OFF topik

kissé megrökönyödve olvasom fetomytól ezeket a sorokat 😀JJ

Azért mert én ezeket nem úgy értem, ahogyan te 😊 Számomra igenis fontos a népművelés és a minőség közvetítése. Csak nem azzal van a baj, hogy alapvetően léteznek olyan dolgok, amik nem közvetítenek értéket. (Más kérdés, hogy mint mondtam, sok mindenben meg lehet találni azokat, amik miatt van értéke az ember számára 😊)
Szóval nem az a problémám, hogy az emberek pl. Győzike lábszagáról beszélgetnek két héten keresztül, hanem azzal, hogy ha mellé pl. azt is beveszik, ha azt mondod, hogy Salgótarján Párizstól 200 km-re fekszik. Mert ki nem sz.rja le, ha pl. egy Nobel díjas feltaláló, egy operaénekes, egy mittudomén egyetemi tanár szabadidejében x-faktort néz? Attól még nem lesz hülye, vagy értéktelen. Nem azt gondolom, hogy az emberek ízlését változtassuk, hanem az igényét. Ez később magával hozná, hogy nem lenne minden 2. ember celeb, és azt is, hogy őket leszarja mindenki, de a lényeg, hogy pl. a valóvilág eltörlése, xfaktorok eltörlése, SP eltörlése, és az opera, a versolvasások a színház, stb... van előre tolva ezerrel, az tüneti kezelés, és mivel az, semmiképp nem old meg semmit. Max ma este nem azt nézik az emberek, hanem mást. Szerintem ott lehetne elkezdeni a folyamatot, hogy a nem konkrétan szem előtt levő dolgokban változtatunk, hanem inkább a tudat alattira kell hatni, kicsiben kell kezdeni. Az emberek manipulálhatóságát, amit a média kihasznál rendesen lehetne arra is alkalmazni, hogy az általános műveltség pl. jobb legyen. Most erre én nem tudok konkrétumot mondani, de az biztos, hogy még egy való világban is el lehetne olyan elemeket helyezni, ami felkeltheti bizonyos dolgok iránt az érdeklődést, vagy újat mond. Pl. amikor volt benne műveltségi vetélkedő, vagy IQ teszt, azok tök jók voltak ilyen szempontból.

Szimplán a kulcs az, hogy nem agresszív, nyílt "támadással" kell változtatni, nem azt kell megmondani az embernek, hogy mi neki a jó. Azt nem szereti senki, és egyébként sem ez a lényeg, mert ízlés dolgában nincs egyetemesen jó. Hanem az embert rá kell vezetni, hogy neki miért is jó az, amikor képezi magát, tanul, olvas, igényt teremt, stb... Ez pedig nehéz, és hosszadalmas folyamat, ráadásul elsősorban a népet szolgálja, nem a médiát, így várhatóan nem nagyon kerül rá sor.fetomy

még a népet se biztos, hogy szolgálja/szolgálná, mert erre jön általában Sobri reakciója, hogy a média csak a köz igényét elégíti ki 😉 az emberek nem is azt utálják amúgy, ha valaki rá akarja kényszeríteni őket valamire - ez a mai modern világban már nem is lenne lehetséges - hanem ha esetleg szembe kell(ene) nézniük saját hülyeségükkel és tudatlanságukkal

kissé megrökönyödve olvasom fetomytól ezeket a sorokat 😀JJ

Azért mert én ezeket nem úgy értem, ahogyan te 😊 Számomra igenis fontos a népművelés és a minőség közvetítése. Csak nem azzal van a baj, hogy alapvetően léteznek olyan dolgok, amik nem közvetítenek értéket. (Más kérdés, hogy mint mondtam, sok mindenben meg lehet találni azokat, amik miatt van értéke az ember számára 😊)
Szóval nem az a problémám, hogy az emberek pl. Győzike lábszagáról beszélgetnek két héten keresztül, hanem azzal, hogy ha mellé pl. azt is beveszik, ha azt mondod, hogy Salgótarján Párizstól 200 km-re fekszik. Mert ki nem sz.rja le, ha pl. egy Nobel díjas feltaláló, egy operaénekes, egy mittudomén egyetemi tanár szabadidejében x-faktort néz? Attól még nem lesz hülye, vagy értéktelen. Nem azt gondolom, hogy az emberek ízlését változtassuk, hanem az igényét. Ez később magával hozná, hogy nem lenne minden 2. ember celeb, és azt is, hogy őket leszarja mindenki, de a lényeg, hogy pl. a valóvilág eltörlése, xfaktorok eltörlése, SP eltörlése, és az opera, a versolvasások a színház, stb... van előre tolva ezerrel, az tüneti kezelés, és mivel az, semmiképp nem old meg semmit. Max ma este nem azt nézik az emberek, hanem mást. Szerintem ott lehetne elkezdeni a folyamatot, hogy a nem konkrétan szem előtt levő dolgokban változtatunk, hanem inkább a tudat alattira kell hatni, kicsiben kell kezdeni. Az emberek manipulálhatóságát, amit a média kihasznál rendesen lehetne arra is alkalmazni, hogy az általános műveltség pl. jobb legyen. Most erre én nem tudok konkrétumot mondani, de az biztos, hogy még egy való világban is el lehetne olyan elemeket helyezni, ami felkeltheti bizonyos dolgok iránt az érdeklődést, vagy újat mond. Pl. amikor volt benne műveltségi vetélkedő, vagy IQ teszt, azok tök jók voltak ilyen szempontból.

Szimplán a kulcs az, hogy nem agresszív, nyílt "támadással" kell változtatni, nem azt kell megmondani az embernek, hogy mi neki a jó. Azt nem szereti senki, és egyébként sem ez a lényeg, mert ízlés dolgában nincs egyetemesen jó. Hanem az embert rá kell vezetni, hogy neki miért is jó az, amikor képezi magát, tanul, olvas, igényt teremt, stb... Ez pedig nehéz, és hosszadalmas folyamat, ráadásul elsősorban a népet szolgálja, nem a médiát, így várhatóan nem nagyon kerül rá sor.

na majd ha FeGa változtat ezen a helyzeten 😛kristof

tenorx

😀 😂 kéész 😀

kissé megrökönyödve olvasom fetomytól ezeket a sorokat 😀

na majd ha FeGa változtat ezen a helyzeten 😛kristof

na majd ha FeGa változtat ezen a helyzeten 😛

Az a baj, hogy a nép maga sem tud általánosságban semmit, legalábbis ilyen szinten az amerikai földrajzról, tehát nem igényli azt, hogy az újságírónak legyen róla fogalma. Átlag Béla azt is elhiszi, hogy New York Arizonában van (más kérdés, hogy Amerikát ismerve csak Arizonában lehet 15 New York 😀). Sőt, szerintem sokan azzal sincsenek tisztában, hogy mi az az Arizona pl. és kinézem az emberekből, hogy elgondolkodnak, hogy most akkor melyik város? És mivel manapság a munkák, munkafajták nem azok által vannak ellátva, akik azt tényleg szeretik, hanem mindenki oda megy, ahol talál valamit, az átlag újságíró is leszarja a helyesírást, fogalmazási hibákat, és az adatoknak való utánanézést. Ami meg egyenesen arányos azzal, hogy a munkaadók is leszarják már. Kivéve talán a minőségi újságokat, csak azokat meg nem veszi senki... Pedig mennyit lehetne már csak azzal is lendíteni az ország alapműveltségén, ha az újságírók hivatásként tekintenének a munkájukra, és céljuk lenne legalább egy kicsit a népnevelés, népművelés...

sajnos a magyar újságíróknak az amerikai földrajz nem/sem az erősségeJJ

Meg úgy egyáltalán a földrajz, meg úgy egyáltalán minden.

A Fókusz (pfej! mea culpa, de elcsíptem belőle pár percet) Dzsudzsákról készült riportját az imént "Mahalacskázta" végig a kiváló újságíró.

http://index.hu/kulfold/2011/06/08/pornossal_is_szexemesezett_weiner/
Itt is és más magyar hírforrásokban is miért írnak végig oregoni diáklányról?
Közben minden külföldi forrásban azt írják, hogy a csaj valami community collegeba jár Bellingham, Washingtonban.
Rossz híreket keltenek itt az oregoni diáklányokról, ejnye.Schleck

én Pestre járok suliba de ettől még pápai diákfiúnak tekintem magam 😛JJ

De Genette Cordova nem oregoni szerintem. Legalábbis lakhelyéről sem találtam semmi ilyesféle adatot. Már fontolgatom a perelést. 😀Schleck

jogos, perelhetsz, Seattle-i a lány
sajnos a magyar újságíróknak az amerikai földrajz nem/sem az erőssége

http://index.hu/kulfold/2011/06/08/pornossal_is_szexemesezett_weiner/
Itt is és más magyar hírforrásokban is miért írnak végig oregoni diáklányról?
Közben minden külföldi forrásban azt írják, hogy a csaj valami community collegeba jár Bellingham, Washingtonban.
Rossz híreket keltenek itt az oregoni diáklányokról, ejnye.Schleck

én Pestre járok suliba de ettől még pápai diákfiúnak tekintem magam 😛JJ

De Genette Cordova nem oregoni szerintem. Legalábbis lakhelyéről sem találtam semmi ilyesféle adatot. Már fontolgatom a perelést. 😀

http://index.hu/kulfold/2011/06/08/pornossal_is_szexemesezett_weiner/
Itt is és más magyar hírforrásokban is miért írnak végig oregoni diáklányról?
Közben minden külföldi forrásban azt írják, hogy a csaj valami community collegeba jár Bellingham, Washingtonban.
Rossz híreket keltenek itt az oregoni diáklányokról, ejnye.Schleck

én Pestre járok suliba de ettől még pápai diákfiúnak tekintem magam 😛

http://index.hu/kulfold/2011/06/08/pornossal_is_szexemesezett_weiner/
Itt is és más magyar hírforrásokban is miért írnak végig oregoni diáklányról?
Közben minden külföldi forrásban azt írják, hogy a csaj valami community collegeba jár Bellingham, Washingtonban.
Rossz híreket keltenek itt az oregoni diáklányokról, ejnye.

Még azt is vállalom, hogy megírom az ajánlóját, ha beveszed. 😊Sobri Jóska

JJ VIGYÁZZ, CSAPDA!!! 😀
DS!

szokta közvetíteni valami? tehát ha arra szottyanna kedvem, lenne esélyem nézni?JJ

Eurosport 1-2apeszos

ám legyen 😊 ahogy látom a hollandok kicsit uralják a sportot jelenleg...

illetve örülnék ha lenne még jelentkező pár eseményre, én mostanában kicsit meg vagyok csúszva, de igyekszem majd megírni párat

szokta közvetíteni valami? tehát ha arra szottyanna kedvem, lenne esélyem nézni?JJ

Eurosport 1-2

szokta közvetíteni valami? tehát ha arra szottyanna kedvem, lenne esélyem nézni?

JJ, a SPORTNAPTÁR-adhoz lenne egy észrevételem:
Egyetlen küzdősport sincs benne. Szerintem most a küzdősportok legeilsmertebb, legérdekesebb eseménye a tókiói K-1 GP.
Elég komoly kvalifikációs sorozaton keresztül lehet kijutni, nagyon jók a meccsek szinte mindig, sokan nézik a helyszínen, tévében, igazán elismert sportesemény lett az elmúlt 20 év alatt, és így összegzésként helye lenne a sportnaptárban mindenképp, ezért javaslom a felvételét. Még azt is vállalom, hogy megírom az ajánlóját, ha beveszed. 😊

http://majomszotyi.blog.hu/2011/06/07/bodulatban

Szokásos shit, different day. Szóljatok, ha már mindenki széttiltana a topikól, de az exhibicionizmusom határtalan.

skacok, nem tud valaki egy üzletet vagy jó honlapot, ahol 2,5 inches IDE-s notebook vinyót lehet venni relatíve olcsón? bármilyen segítségnek örülök, előre is köszi!JSanyo

edigital-t nézted?

skacok, nem tud valaki egy üzletet vagy jó honlapot, ahol 2,5 inches IDE-s notebook vinyót lehet venni relatíve olcsón? bármilyen segítségnek örülök, előre is köszi!

Huh, rég volt már a kombinatorika, de azért kíváncsi vagyok, jól gondolkozom-e még.
(i): gondolom ez 1/400
(ii): pontosan kétszer, vagy legalább? Ha pontosan, akkor gondolom (1/20)*(1/20)*(19/20)*(19/20)*3, ha legalább akkor (1/20)*(1/20)*3.
(iii): ha pontosan, akkor szerintem: (3/100)*(3/100)*(97/100)*(97/100)*6. Ha legalább, akkor meg (3/100)*(3/100)*6

Ezek jók?Schleck

Szerintem
(i) jó
(ii) pontosan: nem értem miért kétszer szorzod meg 19/20-dal. Elírás? S nem kell szorozni hárommal.
(ii) legalább: ennek az esélye megegyezik (i) esettel, mert a harmadik esemény bármelyik kimenetele megfelel; a szorzód 100/100 lesz. Nincs hármas - semmilyen szorzó! (Ezek elemi események, mindnek megvan a valószínűségi változója - jól is írtad őket -, ezeket már csak össze kell szorozni. Ezt az eredményt csak akkor kell megszorozni, mondjuk hárommal, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha van három ismétlésre - az egész sorozat ismétlésére - lehetőségünk, akkor mennyi lesz az esélyünk.)
(iii) pontosan: nem kell szoroznod az események számával, a hat meg elírás lehet, négyre gondolhattál.
(iii) legalább: itt sem kell szoroznod az események számával.
Még egyszer: szerintem.tomi-tomi

(ii) pontosan: a kétszer szorzás tényleg elírás volt. azért szoroztam hárommal, mert háromféleképpen lehet a 3ból kettő top 5. ezt nem így kell?
(ii) legalább: akkor itt sem kell a hármas szorzó? mert szerintem több esély van arra, hogy 30 dobásból dobsz 2 hatost, mint arra, hogy egymás után dobsz két hatost. nem?
(iii) pontosan: nem, itt hatra gondoltam, mert 4ből pontosan kettőnek kell lenni top3-nak és kettőnek bottom97-nek. aminél így 4!/2!*2!-tal kell szorozni aszerint, ahogy gondolkodtam, de így utólag belegondolva lehet nem jó ez.
(iii) legalább: akkor ez sem jó.Schleck

Amikor a pontosan kérdésre válaszolsz. Ennél a kérdésnél nincs jelentősége, hogy hányféle módon (sorrendben) állhat elő a kívánt eredmény. Azt, hogy egyszer nem lehetsz benne a Top5-ben, kifejezted az egyszer alkalmazott 0,95 valószínűségi változóval. Csak az a fontos, hogy hány alkalommal (milyen eséllyel) történhet meg. Ha elsőre kiszámítod egy variáció esélyét, akkor szorozhatsz utána a variációk számával, de az másik feladat lenne.
Legalább: Elemi eseményeknél (a kocka nem emlékezik!) a nagyobb esélyt úgy tudod kifejezni, hogy növeled a valószínűségi változód értékét. Akárhányszor dobhatsz, ha ebből csak kettő eredménye fontos (a legalább feltétel miatt), akkor a többi dobásod valószínűségi változója 1 lesz - az utolsó két dobásig bármilyen eredmény megfelel. Egy dolog hogy 30 dobás esetén a hatos előfordulásának várható értéke 5, és egy másik, hogy mennyi a bekövetkezés gyakorisága.
Nem elfelejtkezve arról, hogy szerintem.

Na, egy kis matekfeladvány.. tessék kiszámolni. Tegyük fel 100 ember indul a vb-n(gondolom vannak kiemelések címvédőknek, meg egyebek) . mennyire rá az esély, hogy lesz legalább 1 játékos, aki
(i) két egymást követő évben TOP 5-ben végez
(iii) három évből kétszer TOP 5-ben végez
(iii) négy év alatt kétszer TOP 3-ban végezIgor

Huh, rég volt már a kombinatorika, de azért kíváncsi vagyok, jól gondolkozom-e még.
(i): gondolom ez 1/400
(ii): pontosan kétszer, vagy legalább? Ha pontosan, akkor gondolom (1/20)*(1/20)*(19/20)*(19/20)*3, ha legalább akkor (1/20)*(1/20)*3.
(iii): ha pontosan, akkor szerintem: (3/100)*(3/100)*(97/100)*(97/100)*6. Ha legalább, akkor meg (3/100)*(3/100)*6

Ezek jók?Schleck

Szerintem
(i) jó
(ii) pontosan: nem értem miért kétszer szorzod meg 19/20-dal. Elírás? S nem kell szorozni hárommal.
(ii) legalább: ennek az esélye megegyezik (i) esettel, mert a harmadik esemény bármelyik kimenetele megfelel; a szorzód 100/100 lesz. Nincs hármas - semmilyen szorzó! (Ezek elemi események, mindnek megvan a valószínűségi változója - jól is írtad őket -, ezeket már csak össze kell szorozni. Ezt az eredményt csak akkor kell megszorozni, mondjuk hárommal, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha van három ismétlésre - az egész sorozat ismétlésére - lehetőségünk, akkor mennyi lesz az esélyünk.)
(iii) pontosan: nem kell szoroznod az események számával, a hat meg elírás lehet, négyre gondolhattál.
(iii) legalább: itt sem kell szoroznod az események számával.
Még egyszer: szerintem.tomi-tomi

(ii) pontosan: a kétszer szorzás tényleg elírás volt. azért szoroztam hárommal, mert háromféleképpen lehet a 3ból kettő top 5. ezt nem így kell?
(ii) legalább: akkor itt sem kell a hármas szorzó? mert szerintem több esély van arra, hogy 30 dobásból dobsz 2 hatost, mint arra, hogy egymás után dobsz két hatost. nem?
(iii) pontosan: nem, itt hatra gondoltam, mert 4ből pontosan kettőnek kell lenni top3-nak és kettőnek bottom97-nek. aminél így 4!/2!*2!-tal kell szorozni aszerint, ahogy gondolkodtam, de így utólag belegondolva lehet nem jó ez.
(iii) legalább: akkor ez sem jó.

Na, egy kis matekfeladvány.. tessék kiszámolni. Tegyük fel 100 ember indul a vb-n(gondolom vannak kiemelések címvédőknek, meg egyebek) . mennyire rá az esély, hogy lesz legalább 1 játékos, aki
(i) két egymást követő évben TOP 5-ben végez
(iii) három évből kétszer TOP 5-ben végez
(iii) négy év alatt kétszer TOP 3-ban végezIgor

Huh, rég volt már a kombinatorika, de azért kíváncsi vagyok, jól gondolkozom-e még.
(i): gondolom ez 1/400
(ii): pontosan kétszer, vagy legalább? Ha pontosan, akkor gondolom (1/20)*(1/20)*(19/20)*(19/20)*3, ha legalább akkor (1/20)*(1/20)*3.
(iii): ha pontosan, akkor szerintem: (3/100)*(3/100)*(97/100)*(97/100)*6. Ha legalább, akkor meg (3/100)*(3/100)*6

Ezek jók?Schleck

Szerintem
(i) jó
(ii) pontosan: nem értem miért kétszer szorzod meg 19/20-dal. Elírás? S nem kell szorozni hárommal.
(ii) legalább: ennek az esélye megegyezik (i) esettel, mert a harmadik esemény bármelyik kimenetele megfelel; a szorzód 100/100 lesz. Nincs hármas - semmilyen szorzó! (Ezek elemi események, mindnek megvan a valószínűségi változója - jól is írtad őket -, ezeket már csak össze kell szorozni. Ezt az eredményt csak akkor kell megszorozni, mondjuk hárommal, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha van három ismétlésre - az egész sorozat ismétlésére - lehetőségünk, akkor mennyi lesz az esélyünk.)
(iii) pontosan: nem kell szoroznod az események számával, a hat meg elírás lehet, négyre gondolhattál.
(iii) legalább: itt sem kell szoroznod az események számával.
Még egyszer: szerintem.

Sobri kiinduló állítását, tételét (tény, hogy sötét tarthatja a remit örökké) bizonyíthatatlannak, tehát hamisnak tartom.tomi-tomi

Egyébként ha ismered Gödel vonatkozó tételét, akkor tudod, hogy valaminek a bizonyíthatatlansága nem jelenti azt, hogy hamis, de ez speciel nem ilyen eset.
Figyelj:
Ahhoz, hogy világos nyerjen ugye sakk-matt-ot kell adnia sötétnek. Ez a definíciója a győzelemnek.
De a matt elött sötét van lépésen. Idáig ez is világos.
Sötét célja egy olyan lépés megtétele, amit nem követ világos részéről matt. Szerintem ebben sem lehet vita.
Amíg van ilyen lépése nem jöhet matt, vagyis nem veszíthet, csak ugye az optimálisan legjobb lépést kell megtalálnia.
De innentől érdekes a dolog:
Ha sötét bármit lép, úgyis mattot kap, akkor egy lépéssel vissza kell nézni, hiszen ez a kvázi utolsó lépése kényszerlépés volt, mert elötte eggyel világos olyat lépett, amire nem tudott jót lépni. (Egyébként ezt hívják a sakkban fonalas nyerésnek. Hogy még nincs vége a partinak, van vissza maximum 5 lépéspár mondjuk, de mondjuk az egyik fél, tetszőleges lépésére a másiknak mindig van olyan húzása, ami az egyiket belekényszeríti vagy az azonali vesztésbe, vagy végiglépdelve a maximum hátralévő lépésszámig a vereségbe.)
Szóval így visszabontva kell egy lépés világostól, amire ugye sötét már csak rosszat tud lépni.
És itt jön a bizonyítás érdemi része, mégpedig, hogy feltételezve egy optimális képességű sötétet, nem lesz olyan pont, ahol világos egyértelmű előnyre tud szert tenni. ugye van a kiinduló tempóelőnye, semmi pozíciós, semmi anyagelőny. namost nincs a sakkba kódolva világos győzelme, vagyis csak ez a tempóelőny a garantált, nincs 100%-os kényszerítő erejű lépéssor (és ez nem az én feltételezésem, hanem sakkirodalmi alapvetés) ami világost előnybe hozá. A tempelőny meg önmagában, teli tábláról indulva nem garancia a győzelemre.
De hogy a vita ne fulladjon ki, bedobok egy újabb állítást, Smullyan-szerűen, ami a következő:
Sakkban optimális játékkal sötétnek lehetősége van a remit minden esetben tartani világos játékától függetlenül, vagy világosnak van lehetősége optimális játékkal minden partit megnyernie, sötét erőfeszítéseitől függetlenül.
Mivel ez az állítás így minden lehetséges végkimenetelt lefed, ezért nyilvánvalóan igaz. Amiben az az érdekes, hogy akár így, akár úgy, ha a számitástechnika ilyen ütemben fejlődik, az a sakk haláát fogja jelenteni, mert vagy világos mindig nyerni fog, vagy sötét soha nem fog veszíteni.
Én személy szerint a másodikra szavazok.
És még kiegészítésül annyit, hogy mind ez abból következik, hogy bár emberi ésszel felfoghatatlanul kurva sok lehetőség van egy adott helyzetben lépni, ettől függetlenül megszámlálhatóan véges mennyiségű kimenetel lehetséges, csak memória és agy kell hozzá.Sobri Jóska

Ez tetszik!
Gödel tétele nem pontosan ezt mondja. Egy rendszerben óhatatlanul (szükségszerűen) van olyan tétel, amely a rendszer eszközeivel nem bizonyítható vagy cáfolható. De hogy miért pont a Te mondatod lenne az a bizonyos tétel a sakkban? (Ha a teljességi tételére gondoltál, az meg inkább cáfol Téged: ha egy mondat minden modellben igaz, akkor az a mondat bizonyítható. Vulgáris megfogalmazások!)
A levezetésed nagyon klassz, és a korábbiakban (előre) egyet is értettem a konzekvenciáiddal: nincs olyan világos lépéssorozat, amelyik biztos győzelmet eredményezne, a kiinduló állapot egyensúlyi helyzet, és a kezdés nyújtotta tempóelőny kellően kevés ahhoz, hogy sötétnek könnyebb legyen tartania az egyensúlyi állapotot, mint világosnak kibillentenie azt.
Szerintem a létező aprócska helyzeti különbség (a tempóelőny) pont azt eredményezi, hogy bár (érzés alapján) kijelenthetjük, hogy világosnak nincs tuti lépéssorozata a győzelemre, ebből nem következik, hogy sötétnek viszont van a döntetlenre.
Érdekes egyébként, hogy - ki nem mondva - mindannyian azt véljük, hogy sötét csak világos hibája esetén nyerhet. Tényleg igaz ez? Tehát az új tételed nem fed le minden lehetséges végkimenetelt. 😊 Btw. ha igaznak feltételezem az új tételed, akkor én inkább a világos győzelemre fogadnék. Nekem könnyebnek tűnik tökéletes (optimális) játékkal a kétségtelenül létező előnyt megtartani, mint tökéletes játékkal behoznom a hátrányomat, feltételezve, hogy mindkét játékos tökéletes játékot játszik.
Egy adott helyzetben nincs olyan felfoghatatlanul sok lehetőséged lépni, de már a harmadik lépéspárt követő lehetséges helyzetek száma iszonyú magas. Emiatt is (és talán azért mert a sakk több, mint puszta matematikai probléma) a sakk programok nem pusztán matematikai algoritmusokkal dolgoznak, hanem sakk helyzetet (duplagyalog, szabad bástyavonal, meglévő futópár stb.) is elemeznek lépéseik során. Szóval én nem hiszem, hogy bekövetkezik a sakk halála, nem fogunk ráakadni a tökéletes (bármit dugsz, három! 😊 ) játékra.

Na, egy kis matekfeladvány.. tessék kiszámolni. Tegyük fel 100 ember indul a vb-n(gondolom vannak kiemelések címvédőknek, meg egyebek) . mennyire rá az esély, hogy lesz legalább 1 játékos, aki
(i) két egymást követő évben TOP 5-ben végez
(iii) három évből kétszer TOP 5-ben végez
(iii) négy év alatt kétszer TOP 3-ban végezIgor

Huh, rég volt már a kombinatorika, de azért kíváncsi vagyok, jól gondolkozom-e még.
(i): gondolom ez 1/400
(ii): pontosan kétszer, vagy legalább? Ha pontosan, akkor gondolom (1/20)*(1/20)*(19/20)*(19/20)*3, ha legalább akkor (1/20)*(1/20)*3.
(iii): ha pontosan, akkor szerintem: (3/100)*(3/100)*(97/100)*(97/100)*6. Ha legalább, akkor meg (3/100)*(3/100)*6

Ezek jók?