Politika

A politikus legjobb barátja a beton, sokadik felvonás:

 telex.hu/gazdasag/2021/11/04/eddig-a-stadion-volt-a-slager-mostantol-majd-a-repter-lesz-az
Sobri Jóska

A Zete a kevés reptér miatt kapott egy 5-öst Kisvárdán.
csipkelli

Naná, hiszen zötykölődhettek a buszon odáig ahelyett hogy kipihenten érkeztek volna repülővel.

Nem is hülyeség, egyből a fradi pályánál szállhatnék le... 🤣

Szerkesztette: davemayer

Bocsánat a belepofálódzásért, a hazai egyetemi vitákba szándékosan nem szóltam bele, mert nem vagyok az akadémiai élet része. Ugyanakkor - quasi vitaindítóként - ahogy felszínesen szemlélem a dolgokat, a baloldali értelmiség, mintha se lenyelni, se kiköpné nem tudná a potenciális dél-koreai, budapesti, tudományos-technológiai jellegű campus kivitelezésére vonatkozó megállapodás előkészítésének kommunikációját. Mert hát Dél-Korea sok minden, de nem diktatúra, sem autoriter berendezkedésű állam. Ellenberger dél-kelet-ázsiai, gazdasági, technológiai "nagytigris" immár....vessen bárki a mókusok elé, de érdemi reakciót a baloldalról a tényközlésen és a propeller&co. faszságokon kívül nem láttam.
Úgyamúgy talán érdemesebb lenne legalább OV fontosabb beszédeit valamennyire komolyan venni. Mint pl tavassszal a VG fórumán, a gazdaság fő vezetői előtt tartott beszédét, amire még az alapvetően a leszavazására hajlandó kollégám is azt mondta: miért nem mindig így beszél?
A mondandójának egyik lényegi pontja az volt, hogy a világgazdaság súlypontja középtávon áthelyeződik keletre, mármint Kelet-Ázsiába, ergo elemi érdekünk minél szélesebb, s mélyebb kapcsolatrendszer kialakítása a puszta gazdaságin kívül a tudományos-kutatási és kulturális alapokon is. Ennek volt az első bejelentése a Fudan, ami detto inkább tud-tech oktatási és kutatási centrum lenne. Jött az a felszínes reakció, ami jött (utcák átnevezése). Most itt a koreai potenciális campus, amire vonatkozó tárgyalások már javában zajlottak a Fudan bejelentésekor sztem. Mert a nemzetközi együttműködési bejelentések nem a földből teremnek. S nem lennék meglepve, ha lenne még hasonló bejelentés (pedig nem vagyok "tűzközelben", egyszerűen csak világosan rajzolódik ki egy stratégia).

PS bár "vitaindítóként" írtam, nem biztos, hogy minden nap rész tudok benne venni, ha egyáltalán kialakul. De igyekszem majd.

 444.hu/2021/11/04/kosa-lajos-mar-nyiltan-beszel-arrol-hogy-a-kormany-hasznalja-a-pegasust?fbclid=IwAR1H5JrF6ooOmjvRh9qtyOwJ5fHvEDjfTW1m1v9We_-HVGSbVzfxgJiuJcU

hát imádjuk Lalit 😀 megint honnan húzták elő ezt a rakétatudóst? 😀

mivel a felsőoktatásra nincs valós piac mert nem tud válogatni korlátlan mennyiségben a hallgató. Gyurma Pappa

Bocs, de ekkora hulyeseget meg nem hallottam, hogy nincs valos felsooktatasi piac. Jobb lesz ha kozlod ezt a vilag osszes egyetemevel amelyik milliardokat ol marketingbe, a diakok elcsabitasaba es abba, hogy ebbol a sok 10 milliardos piacbol kihasitson egy kis szeletet, mert ezekszerint nemletezo piacon probalnak reszesedest szerezni nemletezo dollarokert/eurokert/forintokert vagy azokkal a kutatokkal, szerzokkel, akik a felsooktatasi piac mukodeset elemzik hivatasszeruen 😊

Amugy meg ezzel a logikaval elve, 450 loeros sportautobol sincs vegtelen marka (kinalat), gyorsan fel is hivom Enzo-t, hogy alljanak le a dogos kis voros ordogok gyartasaval, mert nincs is valos piacuk ra. De igaz ez az analogia kb. minden termekre.

Piaci szereplő és piaci szereplő között óriási különbségek vannak. És a piaci döntések között is óriási különbségek vannak. Gyurma Pappa

Persze. Ahogy ide vaghatod a "bevezetes a kozgazdasagtanba 2" teljes szoveget, az sem cafolja a fentieket/lentieket. Vegeredmenyben a keresleti oldalon a hallgatok tobbsege olyan tudast akar amit a legkonnyebb penzre valtan vagy amit a legtobb penzre tud valtani (ami a legjobban illik a kepessegeihez, igy tehat a leginkabb sikeres lehet a sajat teruleten), mig a felsooktatasi intezmenyeket az erdekli, hogy minel tobb legyen a beveteluk (minel sikeresebb legyen a kutatoi munka stb, igy minel vonzobb legyen a potencialis hallgatoknak), nagyon keves olyan egyetem van, ahol a fenntarto azt mondja, hogy oke, csinaljunk valamilyen kepzest, akkor is, ha netto minuszos lesz a mukodtetes, de neki kellenek ay ilyen vegzettsegu emberek (mint pl bizonyos vallasi szervezetek/egyhazak felsooktatasi intezmenyei) ha az allam is reszt vesz piaci szereplokent, akkor a felsooktatasban mondhatja hogy ervenyesiti a gazdasagpolitikai elkepzeleseit (pl szukseg van meg 1000 rendszergazdara a kovetkezo 5 evben), ettol fuggetlenul a kepzesei ugyanugy megjelennek fizetos rendszerben, nem csak az allamilag tamogatottban, de arulja ezt a tudast olyan kulfoldieknek is akik a tudats megszerezve egybol viszik kulfoldre, tehat a beszedett tandijon kivul semmilyen gazdasagpolitikai szuksegletet (kozfeladatot) nem elegit ki a kepzese.

A Dacia tulajdonosai a részvényesek, egy vállalkozás létének az elsődleges és igazából egyetlen hosszútávú célja a tulajdonosi érték maximalizálása. Ha egy tőzsdei cégről beszélünk, akkor az árfolyam, ha egy hagyományos cégről beszélünk, akkor az osztalék stream maximalizálása, ha startupról, akkor a cégértéké. Innentől kezdve, hogy a menedzsment milyen döntéseket hoz, és mit vállal be ezért, már szabadon választott. Ők úgy döntöttek, hogy ezt a termelési és értékesítési stratégiát választják. Mert ők valódi piaci szereplők, és ha valami nem jól működik, akkor a menedzsment megy a kukába.Gyurma Pappa

Ahogyan az allamnal az oktataspolitikai donteshozok, a vegrehajto hatalom. Es? Ezzel mit cafoltal?

A másik piaci szereplő a fogyasztó. Amikor ő odamegy, és azt mondja, hogy köszi de nem kell a Dacia, mert ez egy szar, akkor azért teheti meg mert vehetsz egy BMW-t is és vehet egy Toyotát is, vagy ha csak annyi pénze van, akkor vehet egy használt autót is. Van választási, döntési lehetősége. Illetve pontosabban: a fogyasztók nagy tömege érzékeli úgy, hogy van döntési és választási lehetősége. Gyurma Pappa

Ahogyan egy magyar hallgato is donthet ugy, hogy kimegy daniaba ingyenes felsooktatasba, Becsbe/londonba/Kolnbe stb osztondijjal, vagy fizetosre Bostonba, Californiaba (mint ahogyan szamos pelda van ezekre, es szerintem mindenkinek van olyan fiatal rokona, vagy ismer olyan fiatalt aki kulfoldi felsooktatasban tanul allando jelleggel, nem erasmus-szal vagy hasonlo programokkal). Hogy ne lenne mar valasztasuk 😀 Sot, nem is kell messze menni, magyarorszagon is van. Andrasssy (szerk: most nezem, hogy az Andrassy mar megsznt kulonleges jogallasban), MAcDaniel, Metropolitan, Milton Friedman stb. kulonbozo magan penzugyi foiskolak, de nagyon sokaig a CEU is itt volt bizonyos reszkepzeseknek versenyt allitva. Es ne gyere azzal, hogy de a magyar felsooktatasba vagyakozo nem mobilis a 21. szazadban.

Az állam egy másik feladata, hogy közfeladatokat lásson el. Gyurma Pappa

Megvalositja az oktataspolitikai celjait. Kifizeti azoknak a diakoknak a tanulamyni koltseget, akiket szamszeruen szeretne latni valamelyik szakmaban. Ettol meg mindenhol van kb koltsegteriteses kepzes, ahogyan a kulfoldi hallgatok ezrei akik itt tanulnak, nem is vehetnek talan foszabaly szerint reszt allamilag tamogatott kepzesben.
Ha pusztan kozfeladatot latna el, ez nem igy mukodne.

Van aki francia tanár AKAR lenni és van aki nemzetközi jogász. Aki francia irodalmat akar kutatni, annak a piaci lehetőségei lekorlátozódtak. Ha valódi piac lenne a munkaerőpiac, akkor ő nem AKARNA franciát oktatni, mert sokkal jövedelmezőbb nemzetközi jogásznak lenni, de valaki egyszerűen nem akar. Sőt, van akinek esélye sincs, mert ha rossz helyre születik, akkor hiába küzd/ene, sosem lesz belőle nemzetközi jogász, de ez egy másik téma, és most ezt inkább hagyom. Másrészt ez az életkényszer olyan rendszereket termet, ahol az egyén létfenntartási igényei ütköznek az irracionális vágyaival, ezért keres alternatív kereseti formákat. De ezt nem azért teszi, mert beárazta őt a piac, hanem egy olyan kényszerhelyzet miatt, amibe a saját döntései végett került. És látszik, hogy a piac megfizetné, de az állam nem hajlandó, mivel más érdekei fontosabbak számára, mint hogy megfelelő színvonalon kiszolgálja a piaci igényeket. Pont, hogy a piaci mechanizmusok ellenében dolgozik. Gyurma Pappa

Es ettol nem piac a piac? Hogy vannak a keresleti oldalon akik elore determinalt kinalatot keresnek, akkor is ha a racionalis dontes mas kinalat valasztasa lenne? Ez maximum annyit jelent, hogy a francia irodalom kedvelo Luca kisebb kinalatbol valaszthat. Ha en gazdagreten akarok hazat venni magamnak, zold tetoset es napelemeset, akkor mar nem is letezik az ingatlanpiac, csak azert mert en elore determinalt elkepzelessel kisebb piaci valasztekbol szemezhetek?

Tehát összefoglalva a felsőoktatás nem piacon működik, mivel nem piaci folyamatok alakították ki, hanem az állam, finanszírozói oldalról hozott egy döntést, amivel belekényszerítette a felsőoktatást oda, ahova, de nem azért mert ezek voltak a piaci igények, hanem mert kormány a pénzével így döntött. Gyurma Pappa

Aha. Nem erzed az ironiat? A kinalatot biztosito egyik entitas ugy dont, hogy a sajat penzevel tesz valamit, de ez nem piac? 😀 Szerintem meg pont jol latja az allam, hogy a tarsadalom szeles retege nem lenne kepes megfizetni az elit oktatast es nincs is szukseg olyan mennyisegu elit oktatast elvegzore. Az, hogy ebben keveredik a vegrehajto hatalom celkituzese, az meg nem teszi nem piacca, ahogy fent is irtam.

Ha érdekelt lenne a kormányzat az egyetemek színvonalának emelésében, megtenné, de mivel tulajdonosokat jobban érdeklik a migránsok, ezért arra koncentrálnak, hiszen négy évente tartott közgyűlése nem szeretnének takarodni. És a menedzsmentet nem is igazán érdeklik a tulajdonosok hosszútávú érdekei, így nem is tesznek erőfeszítéseket ezirányba.
Gyurma Pappa

Tehat azt mondod a tobbsegi tarsadalmat, akik a fogyasztoi is a felsooktatasi rendszernek, nem erdekeli a felsooktatas szinvonalanak emelese, teljesen el vannak a mostani rednszerrel es az allam felismerve a fogyasztoi nagyreszenek igenyet, nepoktatast tol a felsooktatas cimszo alatt? 😀 Ez nekem nagyon piaci mechanizmusnak hangzik. Nagy kar, hogy most mar tudjuk, nincs felsooktatasi piac 😊

Az, hogy a fogyasztoja a felsooktatasi termeknek egyben a tulajdonos is, nalad delegitimal minden piaci szempontot. Sot, akkor most bele se megyek, hogy milyen modellvaltas zajlik most tobb egyetemen, sok szellemi muhelyben nem csak nevlegesen (Alapitvany, stb.) Pont most akarja 1-2 egyetem fentebbi polcra pozicionalni maga 😊

Szerk: Es nagyon szepen elnavigaltal az eredeti problema-felvetesrol, hogy az adjunktus, mint munkavallalo fizeteset a piac hatarozza meg. De nem csoda, hiszen, ha onmagaban azzal a hibas felvetessel elsz, hogy a higher education industry mint olyan, nem letezik, nem is juthatsz masra. Ajdanlanam szivesen a Mission and Money: Understanding the University cimu konyvet (tudok hozza linket kuldeni), de szerintem mar az elso oldalaknal, ahol a felsooktatasi piac elemzesebe kezd, leraknad 😊
undisputedly

Magyar felsőoktatási piacról beszéltem. Külön ki is emeltem hogy a magyar szabályozás szar, és a magyar piac nem létezik. A magyar bérekről beszéltünk, nem a világról.
Gyurma Pappa

Ahogyan en is. Az amerikai felsooktatasi piacrol szolo -nagyon tanulsagos- konyvet erdekesseg vegett emlitettem meg, mert vizsgalatainak egyik fo temaja a nem tisztan for-profit intezmenyek “mission” motivacios elemenek vizsgalata. Mert az amerikai felaooktatasi piac sokkal szelesebb, melyebb es tulajdonosi strukturat, finanszirozasi/revenue rendszereket tekintve is sokkal komplexebb, 12 eve irodott es azota Kozep-Europaban a felsooktatasi piac sok tekintetben elerte az ott leirt folyamatokat. -> tarsadalmi/intezmenyi szemszogbol vizsgalva amugy arra jutnak az elegge elismert szerzok, hogy a tisztan profitorientalt (pl magamegyetem) es a vegyes rendszeru egyetem (pl allami, egyhazi stb fenntartasu) is lenyegeben ugyanugy mukodik, hiaba a Mission elem, amit te a magyar piacon az allami fenntartasuak (most mar nem azok amugy) telinteteben az allami kozoktatas meg politikat erted.

Visszaterve az eredeti temara, a magyar felsooktatas is egy piac resze. Hiszen verseny van. Mind a hallgato, mind az adjunktus (o volt az eredeti vita targy) helyettesitheto termekkel rendelkezik.

Es eppen ezert amugy a magyar picac is szelesebben ertendo, mert habar az indiai vagy kinai egyetemek nem valos helyettesito termekek pl a hallgatonak, de az europai egyetemek tobbsege igen.

Mar leirtam tobbszor, a hallgato donthet ugy, hogy elmegy daniaba, Aarhusba vagy Koppenhagaba ingyenes egyetemre (ismerek ilyen fiatalokat), vagy Becsbe ingyenes egyetemre, vagy nemet “kozepesen jo” egyetemekre (ismerek ilyen fiatalokat) vagy svajci, angol, francia elit egyetemekre (ismerek ilyen fiatalokat) BA-t, mestert, posztgradualist csinalni. De a foldrajzi magyar piacon is van magan alternativa, ebbol is felsoroltam.

Adjunktus baratunknal maradva, neki igyanezek a lehetosegek myitva allnak, sot, neki szelesebb lehetosegei vannak, hiszen a munkavallalasaert nem o fizet, igy ha van kello tudasa es tapsztalata, mehet elit egyetemtol elkezdve nemet nepi egyetemen at akr kinai egyetemre is (egyszeruseg kedveert a munkavallalas es szabad mozgas miatt maradjunk az EU-ban). Mert ha jol tudom, oktatonak meg akademimisnak kotelezo a nyelvismeret, tehat meg a nyelvi korlat sincs meg, mint egy potencialis hallgatonal.

Tehat az adjunktus a felsooktatasi piacon rengeteg opcioval rendelkezik, igy ha marad a 180-ert egy olyan pici szereplonel, aki nem akar neki tobbet adni es aki a sz@r szinvonalu termekevel is tok boldog, akkor a pic bearazta es meg is erdemli.

Es az, hogy a piacon csak 5-10-20-30-40 opcio van, az meg nem jelenti, hogy nincs pia. A kereskedelmi forgalomban vagy ipari forgalomban kaphato termekekbol szamtalan pelda van ra, hogy valaminek csak 1-2 helyettesito termeke van.

 www.origo.hu/itthon/20211103-kalomista-gabor-ha-hann-endre-ugy-erzi-akkor-nyugodtan-forduljon-birosaghoz.html

"Elképzelhetőnek tartja, hogy legyen a filmnek folytatása?

Kizárni semmit sem lehet. Ezek megtörténtek, de a legbrutálisabb október 23-i eseménysor, a lovasroham még nincsen feldolgozva."

kész teleregény lesz ez már 😊
NB2

Kell egy rész, amiben kiderül, hogy igazából MZP irányította az eseményeket Amerikából a CIA befolyása alatt, akiket Brüsszel meg Soros rángatott dróton már akkor is.

Szegény Feritől minden érdemet el akarnak venni teljesen... 😊

 www.youtube.com/watch?v=jZDCYYj_b2Q

mivel a felsőoktatásra nincs valós piac mert nem tud válogatni korlátlan mennyiségben a hallgató. Gyurma Pappa

Bocs, de ekkora hulyeseget meg nem hallottam, hogy nincs valos felsooktatasi piac. Jobb lesz ha kozlod ezt a vilag osszes egyetemevel amelyik milliardokat ol marketingbe, a diakok elcsabitasaba es abba, hogy ebbol a sok 10 milliardos piacbol kihasitson egy kis szeletet, mert ezekszerint nemletezo piacon probalnak reszesedest szerezni nemletezo dollarokert/eurokert/forintokert vagy azokkal a kutatokkal, szerzokkel, akik a felsooktatasi piac mukodeset elemzik hivatasszeruen 😊

Amugy meg ezzel a logikaval elve, 450 loeros sportautobol sincs vegtelen marka (kinalat), gyorsan fel is hivom Enzo-t, hogy alljanak le a dogos kis voros ordogok gyartasaval, mert nincs is valos piacuk ra. De igaz ez az analogia kb. minden termekre.

Piaci szereplő és piaci szereplő között óriási különbségek vannak. És a piaci döntések között is óriási különbségek vannak. Gyurma Pappa

Persze. Ahogy ide vaghatod a "bevezetes a kozgazdasagtanba 2" teljes szoveget, az sem cafolja a fentieket/lentieket. Vegeredmenyben a keresleti oldalon a hallgatok tobbsege olyan tudast akar amit a legkonnyebb penzre valtan vagy amit a legtobb penzre tud valtani (ami a legjobban illik a kepessegeihez, igy tehat a leginkabb sikeres lehet a sajat teruleten), mig a felsooktatasi intezmenyeket az erdekli, hogy minel tobb legyen a beveteluk (minel sikeresebb legyen a kutatoi munka stb, igy minel vonzobb legyen a potencialis hallgatoknak), nagyon keves olyan egyetem van, ahol a fenntarto azt mondja, hogy oke, csinaljunk valamilyen kepzest, akkor is, ha netto minuszos lesz a mukodtetes, de neki kellenek ay ilyen vegzettsegu emberek (mint pl bizonyos vallasi szervezetek/egyhazak felsooktatasi intezmenyei) ha az allam is reszt vesz piaci szereplokent, akkor a felsooktatasban mondhatja hogy ervenyesiti a gazdasagpolitikai elkepzeleseit (pl szukseg van meg 1000 rendszergazdara a kovetkezo 5 evben), ettol fuggetlenul a kepzesei ugyanugy megjelennek fizetos rendszerben, nem csak az allamilag tamogatottban, de arulja ezt a tudast olyan kulfoldieknek is akik a tudats megszerezve egybol viszik kulfoldre, tehat a beszedett tandijon kivul semmilyen gazdasagpolitikai szuksegletet (kozfeladatot) nem elegit ki a kepzese.

A Dacia tulajdonosai a részvényesek, egy vállalkozás létének az elsődleges és igazából egyetlen hosszútávú célja a tulajdonosi érték maximalizálása. Ha egy tőzsdei cégről beszélünk, akkor az árfolyam, ha egy hagyományos cégről beszélünk, akkor az osztalék stream maximalizálása, ha startupról, akkor a cégértéké. Innentől kezdve, hogy a menedzsment milyen döntéseket hoz, és mit vállal be ezért, már szabadon választott. Ők úgy döntöttek, hogy ezt a termelési és értékesítési stratégiát választják. Mert ők valódi piaci szereplők, és ha valami nem jól működik, akkor a menedzsment megy a kukába.Gyurma Pappa

Ahogyan az allamnal az oktataspolitikai donteshozok, a vegrehajto hatalom. Es? Ezzel mit cafoltal?

A másik piaci szereplő a fogyasztó. Amikor ő odamegy, és azt mondja, hogy köszi de nem kell a Dacia, mert ez egy szar, akkor azért teheti meg mert vehetsz egy BMW-t is és vehet egy Toyotát is, vagy ha csak annyi pénze van, akkor vehet egy használt autót is. Van választási, döntési lehetősége. Illetve pontosabban: a fogyasztók nagy tömege érzékeli úgy, hogy van döntési és választási lehetősége. Gyurma Pappa

Ahogyan egy magyar hallgato is donthet ugy, hogy kimegy daniaba ingyenes felsooktatasba, Becsbe/londonba/Kolnbe stb osztondijjal, vagy fizetosre Bostonba, Californiaba (mint ahogyan szamos pelda van ezekre, es szerintem mindenkinek van olyan fiatal rokona, vagy ismer olyan fiatalt aki kulfoldi felsooktatasban tanul allando jelleggel, nem erasmus-szal vagy hasonlo programokkal). Hogy ne lenne mar valasztasuk 😀 Sot, nem is kell messze menni, magyarorszagon is van. Andrasssy (szerk: most nezem, hogy az Andrassy mar megsznt kulonleges jogallasban), MAcDaniel, Metropolitan, Milton Friedman stb. kulonbozo magan penzugyi foiskolak, de nagyon sokaig a CEU is itt volt bizonyos reszkepzeseknek versenyt allitva. Es ne gyere azzal, hogy de a magyar felsooktatasba vagyakozo nem mobilis a 21. szazadban.

Az állam egy másik feladata, hogy közfeladatokat lásson el. Gyurma Pappa

Megvalositja az oktataspolitikai celjait. Kifizeti azoknak a diakoknak a tanulamyni koltseget, akiket szamszeruen szeretne latni valamelyik szakmaban. Ettol meg mindenhol van kb koltsegteriteses kepzes, ahogyan a kulfoldi hallgatok ezrei akik itt tanulnak, nem is vehetnek talan foszabaly szerint reszt allamilag tamogatott kepzesben.
Ha pusztan kozfeladatot latna el, ez nem igy mukodne.

Van aki francia tanár AKAR lenni és van aki nemzetközi jogász. Aki francia irodalmat akar kutatni, annak a piaci lehetőségei lekorlátozódtak. Ha valódi piac lenne a munkaerőpiac, akkor ő nem AKARNA franciát oktatni, mert sokkal jövedelmezőbb nemzetközi jogásznak lenni, de valaki egyszerűen nem akar. Sőt, van akinek esélye sincs, mert ha rossz helyre születik, akkor hiába küzd/ene, sosem lesz belőle nemzetközi jogász, de ez egy másik téma, és most ezt inkább hagyom. Másrészt ez az életkényszer olyan rendszereket termet, ahol az egyén létfenntartási igényei ütköznek az irracionális vágyaival, ezért keres alternatív kereseti formákat. De ezt nem azért teszi, mert beárazta őt a piac, hanem egy olyan kényszerhelyzet miatt, amibe a saját döntései végett került. És látszik, hogy a piac megfizetné, de az állam nem hajlandó, mivel más érdekei fontosabbak számára, mint hogy megfelelő színvonalon kiszolgálja a piaci igényeket. Pont, hogy a piaci mechanizmusok ellenében dolgozik. Gyurma Pappa

Es ettol nem piac a piac? Hogy vannak a keresleti oldalon akik elore determinalt kinalatot keresnek, akkor is ha a racionalis dontes mas kinalat valasztasa lenne? Ez maximum annyit jelent, hogy a francia irodalom kedvelo Luca kisebb kinalatbol valaszthat. Ha en gazdagreten akarok hazat venni magamnak, zold tetoset es napelemeset, akkor mar nem is letezik az ingatlanpiac, csak azert mert en elore determinalt elkepzelessel kisebb piaci valasztekbol szemezhetek?

Tehát összefoglalva a felsőoktatás nem piacon működik, mivel nem piaci folyamatok alakították ki, hanem az állam, finanszírozói oldalról hozott egy döntést, amivel belekényszerítette a felsőoktatást oda, ahova, de nem azért mert ezek voltak a piaci igények, hanem mert kormány a pénzével így döntött. Gyurma Pappa

Aha. Nem erzed az ironiat? A kinalatot biztosito egyik entitas ugy dont, hogy a sajat penzevel tesz valamit, de ez nem piac? 😀 Szerintem meg pont jol latja az allam, hogy a tarsadalom szeles retege nem lenne kepes megfizetni az elit oktatast es nincs is szukseg olyan mennyisegu elit oktatast elvegzore. Az, hogy ebben keveredik a vegrehajto hatalom celkituzese, az meg nem teszi nem piacca, ahogy fent is irtam.

Ha érdekelt lenne a kormányzat az egyetemek színvonalának emelésében, megtenné, de mivel tulajdonosokat jobban érdeklik a migránsok, ezért arra koncentrálnak, hiszen négy évente tartott közgyűlése nem szeretnének takarodni. És a menedzsmentet nem is igazán érdeklik a tulajdonosok hosszútávú érdekei, így nem is tesznek erőfeszítéseket ezirányba.
Gyurma Pappa

Tehat azt mondod a tobbsegi tarsadalmat, akik a fogyasztoi is a felsooktatasi rendszernek, nem erdekeli a felsooktatas szinvonalanak emelese, teljesen el vannak a mostani rednszerrel es az allam felismerve a fogyasztoi nagyreszenek igenyet, nepoktatast tol a felsooktatas cimszo alatt? 😀 Ez nekem nagyon piaci mechanizmusnak hangzik. Nagy kar, hogy most mar tudjuk, nincs felsooktatasi piac 😊

Az, hogy a fogyasztoja a felsooktatasi termeknek egyben a tulajdonos is, nalad delegitimal minden piaci szempontot. Sot, akkor most bele se megyek, hogy milyen modellvaltas zajlik most tobb egyetemen, sok szellemi muhelyben nem csak nevlegesen (Alapitvany, stb.) Pont most akarja 1-2 egyetem fentebbi polcra pozicionalni maga 😊

Szerk: Es nagyon szepen elnavigaltal az eredeti problema-felvetesrol, hogy az adjunktus, mint munkavallalo fizeteset a piac hatarozza meg. De nem csoda, hiszen, ha onmagaban azzal a hibas felvetessel elsz, hogy a higher education industry mint olyan, nem letezik, nem is juthatsz masra. Ajdanlanam szivesen a Mission and Money: Understanding the University cimu konyvet (tudok hozza linket kuldeni), de szerintem mar az elso oldalaknal, ahol a felsooktatasi piac elemzesebe kezd, leraknad 😊
undisputedly

Magyar felsőoktatási piacról beszéltem. Külön ki is emeltem hogy a magyar szabályozás szar, és a magyar piac nem létezik. A magyar bérekről beszéltünk, nem a világról.

Sokkal fontosabb, hogy, ha így alakul a gépjjárműpar helyzete, akkor mikor tér vissza a német gépipar (mely kb 30 kiemelt k+f nehéz szektor-mérhetetlen tudással) ahhoz a piachoz, amelyből az autóipar kinőtt.... Csuda világ lesz!
Helmut Zimmer

Arra gondolsz, hogy visszaallnak kerekpargyartasra? 😀

Az tenyleg csuda lenne.

| Vagy ha a hadi iparra gondolsz, ott annyira sulytalanok a globalis kepben, mint mi Europaban, es ez nem is valtozhat mar |
Borbinho

Legyen igazad 😊
Helmut Zimmer

Na meselj, milyen nehezfegyver gyartasi kapacitast epitesz te most Munchenben? 😀 Ha az NDA zavar, megirhatod privatban is 😀
undisputedly

Egyrészt nem. 😊
Másrészt tényleg van bennem egy félelem, hogy mi lesz ezzel a sok tettrekészséggel és tudományos kutatási kapacitással. Mehetne ez "zöld irányba is", de hányan fizetik azt meg a lakosság 0.1 %-a?!
Helmut Zimmer

Én azért bízom a VW / Daimlerben. A hagyományos autó gyártók borzasztóan lemaradtak (ahányszor látom a számokat, elképedek, hogy hogy tudott egy teljes iparág ennyire kívül rekedni a saját jövőbeli lehetséges pályaívéről), de még ez a kettő relative jól tartja magát. És néhány szereplő meg fog maradni, ha későn indul, ha nem. Ha a fenti kettő benne lesz, akkor nekünk az már jó.

(Autógyártáson kívüli "zöld irányban" meg azért a németek nem állnak rosszul. Mondjuk Kínához képest mindenki úgy áll. Ami amúgy egy szégyen.)

A "zöld irányra" egyébként szerintem éppen annyian költenének, mint mexikói határfalra, vagy migránsok elleni kerítésre. Vagy stadionra. 😊 (Döntéshozó és narratíva kérdése.)

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Sokkal fontosabb, hogy, ha így alakul a gépjjárműpar helyzete, akkor mikor tér vissza a német gépipar (mely kb 30 kiemelt k+f nehéz szektor-mérhetetlen tudással) ahhoz a piachoz, amelyből az autóipar kinőtt.... Csuda világ lesz!
Helmut Zimmer

Arra gondolsz, hogy visszaallnak kerekpargyartasra? 😀

Az tenyleg csuda lenne.

| Vagy ha a hadi iparra gondolsz, ott annyira sulytalanok a globalis kepben, mint mi Europaban, es ez nem is valtozhat mar |
Borbinho

Legyen igazad 😊
Helmut Zimmer

Na meselj, milyen nehezfegyver gyartasi kapacitast epitesz te most Munchenben? 😀 Ha az NDA zavar, megirhatod privatban is 😀
undisputedly

Egyrészt nem. 😊
Másrészt tényleg van bennem egy félelem, hogy mi lesz ezzel a sok tettrekészséggel és tudományos kutatási kapacitással. Mehetne ez "zöld irányba is", de hányan fizetik azt meg a lakosság 0.1 %-a?!
Helmut Zimmer

Mostani politikai klimaban szerintem a zold technologiaba iranyitas sem tunik elkepzelhetetlennek. Amugy nem hiszem, hogy nemetorszag alakito tenyezoje lenne (akar szellemi kapacitas es gyartas, akar allami szinten) a kovetkezo nagy fegyveres konfliktusnak. Ami velhetoen ez lesz:  thediplomat.com/2021/10/if-china-attacks-taiwan-what-will-europe-do/

Persze ha az oroszok es Putyin nem akcioznak elobb Ukrajnaban.

 www.origo.hu/itthon/20211103-kalomista-gabor-ha-hann-endre-ugy-erzi-akkor-nyugodtan-forduljon-birosaghoz.html

"Elképzelhetőnek tartja, hogy legyen a filmnek folytatása?

Kizárni semmit sem lehet. Ezek megtörténtek, de a legbrutálisabb október 23-i eseménysor, a lovasroham még nincsen feldolgozva."

kész teleregény lesz ez már 😊

Sokkal fontosabb, hogy, ha így alakul a gépjjárműpar helyzete, akkor mikor tér vissza a német gépipar (mely kb 30 kiemelt k+f nehéz szektor-mérhetetlen tudással) ahhoz a piachoz, amelyből az autóipar kinőtt.... Csuda világ lesz!
Helmut Zimmer

Arra gondolsz, hogy visszaallnak kerekpargyartasra? 😀

Az tenyleg csuda lenne.

| Vagy ha a hadi iparra gondolsz, ott annyira sulytalanok a globalis kepben, mint mi Europaban, es ez nem is valtozhat mar |
Borbinho

Legyen igazad 😊
Helmut Zimmer

Na meselj, milyen nehezfegyver gyartasi kapacitast epitesz te most Munchenben? 😀 Ha az NDA zavar, megirhatod privatban is 😀
undisputedly

Egyrészt nem. 😊
Másrészt tényleg van bennem egy félelem, hogy mi lesz ezzel a sok tettrekészséggel és tudományos kutatási kapacitással. Mehetne ez "zöld irányba is", de hányan fizetik azt meg a lakosság 0.1 %-a?!

Nekem, mint aki tényleg top egyetemeken dolgozik, rendkívül szórakoztató a vitátok.
Helmut Zimmer

Miért?
Amadeus

Szörnyű lenne leírni, és kiábrándító, olvasni meg még sokkal borzalmasabb. Nem bántás ez a részemről, egyszerűen csak a felsőoktatás a legridegebb gyártás, amelyet valaha láttam.
Helmut Zimmer

Én amúgy tök kíváncsi vagyok rá.

Nekem, mint aki tényleg top egyetemeken dolgozik, rendkívül szórakoztató a vitátok.
Helmut Zimmer

Miért?
Amadeus

Szörnyű lenne leírni, és kiábrándító, olvasni meg még sokkal borzalmasabb. Nem bántás ez a részemről, egyszerűen csak a felsőoktatás a legridegebb gyártás, amelyet valaha láttam.

Sokkal fontosabb, hogy, ha így alakul a gépjjárműpar helyzete, akkor mikor tér vissza a német gépipar (mely kb 30 kiemelt k+f nehéz szektor-mérhetetlen tudással) ahhoz a piachoz, amelyből az autóipar kinőtt.... Csuda világ lesz!
Helmut Zimmer

Arra gondolsz, hogy visszaallnak kerekpargyartasra? 😀

Az tenyleg csuda lenne.

| Vagy ha a hadi iparra gondolsz, ott annyira sulytalanok a globalis kepben, mint mi Europaban, es ez nem is valtozhat mar |
Borbinho

Legyen igazad 😊
Helmut Zimmer

Na meselj, milyen nehezfegyver gyartasi kapacitast epitesz te most Munchenben? 😀 Ha az NDA zavar, megirhatod privatban is 😀

Szerkesztette: undisputedly

A politikus legjobb barátja a beton, sokadik felvonás:

 telex.hu/gazdasag/2021/11/04/eddig-a-stadion-volt-a-slager-mostantol-majd-a-repter-lesz-az
Sobri Jóska

A focisták után tehát a repülőtéri dolgozók lesznek az új sztárok, juhéé
r.baggio

Már rendelem is a májkülkorsz munkaruhat hogy abban varjam a wizzaires utasokat 😎

Sokkal fontosabb, hogy, ha így alakul a gépjjárműpar helyzete, akkor mikor tér vissza a német gépipar (mely kb 30 kiemelt k+f nehéz szektor-mérhetetlen tudással) ahhoz a piachoz, amelyből az autóipar kinőtt.... Csuda világ lesz!
Helmut Zimmer

Arra gondolsz, hogy visszaallnak kerekpargyartasra? 😀

Az tenyleg csuda lenne.

| Vagy ha a hadi iparra gondolsz, ott annyira sulytalanok a globalis kepben, mint mi Europaban, es ez nem is valtozhat mar |
Borbinho

Legyen igazad 😊

Nekem, mint aki tényleg top egyetemeken dolgozik, rendkívül szórakoztató a vitátok.
Helmut Zimmer

És mint top egyetemeken dolgozó, az nem szórakoztatna esetleg, hogy leírod a véleményed? 😊

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Sokkal fontosabb, hogy, ha így alakul a gépjjárműpar helyzete, akkor mikor tér vissza a német gépipar (mely kb 30 kiemelt k+f nehéz szektor-mérhetetlen tudással) ahhoz a piachoz, amelyből az autóipar kinőtt.... Csuda világ lesz!
Helmut Zimmer

Arra gondolsz, hogy visszaallnak kerekpargyartasra? 😀

Az tenyleg csuda lenne.

| Vagy ha a hadi iparra gondolsz, ott annyira sulytalanok a globalis kepben, mint mi Europaban, es ez nem is valtozhat mar |

Nekem, mint aki tényleg top egyetemeken dolgozik, rendkívül szórakoztató a vitátok.
Helmut Zimmer

Miért?

Nekem, mint aki tényleg top egyetemeken dolgozik, rendkívül szórakoztató a vitátok.

mivel a felsőoktatásra nincs valós piac mert nem tud válogatni korlátlan mennyiségben a hallgató. Gyurma Pappa

Bocs, de ekkora hulyeseget meg nem hallottam, hogy nincs valos felsooktatasi piac. Jobb lesz ha kozlod ezt a vilag osszes egyetemevel amelyik milliardokat ol marketingbe, a diakok elcsabitasaba es abba, hogy ebbol a sok 10 milliardos piacbol kihasitson egy kis szeletet, mert ezekszerint nemletezo piacon probalnak reszesedest szerezni nemletezo dollarokert/eurokert/forintokert vagy azokkal a kutatokkal, szerzokkel, akik a felsooktatasi piac mukodeset elemzik hivatasszeruen 😊

Amugy meg ezzel a logikaval elve, 450 loeros sportautobol sincs vegtelen marka (kinalat), gyorsan fel is hivom Enzo-t, hogy alljanak le a dogos kis voros ordogok gyartasaval, mert nincs is valos piacuk ra. De igaz ez az analogia kb. minden termekre.

Piaci szereplő és piaci szereplő között óriási különbségek vannak. És a piaci döntések között is óriási különbségek vannak. Gyurma Pappa

Persze. Ahogy ide vaghatod a "bevezetes a kozgazdasagtanba 2" teljes szoveget, az sem cafolja a fentieket/lentieket. Vegeredmenyben a keresleti oldalon a hallgatok tobbsege olyan tudast akar amit a legkonnyebb penzre valtan vagy amit a legtobb penzre tud valtani (ami a legjobban illik a kepessegeihez, igy tehat a leginkabb sikeres lehet a sajat teruleten), mig a felsooktatasi intezmenyeket az erdekli, hogy minel tobb legyen a beveteluk (minel sikeresebb legyen a kutatoi munka stb, igy minel vonzobb legyen a potencialis hallgatoknak), nagyon keves olyan egyetem van, ahol a fenntarto azt mondja, hogy oke, csinaljunk valamilyen kepzest, akkor is, ha netto minuszos lesz a mukodtetes, de neki kellenek ay ilyen vegzettsegu emberek (mint pl bizonyos vallasi szervezetek/egyhazak felsooktatasi intezmenyei) ha az allam is reszt vesz piaci szereplokent, akkor a felsooktatasban mondhatja hogy ervenyesiti a gazdasagpolitikai elkepzeleseit (pl szukseg van meg 1000 rendszergazdara a kovetkezo 5 evben), ettol fuggetlenul a kepzesei ugyanugy megjelennek fizetos rendszerben, nem csak az allamilag tamogatottban, de arulja ezt a tudast olyan kulfoldieknek is akik a tudats megszerezve egybol viszik kulfoldre, tehat a beszedett tandijon kivul semmilyen gazdasagpolitikai szuksegletet (kozfeladatot) nem elegit ki a kepzese.

A Dacia tulajdonosai a részvényesek, egy vállalkozás létének az elsődleges és igazából egyetlen hosszútávú célja a tulajdonosi érték maximalizálása. Ha egy tőzsdei cégről beszélünk, akkor az árfolyam, ha egy hagyományos cégről beszélünk, akkor az osztalék stream maximalizálása, ha startupról, akkor a cégértéké. Innentől kezdve, hogy a menedzsment milyen döntéseket hoz, és mit vállal be ezért, már szabadon választott. Ők úgy döntöttek, hogy ezt a termelési és értékesítési stratégiát választják. Mert ők valódi piaci szereplők, és ha valami nem jól működik, akkor a menedzsment megy a kukába.Gyurma Pappa

Ahogyan az allamnal az oktataspolitikai donteshozok, a vegrehajto hatalom. Es? Ezzel mit cafoltal?

A másik piaci szereplő a fogyasztó. Amikor ő odamegy, és azt mondja, hogy köszi de nem kell a Dacia, mert ez egy szar, akkor azért teheti meg mert vehetsz egy BMW-t is és vehet egy Toyotát is, vagy ha csak annyi pénze van, akkor vehet egy használt autót is. Van választási, döntési lehetősége. Illetve pontosabban: a fogyasztók nagy tömege érzékeli úgy, hogy van döntési és választási lehetősége. Gyurma Pappa

Ahogyan egy magyar hallgato is donthet ugy, hogy kimegy daniaba ingyenes felsooktatasba, Becsbe/londonba/Kolnbe stb osztondijjal, vagy fizetosre Bostonba, Californiaba (mint ahogyan szamos pelda van ezekre, es szerintem mindenkinek van olyan fiatal rokona, vagy ismer olyan fiatalt aki kulfoldi felsooktatasban tanul allando jelleggel, nem erasmus-szal vagy hasonlo programokkal). Hogy ne lenne mar valasztasuk 😀 Sot, nem is kell messze menni, magyarorszagon is van. Andrasssy (szerk: most nezem, hogy az Andrassy mar megsznt kulonleges jogallasban), MAcDaniel, Metropolitan, Milton Friedman stb. kulonbozo magan penzugyi foiskolak, de nagyon sokaig a CEU is itt volt bizonyos reszkepzeseknek versenyt allitva. Es ne gyere azzal, hogy de a magyar felsooktatasba vagyakozo nem mobilis a 21. szazadban.

Az állam egy másik feladata, hogy közfeladatokat lásson el. Gyurma Pappa

Megvalositja az oktataspolitikai celjait. Kifizeti azoknak a diakoknak a tanulamyni koltseget, akiket szamszeruen szeretne latni valamelyik szakmaban. Ettol meg mindenhol van kb koltsegteriteses kepzes, ahogyan a kulfoldi hallgatok ezrei akik itt tanulnak, nem is vehetnek talan foszabaly szerint reszt allamilag tamogatott kepzesben.
Ha pusztan kozfeladatot latna el, ez nem igy mukodne.

Van aki francia tanár AKAR lenni és van aki nemzetközi jogász. Aki francia irodalmat akar kutatni, annak a piaci lehetőségei lekorlátozódtak. Ha valódi piac lenne a munkaerőpiac, akkor ő nem AKARNA franciát oktatni, mert sokkal jövedelmezőbb nemzetközi jogásznak lenni, de valaki egyszerűen nem akar. Sőt, van akinek esélye sincs, mert ha rossz helyre születik, akkor hiába küzd/ene, sosem lesz belőle nemzetközi jogász, de ez egy másik téma, és most ezt inkább hagyom. Másrészt ez az életkényszer olyan rendszereket termet, ahol az egyén létfenntartási igényei ütköznek az irracionális vágyaival, ezért keres alternatív kereseti formákat. De ezt nem azért teszi, mert beárazta őt a piac, hanem egy olyan kényszerhelyzet miatt, amibe a saját döntései végett került. És látszik, hogy a piac megfizetné, de az állam nem hajlandó, mivel más érdekei fontosabbak számára, mint hogy megfelelő színvonalon kiszolgálja a piaci igényeket. Pont, hogy a piaci mechanizmusok ellenében dolgozik. Gyurma Pappa

Es ettol nem piac a piac? Hogy vannak a keresleti oldalon akik elore determinalt kinalatot keresnek, akkor is ha a racionalis dontes mas kinalat valasztasa lenne? Ez maximum annyit jelent, hogy a francia irodalom kedvelo Luca kisebb kinalatbol valaszthat. Ha en gazdagreten akarok hazat venni magamnak, zold tetoset es napelemeset, akkor mar nem is letezik az ingatlanpiac, csak azert mert en elore determinalt elkepzelessel kisebb piaci valasztekbol szemezhetek?

Tehát összefoglalva a felsőoktatás nem piacon működik, mivel nem piaci folyamatok alakították ki, hanem az állam, finanszírozói oldalról hozott egy döntést, amivel belekényszerítette a felsőoktatást oda, ahova, de nem azért mert ezek voltak a piaci igények, hanem mert kormány a pénzével így döntött. Gyurma Pappa

Aha. Nem erzed az ironiat? A kinalatot biztosito egyik entitas ugy dont, hogy a sajat penzevel tesz valamit, de ez nem piac? 😀 Szerintem meg pont jol latja az allam, hogy a tarsadalom szeles retege nem lenne kepes megfizetni az elit oktatast es nincs is szukseg olyan mennyisegu elit oktatast elvegzore. Az, hogy ebben keveredik a vegrehajto hatalom celkituzese, az meg nem teszi nem piacca, ahogy fent is irtam.

Ha érdekelt lenne a kormányzat az egyetemek színvonalának emelésében, megtenné, de mivel tulajdonosokat jobban érdeklik a migránsok, ezért arra koncentrálnak, hiszen négy évente tartott közgyűlése nem szeretnének takarodni. És a menedzsmentet nem is igazán érdeklik a tulajdonosok hosszútávú érdekei, így nem is tesznek erőfeszítéseket ezirányba.
Gyurma Pappa

Tehat azt mondod a tobbsegi tarsadalmat, akik a fogyasztoi is a felsooktatasi rendszernek, nem erdekeli a felsooktatas szinvonalanak emelese, teljesen el vannak a mostani rednszerrel es az allam felismerve a fogyasztoi nagyreszenek igenyet, nepoktatast tol a felsooktatas cimszo alatt? 😀 Ez nekem nagyon piaci mechanizmusnak hangzik. Nagy kar, hogy most mar tudjuk, nincs felsooktatasi piac 😊

Az, hogy a fogyasztoja a felsooktatasi termeknek egyben a tulajdonos is, nalad delegitimal minden piaci szempontot. Sot, akkor most bele se megyek, hogy milyen modellvaltas zajlik most tobb egyetemen, sok szellemi muhelyben nem csak nevlegesen (Alapitvany, stb.) Pont most akarja 1-2 egyetem fentebbi polcra pozicionalni maga 😊

Szerk: Es nagyon szepen elnavigaltal az eredeti problema-felvetesrol, hogy az adjunktus, mint munkavallalo fizeteset a piac hatarozza meg. De nem csoda, hiszen, ha onmagaban azzal a hibas felvetessel elsz, hogy a higher education industry mint olyan, nem letezik, nem is juthatsz masra. Ajdanlanam szivesen a Mission and Money: Understanding the University cimu konyvet (tudok hozza linket kuldeni), de szerintem mar az elso oldalaknal, ahol a felsooktatasi piac elemzesebe kezd, leraknad 😊

Szerkesztette: undisputedly

 444.hu/2021/11/04/amikor-a-volt-kommunista-stefka-istvan-meg-amiatt-panaszkodott-hogy-a-beke-brigad-nem-elegge-szocialista-erdeklodesu

😀

Sokkal fontosabb, hogy, ha így alakul a gépjjárműpar helyzete, akkor mikor tér vissza a német gépipar (mely kb 30 kiemelt k+f nehéz szektor-mérhetetlen tudással) ahhoz a piachoz, amelyből az autóipar kinőtt.... Csuda világ lesz!

És ez mit mond el az államról, mint befektetőről, a céljairól, üzleti stratégiájáról? Ugyebár az itt képzettek fogják a te 1, gyerekedet tanítani, 2, téged műteni, 3,bíróságon védeni meg a 4,házadat tervezni.
Teabee

azért - és lehet azt mondani, hogy naiv vagyok - ezek közül csak az 1-est látom reális veszélynek, már ami a kiccsaládomat illeti. ez viszont bele van kódolva a rendszerbe, úgy is készülök, hogy magántanárhoz kell majd járatni a gyereket - megjegyzem, a jelenlegi osztálylétszámok sok mindenre alkalmasak lehetnek, de a hatékony oktatásra pont nem.
de - és itt jön be a naivitásom - azért a 2-es pont olyan, hogy a vágás jogát ki kell érdemelni, a 3-asnál olyan szakit kell keresni, aki ért is hozzá, a 4-esnél meg azért gondolom, hogy nem a futottak még kategória tervez házakat, mert az irodák nem hiszem, hogy kockáztatnák a büntetőjogi felelősséget vagy a kártérítést.slowmotion

A kettes esetén az a baj, hogy az nem mindig oldható meg "magántanárral". Egy vakbél műtétre vagy egy boka törésre még találsz esetleg megfelelő minőségű ellátást magánpénzen, de egy áttételes rák, egy szívműtét, koponyaműtét költségeit soha nem fogod tudni megfizetni. És onnantól bizony az vág, aki éppen neked jut. Aki egyébként valószínűleg "kiérdemelte", hogy vághasson, de ha ő is az ideje felében a magán rendelésére koncentrál, akkor a maradékra neki is kevesebb energiája jut.

A ház építésénél meg nem csak az a szempont létezik, hogy ne dőljön össze. Lehet rosszul tervezni úgy is, hogy az épület stabil, csak mondjuk a közösségi terekben lehetetlen normálisan közlekedni, mert nem mérték fel rendesen, hogy hol mennyi ember mozgása várható. Vagy kevés a klotyó, vagy lépcsőznöd kell, mert fele annyi a lift, mint kellene. Vagy csak egyszerűen baromi árnyékos, hideg, nyirkos az irodád / házad, mert nem jut be elég fény, stb.
peterk2005

persze. de attól még valószínűleg nem a rezidens vág, nulla főorvosi felügyelettel.
meg hát nyilván azzal éppíttetsz, akiben megbízol, vagy oda költözöl, ami tetszik és amiről Te is úgy látod, hogy jó terv.

Gyrumapapa szerint az, hogy a Dacia cegen belul van egy belso utasitas, hogy mekkora lehet a junior mernok, senior mernok, junior sales manager es senior business analyst fizetese, az azt jelenti, hogy a Dacia nem a piacon operal (majd azon lamental, hogy a dacia azert szar, mert a mernokok fusiznak vagy azert fusiznak, mert a dacia szar), holott konnyen belathato, hogy de, ott operal, csak sajat szabalyzatai menten donti el, mennyiert mukodteti a z uzletet es mennyiert allitja elo a termeket. Mert visszaterve a temankra, a magyar allam a piac legaljanak kinalja a termeket, nepoktatas szinten, ami szar. Es ezert a szarert beszed a hallgatoktol x osszeget, ami sokkal kevesebb, mint amit egy Oxford vagy Ivy ligas egyetem ker, cserebe ugye tok haszontalan a tudas amit kapsz. Es ilyen feltetelek menten az oktatok akiket elkalmaz, nem keresnek jol, mert az allam, mint piaci szereplo ennyit szant a nepoktatasi termeke eloallitasara.
undisputedly

Oké. Csak hogy én ekkora baromságot sehol nem írtam. Ez egy középiskolai közgáz szinten is hülyeség. Az, hogy felrajzolsz egy Marshall keresztet, és azt mondod "tessék mindenki így gondolkodik", nem igaz.
1) Eltérőek az egyes piaci szereplők motivációi és működési elvei
2) A felsőoktatás piac nem létezik
3) A munkaerőpiac nem így működik

Piaci szereplő és piaci szereplő között óriási különbségek vannak. És a piaci döntések között is óriási különbségek vannak.

A Dacia tulajdonosai a részvényesek, egy vállalkozás létének az elsődleges és igazából egyetlen hosszútávú célja a tulajdonosi érték maximalizálása. Ha egy tőzsdei cégről beszélünk, akkor az árfolyam, ha egy hagyományos cégről beszélünk, akkor az osztalék stream maximalizálása, ha startupról, akkor a cégértéké. Innentől kezdve, hogy a menedzsment milyen döntéseket hoz, és mit vállal be ezért, már szabadon választott. Ők úgy döntöttek, hogy ezt a termelési és értékesítési stratégiát választják. Mert ők valódi piaci szereplők, és ha valami nem jól működik, akkor a menedzsment megy a kukába.

A másik piaci szereplő a fogyasztó. Amikor ő odamegy, és azt mondja, hogy köszi de nem kell a Dacia, mert ez egy szar, akkor azért teheti meg mert vehetsz egy BMW-t is és vehet egy Toyotát is, vagy ha csak annyi pénze van, akkor vehet egy használt autót is. Van választási, döntési lehetősége. Illetve pontosabban: a fogyasztók nagy tömege érzékeli úgy, hogy van döntési és választási lehetősége.

Az állam, klasszikus értelemben akkor jelenik meg piaci szereplőként, ha ott ad vagy vesz valamit, ezzel befolyásolva annak keresletét és kínálatát. Ez a kibocsátási oldal egyik felel. Folytatva a cégekkel kapcsolatos analógiát az állam nem klasszikus piaci szereplő tulajdonosi és kockázatvállalási szempontból, mivel nincsen egyértelműen meghatározható, körülírható és megfogható tulajdonosi érdeke, és a tulajdonosok érdekérvényesítő képessége sokkal alacsonyabb, mint egy cég esetében.

Az állam egy másik feladata, hogy közfeladatokat lásson el. Ebben lehet elméleti vita, hogy mi közfeladat és mi nem, de itt pont ezért lép be az állam, mert a piac nem tud vagy nem akar vagy az állam valamilyen más érdekből (menedzsment rövidtávú igényei) tiltja is a megjelenését. Ami a nagyon fontos, hogy ezeknél a közfeladatoknál a végfogyasztónak nincs vagy végtelenül kicsi a választási lehetősége. Elmehet külföldre, tanulhat máshol, de ha igénye van arra, hogy rendes jogi képzést kapjon, elmegy 3.ban gyakornoknak inkább vagy akármi, nem akarok példákat dobálni.

(Az, hogy az egyetemek fenntartása közfeladat-e, ezen lehet vitatkozni: szerintem csak részben, és a magyar rendszer szar.)

A magyar állam nem arról hozott döntést, hogy ő népegyetemek csinál, és nem ad rá pénzt, hanem úgy döntött a kormány, hogy a saját rövidtávú érdekeik fontosabbak, és ezért folyamatosan csökkentette a finanszírozást. Ezért kialakul egy olyan kényszerpálya az egyetemeken, hogy népoktatásba kezdtek. De nem ez a piaci igény, mert az állam nem valódi piaci szereplő, mivel a felsőoktatásra nincs valós piac, mert nem tud válogatni korlátlan mennyiségben a hallgató. Nem az van, hogy van 10 elit egyetem 100 közepes és 500 gyenge állami, hanem az van, hogy van 500 szar és 2 jó. Nincs valódi verseny a hallgatókért, nem küzdenek a menő sportolókért vagy szállnak ringbe a zsenikért, mert nincs rá forrásuk sem és lehetőségük sem, illetve termelési erőforrásuk sem.

A munkaerőpiac nem klasszikus piac. Mivel akkor és csak akkor lehetne az, ha mind a kereslet, mind a kínálat végtelen lenne, és a piaci felek minden szereplője minden munkára egyelően tekintene. De ez egyértelműen nem igaz. A viselkedési közgazdaságtan makró részéből tudjuk, hogy a munkaerőpiaci szereplők döntéseit csak racionálisan hozzák. Van aki francia tanár AKAR lenni és van aki nemzetközi jogász. Aki francia irodalmat akar kutatni, annak a piaci lehetőségei lekorlátozódtak. Ha valódi piac lenne a munkaerőpiac, akkor ő nem AKARNA franciát oktatni, mert sokkal jövedelmezőbb nemzetközi jogásznak lenni, de valaki egyszerűen nem akar. Sőt, van akinek esélye sincs, mert ha rossz helyre születik, akkor hiába küzd/ene, sosem lesz belőle nemzetközi jogász, de ez egy másik téma, és most ezt inkább hagyom.

Másrészt ez az életkényszer olyan rendszereket termet, ahol az egyén létfenntartási igényei ütköznek az irracionális vágyaival, ezért keres alternatív kereseti formákat. De ezt nem azért teszi, mert beárazta őt a piac, hanem egy olyan kényszerhelyzet miatt, amibe a saját döntései végett került. És látszik, hogy a piac megfizetné, de az állam nem hajlandó, mivel más érdekei fontosabbak számára, mint hogy megfelelő színvonalon kiszolgálja a piaci igényeket. Pont, hogy a piaci mechanizmusok ellenében dolgozik.

Tehát összefoglalva a felsőoktatás nem piacon működik, mivel nem piaci folyamatok alakították ki, hanem az állam, finanszírozói oldalról hozott egy döntést, amivel belekényszerítette a felsőoktatást oda, ahova, de nem azért mert ezek voltak a piaci igények, hanem mert kormány a pénzével így döntött. Ha érdekelt lenne a kormányzat az egyetemek színvonalának emelésében, megtenné, de mivel tulajdonosokat jobban érdeklik a migránsok, ezért arra koncentrálnak, hiszen négy évente tartott közgyűlése nem szeretnének takarodni. És a menedzsmentet nem is igazán érdeklik a tulajdonosok hosszútávú érdekei, így nem is tesznek erőfeszítéseket ezirányba.