de ott sem kapna ennyit.
Nos, szerintem... nekem nem érne meg 11et, de ez csak az én véleményem (BB valszeg nem tőlem fogja megkérdezni 😊 ). 11-ből 2-3 stabil secondary-t szerványolnék a D-be.

Mi lesz veled Sobri abban az 5-10-15 évben, amikor POba se jutunk? 😮

Parádés a siged Sobri Jóska. Jár érte a gratuláció...

Sobri! Komolyan mondom szánalmas vagy! Megteremted magadnak a win-win szituációt. Mert ha gyűrű akkor természetesen örülhetsz neki, így meg annak, hogy te megmondtad...
Egon

Egy kurva szóval nem mondtam, hogy: én megmondtam.
Én évek óta mondom amit gondolok, és évek óta beigazolódik.
Minden évben reménykedem, hogy tán most nem, pedig de.
Ha egy win-win szitut elő tudnék idézni inkább büszke lennék rá, mintsem szánalmasnak érezném magamat miatta.
Nem tudom te hogy vagy vele, de én szeretem a win-t.
De azért ne feledd, hogy sok fontosabb dolog van a focinál.
Písz és ájsz!
Azért ez vicces... Soha nem mondtam,hogy én megmondtam,de azért megmondtam.... És nyilván az is véletlen ,h a bukta óta csak olyan válogatott képeket raksz be,amivel a TB celeblétével kapcsolatos mantrádat kívánod jelezni,de biztos vagyok benne,h szintén nem azzal a céllal,h én megmondtam...De ha nem reagálnál erre a postra,(max. priviben) akkor azért nem lennék öngyilkos .
Sobri Jóska

Az a 0 sack egyébként elég becsapós adat, a 2. félidőben állandóan Brady arcában voltak, folyamatosan dőlt össze a zseb, csak ő nagyon gyorsan eldobálta a labdákat, sokszor azelőtt, hogy tisztára játszotta volna magát az elkapó, sokszor egy kicsit pontatlanabbul, mint kellett volna, ebből is jöttek a dropok, meg az alig 50% complete passz arány.somoskovig

Azt gondolom ebben azért nagy szerepe volt annak is, hogy a második félidő nagy részében (gyakorlatilag az egész negyedik negyedben) már egyértelműen eltolódott a játékunk a passzok irányába.
Suggs egy hete megette Cladyt vacsorára, Ngata pedig többnyire nagyon szokott pusztítani a mi kisebb méretű falembereink ellen.Boston

Breduárd simán megél ha szekkelgetik, inkább a folyamatos nyomás. Krüger mindig ott volt egy karmolásnyira, ha nem ő akkor Ellerbe. S a Ravensre jellemző a kosaras múlt, bár idén nem volt annyi csapkodás. Nem akarták feltörölni vele a padlót, illetve úgy akarták, hogy ő lássa be hogy ez nem megy. Meghajtották a vadat, összezavarodott, kifulladt.

Sobri! Komolyan mondom szánalmas vagy! Megteremted magadnak a win-win szituációt. Mert ha gyűrű akkor természetesen örülhetsz neki, így meg annak, hogy te megmondtad...
Egon

Egy kurva szóval nem mondtam, hogy: én megmondtam.
Én évek óta mondom amit gondolok, és évek óta beigazolódik.
Minden évben reménykedem, hogy tán most nem, pedig de.
Ha egy win-win szitut elő tudnék idézni inkább büszke lennék rá, mintsem szánalmasnak érezném magamat miatta.
Nem tudom te hogy vagy vele, de én szeretem a win-t.
De azért ne feledd, hogy sok fontosabb dolog van a focinál.
Písz és ájsz!

Az a 0 sack egyébként elég becsapós adat, a 2. félidőben állandóan Brady arcában voltak, folyamatosan dőlt össze a zseb, csak ő nagyon gyorsan eldobálta a labdákat, sokszor azelőtt, hogy tisztára játszotta volna magát az elkapó, sokszor egy kicsit pontatlanabbul, mint kellett volna, ebből is jöttek a dropok, meg az alig 50% complete passz arány.somoskovig

Azt gondolom ebben azért nagy szerepe volt annak is, hogy a második félidő nagy részében (gyakorlatilag az egész negyedik negyedben) már egyértelműen eltolódott a játékunk a passzok irányába.
Suggs egy hete megette Cladyt vacsorára, Ngata pedig többnyire nagyon szokott pusztítani a mi kisebb méretű falembereink ellen.

Az a 0 sack egyébként elég becsapós adat, a 2. félidőben állandóan Brady arcában voltak, folyamatosan dőlt össze a zseb, csak ő nagyon gyorsan eldobálta a labdákat, sokszor azelőtt, hogy tisztára játszotta volna magát az elkapó, sokszor egy kicsit pontatlanabbul, mint kellett volna, ebből is jöttek a dropok, meg az alig 50% complete passz arány.

Furcsa, hogy ennyire gyengének látták sokan az OL-t. Harcoltak iszonyatosan és ez a Ravens front7, a kora ellenére – vagy pont amiatt - még mindig nem gyerekjáték. Ehhez képest nulla sack talán egy holding Suggson, majdnem 4yard/futás átlag Ridleynél. Szóval én nem éreztem ezt a küzdelmet egyoldalúnak, sőt.Boston

Tisztelem a véleményed, de én máshogyan látom. Az alapszakasz vége nem éppen a Ravens D erejét, vagy élességét vetítette előre. Feltételezem, hogy nem nagy kunszt a "legjobb offense"-nek 0 sacken tartani őket, amikor gyengébb O line-ok is megtették ugyanezt. PO, vagy nem PO: akkor sem láttam erős közepesnél jobbnak ezt a Ravens D line-t. 😕

A secondary részlegben Gregory katasztrófa volt, Pollard helyett inkább ezzel kéne foglalkoznunk. Tavon Wilson számomra a Pats legszürkébb játékosa. Észre sem veszem ha pályán van. Remélem egy safety (az se baj ha későbbi körös) még szerepel a csapat tervei között. De, hogy ne csak szomorkodjunk Dennard nagy kincs lehet még.Boston

A Wilson pick nekem a draft óta baromira csípi a szemem,6-7 körre jósolt játékos volt,nekünk sikerült a 48. helyen behúzni a 2. körben. Nekem nem sikerült rájönnöm,h miért kellett őt ennyire elől behúzni ,nem látom h egy csiszolatlan gyémántra leltünk volna. Ez egy elpocsékolt pick ITT. Hozzáteszem,hogy a 3.-ban meg húztuk Bequette-t,aki közelébe sem került idén a pályának ...

You'll have to deal with me again next year," Belichick cracked. "I know that's disappointing for a lot of you.

😊winston

Óriási forma, A legnagyobb 😊

You'll have to deal with me again next year," Belichick cracked. "I know that's disappointing for a lot of you.

😊

Tényleg nem értem mi a problémája sokaknak ezzel a Pollard ütközéssel. Csak azt csinálta amit Gregorynak is kellett volna a meccsen...

Valahogy tegnap nem hittem talán először abban, hogy TB képes megfordítani egy TD különbségről. Nekem úgy tűnt, hogy ő sem hiszi.

Wes Welkert nagyon sajnálom, mert egyre messzebb kerül attól a gyűrűtől, amelyet egyébként annyira megérdemelne. Nem tudom, hogy mennyit vesz ki belőle egy ilyen szezon, de elképesztő amit lábon kihord évről-évre. Nem nehéz döntő helyzetben rontani, ha szinte minden döntő szituációt rá játszanak. NAgyon igazságtalan (egyben könnyű) lenne őt kikiáltani bűnbaknak. Egy normális támadógépezetet nem szabad sokkolnia egyetlen elejtett passznak. Szerintem az ő jövője attól, függ, hogy csapatvezetésnek egy utolsó nagy nekifutás megér-e cca 11 milla a cap-ből.

Furcsa, hogy ennyire gyengének látták sokan az OL-t. Harcoltak iszonyatosan és ez a Ravens front7, a kora ellenére – vagy pont amiatt - még mindig nem gyerekjáték. Ehhez képest nulla sack talán egy holding Suggson, majdnem 4yard/futás átlag Ridleynél. Szóval én nem éreztem ezt a küzdelmet egyoldalúnak, sőt.

Remélem megérjük végre, hogy Wilfork kap tavasszal/nyáron egy normális DT-t maga mellé. Nekem mind1, hogy FA piacról, vagy draftról, de elképesztő, hogy milyen szinten súlytalan Deaderick és Love mellette.

Az LB sor számomra még mindig A rejtély. Remélem egyszer megtudjuk, hogy mi a vezetés koncepciója három, ekkora masztodon linebackerrel. Mind3 nagyon jó játékos, de egyik sem egy igazi pass coverage játékos. Még Mayo rendben is lenne (talán), de Spikes nagyon idegenül érzi magát ezekben a sub felállásokban.

A secondary részlegben Gregory katasztrófa volt, Pollard helyett inkább ezzel kéne foglalkoznunk. Tavon Wilson számomra a Pats legszürkébb játékosa. Észre sem veszem ha pályán van. Remélem egy safety (az se baj ha későbbi körös) még szerepel a csapat tervei között. De, hogy ne csak szomorkodjunk Dennard nagy kincs lehet még.

Az pedig nagyon elgondolkodtató amit Helmut és somos feszeget a hozzászólásában. Ez a csapat- főleg az O – iszonyatosan szenved a fizikálisabb - jó értelemben véve - agresszívabb csapatok ellen. Idén valahogy a coaching is többet szenvedett a szokottnál.
A halftime adjustment katasztrófa volt többnyire, nem tudom mennyi szerepe van ezekben a drasztikus lefagyásokban.

Végül én nagyon örülök, hogy a csapat idén sem hagyott unatkozni januárban, hogy a néhány kellemetlen pillanat mellett rengeteg szépet is szerzett a szezon során. SB-t csak úgy lehet nyerni, ha mindig ott kolbászolunk a környékén. Bár fogy az idő, talán még mi is összehozzunk egy utolsó nagy dobást TB-nek, amit ezúttal Wes sem fog elejteni.

A Baltimorenak pedig nagy respect. Kettőből kétszer elvertek minket, idegenben legyakták a Denvert. Szóval ez a csapat nagyon megérdemli, hogy ott legyen két hét múlva a döntőben.

kár ezért a zakóért, de hát ilyen a sport, Talib sérülése után éreztem valamelyest hogy itt bajok lesznek....hullámzó volt a játékunk főleg ha azt nézzük hogy az első félidőben volt még pats D a másodikban meg hát khm...tény hogy tudunk mi ennél jóval jobb focit is játszani, de tegnap ennyire engedte az ellenfél + sok helyen magunknak ástuk meg a sírt.
Majd a következő szezonban, ilyenkor egyetlen egy dolgot sajnálok, mégpedig azt hogy nagyon messze van az NFL szezonkezdet, és jönnek az ínséges hónapok. Egy biztos mozgalmas hónapok jöhetnek hisz bőven van mit foltozgatni a csapaton, személy szerint még mindig ezt a D-t pumpálnám feljebb (DE,DT is kellene, Secet is erősíteni kellene, Talibot meg kellene tartani).

LordTamas

Nah ezért nem szóltam hozzá 2 évig a fórumhoz😊 Mire a melóhelyen kigondoltam, hogy mit fogok irni, addigra mire hazaértem megtette más😊 Valahol egy picit tényleg igazságtalan ez a PO. Hiszen olyan elit O-k mint a Denver, Atlanta, NE nem jutottak SB-be, akiknek 1x került porszem a gépezetbe és ilyenkor nem lehet javítani. Egy picit fáj a szívem, hogy a Ravens ott van, aki decemberben az 5 meccséből 4-et!!! elveszített és az SF-t a Rams is verte pl akiket mi bucira...NB2

Ettől gyönyörű ez a sport. Minden egyes meccset nyerni kell. Ennél igazságosabb rendszer nem létezik... szerintem.

Azért nem kell aggódni, amíg a Bills és a Dolphins közösen 1 PO szereplést tudnak felmutatni az elmúlt cirka 10 évben, addig a rájátszás szinte mindig adott.😊 Amilyen állapotban a Jets van most, szerintem a liga maradék 28 csapata mind örülne, ha az AFC East-be kerülne a Pats helyére.😊Go Vikings!

Jaja
Mondjuk a Cincy (PO) és a Seahawks (PO) is örült a Dolphins elleni vereségnek, valamint a Colts (PO) is a Jets elleni szopókának 😊
Ettől még persze igaz, hogy nem a legveretesebb a csoport, de ez nem is baj nekünk 😊

LordTamas

Nah ezért nem szóltam hozzá 2 évig a fórumhoz😊 Mire a melóhelyen kigondoltam, hogy mit fogok irni, addigra mire hazaértem megtette más😊 Valahol egy picit tényleg igazságtalan ez a PO. Hiszen olyan elit O-k mint a Denver, Atlanta, NE nem jutottak SB-be, akiknek 1x került porszem a gépezetbe és ilyenkor nem lehet javítani. Egy picit fáj a szívem, hogy a Ravens ott van, aki decemberben az 5 meccséből 4-et!!! elveszített és az SF-t a Rams is verte pl akiket mi bucira...

Pollard eset: az a probléma, hogy 5 év alatt a 4. pats játékost teszi gallyra és ez picit sok. Mégha valszeg nem szándékosan teszi, csak a nagy keménységből fakadóan többszőr lesz sérülés.


Egészében tényleg örülhetünk, hogy az elmúlt tizenegynéhány évben a Pats az AFC meghatározó csapata, ahogy tegnap a közvetítésben elmondták 12 év alatt 11 NFC csapat jutott SB-bb, míg nálunk 4!

Azért nem kell aggódni, amíg a Bills és a Dolphins közösen 1 PO szereplést tudnak felmutatni az elmúlt cirka 10 évben, addig a rájátszás szinte mindig adott.😊 Amilyen állapotban a Jets van most, szerintem a liga maradék 28 csapata mind örülne, ha az AFC East-be kerülne a Pats helyére.😊

Pollard jó játékos, jól szerel, kemény srác
De azért még hadd legyen már meg a jogom hozzá, hogy utáljam egy pár napig, amikor valamelyik kulcsemberünk lesérül mellette 😛
Nem hiszem amúgy sem, hogy mindenkinek ide kellene járkálnia kéretlen védőügyvédet játszani. Aki komolyan gondolja, hogy egy geci, azt úgyse lehet meggyőzni, a többieket meg nem kell

Amúgy én szívesebben drukkolok egy olyan csapatnak, aki állandóan ott van a végén, minden év izgalmas, mint egy olyannak, aki 5 évente egyszer elsül, nyer egy SB-t közben meg vergődik, hogy a PO-ba jusson. (NFC-ben nem egy ilyen van😊, de az AFC-ben sem ritka). Ez persze magánvélemény.

LordTamas

Hát nem tudom miért jobb olyan csapatnak drukkolni, amelyik egy gyengébb csoportból az alapszakaszban a homefieldért játszik,díszmenetben, aztán meg jön a pofáraesés, hogy nem lett SB győztes a csapat, mint egy olyannak, aki vért izzad a PO-ért (Vikes, Bears, PHI, Dal, Giants, SEA)egy tök erős csoportból, és csak minden 2., 3. évben jön össze a PO, de ott nagyot szólnak. Szerintem nekik is ugyan olyan izgalmas a szezon, sőt...gyurczi

Ezt az érzést még nem tudtuk megismerni (szerencsére), úgyhogy erről az élményről nem tudok véleményt alkotni. Én a 2000.január 30. óta vagyok olyan szerencsés, hogy NFL-t nézhetek (a Sat1 közvetítette a Rams-Titans SB-t) és két évvel később a szuperesélyes Rams (The greatest show on the turf) ellen játszó, abszolút esélytelennek kikiáltott Pats-nek drukkoltam mint gyengébb csapatnak. Aztán itt le is ragadtam. Azóta meg csak elkényeztetett a csapat a sikerekkel.

Mondjuk 2008 volt a kivétel és azt nagy pechnek tartom, hogy 11:5-el nem lehetett PO-ba jutni. Akkorról felidézve megvan az élmény, hogy küzdünk a PO-ba jutásért, de akkor Brady nélkül úgy tűnt, hogy a küzdelem lehetősége is csodaszámba megy.

Szerintem is jobb úgy szurkolni, hogy általában van miért szorítani még januárban is. De ha véletlenül mégis vége szakadna a Pats dominanciának, akkor nyilván a Pats szurkolók is hasonló helyzetbe kerülnek.

Amúgy én szívesebben drukkolok egy olyan csapatnak, aki állandóan ott van a végén, minden év izgalmas, mint egy olyannak, aki 5 évente egyszer elsül, nyer egy SB-t közben meg vergődik, hogy a PO-ba jusson. (NFC-ben nem egy ilyen van😊, de az AFC-ben sem ritka). Ez persze magánvélemény.

LordTamas

Hát nem tudom miért jobb olyan csapatnak drukkolni, amelyik egy gyengébb csoportból az alapszakaszban a homefieldért játszik,díszmenetben, aztán meg jön a pofáraesés, hogy nem lett SB győztes a csapat, mint egy olyannak, aki vért izzad a PO-ért (Vikes, Bears, PHI, Dal, Giants, SEA)egy tök erős csoportból, és csak minden 2., 3. évben jön össze a PO, de ott nagyot szólnak. Szerintem nekik is ugyan olyan izgalmas a szezon, sőt...