Gyűlölködjünk

az a baj hogy mivel 2-14 nap is lehet a lappangás és 4-8 napig fertőznek így rohadt nehéz kezelni az egészet
és nyílván jóval korábban meg kellett volna fogni

én a szarvasmarha tbc terjedéséből írtam a szakdogám és ott pl nem rég derült ki hogy a tesztelés teljesen kuka ilyen 30%os pontossággal dolgozik és nem tudja megkülönböztetni a a beoltott állatot a fertőzötttől
cserébe 3-5 borzírtást is tartottak mer a kétségbeesett gazdáknak sikerült azokat beállítani okként
Negritis, a vajda

Tudtomnal 30-40-50 évvel ezelőtt is vilt ez a kórság, de érdekes módon akkor nem kellett leölni egy jószágot se... vmi rézgálicos nyavalyával mosogatták a lábukat meg a szájukat, aztán csá.
De persze ma már minden agyon van szabályozva, mennyivel jobb így, ölni le ezrével értelmetlenül szerencsétleneket...
warr_b

rosszul tudod
 histmodbiomed.history.qmul.ac.uk/witsem/vol18.html
Negritis, a vajda

Nem Angliáról beszéltem 😊
warr_b

nem csak angliában voltak ilyen problémák ahol a mészárláson kívül nem volt más megoldás
lehet hogy a kenegetés megelőzésre jó, de ha beüt a szar akkor a nyúl baszhatja

az a baj hogy mivel 2-14 nap is lehet a lappangás és 4-8 napig fertőznek így rohadt nehéz kezelni az egészet
és nyílván jóval korábban meg kellett volna fogni

én a szarvasmarha tbc terjedéséből írtam a szakdogám és ott pl nem rég derült ki hogy a tesztelés teljesen kuka ilyen 30%os pontossággal dolgozik és nem tudja megkülönböztetni a a beoltott állatot a fertőzötttől
cserébe 3-5 borzírtást is tartottak mer a kétségbeesett gazdáknak sikerült azokat beállítani okként
Negritis, a vajda

Tudtomnal 30-40-50 évvel ezelőtt is vilt ez a kórság, de érdekes módon akkor nem kellett leölni egy jószágot se... vmi rézgálicos nyavalyával mosogatták a lábukat meg a szájukat, aztán csá.
De persze ma már minden agyon van szabályozva, mennyivel jobb így, ölni le ezrével értelmetlenül szerencsétleneket...
warr_b

rosszul tudod
 histmodbiomed.history.qmul.ac.uk/witsem/vol18.html
Negritis, a vajda

Nem Angliáról beszéltem 😊

az a baj hogy mivel 2-14 nap is lehet a lappangás és 4-8 napig fertőznek így rohadt nehéz kezelni az egészet
és nyílván jóval korábban meg kellett volna fogni

én a szarvasmarha tbc terjedéséből írtam a szakdogám és ott pl nem rég derült ki hogy a tesztelés teljesen kuka ilyen 30%os pontossággal dolgozik és nem tudja megkülönböztetni a a beoltott állatot a fertőzötttől
cserébe 3-5 borzírtást is tartottak mer a kétségbeesett gazdáknak sikerült azokat beállítani okként
Negritis, a vajda

Tudtomnal 30-40-50 évvel ezelőtt is vilt ez a kórság, de érdekes módon akkor nem kellett leölni egy jószágot se... vmi rézgálicos nyavalyával mosogatták a lábukat meg a szájukat, aztán csá.
De persze ma már minden agyon van szabályozva, mennyivel jobb így, ölni le ezrével értelmetlenül szerencsétleneket...
warr_b

rosszul tudod
 histmodbiomed.history.qmul.ac.uk/witsem/vol18.html

az a baj hogy mivel 2-14 nap is lehet a lappangás és 4-8 napig fertőznek így rohadt nehéz kezelni az egészet
és nyílván jóval korábban meg kellett volna fogni

én a szarvasmarha tbc terjedéséből írtam a szakdogám és ott pl nem rég derült ki hogy a tesztelés teljesen kuka ilyen 30%os pontossággal dolgozik és nem tudja megkülönböztetni a a beoltott állatot a fertőzötttől
cserébe 3-5 borzírtást is tartottak mer a kétségbeesett gazdáknak sikerült azokat beállítani okként
Negritis, a vajda

Tudtomnal 30-40-50 évvel ezelőtt is vilt ez a kórság, de érdekes módon akkor nem kellett leölni egy jószágot se... vmi rézgálicos nyavalyával mosogatták a lábukat meg a szájukat, aztán csá.
De persze ma már minden agyon van szabályozva, mennyivel jobb így, ölni le ezrével értelmetlenül szerencsétleneket...

az a baj hogy mivel 2-14 nap is lehet a lappangás és 4-8 napig fertőznek így rohadt nehéz kezelni az egészet
és nyílván jóval korábban meg kellett volna fogni

én a szarvasmarha tbc terjedéséből írtam a szakdogám és ott pl nem rég derült ki hogy a tesztelés teljesen kuka ilyen 30%os pontossággal dolgozik és nem tudja megkülönböztetni a a beoltott állatot a fertőzötttől
cserébe 3-5 borzírtást is tartottak mer a kétségbeesett gazdáknak sikerült azokat beállítani okként

Estére minden állatot leölnek Rábapordányban, a sertéseket is

Hozzátette: mivel sertések is voltak a telepen – bár náluk nem találtak fertőzést –,

a marhák közelsége miatt elkerülhetetlen, hogy az egész sertésállományt is felszámolják.

Annyira undorító ez az egész, amit csinálnak.
Mikey

Egyáltalán sertések elkapják ezt a nyavalyát?
szaba

Igen, sajnos

 portal.nebih.gov.hu/-/megjelent-a-ragados-szaj-es-koromfajas-betegseg-magyarorszagon

Estére minden állatot leölnek Rábapordányban, a sertéseket is

Hozzátette: mivel sertések is voltak a telepen – bár náluk nem találtak fertőzést –,

a marhák közelsége miatt elkerülhetetlen, hogy az egész sertésállományt is felszámolják.

Annyira undorító ez az egész, amit csinálnak.
Mikey

Egyáltalán sertések elkapják ezt a nyavalyát?

Estére minden állatot leölnek Rábapordányban, a sertéseket is

Hozzátette: mivel sertések is voltak a telepen – bár náluk nem találtak fertőzést –,

a marhák közelsége miatt elkerülhetetlen, hogy az egész sertésállományt is felszámolják.

Annyira undorító ez az egész, amit csinálnak.

A másik oldalon meg a természetvédők is csinálnak nagy baromságokat,mifelénk egészséges tölgyfák kérgét szedték le,hogy bogarak élőhelyét biztosítsák.
Foresz

Az általam linkelt interjúban erre ez a magyarázat:
Másutt meggyűrűztünk egy-egy fatörzset. A gyűrűzés azt jelenti, hogy körben egy sávban levágtuk a kérget. Ilyenkor megszakad a fában a tápanyagszállítás és a fa lassan, hosszabb idő alatt elhal. A holtfák az erdeink nagy részéből hiányoznak, mert az erdészek a sérült, odvas, kidőlt fákat rutinszerűen eltávolítják, pedig ezek a fák kulcsfontosságúak lennének az erdők egészsége és az élővilág sokfélesége szempontjából. A kidőlt és a lábon álló holtfák ugyanis rengeteg élőlénynek biztosítanak táplálékot, szaporodó és búvóhelyet.
nagylaza, főpohárnok

Gyere fel a Mátrába.Mondjuk Gyöngyös felől.És csak az erdőt nézd,mert bizony végig elkorhadt,kidőlt fák lesznek mindenütt,még közvetlen a fő út mellett is,mivel a közút kezelő sem csinál semmit....
Szóval szerintem ez itt pláne indokolatlan.Arról nem is beszélve,hogy például én erdő részeket is örököltem az elődeimtől,csakhogy oda be sem mehetek fát termelni,miközben hülye bogaraknak makk egészséges fákat hagyunk korhadni.
Már bocsánat,de ezt az én egyszerű vidéki felfogásom nem nagyon emészti.
Foresz

Viszonylag jól ismerem a környéket - nyilván nem annyira jól, mint te -, arrafelé volt parasztházunk. (A Karancs-Medves felőli oldalon.) Sokat kirándultunk a Mátrában. Mátraverebélynél és Galyatetőnél is láttam nagy kiterjedésű területen tarvágásokat. Ettől még nem vitatom azt, amit mondasz, hiszen neked van napi személyes tapasztalatod.

A másik oldalon meg a természetvédők is csinálnak nagy baromságokat,mifelénk egészséges tölgyfák kérgét szedték le,hogy bogarak élőhelyét biztosítsák.
Foresz

Az általam linkelt interjúban erre ez a magyarázat:
Másutt meggyűrűztünk egy-egy fatörzset. A gyűrűzés azt jelenti, hogy körben egy sávban levágtuk a kérget. Ilyenkor megszakad a fában a tápanyagszállítás és a fa lassan, hosszabb idő alatt elhal. A holtfák az erdeink nagy részéből hiányoznak, mert az erdészek a sérült, odvas, kidőlt fákat rutinszerűen eltávolítják, pedig ezek a fák kulcsfontosságúak lennének az erdők egészsége és az élővilág sokfélesége szempontjából. A kidőlt és a lábon álló holtfák ugyanis rengeteg élőlénynek biztosítanak táplálékot, szaporodó és búvóhelyet.
nagylaza, főpohárnok

Gyere fel a Mátrába.Mondjuk Gyöngyös felől.És csak az erdőt nézd,mert bizony végig elkorhadt,kidőlt fák lesznek mindenütt,még közvetlen a fő út mellett is,mivel a közút kezelő sem csinál semmit....
Szóval szerintem ez itt pláne indokolatlan.Arról nem is beszélve,hogy például én erdő részeket is örököltem az elődeimtől,csakhogy oda be sem mehetek fát termelni,miközben hülye bogaraknak makk egészséges fákat hagyunk korhadni.
Már bocsánat,de ezt az én egyszerű vidéki felfogásom nem nagyon emészti.

 telex.hu/eletmod/2025/04/17/renner-erika-interju-lug-nemi-szerv-aldozat

Én teljesen le vagyok döbbenve. Ez a társadalom velejéig romlott.
esanders10

“Amikor aztán arccal és névvel vállaltam a bűncselekményt, borzasztó nagy társadalmi szolidaritást kaptam: sokszor megismernek és megölelnek az utcán. Ez nagyon sokat segít abban, hogy végig tudtam csinálni. Most éppen egy nagyon gyűlölködő társadalomban élünk, mert egymás ellen uszítanak minket, de a szolidaritást szerintem nem lehet kiirtani az emberekből.”
A társadalom nem velejéig romlott. Azok, akik hatalmukkal visszaélve mentenék a bűnöst, na azok romlottak.

 telex.hu/eletmod/2025/04/17/renner-erika-interju-lug-nemi-szerv-aldozat

Én teljesen le vagyok döbbenve. Ez a társadalom velejéig romlott.
esanders10

Valamennyire képben voltam eddig is, de így leírva még jobban megrázott. Videót nem is nézem meg.
Nem mondom milyen büntetést érdemelne a "tiszteltmindenfélerokonomatyaúristen" doktor úr, mert nem engedi a jog...
Mindenesetre tudom mit kellene lúgba mártani.
kittli

Asszony is pont olvasta a cikket délelőtt és beszélgettünk róla. Egészen elképesztő sztori, bár sajnos a viszonyokat és állapotokat ismerve semmi meglepő nincs benne. Köszönjük...

 telex.hu/eletmod/2025/04/17/renner-erika-interju-lug-nemi-szerv-aldozat

Én teljesen le vagyok döbbenve. Ez a társadalom velejéig romlott.
esanders10

Valamennyire képben voltam eddig is, de így leírva még jobban megrázott. Videót nem is nézem meg.
Nem mondom milyen büntetést érdemelne a "tiszteltmindenfélerokonomatyaúristen" doktor úr, mert nem engedi a jog...
Mindenesetre tudom mit kellene lúgba mártani.

A másik oldalon meg a természetvédők is csinálnak nagy baromságokat,mifelénk egészséges tölgyfák kérgét szedték le,hogy bogarak élőhelyét biztosítsák.
Foresz

Az általam linkelt interjúban erre ez a magyarázat:
Másutt meggyűrűztünk egy-egy fatörzset. A gyűrűzés azt jelenti, hogy körben egy sávban levágtuk a kérget. Ilyenkor megszakad a fában a tápanyagszállítás és a fa lassan, hosszabb idő alatt elhal. A holtfák az erdeink nagy részéből hiányoznak, mert az erdészek a sérült, odvas, kidőlt fákat rutinszerűen eltávolítják, pedig ezek a fák kulcsfontosságúak lennének az erdők egészsége és az élővilág sokfélesége szempontjából. A kidőlt és a lábon álló holtfák ugyanis rengeteg élőlénynek biztosítanak táplálékot, szaporodó és búvóhelyet.

Tele van az ország ezekkel a nyomorult tarvágasokkak itt a környèkünkön is ès bárhova megyek az országban ezt látom ès ezt meg nem magyarázzák "környezetvèdelmi meg erdőgazdálkodási" stb blablabala szempontokkal 😲😡🥹

 telex.hu/techtud/2025/04/17/fenyi-erdo-tarvagas-vedett-terulet-nyirerdo-wwf
dande2

Csak annyit tudok erről, amit a cikkben olvastam.
Ha az helytálló, akkor az egy 150 év körüli tölgyes volt. A tölgy vágásérettségi kora kb ennyi, 120 évtől felfelé... ez azt jelenti, hogy ilyenkor adja a legértékesebb faanyagot. Amíg fiatalabb, addig nem elég dimenziós, ezért nem annyira értékes, amikor idősebb, akkor megjelennek a kölönböző fahibák, betegségek, stb ezért csökken az értéke.

Mivel ezt állami erdészet termelte, szinte biztosan minden a jogszabályoknak megfelelően történt, ennek megfelelően újra fogják telepíteni, és ha ugyanezzel a fafajjal újítják fel (nem biztos, a klímaváltozás miatt az országban több helyen fafaj cserék vannak javasolva) akkor pontosan ugyanannyi idő alatt fog felnőni.

Ami azt jelenti, hogy beültetik csemetével, vagy elvetik makkal, ezt majd be kell keríteni a vadkár elkerülése miatt, és amíg a csemeték nem növik túl a lágyszárúakat, kb 5 évig egy nagy gazos dzsumbujnak fog látszani az egész. Addig lehet sírni a fb-on, hogy levágták az erdőt és utána nem törődnek semmivel. 😊
Kb 10 éves korára a tölgy újulat eléri a 2m fölötti magasságot, ("már kinőtt a szarvas szájából") akkor le lehet bontani a vadvédelmi kerítést. 20-25 éves korárától kezdve 20-30-40 évenként csinálnak benne egy 30% körüli gyérítést, és ez megy megint 120-150éves koráig. És ha abból a néhány generációnyi erdészből, aki az évek alatt foglalkozni fog vele, senki nem ront el semmit, akkor 120-150 éves korára megint egy egészséges, nagyértékű fákból álló erdő lesz. Akkor újra levágják.

Ez az erdőgazdálkodás. Generációkon keresztül nevelnek egy erdőt, és akkor termelik le, amikor eléri azt az állapotot, hogy a legértékesebb faanyagot adja.
Jan

Tehát a tarvágás baromira rendben van, mi több, egyfajta dogma, amitől még természetvédelmi területen se lehet eltérni. És akkor majd 150 év múlva megint frankó lesz minden.
Mi van???
Lehet, hogy neked az anyagi érdekeid ezt diktálják (egyszerűbb és költséghatékonyabb letarolni a vidéket), de minden más szempontból katasztrófa. És léteznek más módszerek is:
 www.greenpeace.org/hungary/blog/10604/meg-lehet-e-menteni-pusztulo-erdeinket/
A budai erdőkben, Hűvösvölgy környékén egyébként abban a formában folyik az erdőgazdálkodás, ahogyan az olvasható az interjúban. Tarvágás nélkül. A Greenpeace tájékoztató táblákon hívja fel a figyelmet arra, hogy így is lehet.
nagylaza, főpohárnok

A vágásos üzemmód egyfajta módszer, a többi létező módszer között. Van ahol érdemes használni, van ahol nem. A Mecsekben, főleg a tájvédelmi körzetben már 20 éve sem lehetett 1ha-nál nagyobb egybefüggő területet levágni, inkább a természetes felújítás ment, később a szálaló vágás. Mostanában nagyot megy az örökerdő szemlélet, a vágásterület nélküli, folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás. Van ahol ezt meg lehet csinálni, mert alkalmasak a termőhelyi viszonyok, és van ahol ha vért izzadsz, akkor sem tudsz egy természetes felújítást végigvinni, mert nem alkalmasak hozzá a körülmények.

Másrészt, itthon háromféle rendeltetése lehet egy erdőnek: gazdasági, védelmi, közjóléti. Ezekre más előírások vonatkoznak.

Továbbá, nagyon jó a greenpeaces cikk, csak azt felejtik ki belőle, hogy ha elengedjük az erdőgazdálkodásnak a gazdasági vonatkozásait, és csak a természetvédelmi szempontot vesszük figyelembe a gazdasági rendeltetésű erdőkben is, azt valakinek ki kell fizetni. Ugyanis az ipari fa kihozatal az erdészek által kezelt erdőkben a legjobb, a magára hagyott "őserdőkben" pedig a legrosszabb. Körülnézel a lakásodban, és ami fából van, az minden drágább lesz, cserébe lesznek szép természetközeli erdők.

Az hogy neked legyen fából ágyad, asztalod, széked, ajtód, ablakod, padlód, polcod, mindenféle bútorod, vágódeszkád a konyhában, tetőszerkezeted, stb... de ne legyen gazdasági célú fakitermelés, az együtt nem megy. Sajnos ez a rossz hírem.
Feltételezem hogy nem minden berendezési tárgyad műanyag vagy fém, akkor pedig tudnod kell, hogy ehhez fákat kellett kivágni. Vagy mit gondoltál, ezek hogy készülnek?
Jan

Annak a híve vagyok, hogy minél inkább összhangba kell hozni a természetvédelmi és a gazdasági szempontokat (nem pedig részrehajlóan - netán egyoldalúan - az utóbbiakat érvényesíteni).
Nem utasítom el azt sem, hogy legyenek kifejezetten gazdasági céllal telepített erdők, de ezek - ahogyan írtad is - más kategóriába tartoznak, mint a természetvédelmi területek.
Btw: valószínűleg jobban tudod nálam, hogy az invazív és gyorsan növő akácból nagyon jó, tartós bútorokat lehet készíteni. Hozzáértő ismerőseimtől hallottam, hogy mivel nehezen megmunkálható fa, korábban nálunk nem vették számításba bútoralapanyagként. Aztán a kínaiak vagy pl. az olaszok is megtalálták a technikáját annak, hogy széktől a szekrényig mindenfélét készítsenek belőle.
A fűtőértéke is jó, a falusi házunk kályhájában, vagy a kerti sütögetéskor mindig akácot használtunk. (Az elvileg jobb fűtőértékű cserrel, de még a bükkel is csak a baj volt. Az akácot ráadásul nem sajnáltam elégetni.)

Mondjuk itt most mondanék egy példát mindkét oldalra.
Az erdészet a háború okozta esetleges gázhiányra tekintettel kivágatott egy csomó tüzifát,mert olyanok is igényelték akiknek gázkazánjuk ugyan van,de azon kívül se kályha se központi fűtés. Szóval ki lett termelve egy csomó fa,ami igazából nem biztos hogy erdészeti szempontok alapján indokolt lett volna.Kellett és kész.
Aztán mikor lement az első gáz szempontjából veszélyes tél,kiderült hogy hát felesleges volt ez a nagy termelés mert Vityáék "sok verejtéket hullajtva" megoldották ezt a gázkérdést.
Felénk szó is volt róla,hogy a tüzifa túlkínálat miatt lejjebb megy majd az ára.(ami még jelenleg is lehetséges)
Az erdészetek sajnos rendkívül rosszul gazdálkodnak - nem az erdőterületre értem,hanem a teljes gazdálkodásra,működésre - és ezt valamiből fedezni kell.Úgyhogy nem ritkák szerintem a túlkapások a részükről.

A másik oldalon meg a természetvédők is csinálnak nagy baromságokat,mifelénk egészséges tölgyfák kérgét szedték le,hogy bogarak élőhelyét biztosítsák.Ugyanezen okokból például sok helyen a széldöntvényt sem lehetett eltakarítani,és a Mátra sok helyen néz ki úgy mint a klozet,mert ott békén kell hagyni az erdőt az egészséges élővilág miatt.

A mi településünkön is sajnos sok hétvégi ház tulajdonos esik abba a hibába,hogy ültet fát,és hagyja nőni a világf...ára,mert az úgy természetes.Ezért sok igénytelen,elvadult növényzet bozótosodik el,vagy fa nő meg olyan nagyra hogy az veszélyezteti a civilizált életet.
Szükség van átgondolt,és megtervezett erdőgazdálkodásra,mert jelenleg - és szerintem még elég sokáig - nem tudjuk kizárni az ipari fát,és tüzifát az életünkből.

Tele van az ország ezekkel a nyomorult tarvágasokkak itt a környèkünkön is ès bárhova megyek az országban ezt látom ès ezt meg nem magyarázzák "környezetvèdelmi meg erdőgazdálkodási" stb blablabala szempontokkal 😲😡🥹

 telex.hu/techtud/2025/04/17/fenyi-erdo-tarvagas-vedett-terulet-nyirerdo-wwf
dande2

Csak annyit tudok erről, amit a cikkben olvastam.
Ha az helytálló, akkor az egy 150 év körüli tölgyes volt. A tölgy vágásérettségi kora kb ennyi, 120 évtől felfelé... ez azt jelenti, hogy ilyenkor adja a legértékesebb faanyagot. Amíg fiatalabb, addig nem elég dimenziós, ezért nem annyira értékes, amikor idősebb, akkor megjelennek a kölönböző fahibák, betegségek, stb ezért csökken az értéke.

Mivel ezt állami erdészet termelte, szinte biztosan minden a jogszabályoknak megfelelően történt, ennek megfelelően újra fogják telepíteni, és ha ugyanezzel a fafajjal újítják fel (nem biztos, a klímaváltozás miatt az országban több helyen fafaj cserék vannak javasolva) akkor pontosan ugyanannyi idő alatt fog felnőni.

Ami azt jelenti, hogy beültetik csemetével, vagy elvetik makkal, ezt majd be kell keríteni a vadkár elkerülése miatt, és amíg a csemeték nem növik túl a lágyszárúakat, kb 5 évig egy nagy gazos dzsumbujnak fog látszani az egész. Addig lehet sírni a fb-on, hogy levágták az erdőt és utána nem törődnek semmivel. 😊
Kb 10 éves korára a tölgy újulat eléri a 2m fölötti magasságot, ("már kinőtt a szarvas szájából") akkor le lehet bontani a vadvédelmi kerítést. 20-25 éves korárától kezdve 20-30-40 évenként csinálnak benne egy 30% körüli gyérítést, és ez megy megint 120-150éves koráig. És ha abból a néhány generációnyi erdészből, aki az évek alatt foglalkozni fog vele, senki nem ront el semmit, akkor 120-150 éves korára megint egy egészséges, nagyértékű fákból álló erdő lesz. Akkor újra levágják.

Ez az erdőgazdálkodás. Generációkon keresztül nevelnek egy erdőt, és akkor termelik le, amikor eléri azt az állapotot, hogy a legértékesebb faanyagot adja.
Jan

Tehát a tarvágás baromira rendben van, mi több, egyfajta dogma, amitől még természetvédelmi területen se lehet eltérni. És akkor majd 150 év múlva megint frankó lesz minden.
Mi van???
Lehet, hogy neked az anyagi érdekeid ezt diktálják (egyszerűbb és költséghatékonyabb letarolni a vidéket), de minden más szempontból katasztrófa. És léteznek más módszerek is:
 www.greenpeace.org/hungary/blog/10604/meg-lehet-e-menteni-pusztulo-erdeinket/
A budai erdőkben, Hűvösvölgy környékén egyébként abban a formában folyik az erdőgazdálkodás, ahogyan az olvasható az interjúban. Tarvágás nélkül. A Greenpeace tájékoztató táblákon hívja fel a figyelmet arra, hogy így is lehet.
nagylaza, főpohárnok

A vágásos üzemmód egyfajta módszer, a többi létező módszer között. Van ahol érdemes használni, van ahol nem. A Mecsekben, főleg a tájvédelmi körzetben már 20 éve sem lehetett 1ha-nál nagyobb egybefüggő területet levágni, inkább a természetes felújítás ment, később a szálaló vágás. Mostanában nagyot megy az örökerdő szemlélet, a vágásterület nélküli, folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás. Van ahol ezt meg lehet csinálni, mert alkalmasak a termőhelyi viszonyok, és van ahol ha vért izzadsz, akkor sem tudsz egy természetes felújítást végigvinni, mert nem alkalmasak hozzá a körülmények.

Másrészt, itthon háromféle rendeltetése lehet egy erdőnek: gazdasági, védelmi, közjóléti. Ezekre más előírások vonatkoznak.

Továbbá, nagyon jó a greenpeaces cikk, csak azt felejtik ki belőle, hogy ha elengedjük az erdőgazdálkodásnak a gazdasági vonatkozásait, és csak a természetvédelmi szempontot vesszük figyelembe a gazdasági rendeltetésű erdőkben is, azt valakinek ki kell fizetni. Ugyanis az ipari fa kihozatal az erdészek által kezelt erdőkben a legjobb, a magára hagyott "őserdőkben" pedig a legrosszabb. Körülnézel a lakásodban, és ami fából van, az minden drágább lesz, cserébe lesznek szép természetközeli erdők.

Az hogy neked legyen fából ágyad, asztalod, széked, ajtód, ablakod, padlód, polcod, mindenféle bútorod, vágódeszkád a konyhában, tetőszerkezeted, stb... de ne legyen gazdasági célú fakitermelés, az együtt nem megy. Sajnos ez a rossz hírem.
Feltételezem hogy nem minden berendezési tárgyad műanyag vagy fém, akkor pedig tudnod kell, hogy ehhez fákat kellett kivágni. Vagy mit gondoltál, ezek hogy készülnek?

szinte biztosra tudom mondani, hogy ha a cikkben szereplő erdészetnél levágtak 3 hektárt, akkor volt 3 hektárra vágási engedélyük.
Jan

No, persze. Ezek szerint nem ugyanabban az országban élünk. Találomra egy ellenpélda:
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság “VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán” című projektjének kivitelezésekor egy olyan erdőrészletet vágtak tarra, melyet a beruházás környezetvédelmi engedélye szerint kifejezetten kímélni kellett volna. A favágók állami, védett, Natura2000 területen álló idős nyárfákat és egy Magyarországon mára rendkívül kis területre visszaszorult ártéri élőhelyet pusztítottak el. Az ügyben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal az alvállalkozót 187.500 forint természetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, miközben egyetlen kivágott fekete nyár piaci értéke ennek a sokszorosa.
 sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2020/08/11/tiszaug-szazeves-erdo-fakivagas/

Tele van az ország ezekkel a nyomorult tarvágasokkak itt a környèkünkön is ès bárhova megyek az országban ezt látom ès ezt meg nem magyarázzák "környezetvèdelmi meg erdőgazdálkodási" stb blablabala szempontokkal 😲😡🥹

 telex.hu/techtud/2025/04/17/fenyi-erdo-tarvagas-vedett-terulet-nyirerdo-wwf
dande2

Csak annyit tudok erről, amit a cikkben olvastam.
Ha az helytálló, akkor az egy 150 év körüli tölgyes volt. A tölgy vágásérettségi kora kb ennyi, 120 évtől felfelé... ez azt jelenti, hogy ilyenkor adja a legértékesebb faanyagot. Amíg fiatalabb, addig nem elég dimenziós, ezért nem annyira értékes, amikor idősebb, akkor megjelennek a kölönböző fahibák, betegségek, stb ezért csökken az értéke.

Mivel ezt állami erdészet termelte, szinte biztosan minden a jogszabályoknak megfelelően történt, ennek megfelelően újra fogják telepíteni, és ha ugyanezzel a fafajjal újítják fel (nem biztos, a klímaváltozás miatt az országban több helyen fafaj cserék vannak javasolva) akkor pontosan ugyanannyi idő alatt fog felnőni.

Ami azt jelenti, hogy beültetik csemetével, vagy elvetik makkal, ezt majd be kell keríteni a vadkár elkerülése miatt, és amíg a csemeték nem növik túl a lágyszárúakat, kb 5 évig egy nagy gazos dzsumbujnak fog látszani az egész. Addig lehet sírni a fb-on, hogy levágták az erdőt és utána nem törődnek semmivel. 😊
Kb 10 éves korára a tölgy újulat eléri a 2m fölötti magasságot, ("már kinőtt a szarvas szájából") akkor le lehet bontani a vadvédelmi kerítést. 20-25 éves korárától kezdve 20-30-40 évenként csinálnak benne egy 30% körüli gyérítést, és ez megy megint 120-150éves koráig. És ha abból a néhány generációnyi erdészből, aki az évek alatt foglalkozni fog vele, senki nem ront el semmit, akkor 120-150 éves korára megint egy egészséges, nagyértékű fákból álló erdő lesz. Akkor újra levágják.

Ez az erdőgazdálkodás. Generációkon keresztül nevelnek egy erdőt, és akkor termelik le, amikor eléri azt az állapotot, hogy a legértékesebb faanyagot adja.
Jan

Egyrészt soha nem sírok FB-n, legfeljebb nektek 😀 köszi, hogy elviselitek. 😛 (tudom mire írtad egyébként és nem feltétlenül nekem) Másrészt abból ami a cikkben le van írva, nekem koránt sem az jön le, amit te nagy jóindulattal feltételezel és a kivastagított részben sem vagyok biztos. Harmad részt valóban nem értek hozzá, és természetesen elfogadom, ha így van, hogy időnként frissíteni és alakítani kell, de hadd legyek egy kicsit szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy országos szinten ez így egyszerre ilyen mértékben kell, hogy végbe menjen (a kifakadásom inkább erre irányult, nem is feltétlenül a konkrét esetre), így öregszik el az összes erdő egyszerre Mo-n, mint amit elmúlt cirka 3-4 évben látok-tapasztalok. Ennyire sajnos nem vagyok naiv már, hogy ezt elhiggyem....de legyen igazad és nincs itt (vagy legalább itt nincs) semmi látnivaló 😉
dande2

Persze nem rád gondoltam, hanem a mostani trendre a fb-on.

Létezik egy Erdőfelügyelőség nevű szervezet Mo.-n, ők azok, -az erdőfelügyelők- akik 10 évente személyesen végigjárják az ország összes erdejét, felmérik az aktuális állapotot,és az alapján csinálnak egy 10 évre szóló üzemtervet. Ebben teljes részletességgel leírják, hogy melyik erdőrészletben, milyen sürgősséggel, milyen munkákat kell elvégezni. Ez alapján dolgozhat az erdőgazdálkodó. Ettől eltérni csak nagyon szűk keretek között lehet, és ha valami nem jól sül el, pl egy sürgősre minősített munka nem készül el határidőre, akkor egész komoly bírságok szoktak repkedni. Az állami erdészetek kb úgy szeretik az erdőgazdálkodási bírságot, mint ördög a szenteltvizet. Ezért szinte biztosra tudom mondani, hogy ha a cikkben szereplő erdészetnél levágtak 3 hektárt, akkor volt 3 hektárra vágási engedélyük.

Mivel erre az erdőre lesz felújítási kötelezettség, a helyi erdőfelügyelő ki fog menni kb 5 év múlva, (vagy amikor szól az erdőgazdálkodó, hogy kész a felújítás) és ellenőrzi,hogy az előírásnak megfelelő számú, fafajú és állapotú csemete van a területen. Pl az élő, de szarvas által visszarágott csemete nem számít bele a mennyiségbe. Ha a végén nem jön ki a matek, az baj, mert a felújítási kötelezettség elmulasztása súlyos bírsággal jár, és persze pótolni is kell a hiányosságot.

A cikkben vannak pontatlanságok, nem tudom hogy szándékos hangulatkeltés, vagy az író nem tájékozódott kellően alaposan, de ha akarod végigmegyek rajta tételesen, hogy mi igaz, és mi nem.

Végül hogy országos szinten milyen mértékű az adott évi kitermelés, azt behatárolja az üzemterv, ezen belül ami mozgástere van a gazdálkodónak, azt az adott évi piaci folyamatok befolyásolják. A fát feldolgozatlanul, szabadban nem lehet évekig tárolni, bármelyik erdészet területére mész, nem fogsz 3-4-5 éves, az erdőben korhadó rakatokat látni. Az erdőgazdálkodók annyit vágnak, amennyit el is tudnak adni.

Egyszerűen ez azt jelenti, hogy nagyjából annyi fa van kivágva, amennyire a társadalomnak (neked is) szüksége van. Nem háromszor annyi, és nem fele annyi. Ebből az is következik, hogy ha a társadalom visszafogná a fa felhasználást, akkor a kitermelés is vissza lenne fogva.

Tele van az ország ezekkel a nyomorult tarvágasokkak itt a környèkünkön is ès bárhova megyek az országban ezt látom ès ezt meg nem magyarázzák "környezetvèdelmi meg erdőgazdálkodási" stb blablabala szempontokkal 😲😡🥹

 telex.hu/techtud/2025/04/17/fenyi-erdo-tarvagas-vedett-terulet-nyirerdo-wwf
dande2

Csak annyit tudok erről, amit a cikkben olvastam.
Ha az helytálló, akkor az egy 150 év körüli tölgyes volt. A tölgy vágásérettségi kora kb ennyi, 120 évtől felfelé... ez azt jelenti, hogy ilyenkor adja a legértékesebb faanyagot. Amíg fiatalabb, addig nem elég dimenziós, ezért nem annyira értékes, amikor idősebb, akkor megjelennek a kölönböző fahibák, betegségek, stb ezért csökken az értéke.

Mivel ezt állami erdészet termelte, szinte biztosan minden a jogszabályoknak megfelelően történt, ennek megfelelően újra fogják telepíteni, és ha ugyanezzel a fafajjal újítják fel (nem biztos, a klímaváltozás miatt az országban több helyen fafaj cserék vannak javasolva) akkor pontosan ugyanannyi idő alatt fog felnőni.

Ami azt jelenti, hogy beültetik csemetével, vagy elvetik makkal, ezt majd be kell keríteni a vadkár elkerülése miatt, és amíg a csemeték nem növik túl a lágyszárúakat, kb 5 évig egy nagy gazos dzsumbujnak fog látszani az egész. Addig lehet sírni a fb-on, hogy levágták az erdőt és utána nem törődnek semmivel. 😊
Kb 10 éves korára a tölgy újulat eléri a 2m fölötti magasságot, ("már kinőtt a szarvas szájából") akkor le lehet bontani a vadvédelmi kerítést. 20-25 éves korárától kezdve 20-30-40 évenként csinálnak benne egy 30% körüli gyérítést, és ez megy megint 120-150éves koráig. És ha abból a néhány generációnyi erdészből, aki az évek alatt foglalkozni fog vele, senki nem ront el semmit, akkor 120-150 éves korára megint egy egészséges, nagyértékű fákból álló erdő lesz. Akkor újra levágják.

Ez az erdőgazdálkodás. Generációkon keresztül nevelnek egy erdőt, és akkor termelik le, amikor eléri azt az állapotot, hogy a legértékesebb faanyagot adja.
Jan

Tehát a tarvágás baromira rendben van, mi több, egyfajta dogma, amitől még természetvédelmi területen se lehet eltérni. És akkor majd 150 év múlva megint frankó lesz minden.
Mi van???
Lehet, hogy neked az anyagi érdekeid ezt diktálják (egyszerűbb és költséghatékonyabb letarolni a vidéket), de minden más szempontból katasztrófa. És léteznek más módszerek is:
 www.greenpeace.org/hungary/blog/10604/meg-lehet-e-menteni-pusztulo-erdeinket/
A budai erdőkben, Hűvösvölgy környékén egyébként abban a formában folyik az erdőgazdálkodás, ahogyan az olvasható az interjúban. Tarvágás nélkül. A Greenpeace tájékoztató táblákon hívja fel a figyelmet arra, hogy így is lehet.

 telex.hu/eletmod/2025/04/17/renner-erika-interju-lug-nemi-szerv-aldozat

Én teljesen le vagyok döbbenve. Ez a társadalom velejéig romlott.

Tele van az ország ezekkel a nyomorult tarvágasokkak itt a környèkünkön is ès bárhova megyek az országban ezt látom ès ezt meg nem magyarázzák "környezetvèdelmi meg erdőgazdálkodási" stb blablabala szempontokkal 😲😡🥹

 telex.hu/techtud/2025/04/17/fenyi-erdo-tarvagas-vedett-terulet-nyirerdo-wwf
dande2

Csak annyit tudok erről, amit a cikkben olvastam.
Ha az helytálló, akkor az egy 150 év körüli tölgyes volt. A tölgy vágásérettségi kora kb ennyi, 120 évtől felfelé... ez azt jelenti, hogy ilyenkor adja a legértékesebb faanyagot. Amíg fiatalabb, addig nem elég dimenziós, ezért nem annyira értékes, amikor idősebb, akkor megjelennek a kölönböző fahibák, betegségek, stb ezért csökken az értéke.

Mivel ezt állami erdészet termelte, szinte biztosan minden a jogszabályoknak megfelelően történt, ennek megfelelően újra fogják telepíteni, és ha ugyanezzel a fafajjal újítják fel (nem biztos, a klímaváltozás miatt az országban több helyen fafaj cserék vannak javasolva) akkor pontosan ugyanannyi idő alatt fog felnőni.

Ami azt jelenti, hogy beültetik csemetével, vagy elvetik makkal, ezt majd be kell keríteni a vadkár elkerülése miatt, és amíg a csemeték nem növik túl a lágyszárúakat, kb 5 évig egy nagy gazos dzsumbujnak fog látszani az egész. Addig lehet sírni a fb-on, hogy levágták az erdőt és utána nem törődnek semmivel. 😊
Kb 10 éves korára a tölgy újulat eléri a 2m fölötti magasságot, ("már kinőtt a szarvas szájából") akkor le lehet bontani a vadvédelmi kerítést. 20-25 éves korárától kezdve 20-30-40 évenként csinálnak benne egy 30% körüli gyérítést, és ez megy megint 120-150éves koráig. És ha abból a néhány generációnyi erdészből, aki az évek alatt foglalkozni fog vele, senki nem ront el semmit, akkor 120-150 éves korára megint egy egészséges, nagyértékű fákból álló erdő lesz. Akkor újra levágják.

Ez az erdőgazdálkodás. Generációkon keresztül nevelnek egy erdőt, és akkor termelik le, amikor eléri azt az állapotot, hogy a legértékesebb faanyagot adja.
Jan

Egyrészt soha nem sírok FB-n, legfeljebb nektek 😀 köszi, hogy elviselitek. 😛 (tudom mire írtad egyébként és nem feltétlenül nekem) Másrészt abból ami a cikkben le van írva, nekem koránt sem az jön le, amit te nagy jóindulattal feltételezel és a kivastagított részben sem vagyok biztos. Harmad részt valóban nem értek hozzá, és természetesen elfogadom, ha így van, hogy időnként frissíteni és alakítani kell, de hadd legyek egy kicsit szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy országos szinten ez így egyszerre ilyen mértékben kell, hogy végbe menjen (a kifakadásom inkább erre irányult, nem is feltétlenül a konkrét esetre), így öregszik el az összes erdő egyszerre Mo-n, mint amit elmúlt cirka 3-4 évben látok-tapasztalok. Ennyire sajnos nem vagyok naiv már, hogy ezt elhiggyem....de legyen igazad és nincs itt (vagy legalább itt nincs) semmi látnivaló 😉

Szerkesztette: dande2

Tele van az ország ezekkel a nyomorult tarvágasokkak itt a környèkünkön is ès bárhova megyek az országban ezt látom ès ezt meg nem magyarázzák "környezetvèdelmi meg erdőgazdálkodási" stb blablabala szempontokkal 😲😡🥹

 telex.hu/techtud/2025/04/17/fenyi-erdo-tarvagas-vedett-terulet-nyirerdo-wwf
dande2

Csak annyit tudok erről, amit a cikkben olvastam.
Ha az helytálló, akkor az egy 150 év körüli tölgyes volt. A tölgy vágásérettségi kora kb ennyi, 120 évtől felfelé... ez azt jelenti, hogy ilyenkor adja a legértékesebb faanyagot. Amíg fiatalabb, addig nem elég dimenziós, ezért nem annyira értékes, amikor idősebb, akkor megjelennek a kölönböző fahibák, betegségek, stb ezért csökken az értéke.

Mivel ezt állami erdészet termelte, szinte biztosan minden a jogszabályoknak megfelelően történt, ennek megfelelően újra fogják telepíteni, és ha ugyanezzel a fafajjal újítják fel (nem biztos, a klímaváltozás miatt az országban több helyen fafaj cserék vannak javasolva) akkor pontosan ugyanannyi idő alatt fog felnőni.

Ami azt jelenti, hogy beültetik csemetével, vagy elvetik makkal, ezt majd be kell keríteni a vadkár elkerülése miatt, és amíg a csemeték nem növik túl a lágyszárúakat, kb 5 évig egy nagy gazos dzsumbujnak fog látszani az egész. Addig lehet sírni a fb-on, hogy levágták az erdőt és utána nem törődnek semmivel. 😊
Kb 10 éves korára a tölgy újulat eléri a 2m fölötti magasságot, ("már kinőtt a szarvas szájából") akkor le lehet bontani a vadvédelmi kerítést. 20-25 éves korárától kezdve 20-30-40 évenként csinálnak benne egy 30% körüli gyérítést, és ez megy megint 120-150éves koráig. És ha abból a néhány generációnyi erdészből, aki az évek alatt foglalkozni fog vele, senki nem ront el semmit, akkor 120-150 éves korára megint egy egészséges, nagyértékű fákból álló erdő lesz. Akkor újra levágják.

Ez az erdőgazdálkodás. Generációkon keresztül nevelnek egy erdőt, és akkor termelik le, amikor eléri azt az állapotot, hogy a legértékesebb faanyagot adja.

Tele van az ország ezekkel a nyomorult tarvágasokkak itt a környèkünkön is ès bárhova megyek az országban ezt látom ès ezt meg nem magyarázzák "környezetvèdelmi meg erdőgazdálkodási" stb blablabala szempontokkal 😲😡🥹

 telex.hu/techtud/2025/04/17/fenyi-erdo-tarvagas-vedett-terulet-nyirerdo-wwf
dande2

A Mátrát is vágják,megy ki a szlovákokhoz....hogy aztán feldolgozott ipari faként visszavásároljuk jó áron.Nekik jó áron....

Tele van az ország ezekkel a nyomorult tarvágasokkak itt a környèkünkön is ès bárhova megyek az országban ezt látom ès ezt meg nem magyarázzák "környezetvèdelmi meg erdőgazdálkodási" stb blablabala szempontokkal 😲😡🥹

 telex.hu/techtud/2025/04/17/fenyi-erdo-tarvagas-vedett-terulet-nyirerdo-wwf

Szerkesztette: dande2