USA és a világ

HVG360-as interjú, bemásolom.

Mitrovits Miklós: Nagyon sokáig fog tartani a háború

A gazdasági szankciók hatnak, de a birodalmak nagyon sokáig szokták bírni a legnagyobb konfliktusokat is – mondta a hvg360-nak Mitrovits Miklós történész. Ezért sem valószínű, hogy hamar véget ér a háború, erre régiónknak is be kell rendezkednie. Bár illegitim lesz az augusztusra tervezett népszavazás Donyeckben és Luhanszkban, egy nagyon komoly következménye lehet. Interjú.

hvg360: „Minden esély megvan arra, hogy gyorsan változzon a katonai helyzet Ukrajnában, és a háborús zóna sokkal gyorsabban közeledjen Magyarországhoz, mint arra bárki számít” – ezzel a gondolattal jött haza Orbán Viktor a NATO-csúcsról. Ön szerint mennyire kell ezzel a forgatókönyvvel számolni, erre tart a háború?

Mitrovits Miklós: Az ukrán ellenállásnak köszönhetően a front meglehetősen keletre van a magyar határtól, az orosz hadigépezet nagyon lassan halad előre. De természetesen minden forgatókönyvvel számolni kell, és biztosak lehetünk benne, hogy ha az ukrán ellenállás összeomlik, az oroszok nem állnak meg a Dnyeper folyó vonalánál.

Évtizedek óta az orosz politikai gondolkodás és katonai doktrína része Ukrajna Oroszországhoz csatolása. Ez az eurázsiai eszme lényege, és ha Ukrajna ebben magától nem vesz részt, akkor más eszközökkel érik el az oroszok.

A háború tétje, hogy Oroszország nagyhatalomként legyen-e jelen Európában, vagy sem. Ha az a cél, hogy ne kerüljön orosz befolyás alá a régió és közvetve se fenyegessék Kelet-Közép-Európát, akkor a világnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az ukrán ellenállás ne omoljon össze, és sikerüljön kiszorítani Luhanszk és Donyeck megyéből is az oroszokat.

Ha nem ez a cél, akkor előbb-utóbb valóban találkozni fogunk az orosz hadsereggel, akár Ukrajna lengyel–szlovák–magyar határvonalán is. Reméljük, nem így lesz.

hvg360: Mennyire tartja reális forgatókönyvnek, hogy Luhanszk és Donyeck megyék elfoglalása után Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverszünetet ajánl és befejezi a háborút?

M. M.: Ez egy naiv hit, szerintem az orosz politika soha nem elégedne meg ezzel. Nyilván hatalmas győzelemként értékelné Putyin, ha sikerülne annektálni a két területet és azt a világ is elismerné, és egyben felbátorítva érezné magát a hadműveletek folytatására, hiszen a világ abban az esetben szemmel láthatóan nem akarná megmenteni Ukrajnát az orosz hadseregtől.

Azt le lehet szögezni, hogy bármilyen elszánt is az ukrán ellenállás, bármennyi önkéntest tudnak besorozni, a világ segítsége nélkül nem nyerhetnek. Az orosz támadás visszaveréséhez egyszerűen nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel.

Folyamatosan kapják a fegyvereket, az amerikai HIMARS rakétarendszerrel egyre több fegyverbázist likvidálnak, de még ez is kevés egy ellentámadáshoz. Ahhoz ennél sokkal nagyobb fegyveres támogatásra volna szükség a NATO és az EU vezető tagállamai részéről.

Ha ez megtörténik, akkor az ukránok harci szellemén nem múlik, hogy megnyerjék a háborút.

hvg360: Tehát még mindig nem zárható ki az ukrán győzelem.

M. M.: Nem, sőt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban felkérte a hadsereg főparancsnokát, hogy dolgozza ki a megszállt ukrán területek felszabadítására vonatkozó haditervet. Ebben nyilván benne lesz, hogy milyen fegyverekre van szükségük, ezt a listát benyújtják a NATO, illetve EU vezetőinek. Onnantól a Nyugatnál pattog a labda, ha nem adja meg a segítséget, akkor Ukrajna további területeket veszít és fennáll a veszélye annak, hogy néhány hónapon belül közel kerüljön hozzánk a front.

hvg360: Az ukrán védelmi miniszter már bejelentette, hogy egymilliós harci erőt állítanak fel az elfoglalt területek felszabadítására.

M. M.: Igen, látszik, hogy az ukrán társadalom elszánt a területi integritás helyreállításában, a harci szellem minden felmérés szerint továbbra is nagyon magas, nem akarják magukat megadni.

Folyamatos a toborzás, érkeznek az önkéntesek, tehát az egymilliós hadsereg létrehozása reális lehet. A kérdés az, hogy ilyen rövid idő alatt megfelelően ki tudják-e őket képezni. A nyár alkalmas lehet erre – addig megérkezhetnek az újabb nyugati fegyverek is –, illetve az oroszoknak is rendezniük kell a soraikat, pótolni a veszteséget.

hvg360: Képesek erre? Pár hete Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense nyugati jelentések alapján arról beszélt, ilyen intenzitással augusztus végéig tartható fenn a háború, utána az oroszok kifogyhatnak a lőszerekből és nincs elég gyártókapacitás sem.

M. M.: A dolog természetéből adódóan a meglévő fegyverzet előbb-utóbb kifogy, és a nyilvánosságra került információkból látszik, hogy az orosz gazdaság ellen bevezetett szankciók komoly problémákat okoznak a fegyvergyártásban.

Számos eszközhöz nincs már meg a nyugati technológia, anélkül nem képesek sorozatgyártásra. De nem gondolom, hogy Oroszország azért veszítené el a háborút, mert nem lesz mivel lőnie. Tudnak olyan fegyvereket gyártani, amihez kevésbé kell a fejlett technológia és emberanyagból sincs hiány. Még el sem rendelték a sorozást.

Megint vissza kell kanyarodunk oda, hogy ha a NATO ellátja a kért modern fegyverekkel Ukrajnát, akkor képes győzni a technológiai fölény miatt.

Ez egy sok-sok tényezős játék, de Ukrajna sorsa nagyon nagy részben a nyugati vezető államok kezében van.

hvg360: Az egy izgalmas kérdés, hogy meddig tart ki a támogatás. Van, aki arra számít, hogy a kormányok elszántságát megtöri a gázzal és olajjal zsaroló Putyin.

M. M.: Putyin joggal számít erre, de óriási presztízs- és arcvesztés lenne a nyugat-európai államok és Amerika számára, ha csak azért vonulnának ki a háborús konfliktusból, mert féltik a jólétet, és azt több 10 vagy 100 ezer ukrán halála árán is képesek lennének megvédeni.

Ezt jelen pillanatban nem is tehetik meg, hiszen azzal szabad kezet kapna Putyin, és úgy rendezhetné át Kelet- vagy Közép-Európa térképét, ahogy neki tetszik.

De szerintem a Nyugat ezt nem is teszi meg. A nyugat-európai gazdaság ki fogja bírni, ha drágább vagy kevesebb lesz a gáz. A történelem számtalanszor bizonyította már, hogy a fejlett nyugat-európai államok a legrosszabb helyzetből is a világ élvonalába kerülhetnek néhány év vagy évtized alatt. Németországot például a XX. században kétszer rombolták és alázták porig, mégis a világ vezető gazdasági hatalmai közé tartozott 10 évvel a háborúk után. Most sem lenne másképp, de ennél azért jobb a helyzet.

Attól sem tartok, hogy az európai gazdaság ne tudna leválni az orosz gázról. Ez költséges, fájdalmas, és a gondolkodásban is nagy forradalomra van szükség, de semmi sem fájdalmasabb több ezer ártatlan ember halálánál. Szerintem az EU képes felnőni ehhez a feladathoz, sok vita és társadalmi feszültség árán is. A leválás az orosz fosszilis energiáról pedig még jót is tehet.

hvg360: Olvastam olyan elemzést is, amely szerint akkor lesz igazán gondban Zelenszkij, ha Putyin Luhanszk és Donyeck megyék elfoglalása után békeajánlatot tesz, hiszen akkor nyugaton lesznek, akik azt mondhatják, hogy nem kéne folytatni a háborút. Mit gondol erről?

M. M.: Nem látunk békeajánlatra utaló jeleket, ezért abból kell kiindulnunk, hogy egyik fél sem akarja lezárni a háborút. Egy békeajánlat új helyzetet teremtene, de nagyon sok függ annak tartalmától. Például, hogy ki garantálná a maradék Ukrajna biztonságát, függetlenségét, szuverenitását.

Ne felejtsük el, Ukrajnával két minszki megállapodást is aláírattak az elmúlt 8 évben, amit senki sem akart betartani vagy betartatni.

Zelenszkij nem mehet bele a teljes okkupációba, és olyan békeajánlatot sem fogadhat el, amelynek a betartását a NATO-tagállamok nem garantálják. A katonai szövetség részéről viszont semmiféle szándék nem látszik arra, hogy garanciavállalóként részt vegyen egy békekötésben.

Zelenszkij nem követ el semmit, ha nem fogad el egy garancia nélküli békeszerződést, azzal ugyanúgy megmarad a jogalapja a háború folytatásához.

hvg360: Augusztusban népszavazást tarthatnak Luhanszk és Donyeck megyékben az Oroszországhoz csatlakozásról, ahogy felmerült harkivi régió annektálása is. Ez hova vezethet?

M. M.: A népszavazások teljesen illegitimek, senki sem fogja elismerni az eredményt. Putyinnak az orosz társadalom miatt van rá szüksége, el tudja mondani, hogy a „felszabadított” területeken élő oroszajkú lakosság hozzájárult ahhoz, hogy a területeket az orosz állam részévé nyilvánítsák.

Ezzel egyébként ellentmond annak a kommunikációnak, hogy nem akarta növelni országa területét.

A népszavazásnak akkor lehet jelentősége, ha Putyin ezekre a területekre is kiterjeszti a nukleáris doktrínáját, és az annexió után úgy értékeli, hogy az ukrán támadások valójában orosz területen zajlanak, ezért joga van megtámadottként értelmezni magát és ennek megfelelő választ adni.

Ez rejt magában veszélyt, és nem is zárom ki, hogy az egész arra fut ki, hogy Putyin elmondhassa, Ukrajna megtámadta Oroszországot.

hvg360: Már az elmúlt hetekben is elhangzottak olyan állítások, hogy az ukrán hadsereg Oroszországban lévő célpontokat támad.

M. M.: Nehéz bizonyítani, hogy ez provokáció, vagy valós, ukrán akciókról volt szó.

hvg360: Az annexió után számít majd, hogy a területen NATO-fegyverekkel zajlik a háború?

M. M.: Természetesen mindenben lehet ürügyet találni, de azért ne felejtsük el, hogy a Krím annektálása előtt és után is kapott Oroszország fegyvereket 10 NATO-tagállamtól, köztük Franciaországtól és Németországtól is. Az tehát, hogy ki használ ilyen fegyvereket, önmagában nem egy komoly érv.

hvg360: Az orosz-fehérorosz közeledés veszélyes, vagy csak kommunikációs hadviselésről van szó?

M. M.: Belarusz függetlensége megszűnt, az orosz hadsereg megszállta az országot, a Lukasenka bábkormányt vezet, amely segíti az orosz hadműveleteket.

Nem tudjuk pontosan, mi az orosz hadsereg célja a Lengyelországgal és Litvániával is határos országgal. Innentől kezdve akár nukleáris erőt is telepíthetnek Belarusz területére, ami újabb veszélyforrás a régiónk és az EU biztonságára nézve.

Egyelőre bízzunk abban, hogy a józan ész uralkodik Oroszországban és a fenyegetéseknél több nem történik e téren.

hvg360: Most csönd van, de az elmúlt hetekben elég keményen üzengetés ment Litvániának. Az mennyire volt fenyegető helyzet?

M. M.: Litvánia az orosz politikai közgondolkodásban ugyanolyan helyet foglal el, mint Lengyelország. A lengyelek és litvánok közös állama több mint 400 évig a felemelkedő moszkvai állam legfőbb riválisa és nyugati terjeszkedésének akadálya volt.

Visszatérő érv az ország ellen, hogy felbomlasztotta a Szovjetuniót – ami nem igaz –, illetve hogy Lengyelországgal együtt „megfertőzik” a belarusz, de főleg az ukrán lakosságot nyugati eszmékkel, amivel eltávolítják őket Oroszországtól.

Ezért semmi meglepő nincs abban, hogy Lengyelország mellett Litvániát szemelték ki fő ellenségnek.

hvg360: Nagyon lassan hatnak az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések, bár biztonságpolitikai szakértők nem feltétlen számítottak gyorsabb ütemre. Mit gondol, mennyire foghatják meg a háborút a szankciók?

M. M.: Az orosz politikai gondolkodás domináns narratívája szerint az ország tud létezni a Nyugat nélkül, semmi szüksége rá, az csak megfertőzi az önálló orosz civilizációs központot. Ezt főleg kulturális szempontból hangsúlyozzák, de a nyugati modernizációhoz is ambivalens a viszonyuk. A történelem során voltak olyan periódusok, mikor nyitottak, de gyakoribb volt a zárás.

Most nem önként zártak, de az évszázados narratíva miatt az orosz vezetés nem mondhatja, hogy nem tud nyugati civilizáció nélkül élni.

Az más kérdés, hogy a valóságban hogyan csapódnak le a szankciók. Az orosz középosztály nyilván erősen megérzi, hiszen a rendszerváltás óta hozzászokott a nyugati termékekhez. Ettől még nem fog fellázadni, de az orosz ipart is súlyosan érintik a szankciók, mert az nagymértékben támaszkodik a nyugati technológiára.

Gondoljunk csak arra, hogy enélkül az orosz gáz- és olajkitermelés sem működik, ahogy a szibériai vezetékek kiépítése is német technológián alapult.

Rengeteg idő és pénz lenne átépíteni mindent kínai technológiára, de nem csak erről van szó. Kína sem feltétlen akar nyíltan elköteleződni Putyin háborúja mellett, ezért „fű alatt” szállíthatnak technológiákat, ami egy frissítésigényes területen sokáig nem tartható fenn. Ezeket a hatásokat valószínűleg jövőre jobban fogjuk látni, bár figyelembe kell venni, hogy az orosz állam és gazdaság működése nagyon átláthatatlan. Innen szinte semmit sem látunk, az ő közlésük nagy része pedig propaganda, de abból sem szűrhetjük le, hogy Oroszország a szankciók ellenére is él és virul.

hvg360: Ha már propaganda: a varsói Keleti Tanulmányok Központja felhívta a figyelmet arra, hogy Luhanszk megye utolsó városa, Liszicsanszk elfoglalásának beismerését jócskán halogatta az ukrán elnök. Nyilván az fájdalmas volt az ukránok számára.

M. M.: Igen, de az ukránok nagyon sokáig védték azt a területet – több mint négy hónap kellett a teljes elfoglalásához –, úgyhogy nem egyértelmű a vereség. Részben persze az, de az ukrán sereg harapófogóba került, muszáj volt onnan kivonulnia, így kisebb a veszteség. Most egy magasabban fekvő területre vonult vissza, ami akár egy potenciális támadás kialakításához is alkalmas lehet.

De természetesen igyekeznek úgy kommunikálni az eseményeket, hogy az a lehető legkevésbé csökkentse a társadalom harci morálját.

hvg360: Megvan Putyin katonai ereje Ukrajna teljes elfoglalásához?

M. M.: Abban az esetben, ha az ukrán haderő nem kap fegyverutánpótlást, akkor lassan, de elérheti ezt a célt.

hvg360: Meddig tarthat a háború?

M. M.: Én már a kezdetektől úgy láttam, hogy nagyon sokáig fog tartani. Sajnos, úgy tűnik, az állításom igaz.

Ne felejtsük el, hogy ez a háború már nyolc éve zajlik, csak nem ilyen mértékben. Nem kizárt, lesz ahhoz hasonló periódus is, de a konfliktusnak évek múlva lehet csak vége.

hvg360: Mi lehet az a pont, ahol egyik vagy másik fél azt mondja, hogy ezt most befejezi?

M. M.: Két ilyen tényezőt látok. Az egyik az orosz politikai vezetésben bekövetkező változás, a másik, ha az orosz gazdaság nem tudja kiheverni a szankciókat. Azok még bővülhetnek is, és súlyos csapást mér a pénzügyi helyzetükre, ha a fejlett világ leválik az orosz fosszilis energiáról.

Az viszont tény, hogy a birodalmak nagyon sokáig szokták bírni a legnagyobb konfliktusokat is, ezért sem lehet arra számítani, hogy a háború hamar véget ér. Valószínűleg a régiónknak is be kell rendezkednie arra, hogy a szomszédunkban háború zajlik.

Sokan bíztak abban, hogy Putyin környezete vagy az oligarchák, megelégelve a háborút, nyomást gyakorolnak az elnökre, de ennek semmi jele. Lát bármit, ami arra enged következtetni, hogy változhat a politikai vezetés Oroszországban?

Arra nem számítok, hogy az orosz társadalom fellázadjon a jelenlegi rezsim ellen, hiszen a háború jelenlegi terhei messze nem hoztak olyan nyomort, mint amilyent mondjuk az orosz társadalom az első világháború alatt megtapasztalt, másrészt az állandó propaganda hatására sokan hisznek Oroszország civilizációs küldetésében.

Egy nyugati értelemben vett, alulról jövő forradalomra tehát nehéz alapozni, arra viszont lehet, hogy önmagától következik be egy változás az orosz politikában, és olyan elnök követi Putyint, aki nem akar háborúzni az EU-val és Ukrajnával. Láttunk már ilyet, nem zárnám ki az optimista forgatókönyvet sem.

hvg360: Mi kell Putyin távozásához?

M. M.: A biológiára nem lehet alapozni, hiszen az ember sokáig élhet, de nem kizárt, hogy a politikai erővonalak eltolódásával olyanok kerülnek pozícióba, akiket eddig nem láttunk, és nem feltétlen háborúpártiak.

Kremlinológusok 70 évig küzdöttek azzal, hogy megjósolják, mi történik a szovjet vezetésben, és még most sem látszik kívülről semmi. A dolgok általában meglepetésszerűen érik a világot. Ettől még nem zárható ki egy ilyen forgatókönyv a közeljövőre nézve. Nem hiszem, hogy más megváltoztathatná a jelenlegi politikát.
Zsellértelkes Vrij

régen volt már a töriérettségi, de a második vh-n kívül mikor rombolták még porig Németországot a XX. században?

The Armed Forces of #Ukraine destroyed six #Russian army depots in the past 24 hours, reports the speaker of the #Odesa regional military administration Serhiy Bratchuk.

+

#Germany will completely stop buying #Russian coal from August 1, and from December 31 will refuse to buy Russian oil, reports Reuters.

Szerkesztette: Brouwerij van de Vrij

Ok nem masodhegedusnek mennek. Az lesz a vegeredmeny. Csak az hogy a nyugattal jobb uzletelni az nem szamit amikor neki nem az uzlet volt a lenyeg. A Saud csalad jol csinalja, de nekik az uzlet a lenyeg es ezert dontenek sokszor jol. Abbol indulnak ki a ruszkik ami igaz is hogy megkerulhetetlen tenyezok az atom miatt, hiaba gazdasagilag nem erosek, hiaba nem ok vannak a legtobben es nem az ovek a legjobb hadsereg. De ezekben is ott vannak csak ez nem eleg. Egy bekes szituacioban (hiaba megy jol uzletileg ) ezek nem mervadoak, tehat ahogy telt volna az ido ugy gyengultek volna a pozicioik. A szovjet befolyas visszaszerzese viszont minden teren segitene, putin tortenelmi hagyateka-nepesseg novekedes-terulet es minden ezzel jaro asvanyi kincs/termofold/viz-ero mutatasa es ezzel az "ellenseg" is gyengul es a Nato messzebb kerul es meg mindenfele indokot fel lehet sorolni es mindegyik valos max mi nem tudjuk hogy minek milyen sulyozasa van naluk.no

Az atomnak olyan helyzetben van jelentősége, mint ez az ukrán konfliktus. Ilyenkor számít, mert atom nélkül már Moszkva felett lenne a NATO haderő, így meg HIMARS-ból is csak a 70 km hatótávolságút merik adni az ukránoknak, nehogy átlőjenek vele a határon. Ebben a tekintetben fontos ütőkártya. De egyébként, más ügyekben használhatatlan. Ha a kínaiak bemennek egy joint venture keretében kitermelni a gázt amit megvesznek, az oroszok nem tudják azt mondani, ha emelkedik a világpiaci ár, hogy akkor mi is emelünk, mert a kínaiak mutatnak egy fityiszt. És annyi, mert nem fognak az oroszok válaszul atomot dobni rájuk. A háború és a gazdaság az két külöbböző játéktér. És bármennyire is elborult most az orosz vezetés, annyira észnél kell(ene?) lennie, hogy ezzel tisztában van. Én azt gondolnám, hogy tisztában is van, de már tudja a fene a történtek után. Éppen ezért érthetetlen nekem, hogy Kínához minek dörgölőznek.

Egy bizonyos szint felett a penz mar abszolut nem osztonzo es a legjobb kilatasu iroda lesz a megoldas. Naluk putin eseteben en inkabb erre keresgelnek mint hogy uzletileg melyik a Dontes.no

Tudjafene, de szerintem akinek a pénz már nem fontos és az iroda kilátása érdekli, az a birodalmi státus visszaszerzéséért se indít háborút. Az már ül a dácsában aztán simogattatja magát a masszőrnővel. Persze aki meghülyül, az kijöhet olyanra mint amit írsz.

Viszont itt jott a baj a mostani haboru szempontjabol mert a ruszkik ezt nem vegcelkent fogtak fel hanem gyakorloternek. Mit tanultak? A szankciok egyertelmuen parasztvakitasok voltak es az uzlet gyakorlatilag ment tovabb. Sot meg segitett is az agrarszektoruknak.no

Ezt nem tudom miből szűrted le, de egyelőre ennek éppen az ellenkezője látszik bejönni. Maga az orosz nemzeti bank is - hivatalosan - évtizedes visszaeséssel számol jelenleg. Lényegében egy generációnyit ugranak hátra az időben fejlettségben. Ha tényleg csak gyakorolni akartak, akkor egy picit drágára sikerült.
peterk2005 udvari bolond

Az elso reszben te meg onnan folytatod ahol elkezdted en meg azt irtam hogy ok nem azon dolgoznak hogy kinek legyen a palotapincsije. A jelenlegi helyzetben foleg ha a nyugattal nem tud leulni akkor ez egyszeruen a kinaiak lesznek. Ellenben en itt felvazoltam hogy egy gyors sikeres oroszbarat ukrany kormannyal nagyon sokat nyerhettek volna es valoszinuleg minimalis nyugati ellenallassal minden teren es akkor erosodott volna es nem forditva a kiskutya szerep fele tendalna. Szerintem idosorrendbe es korrekten leirtam persze lehet csak nem tunik ugy es nektek nem es ezt siman el tudom fogadni. Neked biztos nem jott le ( az en hibam ) mert az elso bekezdesedben a gondolataid bizonyitjak es tulsagosan messze vagyunk hogy megprobaljam kibogozni a "kinat atommal fenyegeto ruszkikat", hogy hol vesztel el. Inkabb elfogadom hogy ertelmetlenul irtam le. | Tippelve ott vesztunk el hogy: Az ukran haborut en 2014-tol tekintve es annak meg az elozmenyeirol is irva es ugy tunik hogy te ezt figyelmen kivul hagyva maradtal a mostani allapotnal de idevetted a tiz evvel ezelotti altalam irt gonddolataikat. A sakk nyitolepeserol irtam ahol szo sem volt palotapincsirol, te meg a jatszma vege fele leirod hogy minek kezdett sakkozni. |

A masodik bekezdesed.
Bar ez nagyon kicsit szamit a tortenetben, de a penz nem motivacio mar de a pozicio es ami jar vele az igen. Amikor az egyik legnagyobb pl Bank elnoke leszel akkor neked a penz mar nem szamit es boven csinalhatna amit akar. De akarja a poziciot de azon belul hogy 100m-t keres vagy 105m-t az mindegy es mas osztonzok erdeklik.
Putin eseten a maganpenze szinte biztosan vegtelen de biztos hogy mint a legnagyobb allamferfikent akar tetszelegni es nem eleg mar az egy a sok kozul. Eliteli a komunizmust mint autokrata es ugy is gondolkozik. Ezert nehez ezt orosz ukran haborunak tekinteni, ez putin es kore haboruja es azon belul mint kiszolgaltatott szemelyek csak elosegitik putint. Ukrajnanak az elfoglalasanak van es lehet 500 indoka, de nehez elkepzelni hogy putint az orosz nyelv erdekelne vagy az orosz nep ( vagyis ugy nez ki hogy oroszokat csak orosz nyomjon el ), vagy ket olajmezo, vagy a mai technologiaval a konvencionalis haborutol tartva es km-ket akar rakni a nato es Moszkva koze, termofoldek novelese, li mezo. Termeszetesen mindegyik erdekli, de mint hatalmanak a novekedese es mint kikerulhetetlen tenyezo szerepe.

A harmadik bekezdes.
Megint az idoben valo eltolodast latom mint az elso bekezdesben. En 2014-rol es a tapasztalatairol beszeltem, te meg az akkori helyzetbol a mait probalod rahuzni. De putin mar tudta 2014-ben is hogy tovabb akar menni es az akkori valaszlepesek tapasztalatait felhasznalva dolgozott, de a nyugat maskeppen valaszolt es ezt nem latta elore es jegyeztem meg mint oriasi hiba.

HVG360-as interjú, bemásolom.

Mitrovits Miklós: Nagyon sokáig fog tartani a háború

A gazdasági szankciók hatnak, de a birodalmak nagyon sokáig szokták bírni a legnagyobb konfliktusokat is – mondta a hvg360-nak Mitrovits Miklós történész. Ezért sem valószínű, hogy hamar véget ér a háború, erre régiónknak is be kell rendezkednie. Bár illegitim lesz az augusztusra tervezett népszavazás Donyeckben és Luhanszkban, egy nagyon komoly következménye lehet. Interjú.

hvg360: „Minden esély megvan arra, hogy gyorsan változzon a katonai helyzet Ukrajnában, és a háborús zóna sokkal gyorsabban közeledjen Magyarországhoz, mint arra bárki számít” – ezzel a gondolattal jött haza Orbán Viktor a NATO-csúcsról. Ön szerint mennyire kell ezzel a forgatókönyvvel számolni, erre tart a háború?

Mitrovits Miklós: Az ukrán ellenállásnak köszönhetően a front meglehetősen keletre van a magyar határtól, az orosz hadigépezet nagyon lassan halad előre. De természetesen minden forgatókönyvvel számolni kell, és biztosak lehetünk benne, hogy ha az ukrán ellenállás összeomlik, az oroszok nem állnak meg a Dnyeper folyó vonalánál.

Évtizedek óta az orosz politikai gondolkodás és katonai doktrína része Ukrajna Oroszországhoz csatolása. Ez az eurázsiai eszme lényege, és ha Ukrajna ebben magától nem vesz részt, akkor más eszközökkel érik el az oroszok.

A háború tétje, hogy Oroszország nagyhatalomként legyen-e jelen Európában, vagy sem. Ha az a cél, hogy ne kerüljön orosz befolyás alá a régió és közvetve se fenyegessék Kelet-Közép-Európát, akkor a világnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az ukrán ellenállás ne omoljon össze, és sikerüljön kiszorítani Luhanszk és Donyeck megyéből is az oroszokat.

Ha nem ez a cél, akkor előbb-utóbb valóban találkozni fogunk az orosz hadsereggel, akár Ukrajna lengyel–szlovák–magyar határvonalán is. Reméljük, nem így lesz.

hvg360: Mennyire tartja reális forgatókönyvnek, hogy Luhanszk és Donyeck megyék elfoglalása után Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverszünetet ajánl és befejezi a háborút?

M. M.: Ez egy naiv hit, szerintem az orosz politika soha nem elégedne meg ezzel. Nyilván hatalmas győzelemként értékelné Putyin, ha sikerülne annektálni a két területet és azt a világ is elismerné, és egyben felbátorítva érezné magát a hadműveletek folytatására, hiszen a világ abban az esetben szemmel láthatóan nem akarná megmenteni Ukrajnát az orosz hadseregtől.

Azt le lehet szögezni, hogy bármilyen elszánt is az ukrán ellenállás, bármennyi önkéntest tudnak besorozni, a világ segítsége nélkül nem nyerhetnek. Az orosz támadás visszaveréséhez egyszerűen nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel.

Folyamatosan kapják a fegyvereket, az amerikai HIMARS rakétarendszerrel egyre több fegyverbázist likvidálnak, de még ez is kevés egy ellentámadáshoz. Ahhoz ennél sokkal nagyobb fegyveres támogatásra volna szükség a NATO és az EU vezető tagállamai részéről.

Ha ez megtörténik, akkor az ukránok harci szellemén nem múlik, hogy megnyerjék a háborút.

hvg360: Tehát még mindig nem zárható ki az ukrán győzelem.

M. M.: Nem, sőt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban felkérte a hadsereg főparancsnokát, hogy dolgozza ki a megszállt ukrán területek felszabadítására vonatkozó haditervet. Ebben nyilván benne lesz, hogy milyen fegyverekre van szükségük, ezt a listát benyújtják a NATO, illetve EU vezetőinek. Onnantól a Nyugatnál pattog a labda, ha nem adja meg a segítséget, akkor Ukrajna további területeket veszít és fennáll a veszélye annak, hogy néhány hónapon belül közel kerüljön hozzánk a front.

hvg360: Az ukrán védelmi miniszter már bejelentette, hogy egymilliós harci erőt állítanak fel az elfoglalt területek felszabadítására.

M. M.: Igen, látszik, hogy az ukrán társadalom elszánt a területi integritás helyreállításában, a harci szellem minden felmérés szerint továbbra is nagyon magas, nem akarják magukat megadni.

Folyamatos a toborzás, érkeznek az önkéntesek, tehát az egymilliós hadsereg létrehozása reális lehet. A kérdés az, hogy ilyen rövid idő alatt megfelelően ki tudják-e őket képezni. A nyár alkalmas lehet erre – addig megérkezhetnek az újabb nyugati fegyverek is –, illetve az oroszoknak is rendezniük kell a soraikat, pótolni a veszteséget.

hvg360: Képesek erre? Pár hete Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense nyugati jelentések alapján arról beszélt, ilyen intenzitással augusztus végéig tartható fenn a háború, utána az oroszok kifogyhatnak a lőszerekből és nincs elég gyártókapacitás sem.

M. M.: A dolog természetéből adódóan a meglévő fegyverzet előbb-utóbb kifogy, és a nyilvánosságra került információkból látszik, hogy az orosz gazdaság ellen bevezetett szankciók komoly problémákat okoznak a fegyvergyártásban.

Számos eszközhöz nincs már meg a nyugati technológia, anélkül nem képesek sorozatgyártásra. De nem gondolom, hogy Oroszország azért veszítené el a háborút, mert nem lesz mivel lőnie. Tudnak olyan fegyvereket gyártani, amihez kevésbé kell a fejlett technológia és emberanyagból sincs hiány. Még el sem rendelték a sorozást.

Megint vissza kell kanyarodunk oda, hogy ha a NATO ellátja a kért modern fegyverekkel Ukrajnát, akkor képes győzni a technológiai fölény miatt.

Ez egy sok-sok tényezős játék, de Ukrajna sorsa nagyon nagy részben a nyugati vezető államok kezében van.

hvg360: Az egy izgalmas kérdés, hogy meddig tart ki a támogatás. Van, aki arra számít, hogy a kormányok elszántságát megtöri a gázzal és olajjal zsaroló Putyin.

M. M.: Putyin joggal számít erre, de óriási presztízs- és arcvesztés lenne a nyugat-európai államok és Amerika számára, ha csak azért vonulnának ki a háborús konfliktusból, mert féltik a jólétet, és azt több 10 vagy 100 ezer ukrán halála árán is képesek lennének megvédeni.

Ezt jelen pillanatban nem is tehetik meg, hiszen azzal szabad kezet kapna Putyin, és úgy rendezhetné át Kelet- vagy Közép-Európa térképét, ahogy neki tetszik.

De szerintem a Nyugat ezt nem is teszi meg. A nyugat-európai gazdaság ki fogja bírni, ha drágább vagy kevesebb lesz a gáz. A történelem számtalanszor bizonyította már, hogy a fejlett nyugat-európai államok a legrosszabb helyzetből is a világ élvonalába kerülhetnek néhány év vagy évtized alatt. Németországot például a XX. században kétszer rombolták és alázták porig, mégis a világ vezető gazdasági hatalmai közé tartozott 10 évvel a háborúk után. Most sem lenne másképp, de ennél azért jobb a helyzet.

Attól sem tartok, hogy az európai gazdaság ne tudna leválni az orosz gázról. Ez költséges, fájdalmas, és a gondolkodásban is nagy forradalomra van szükség, de semmi sem fájdalmasabb több ezer ártatlan ember halálánál. Szerintem az EU képes felnőni ehhez a feladathoz, sok vita és társadalmi feszültség árán is. A leválás az orosz fosszilis energiáról pedig még jót is tehet.

hvg360: Olvastam olyan elemzést is, amely szerint akkor lesz igazán gondban Zelenszkij, ha Putyin Luhanszk és Donyeck megyék elfoglalása után békeajánlatot tesz, hiszen akkor nyugaton lesznek, akik azt mondhatják, hogy nem kéne folytatni a háborút. Mit gondol erről?

M. M.: Nem látunk békeajánlatra utaló jeleket, ezért abból kell kiindulnunk, hogy egyik fél sem akarja lezárni a háborút. Egy békeajánlat új helyzetet teremtene, de nagyon sok függ annak tartalmától. Például, hogy ki garantálná a maradék Ukrajna biztonságát, függetlenségét, szuverenitását.

Ne felejtsük el, Ukrajnával két minszki megállapodást is aláírattak az elmúlt 8 évben, amit senki sem akart betartani vagy betartatni.

Zelenszkij nem mehet bele a teljes okkupációba, és olyan békeajánlatot sem fogadhat el, amelynek a betartását a NATO-tagállamok nem garantálják. A katonai szövetség részéről viszont semmiféle szándék nem látszik arra, hogy garanciavállalóként részt vegyen egy békekötésben.

Zelenszkij nem követ el semmit, ha nem fogad el egy garancia nélküli békeszerződést, azzal ugyanúgy megmarad a jogalapja a háború folytatásához.

hvg360: Augusztusban népszavazást tarthatnak Luhanszk és Donyeck megyékben az Oroszországhoz csatlakozásról, ahogy felmerült harkivi régió annektálása is. Ez hova vezethet?

M. M.: A népszavazások teljesen illegitimek, senki sem fogja elismerni az eredményt. Putyinnak az orosz társadalom miatt van rá szüksége, el tudja mondani, hogy a „felszabadított” területeken élő oroszajkú lakosság hozzájárult ahhoz, hogy a területeket az orosz állam részévé nyilvánítsák.

Ezzel egyébként ellentmond annak a kommunikációnak, hogy nem akarta növelni országa területét.

A népszavazásnak akkor lehet jelentősége, ha Putyin ezekre a területekre is kiterjeszti a nukleáris doktrínáját, és az annexió után úgy értékeli, hogy az ukrán támadások valójában orosz területen zajlanak, ezért joga van megtámadottként értelmezni magát és ennek megfelelő választ adni.

Ez rejt magában veszélyt, és nem is zárom ki, hogy az egész arra fut ki, hogy Putyin elmondhassa, Ukrajna megtámadta Oroszországot.

hvg360: Már az elmúlt hetekben is elhangzottak olyan állítások, hogy az ukrán hadsereg Oroszországban lévő célpontokat támad.

M. M.: Nehéz bizonyítani, hogy ez provokáció, vagy valós, ukrán akciókról volt szó.

hvg360: Az annexió után számít majd, hogy a területen NATO-fegyverekkel zajlik a háború?

M. M.: Természetesen mindenben lehet ürügyet találni, de azért ne felejtsük el, hogy a Krím annektálása előtt és után is kapott Oroszország fegyvereket 10 NATO-tagállamtól, köztük Franciaországtól és Németországtól is. Az tehát, hogy ki használ ilyen fegyvereket, önmagában nem egy komoly érv.

hvg360: Az orosz-fehérorosz közeledés veszélyes, vagy csak kommunikációs hadviselésről van szó?

M. M.: Belarusz függetlensége megszűnt, az orosz hadsereg megszállta az országot, a Lukasenka bábkormányt vezet, amely segíti az orosz hadműveleteket.

Nem tudjuk pontosan, mi az orosz hadsereg célja a Lengyelországgal és Litvániával is határos országgal. Innentől kezdve akár nukleáris erőt is telepíthetnek Belarusz területére, ami újabb veszélyforrás a régiónk és az EU biztonságára nézve.

Egyelőre bízzunk abban, hogy a józan ész uralkodik Oroszországban és a fenyegetéseknél több nem történik e téren.

hvg360: Most csönd van, de az elmúlt hetekben elég keményen üzengetés ment Litvániának. Az mennyire volt fenyegető helyzet?

M. M.: Litvánia az orosz politikai közgondolkodásban ugyanolyan helyet foglal el, mint Lengyelország. A lengyelek és litvánok közös állama több mint 400 évig a felemelkedő moszkvai állam legfőbb riválisa és nyugati terjeszkedésének akadálya volt.

Visszatérő érv az ország ellen, hogy felbomlasztotta a Szovjetuniót – ami nem igaz –, illetve hogy Lengyelországgal együtt „megfertőzik” a belarusz, de főleg az ukrán lakosságot nyugati eszmékkel, amivel eltávolítják őket Oroszországtól.

Ezért semmi meglepő nincs abban, hogy Lengyelország mellett Litvániát szemelték ki fő ellenségnek.

hvg360: Nagyon lassan hatnak az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések, bár biztonságpolitikai szakértők nem feltétlen számítottak gyorsabb ütemre. Mit gondol, mennyire foghatják meg a háborút a szankciók?

M. M.: Az orosz politikai gondolkodás domináns narratívája szerint az ország tud létezni a Nyugat nélkül, semmi szüksége rá, az csak megfertőzi az önálló orosz civilizációs központot. Ezt főleg kulturális szempontból hangsúlyozzák, de a nyugati modernizációhoz is ambivalens a viszonyuk. A történelem során voltak olyan periódusok, mikor nyitottak, de gyakoribb volt a zárás.

Most nem önként zártak, de az évszázados narratíva miatt az orosz vezetés nem mondhatja, hogy nem tud nyugati civilizáció nélkül élni.

Az más kérdés, hogy a valóságban hogyan csapódnak le a szankciók. Az orosz középosztály nyilván erősen megérzi, hiszen a rendszerváltás óta hozzászokott a nyugati termékekhez. Ettől még nem fog fellázadni, de az orosz ipart is súlyosan érintik a szankciók, mert az nagymértékben támaszkodik a nyugati technológiára.

Gondoljunk csak arra, hogy enélkül az orosz gáz- és olajkitermelés sem működik, ahogy a szibériai vezetékek kiépítése is német technológián alapult.

Rengeteg idő és pénz lenne átépíteni mindent kínai technológiára, de nem csak erről van szó. Kína sem feltétlen akar nyíltan elköteleződni Putyin háborúja mellett, ezért „fű alatt” szállíthatnak technológiákat, ami egy frissítésigényes területen sokáig nem tartható fenn. Ezeket a hatásokat valószínűleg jövőre jobban fogjuk látni, bár figyelembe kell venni, hogy az orosz állam és gazdaság működése nagyon átláthatatlan. Innen szinte semmit sem látunk, az ő közlésük nagy része pedig propaganda, de abból sem szűrhetjük le, hogy Oroszország a szankciók ellenére is él és virul.

hvg360: Ha már propaganda: a varsói Keleti Tanulmányok Központja felhívta a figyelmet arra, hogy Luhanszk megye utolsó városa, Liszicsanszk elfoglalásának beismerését jócskán halogatta az ukrán elnök. Nyilván az fájdalmas volt az ukránok számára.

M. M.: Igen, de az ukránok nagyon sokáig védték azt a területet – több mint négy hónap kellett a teljes elfoglalásához –, úgyhogy nem egyértelmű a vereség. Részben persze az, de az ukrán sereg harapófogóba került, muszáj volt onnan kivonulnia, így kisebb a veszteség. Most egy magasabban fekvő területre vonult vissza, ami akár egy potenciális támadás kialakításához is alkalmas lehet.

De természetesen igyekeznek úgy kommunikálni az eseményeket, hogy az a lehető legkevésbé csökkentse a társadalom harci morálját.

hvg360: Megvan Putyin katonai ereje Ukrajna teljes elfoglalásához?

M. M.: Abban az esetben, ha az ukrán haderő nem kap fegyverutánpótlást, akkor lassan, de elérheti ezt a célt.

hvg360: Meddig tarthat a háború?

M. M.: Én már a kezdetektől úgy láttam, hogy nagyon sokáig fog tartani. Sajnos, úgy tűnik, az állításom igaz.

Ne felejtsük el, hogy ez a háború már nyolc éve zajlik, csak nem ilyen mértékben. Nem kizárt, lesz ahhoz hasonló periódus is, de a konfliktusnak évek múlva lehet csak vége.

hvg360: Mi lehet az a pont, ahol egyik vagy másik fél azt mondja, hogy ezt most befejezi?

M. M.: Két ilyen tényezőt látok. Az egyik az orosz politikai vezetésben bekövetkező változás, a másik, ha az orosz gazdaság nem tudja kiheverni a szankciókat. Azok még bővülhetnek is, és súlyos csapást mér a pénzügyi helyzetükre, ha a fejlett világ leválik az orosz fosszilis energiáról.

Az viszont tény, hogy a birodalmak nagyon sokáig szokták bírni a legnagyobb konfliktusokat is, ezért sem lehet arra számítani, hogy a háború hamar véget ér. Valószínűleg a régiónknak is be kell rendezkednie arra, hogy a szomszédunkban háború zajlik.

Sokan bíztak abban, hogy Putyin környezete vagy az oligarchák, megelégelve a háborút, nyomást gyakorolnak az elnökre, de ennek semmi jele. Lát bármit, ami arra enged következtetni, hogy változhat a politikai vezetés Oroszországban?

Arra nem számítok, hogy az orosz társadalom fellázadjon a jelenlegi rezsim ellen, hiszen a háború jelenlegi terhei messze nem hoztak olyan nyomort, mint amilyent mondjuk az orosz társadalom az első világháború alatt megtapasztalt, másrészt az állandó propaganda hatására sokan hisznek Oroszország civilizációs küldetésében.

Egy nyugati értelemben vett, alulról jövő forradalomra tehát nehéz alapozni, arra viszont lehet, hogy önmagától következik be egy változás az orosz politikában, és olyan elnök követi Putyint, aki nem akar háborúzni az EU-val és Ukrajnával. Láttunk már ilyet, nem zárnám ki az optimista forgatókönyvet sem.

hvg360: Mi kell Putyin távozásához?

M. M.: A biológiára nem lehet alapozni, hiszen az ember sokáig élhet, de nem kizárt, hogy a politikai erővonalak eltolódásával olyanok kerülnek pozícióba, akiket eddig nem láttunk, és nem feltétlen háborúpártiak.

Kremlinológusok 70 évig küzdöttek azzal, hogy megjósolják, mi történik a szovjet vezetésben, és még most sem látszik kívülről semmi. A dolgok általában meglepetésszerűen érik a világot. Ettől még nem zárható ki egy ilyen forgatókönyv a közeljövőre nézve. Nem hiszem, hogy más megváltoztathatná a jelenlegi politikát.

 twitter.com/IAPonomarenko/status/1546964389756116993?t=oj7FISvjsBGE0YtxXoLfBw&s=19

égni fogtok kutyák!
shugyislett
vagy litván.....

Ok nem masodhegedusnek mennek. Az lesz a vegeredmeny. Csak az hogy a nyugattal jobb uzletelni az nem szamit amikor neki nem az uzlet volt a lenyeg. A Saud csalad jol csinalja, de nekik az uzlet a lenyeg es ezert dontenek sokszor jol. Abbol indulnak ki a ruszkik ami igaz is hogy megkerulhetetlen tenyezok az atom miatt, hiaba gazdasagilag nem erosek, hiaba nem ok vannak a legtobben es nem az ovek a legjobb hadsereg. De ezekben is ott vannak csak ez nem eleg. Egy bekes szituacioban (hiaba megy jol uzletileg ) ezek nem mervadoak, tehat ahogy telt volna az ido ugy gyengultek volna a pozicioik. A szovjet befolyas visszaszerzese viszont minden teren segitene, putin tortenelmi hagyateka-nepesseg novekedes-terulet es minden ezzel jaro asvanyi kincs/termofold/viz-ero mutatasa es ezzel az "ellenseg" is gyengul es a Nato messzebb kerul es meg mindenfele indokot fel lehet sorolni es mindegyik valos max mi nem tudjuk hogy minek milyen sulyozasa van naluk.no

Az atomnak olyan helyzetben van jelentősége, mint ez az ukrán konfliktus. Ilyenkor számít, mert atom nélkül már Moszkva felett lenne a NATO haderő, így meg HIMARS-ból is csak a 70 km hatótávolságút merik adni az ukránoknak, nehogy átlőjenek vele a határon. Ebben a tekintetben fontos ütőkártya. De egyébként, más ügyekben használhatatlan. Ha a kínaiak bemennek egy joint venture keretében kitermelni a gázt amit megvesznek, az oroszok nem tudják azt mondani, ha emelkedik a világpiaci ár, hogy akkor mi is emelünk, mert a kínaiak mutatnak egy fityiszt. És annyi, mert nem fognak az oroszok válaszul atomot dobni rájuk. A háború és a gazdaság az két külöbböző játéktér. És bármennyire is elborult most az orosz vezetés, annyira észnél kell(ene?) lennie, hogy ezzel tisztában van. Én azt gondolnám, hogy tisztában is van, de már tudja a fene a történtek után. Éppen ezért érthetetlen nekem, hogy Kínához minek dörgölőznek.

Egy bizonyos szint felett a penz mar abszolut nem osztonzo es a legjobb kilatasu iroda lesz a megoldas. Naluk putin eseteben en inkabb erre keresgelnek mint hogy uzletileg melyik a Dontes.no

Tudjafene, de szerintem akinek a pénz már nem fontos és az iroda kilátása érdekli, az a birodalmi státus visszaszerzéséért se indít háborút. Az már ül a dácsában aztán simogattatja magát a masszőrnővel. Persze aki meghülyül, az kijöhet olyanra mint amit írsz.

Viszont itt jott a baj a mostani haboru szempontjabol mert a ruszkik ezt nem vegcelkent fogtak fel hanem gyakorloternek. Mit tanultak? A szankciok egyertelmuen parasztvakitasok voltak es az uzlet gyakorlatilag ment tovabb. Sot meg segitett is az agrarszektoruknak.no

Ezt nem tudom miből szűrted le, de egyelőre ennek éppen az ellenkezője látszik bejönni. Maga az orosz nemzeti bank is - hivatalosan - évtizedes visszaeséssel számol jelenleg. Lényegében egy generációnyit ugranak hátra az időben fejlettségben. Ha tényleg csak gyakorolni akartak, akkor egy picit drágára sikerült.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy Magyarországon 2010-ben a MIG-29 harcászati repülőszázad megszűnt és a MIG-29 típusú repülőgépek kivonásra kerültek. A Szlovákok pedig most vonják csak ki a hadrendből. Grippeneket meg hülyeség lenne átadni.
Ukránok által használható (tehát volt szovjet) légifegyver szinte nincs Magyarországon. (de javítson ki aki ért is hozzá).
vpi

Merevszárnyú, a keleti blokkból származó és bevethető valóban nincs. Viszont az elég komoly ajcsi lenne, ha a viszonylag kevés üzemórájú lerakott Mig29-eseinket valahogy átpasszolnák az ukránoknak, kannibalizálásra. A szétrohadáson kívül más sors úgysem vár rájuk.

Forgószárnyasok vannak, (Mi-24) de hogy azokkal mi a jövőbeli szándék, azt kb. a jóisten se tudja. Megújultak a közelmúltban, lehetne még upgrade-lni őket, de jelenleg a H-145-ökkel képzelik el a jövőt az illetékesek. Aztán ez lehet hogy felül lesz/lett írva már.

Ja, és csak a pontosság kedvéért: Gripen 😉
Vitézlő Titoknok tomz

kérdés, hogy mi használható még a MiGekból, mert azért Kecsó nem a Davis-Monthan AFB, hiába tolták ki a reptér szélére a gépeket, azért nem úgy lettek lekonzerválva, mint Tucsonban csinálják az amik.
slowmotion

Pont ezt írták az egyik cikkben, hogy nem lettek normálisan lekonzerválva, így gyakorlatilag ócskavas az egész.
Hiába próbálták többször is eladni, akár csak a hajtóművet, nem kellett senki se.

Nem értem egyébként, hogy ezt hogy hagyhatták, hogy egy ekkora érték ott rohadjon el.
Lúdas Solymi

a hangárok a Gripeneknek kellettek gondolom. meg hát a gépek eladásához eleve az oroszok jóváhagyása szükséges, szóval sosem lettek volna azok eladva.

Nem értem egyébként, hogy ezt hogy hagyhatták, hogy egy ekkora érték ott rohadjon el.
Lúdas Solymi

ha kicsit is vágod mi van a hadseregnél akkor nem lepődsz meg
Negritis, a vajda

Nem vágom mi van a hadseregnél, de ez nem csak a hadsereg hatásköre lett volna.

Nem értem egyébként, hogy ezt hogy hagyhatták, hogy egy ekkora érték ott rohadjon el.
Lúdas Solymi

ha kicsit is vágod mi van a hadseregnél akkor nem lepődsz meg

Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy Magyarországon 2010-ben a MIG-29 harcászati repülőszázad megszűnt és a MIG-29 típusú repülőgépek kivonásra kerültek. A Szlovákok pedig most vonják csak ki a hadrendből. Grippeneket meg hülyeség lenne átadni.
Ukránok által használható (tehát volt szovjet) légifegyver szinte nincs Magyarországon. (de javítson ki aki ért is hozzá).
vpi

Merevszárnyú, a keleti blokkból származó és bevethető valóban nincs. Viszont az elég komoly ajcsi lenne, ha a viszonylag kevés üzemórájú lerakott Mig29-eseinket valahogy átpasszolnák az ukránoknak, kannibalizálásra. A szétrohadáson kívül más sors úgysem vár rájuk.

Forgószárnyasok vannak, (Mi-24) de hogy azokkal mi a jövőbeli szándék, azt kb. a jóisten se tudja. Megújultak a közelmúltban, lehetne még upgrade-lni őket, de jelenleg a H-145-ökkel képzelik el a jövőt az illetékesek. Aztán ez lehet hogy felül lesz/lett írva már.

Ja, és csak a pontosság kedvéért: Gripen 😉
Vitézlő Titoknok tomz

kérdés, hogy mi használható még a MiGekból, mert azért Kecsó nem a Davis-Monthan AFB, hiába tolták ki a reptér szélére a gépeket, azért nem úgy lettek lekonzerválva, mint Tucsonban csinálják az amik.
slowmotion

Pont ezt írták az egyik cikkben, hogy nem lettek normálisan lekonzerválva, így gyakorlatilag ócskavas az egész.
Hiába próbálták többször is eladni, akár csak a hajtóművet, nem kellett senki se.

Nem értem egyébként, hogy ezt hogy hagyhatták, hogy egy ekkora érték ott rohadjon el.

Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy Magyarországon 2010-ben a MIG-29 harcászati repülőszázad megszűnt és a MIG-29 típusú repülőgépek kivonásra kerültek. A Szlovákok pedig most vonják csak ki a hadrendből. Grippeneket meg hülyeség lenne átadni.
Ukránok által használható (tehát volt szovjet) légifegyver szinte nincs Magyarországon. (de javítson ki aki ért is hozzá).
vpi

Merevszárnyú, a keleti blokkból származó és bevethető valóban nincs. Viszont az elég komoly ajcsi lenne, ha a viszonylag kevés üzemórájú lerakott Mig29-eseinket valahogy átpasszolnák az ukránoknak, kannibalizálásra. A szétrohadáson kívül más sors úgysem vár rájuk.

Forgószárnyasok vannak, (Mi-24) de hogy azokkal mi a jövőbeli szándék, azt kb. a jóisten se tudja. Megújultak a közelmúltban, lehetne még upgrade-lni őket, de jelenleg a H-145-ökkel képzelik el a jövőt az illetékesek. Aztán ez lehet hogy felül lesz/lett írva már.

Ja, és csak a pontosság kedvéért: Gripen 😉
Vitézlő Titoknok tomz

kérdés, hogy mi használható még a MiGekból, mert azért Kecsó nem a Davis-Monthan AFB, hiába tolták ki a reptér szélére a gépeket, azért nem úgy lettek lekonzerválva, mint Tucsonban csinálják az amik.

Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy Magyarországon 2010-ben a MIG-29 harcászati repülőszázad megszűnt és a MIG-29 típusú repülőgépek kivonásra kerültek. A Szlovákok pedig most vonják csak ki a hadrendből. Grippeneket meg hülyeség lenne átadni.
Ukránok által használható (tehát volt szovjet) légifegyver szinte nincs Magyarországon. (de javítson ki aki ért is hozzá).
vpi

Merevszárnyú, a keleti blokkból származó és bevethető valóban nincs. Viszont az elég komoly ajcsi lenne, ha a viszonylag kevés üzemórájú lerakott Mig29-eseinket valahogy átpasszolnák az ukránoknak, kannibalizálásra. A szétrohadáson kívül más sors úgysem vár rájuk.

Forgószárnyasok vannak, (Mi-24) de hogy azokkal mi a jövőbeli szándék, azt kb. a jóisten se tudja. Megújultak a közelmúltban, lehetne még upgrade-lni őket, de jelenleg a H-145-ökkel képzelik el a jövőt az illetékesek. Aztán ez lehet hogy felül lesz/lett írva már.

Ja, és csak a pontosság kedvéért: Gripen 😉

Amirol meg lehetne beszelni az idopontok ahol a ruszkik szinte minden lepesnel hibaztak mikro es makro szinten is az elmult 8 evben, de azt mar hagytam mert belefaradtam a sajat irasomba ( biztos ti is tobben lesztek igy vele 😊 )
no

Viszont hiába az energiafölény gyakorlatilag a zöldhullámhátán elvileg meg a 14es majszolás miatt elkoptak a hosszútávú petrol-szerződések, rajtunk kívül mindenki már a centit vágta félév-, év volt csak hátra és a kárpátokgéniuszán túl asszem mindenki látta, hogy a csúsztatott átlagárral kurvaszarul fog járni. Ezér azt a putini áttitűdöt megértem, hogy mikor tudja, hogy a következő fogás: a desszert helyén a fos lesz felszolgálva, na, borítja az asztalt, a aa akkor jáccuk le. Csakhát a geciukránok nemhátbadöfték?
Gróf de sutianap

Pontosan ezert tamadtak az oroszok mert nem katonai teren ez az egyetlen fegyveruk van es a nyugat nem ellenuk de folyamatosan tertek at a zoldre es nagyon ambiciozus utemeket adtak maguknak. Szerencsere mert 30 ev mulva a kinaiakkal karoltve jott volna ez a tortenet.

Ezutan a 8 ev egyszeruen rosszul lett merlegelve. Sokaig tartott mig gazdasagilag felkeszultek es igy az ukranok is pont annyit tudtak beletenni. Viszont a ruszkiknak ennel konnyebb dolguk hogy ukrajnaban oroszkent hiteles infokhoz es helyzetjelentest tudtak volna krealni es a merleg nyelve egyre inkabb rosszabb lett mert 2014 es most kozott az ukran hadero kozotti kulonbseg oriasi lett. Es pediglen a legnagyobb eselyuk egy villamgyors oroszbarat kormany elerese lehetett volna mert a nyugat akkor szerintem ezt is hagyta volna nekik. Hiaba volt mondjuk ilyen szempontbol a covid szerencses mert kikoltekeztek a nyugatiak, de egyszeruen nem tudtak jol olvasni sem az ukranokat sem a nyugatot. Amilyen szerencsesek voltak a coviddal cserebe a tajvani helyzet rosszul jott nekik es ez dontott az usa szempontjabol mert kina a fo ellenseg. Ebben az evben hmar az idopontok feljottek az olimpia egy oriasi taktikai lepest vett el hogy telen a gaz kereslet csucsan kezdje. Egy evvel ezelott nem kellett volna varnia a vegere, de latszik hogy hatorszagot nem merte ott hagyni meg akkor sem ha kinanak papiron jo minden teren egy orosz tamadas.
A harc meginditasa utan mar annyit beszeltunk rola hogy tenyleg felesleges kiemelni minden idozitesi-taktikai-strategiai hibaikat. Remeljuk hogy a nagyhatotavu fegyverek minimum lelassitjak az egyetlen strategiat ami mukodik az oroszoknak.

Amirol meg lehetne beszelni az idopontok ahol a ruszkik szinte minden lepesnel hibaztak mikro es makro szinten is az elmult 8 evben, de azt mar hagytam mert belefaradtam a sajat irasomba ( biztos ti is tobben lesztek igy vele 😊 )
no

Viszont hiába az energiafölény gyakorlatilag a zöldhullámhátán elvileg meg a 14es majszolás miatt elkoptak a hosszútávú petrol-szerződések, rajtunk kívül mindenki már a centit vágta félév-, év volt csak hátra és a kárpátokgéniuszán túl asszem mindenki látta, hogy a csúsztatott átlagárral kurvaszarul fog járni. Ezér azt a putini áttitűdöt megértem, hogy mikor tudja, hogy a következő fogás: a desszert helyén a fos lesz felszolgálva, na, borítja az asztalt, a aa akkor jáccuk le. Csakhát a geciukránok nemhátbadöfték?

Szerkesztette: sutianap

Amirol meg lehetne beszelni az idopontok ahol a ruszkik szinte minden lepesnel hibaztak mikro es makro szinten is az elmult 8 evben, de azt mar hagytam mert belefaradtam a sajat irasomba ( biztos ti is tobben lesztek igy vele 😊 )

 g7.hu/vilag/20220708/oroszorszag-haborut-nyer-de-husz-ev-nagyhatalmi-ambicioit-veszitheti-el/?fbclid=IwAR1j8RtitkoO_-2jGCD4YQ-s-LloCb1Y8rpjWQNRpBjVi_8J1_vZFL7zY0E
empty taxi

A cikk közepén van egy fejtegetés arról, hogy mi lehet a helye az oroszoknak az USA<=>Kína vezette és meghatározta globális térben. Jó helyen kapisgál, napok óta én is azon gondolkodom, hogy vajon végiggondolták ezt az oroszok? Ha nem, akkor miért nem, és ha igen, akkor miért jobb nekik Kína csicskájának lenni, mint Nyugat mögött másodhegedűzni? Huszonsok évet tettek bele abba, hogy kiépítsék a gazdasági kapcsolatokat a nyugattal. Az orosz cégek is éveket és dollár milliárdokat öltek abba, hogy az európai és amerikai partneri együttműködéseket összekalapálják. És ezen felül Európa maga volt az aranytojást tojó tyúk számukra. Földrajzilag közel, fizetőképes és krónikusan energiaforrás hiányos. Fejhették volna még évtizedekig az EU csöcsöt, az örömmel tejelt volna nekik a gázért meg olajért. És a nyugattal üzletelni is sokkal könnyebb, mert bár a nyugati üzleti kultúráról sem lehet a morál szobrát megfaragni, de sokkal kiszámíthatóbb, megbízhatóbb, kevésbé kalóz mentalitású, mint akár a kínai.

Szóval bár el tudják majd adni Kínának az olajukat - majd egyszer, évek múlva, talán -, de jó lesz az nekik? Ha Kína elkezd beszállni, akkor lesznek majd igazán ölebként kezelve. A kínai állami háttérrel irányított olajipari befektetővel jóval nehezebb dolguk lesz majd, mint egy Shell-el vagy British Petrol-al. Érthetetlen. Tényleg csak arra tudok gondolni, hogy a putyini vezetés annyira rácsavarodott az orosz restauráció gondolatára, hogy nem tudja reálisan értékelni a saját lehetőségeit sem már.
peterk2005 udvari bolond

Ok nem masodhegedusnek mennek. Az lesz a vegeredmeny. Csak az hogy a nyugattal jobb uzletelni az nem szamit amikor neki nem az uzlet volt a lenyeg. A Saud csalad jol csinalja, de nekik az uzlet a lenyeg es ezert dontenek sokszor jol. Abbol indulnak ki a ruszkik ami igaz is hogy megkerulhetetlen tenyezok az atom miatt, hiaba gazdasagilag nem erosek, hiaba nem ok vannak a legtobben es nem az ovek a legjobb hadsereg. De ezekben is ott vannak csak ez nem eleg. Egy bekes szituacioban (hiaba megy jol uzletileg ) ezek nem mervadoak, tehat ahogy telt volna az ido ugy gyengultek volna a pozicioik. A szovjet befolyas visszaszerzese viszont minden teren segitene, putin tortenelmi hagyateka-nepesseg novekedes-terulet es minden ezzel jaro asvanyi kincs/termofold/viz-ero mutatasa es ezzel az "ellenseg" is gyengul es a Nato messzebb kerul es meg mindenfele indokot fel lehet sorolni es mindegyik valos max mi nem tudjuk hogy minek milyen sulyozasa van naluk. Egy bizonyos szint felett a penz mar abszolut nem osztonzo es a legjobb kilatasu iroda lesz a megoldas. Naluk putin eseteben en inkabb erre keresgelnek mint hogy uzletileg melyik a Dontes. Termeszetesen az uzlet es a befolyas es polussa valas lehetosege is osszefugg mert az energiafegyvert folyamatosan hasznalja es vedi mindenhol hogy Europat a "helyen" tartsa es lasd az osszes faszomisztanban torteno barmilyen okkal magyarazo de a gaz-olaj befolyasat mindig szem elott tartva tevekenykedett. Ezek foldrajzilag szamara kedvezoen, es 3 perc alatt zajlottak le meg ha esetleg a nyugat akart is volna segiteni, bar nagyon nehez lett volna es engedtek az oroszoknak es kezdodott az appeasment. A nyugat ugye rossz helyzetben es valoszinuleg ezt az energiahordozok feletti gazdasagi lepesnek vettek a ruszkiktol.
8 eve viszont a ruszkik mar belekarmoltak egy a nyugatnak jobb helyen levo es egy egyertelmuen fele hajlo orszagba ami szamukra pont ugyanazokert fontos amiert a ruszkiknak csak tortenelmi osszekapcsolodas nelkul. 8 eve a ruszkik nagyon jol csinaltak a tenyleges fizikait es igy politikailag is "ki tudtak maradni" latszolag. A nyugat szempontjabol hasonlo volt a forgatokonyv es latszat intezkedeseket hoztak.
Viszont itt jott a baj a mostani haboru szempontjabol mert a ruszkik ezt nem vegcelkent fogtak fel hanem gyakorloternek. Mit tanultak? A szankciok egyertelmuen parasztvakitasok voltak es az uzlet gyakorlatilag ment tovabb. Sot meg segitett is az agrarszektoruknak. Az osszes nyugati lepesre a mostani tamadas elott fel is keszultek, mint tartalek felhalmozas es nem csak dollarban es tobb dologra is, de ketto oriasi hibat kovettek el. 1.) Elhittek hogy folytatodni fog az appeasment es a nyugati valasz az elozore fog hajazni. Szepen sorrol sorra meg lehet nezni az elozo szankciokra hozott "biztonsagi" lepeseiket. 2.) Az ukranok viselkedese, ami pont a 8 evvel ezelotti tamadas jobban osszehuzta ukranoknak oket, mint elotte barmikor voltak es az ororszellenesseget es igy a katonai felkeszitesuket lenezte, de 8 eve fegyverkeztek es lettek kikepezve a nyugat altal. Innentol a tamogato es zaszlolengetos belso gyozelem lehetetlen volt es egy lehetoseguk maradt a 3 napos gyozelem. Az ukran kormanynak viszont a regebbi konfliktusok tapasztalataibol, Amerikai es UK kikepzok-hirszerzes regota keszitette fel oket erre es igy nem szabadott megadni ezt a 3 napos gyozelmet. 40 millios orszag, 8 eve folyamatosan felkeszitett es erositett hadsereggel, oriasi teruleten, jo vedheto teruletekkel ez szimplan nem panikolva elmenekulni nem volt akkora teljesitmeny. A ruszkik a katonai megoldast nagyon elrontottak, de ugy tunik hogy abszolut hittek benne ha nagy erovel sok helyen erot mutatnak vagyis kiviszik a mezt a gyepre akkor nyernek, mert az ukranok "viselkedese" meglepte oket. Innentol az elejen hibat hibara halmoztak ami viszont erositette az ukranok helyzetet katonailag es foleg a nyugati hajlandosagot novelte, amihez a siker, de foleg az idonyeres elengedhetetlen feltetel volt.
Az oroszok megallni nem tudnak es itt probaltam mar feszegetni hogy ha kapna putin kilepesi pontot akkor lehet elfogadna. A fo ellenseg a nyugat szemeben viszont kina es ezert lehet adnanak is, de...ezt nem akartatok kibeszelni ki mit tartana jonak es azt hogyan lehetne kivitelezni hogy mindenki arcot mentve tudjon felallni es elerni a legfontosabb pontokat is a nyilvanvaloan elszenvedett "veszteseg" mellett.

Viszont ha a helyzet nem valtozik akkor a ruszkik helyzete nem is feltetlenul fontos, inkabb a globalizacio jovoje lesz a kerdes.

nagyon remelem, hogy felmegy ez az SCre majd 😊

 444.hu/2022/07/11/ha-a-magzatot-nem-lehet-muvileg-elvetelni-mert-embernek-minosul-akkor-a-kocsiban-meg-utas-ervelt-a-texasi-no-miutan-megbirsagoltak

Map of 14 HIMARS Strikes on July 11

Nova Kakhovka (x2), Alchevsk (x2), Tavriysk, Near Kherson Airfield, Kherson Military Base, 2 villages in North Kherson, Oleshky Sands, Tokmak, Luhansk City, Shakhtarsk, Near Velyka Shyshivka, and Tavriysk

Nah megérkeztek a matek matikusok is
- Kelgyó sziget:
az ott szétbaszott ruszki teknikka nomináltja meghaladja az 1 MILLIÁRD dollárt

bálhácsípés

 www.valaszonline.hu/2022/07/11/ukrajna-oroszorszag-haboru-osw-137-nap/

 g7.hu/vilag/20220708/oroszorszag-haborut-nyer-de-husz-ev-nagyhatalmi-ambicioit-veszitheti-el/?fbclid=IwAR1j8RtitkoO_-2jGCD4YQ-s-LloCb1Y8rpjWQNRpBjVi_8J1_vZFL7zY0E
empty taxi

A cikk közepén van egy fejtegetés arról, hogy mi lehet a helye az oroszoknak az USA<=>Kína vezette és meghatározta globális térben. Jó helyen kapisgál, napok óta én is azon gondolkodom, hogy vajon végiggondolták ezt az oroszok? Ha nem, akkor miért nem, és ha igen, akkor miért jobb nekik Kína csicskájának lenni, mint Nyugat mögött másodhegedűzni? Huszonsok évet tettek bele abba, hogy kiépítsék a gazdasági kapcsolatokat a nyugattal. Az orosz cégek is éveket és dollár milliárdokat öltek abba, hogy az európai és amerikai partneri együttműködéseket összekalapálják. És ezen felül Európa maga volt az aranytojást tojó tyúk számukra. Földrajzilag közel, fizetőképes és krónikusan energiaforrás hiányos. Fejhették volna még évtizedekig az EU csöcsöt, az örömmel tejelt volna nekik a gázért meg olajért. És a nyugattal üzletelni is sokkal könnyebb, mert bár a nyugati üzleti kultúráról sem lehet a morál szobrát megfaragni, de sokkal kiszámíthatóbb, megbízhatóbb, kevésbé kalóz mentalitású, mint akár a kínai.

Szóval bár el tudják majd adni Kínának az olajukat - majd egyszer, évek múlva, talán -, de jó lesz az nekik? Ha Kína elkezd beszállni, akkor lesznek majd igazán ölebként kezelve. A kínai állami háttérrel irányított olajipari befektetővel jóval nehezebb dolguk lesz majd, mint egy Shell-el vagy British Petrol-al. Érthetetlen. Tényleg csak arra tudok gondolni, hogy a putyini vezetés annyira rácsavarodott az orosz restauráció gondolatára, hogy nem tudja reálisan értékelni a saját lehetőségeit sem már.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

 g7.hu/vilag/20220708/oroszorszag-haborut-nyer-de-husz-ev-nagyhatalmi-ambicioit-veszitheti-el/?fbclid=IwAR1j8RtitkoO_-2jGCD4YQ-s-LloCb1Y8rpjWQNRpBjVi_8J1_vZFL7zY0E

 444.hu/2022/07/11/hiaba-moszkva-fenyegetese-litvania-tovabb-szigoritotta-a-kalinyingradi-korlatozasokat

 index.hu/belfold/2021/06/16/mig-29-eladhatatlan-vadaszgepek-mnv-zrt/
Willie Parker

A vadászgép beszerzés is inkább politikai ügyként volt kezelve, meg is lett az eredménye. Itt is több százmilliárdnyi érték ment kukába, ami ha jobban odafigyelünk rá és üzleti alapon kezeljük az ügyet, nem kellett volna kukában végeznie (eladhattuk volna jó értéken is őket).

Nem tudom, hogy ezekre mennyit kellene most költeni, hogy az ukránok használhassák. Nem mintha nagy lenne a hajlandóság nálunk, hogy fegyvert adjunk, szóval a kérdés úgyis csak költői.
peterk2005 udvari bolond

Irak megvette volna őket 2018-ban 7,5 milliárdért a 2010-es évek közepén, de oda - gondolom a NATO művelet - miatt nem igazán lehetett eladni

 index.hu/belfold/2021/06/16/mig-29-eladhatatlan-vadaszgepek-mnv-zrt/
Willie Parker

A vadászgép beszerzés is inkább politikai ügyként volt kezelve, meg is lett az eredménye. Itt is több százmilliárdnyi érték ment kukába, ami ha jobban odafigyelünk rá és üzleti alapon kezeljük az ügyet, nem kellett volna kukában végeznie (eladhattuk volna jó értéken is őket).

Nem tudom, hogy ezekre mennyit kellene most költeni, hogy az ukránok használhassák. Nem mintha nagy lenne a hajlandóság nálunk, hogy fegyvert adjunk, szóval a kérdés úgyis csak költői.