Olimpia

Nem akarok feltétlenül hülyeségekkel dobálózni, de a görög hasonlat azért rossz, mert ha lenne fedettpályás magasbanéző verseny két indulóval, ők azt se tudnák megrendezni, mert
1) dolgozni kell vele
2) nem akarnak dolgozni.gabokocka

Hát pedig sikerült. 😀 A görög GDP akkor, amikor az olimpiát rendezték, éppen kb 2-szerese volt a mostani magyarnak, és a foglalkoztatási szintjük is magasabban állt, mint ahol a magyar most áll - közmunkás-programmal együtt. Szóval az ilyen népmesei országjellemzéseket, hogy "nem akarnak dolgozni", gazdasági kérdésekben nem tudom komolyan venni, inkább támaszkodom a makrogazdasági mutatókra.

Véleményem szerint amúgy Magyarország meg tudná rendezni, főleg azért mert nem pusztán Budapesten zajlanának a játékok, hanem az egész ország részt venne benne, a csapatsportok, evezés, vitorlázás, kajak-kenu, mind lenne más városokban. Ezért a szálláshelyek, infrastrukturális fejlesztések is szétoszlanának az országban. Például nem biztos hogy hátrány lenne a vasútvonalak fejlesztése mondjuk Szeged, Fehérvár, Debrecen és a főváros között, vagy a balatoni közlekedés - autópálya 2x3 sáv -, szállodák egyéb hasonló jellegű fejlesztések se mennének a kukába.gabokocka

Én is eleve úgy számolgattam, hogy az egész ország be lenne vonva, mert Budapesten ahhoz sincs elég sportcsarnok, hogy egyetlen csapatsport (mondjuk kézi) világeseményét megrendezzük. Az egész ország összes csarnokát összeadva már kijön egy sportág 1 világeseményére elég csarnok. Csakhogy egy olimpián 5-6 csapatsport számára kéne megrendezni az eseményeket, párhuzamosan mindként nem számára. Azaz minimum 6-8-szor annyi csarnok kell, mintha csak 1 férfi kézi VB-ről beszélünk. Hozzáteszem, pályáztunk mi 1-2 éve férfi VB-re, de azt is közösen a horvátokkal, mert nőihez elég a 3-4 ezres stadion, de férfi VB-hez a nemzetközi szövetség már 6-10 ezres stadionokat várt el, abból meg már nem volt elég az országban. Egyetlen férfi kézi VB megrendezéséhez sem. (Végül ha jól tudom visszaléptünk, és a horvátok megrendezték egyedül). Szóval oké, persze, vonjuk be az egész országot, csak, hát az is kevés, még akkor is csarnokokat kellene építeni, méghozzá nem is keveset, és nem is kicsiket, hanem úgy legalább ötször annyit, mint amennyi most van, és a maiaknál (részben) nagyobbakat. És ezeket aztán vissza is kellene bontani, mert amúgy nem tudnánk utána kihasználni őket.

Az országos közlekedési rendszer - vasútvonalak, autópályák - tekintetében pedig nem értem, hogy hogy érted azt, hogy nem mennének a kukába? Az ilyen beruházásoknál pont az a lényeg, hogy olimpia nélkül is kellenek. Azaz meg fogjuk csinálni. Az olimpia csak apropót adna rá, hogy az olimpia által termelt/remélt bevételekből összességében olcsóbbra jöjjön ki, mintha olimpia nélkül csinálnánk meg. Úgyhogy közlekedési fejlesztés területén 1 méter járdát se kéne lehetőleg csak az olimpia érdekében megépíteni, mert éppen akkor lesznek "mennek a kukába" jellegűek ezek a kiadások, ha csak amiatt építjük.

Az pedig nem jó idea, hogy várjuk meg míg rendez más hasonló város/ország is, mert akkor száz év múlva kerülünk mi sorra, tekintve, hogy csak négy évente lehet olimpiát rendezni.gabokocka

Ebben van logika, ha valami olyasmiről lenne szó, ami a) nem kerül ezermilliárdokba b) tudható, hogy tuti biznisz.

Ha bármelyik igaz lenne, akkor akkor azt mondanám, hogy kaparjunk érte. Csakhogy az utóbbi 30 évben ha jól tudom egy olimpia volt összesen (a Sydney-i), amelyiket sikerült a rendezőnek pozitív szaldósra kihozni. Ilyen arányra nehéz rámondani azt, hogy tuti bisznisz.... Ha meg nem annyira tuti, akkor már nem mindegy a nagyságrend. Ha egy (forintban) 100-200 milliárdos dolgot rizikóznánk be, ami ha nem jön össze, akkor elbuktuk oszt jóvan, akkor amondó vagyok, csináljuk. Csakhogy egy olimpiai rendezés költségvetése - még ebben az új "öko" módban is - a magyar GDP-vel összemérhető méretű összeg (tízezer milliárdos tétel forintban). Na, ha ekkora összeget rizikózunk, és erről derül ki, hogy nem jött be annyira, abba belerokkanhatunk. Ezért vagyok óvatos, és inkább amellett, hogy előbb lássuk működik-e. Akár azon az áron is, hogy az én életemben nem lesz már rá esélyünk. Akkor majd a gyerekeink megrendezik. Inkább ez legyen, minthogy mi rendezünk, aztán a gyerekeink meg járják a "görög utat" miatta...

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Régen nem volt olyan szabály, hogy a várostól maximum 60 km-re lehet a legtávolabbi esemény?
csebi

Sztem ez a mi esetünkben nem lényeg, mert az összes "nagyváros" elérhető pestről másfél óra alatt, ami annyi ( vagy inkább kevesebb ) mint london egyik feléből átmenni a másikba.

Régen nem volt olyan szabály, hogy a várostól maximum 60 km-re lehet a legtávolabbi esemény?

Nem akarok feltétlenül hülyeségekkel dobálózni, de a görög hasonlat azért rossz, mert ha lenne fedettpályás magasbanéző verseny két indulóval, ők azt se tudnák megrendezni, mert
1) dolgozni kell vele
2) nem akarnak dolgozni.

Ez persze nem azt jelenti, hogy mi meg tudjuk biztosan rendezni, pusztán azért nem szabad elállni tőle, mert a görögök elbaszták.

Véleményem szerint amúgy Magyarország meg tudná rendezni, főleg azért mert nem pusztán Budapesten zajlanának a játékok, hanem az egész ország részt venne benne, a csapatsportok, evezés, vitorlázás, kajak-kenu, mind lenne más városokban. Ezért a szálláshelyek, infrastrukturális fejlesztések is szétoszlanának az országban. Például nem biztos hogy hátrány lenne a vasútvonalak fejlesztése mondjuk Szeged, Fehérvár, Debrecen és a főváros között, vagy a balatoni közlekedés - autópálya 2x3 sáv -, szállodák egyéb hasonló jellegű fejlesztések se mennének a kukába. Persze ettől még piszok nehéz feladat lenne, de sztem megoldható. A kérdés csupán az, hogy az olimpia költségekből mennyi menne korrupcióra, mennyit lopnának el a közberuházások során, ami alapvetően megszopatná az egészet. Ebben a tekintetben vagyok negatív, mert idealista nézetnek tűnik az, hogy ne lopnák szarrá magukat a hatalmon levők és a cimboráik, legyen az bármelyik oldali politikus brancs.

Arról pedig meg vagyok győződve, ha mi rendeznénk, jobb olimpia lenne, mint ez a riói, azért a nálunk rendezett sportesemények mind magas színvonalúak voltak az elmúlt években, és azért rendeztünk néhány ilyet, még ha nem is olimpia kaliberűt (mert olyan nincs is).

Az pedig nem jó idea, hogy várjuk meg míg rendez más hasonló város/ország is, mert akkor száz év múlva kerülünk mi sorra, tekintve, hogy csak négy évente lehet olimpiát rendezni.

Hát kis ország részéről eddig egy próbálkozás volt olimpia rendezésre: Görögország, Athén. Ők konkrétan belerokkantak. Teljesen. Az olimpia gerjesztette kiköltekezés volt az egyik elsődleges oka annak, hogy a 2008-as világválságot teljesen letolt gatyával fogadták.

Most van ugye ez a rendezzünk olcsó, öko-olimpiát irányvonal, de bevallom elképzelésem sincs, hogy ez mit jelenthet. A sportlétesítményeket muszáj megépíteni, el kell szállásolni a 11 ezer sportolót, a hasonló számú önkéntest, a szintén hasonló létszámú hivatalos személyt (bírók, doppingellenőrzők, éremátadók, VIP slepp, satöbbi), és erre jön még az olimpiai túrista tömeg. És minderre muszáj felkészíteni a rendező város közlekedési rendszerét is, Egy Londonban, ahol 12 millió ember lakik, és napi 8 millió utas közlekedik ezzel-azzal, ott a napi plusz - nem tudom, 1 millió? - utas elszállítása más léptékű feladatnak tűnik, mint egy Budapest méretű 2 milliós városban, ahol 1 millióra jön rá ugyanaz a plusz.

A sportlétesítményekkkel kapcsolatban, egy úszó VB-re egy komoly úszó komplexumot meg tudunk építeni, és mondjuk egy kézi VB-t - csak nők, vagy csak férfiak - is meg tudunk rendezni, ha be vonjuk az egész országot. De egy olimpián ezt egyszerre kell, meg mellé még van néhény további csapatsportág - röplabda, kosárlabda, stb - ami hasonló csarnokigénnyel rendelkezik, mint egy kézi. És ezt meg kell szorozni kettővel, mert nők és férfiak is vannak egyszerre. Erre jön rá a 20-30 teremsport - cselgáncstól taekwondon, tollason, ökölvíváson át vívásig - csarnok igénye. Plusz kell egy olimpiai méretű atlétikai stadion - a Puskást most építjük vissza csak focira, úgyhogy az nem lesz jó -, és persze az olimpiai focimeccseket is le kell játszani valahol, amihez nem lesz elég a Groupama aréna, meg Debrecen és Székesfehérvár, kell még 3-4 hasonló stadion. És még marad további 10-20 egyéb sportág, íjászattól gyeplapdán át triatloning, vitorlásig minden féle igénnyel.

Namost, ha egy London se tud ennyi létesítményt hosszú távra megépíteni és kihasználni, ott is visszaépítik a létesítmények egy részét, akkor egy Budapestre ez még inkább igaz. Fogalmam sincs, hogy hogyan lehetne megépíteni ideiglenesen, egy eseményért ennyi csarnokot, hogy aztán annak jóval nagyobb részét, mint Londonban, vissza is bontsuk. És mindezt gazdaságosan.

A másik, hogy Budapest ugye arányaiban egy elég nagy vízfej az ország méretéhez képest. Egy harminc milliós Lengyelországban más költség-arányokat képvisel egy Varsó, mint nálunk Budapest. Költségvetésből, mindenből. Ha mondjuk egy lengyel költségvetésből kell megboostolni Varsót pár évig, az más anyagi teher az országnak, mintha egy magyar méretűből kell megboostolni Budapestét. A görögöknél is ez volt a gond ugye, hogy ott is egy 10 milliós ország költségvetéséből kellett Athénra ellőni valami borzalom nagy összeget, nem pedig egy övenmillióséból.

Szóval én inkább megvárnám, amíg valahol valaki - például egy lengyelország méretű ország, Varsó méretű várossal - megcsinálja ezt az "öko-gazdaságos" olimpiát, aztán megnézném a tapasztalatokat. Amíg ilyent nem látok, addig nekem eléggé olyan érzéseim vannak, mintha ladikkal próbálnánk bálnára (olimpia) menni, ahelyett, hogy inkább maradnánk a ladikhoz inkább való sok kisebb halnál (egyes sportágak világeseményei). De nem vagyok sport-közgazdász, negatívkodni meg a semmire nem akarok, csak én nem látom, hogy ez hogy lenne lehetséges.

Az viszont, hogy Rioban milyen gondok voltak, mit basztak el a brazilok és mit nem, szerintem nem releváns. Ez inkább az adott ország jellemzője, az ottani viszonyokból következik, mint a sportesemény méreteiből. Ha Rio egy szimpla úszó VB-t rendezett volna, akkor is hasonló rendezési problémák lettek volna.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

 www.origo.hu/olimpia-2016/hirek/20160823-rioi-olimpia-olimpia-2016-rio-de-janiero-botranyok.html

Ha nem haragszotok, előhoznám akkor a témát, ami ugye félig sport csak. Jó lenne nekünk ez az olimpia? Félek ez túl nagy falat lenne Mo-nak, nem áll készen ekkora feladatra ez az ország és úgy hiszem az elmúlt évek negatív tapasztalatai miatt remélem majd valami gazdagabb országnak adjákt és nem nekünk. Pedig sportbuzi vagyok, de ezt most remélem nem nyerjük meg.

A box és cselgáncs nálunk is kiemelt sportág. A szövetségek költségvetését és az infrastruktúrális fejlesztéseket is igen alaposan megemelték az utóbbi 3 évben. A program folytatódik, 2020-ig ha jól emlékszem még 120 milliárd forintnyi direkt támogatást kapnak ezek a sportágak.

Csak, hát Anglia egy hétszer akkora népességű ország, mint mi vagyunk. Ha nálunk ki lehet alakítani 4-5 értelmes helyen új cselgáncs központot, akkor Angliában ugyanez a szám 35-40. És sajnos nem is kérdés, hogy melyikből jön ki nagyobb valószínűséggel majd egy-egy olimpiai érmes.

A sky sporton ment egy hosszabb műsor hogy tud a team GB még eredményesebb lenni ...
Súlyemelés,cselgáncs,box ahol sok érmet osztanak és alig szereztek most ezekre akarnak még több pénzt költeni...
Janek

Mondjuk ezekben a sportokban a pénzt leginkább a bírók lekenyerezésére a sportdiplomácia befolyás növelésére érdemes fordítani, mintsem edzőkre meg létesítményekre 😊

A sky sporton ment egy hosszabb műsor hogy tud a team GB még eredményesebb lenni ...
Súlyemelés,cselgáncs,box ahol sok érmet osztanak és alig szereztek most ezekre akarnak még több pénzt költeni...

Valójában se jogilag, se technikailag nincs igazad.
A kiemelt mondatod (jogilag és technikailag) így a pontos:
Ebből már nagy valószínűséggel megbecsülhető, hogy nagy valószínűséggel hol ért földet.
Sobri Jóska

Bevallom most először fordult elő velem, hogy egy egyszerű fizikai, természettudományos állítást valaki jogi és/vagy technikai megközelítésből akar cáfolni. Azt is be kell vallanom, hogy ilyen megközelítésekből még életemben nem vizsgáltam természettudományos kérdést, úgyhogy passzolom a témát. Ha már itt tartunk, akkor politikailag, közgazdaságtanilag mi a helyzet? Mi lenne a polkorrekt és nem polkorrekt megfogalmazása a dolognak?

(Fizikai / dinamikai értelemben hülyeség amit írsz. Ugyan Einstein óta tudjuk, hogy a dinamikai törvényeknek is vannak relativisztikus tagjai, de ettől még ha egy épületet tervezünk, akkor nem számolunk velük. A kvantumfizikai hatásokkal sem. (extrém eseteken, pl. űrkutatás, hadron-ütköztető építés, stb. kívül). Szóval a valószínűség a Newtoni dinamikán belül maradva nem értelmezhető fogalom. Máshogy fogalmazva nem egy statisztikus tudományág. Amire te gondolsz, az az, hogy ha a kiinduló paraméterek - felvétel fps, kamera távolság, kapu magassága, stb. - értékeit az elvárható pontossággal nem tudjuk megadni, akkor az eredmény sem lesz elvárhatóan pontos. De a dinamika ilyenkor nem valószínűséget ad meg, hanem megadja az eredmény hibahatárait. Értsd: megadja, hogy melyik két szélső pozíció között esett le a labda valahol.)

De miért kell olyan pillanatot elkapni, amikor a labda a földön van?
Ha tudsz mutatni egy olyan pillanatot, amikor a labda (akár földön akár levegőben) teljes terjedelmében a vonal mögött van (a kapuban), akkor az gól.

Tehát nekem a videóban csak az sántít, hogy a labda látszólag nincs a földön, de a generált képen, már igen.

máskor nem is tudják megállítani mert ahogy Sobri is írta, az akkori technológia miatt a képkockák sajnos csak úgy vannak meg az eredeti felvételen, hogy nincs meg az a pillanat amikor konkrétan a földet éri a labda
két frame közül lehet választani, ez a lefelé tartó labda kb 10-15cm-re a talajtól, vagy a földről hasonló magasságban visszapattanó labda
persze ettől még ez hatalmas fail, mert vélhetően ezzel kint is tisztában vannak, mégis volt pofájuk leadni
peterk2005

A fenti állítás - mármint, hogy az akkori képrögzítési technológia ezt akadályozza - nem igaz 😊 Ha van egy képsorozatod egy mozgásról - mindegy milyen framerate-el -, tisztában vagy a mozgást meghatározó fizikai törvényekkel, és ismert a képrögzítés pontja, szöge, illetve van a képen ismert méretű vonatkoztatási tárgy (pl. kapu, labda, erre nincs is mindig szükség, az is jó, ha a kamera-tárgy távolság ismert), akkor nincs szükség arra a képkockára amelyik pillanatra kíváncsi vagy. Tökéletesen ki lehet számolni, és le lehet modellezni bármelyik alkalmas 2 képkockából. Ebben az esetben elég tudni a felvétel FPS-t, a kamera helyzetét, a kapu méreteit, és két képet találni, ahol mondjuk látszik a labda árnyéka. Ebből már kiszámolható, hogy pontosan hol ért földet.

(A csillagászat lényegében így működik. A mozgó objektumokról (fény)képsorozatokat rögzítenek - ami kvázi nagyon alacsony framerate-ű filmfelvétel -, és abból szépen kiszámolják a rögzített objektum pályáját, ergó meg tudják adni a pálya minden pontját.)
peterk2005

Valójában se jogilag, se technikailag nincs igazad.
A kiemelt mondatod (jogilag és technikailag) így a pontos:
Ebből már nagy valószínűséggel megbecsülhető, hogy nagy valószínűséggel hol ért földet.
Sobri Jóska

Valójában nagy valószínűséggel se jogilag, se technikailag nincs igazad.
A kiemelt mondatod (jogilag és technikailag) nagy valószínűséggel így a pontos:
Ebből már nagy valószínűséggel megbecsülhető, hogy nagy valószínűséggel hol ért nagy valószínűséggel földet.

máskor nem is tudják megállítani mert ahogy Sobri is írta, az akkori technológia miatt a képkockák sajnos csak úgy vannak meg az eredeti felvételen, hogy nincs meg az a pillanat amikor konkrétan a földet éri a labda
két frame közül lehet választani, ez a lefelé tartó labda kb 10-15cm-re a talajtól, vagy a földről hasonló magasságban visszapattanó labda
persze ettől még ez hatalmas fail, mert vélhetően ezzel kint is tisztában vannak, mégis volt pofájuk leadni
peterk2005

A fenti állítás - mármint, hogy az akkori képrögzítési technológia ezt akadályozza - nem igaz 😊 Ha van egy képsorozatod egy mozgásról - mindegy milyen framerate-el -, tisztában vagy a mozgást meghatározó fizikai törvényekkel, és ismert a képrögzítés pontja, szöge, illetve van a képen ismert méretű vonatkoztatási tárgy (pl. kapu, labda, erre nincs is mindig szükség, az is jó, ha a kamera-tárgy távolság ismert), akkor nincs szükség arra a képkockára amelyik pillanatra kíváncsi vagy. Tökéletesen ki lehet számolni, és le lehet modellezni bármelyik alkalmas 2 képkockából. Ebben az esetben elég tudni a felvétel FPS-t, a kamera helyzetét, a kapu méreteit, és két képet találni, ahol mondjuk látszik a labda árnyéka. Ebből már kiszámolható, hogy pontosan hol ért földet.

(A csillagászat lényegében így működik. A mozgó objektumokról (fény)képsorozatokat rögzítenek - ami kvázi nagyon alacsony framerate-ű filmfelvétel -, és abból szépen kiszámolják a rögzített objektum pályáját, ergó meg tudják adni a pálya minden pontját.)
peterk2005

Valójában se jogilag, se technikailag nincs igazad.
A kiemelt mondatod (jogilag és technikailag) így a pontos:
Ebből már nagy valószínűséggel megbecsülhető, hogy nagy valószínűséggel hol ért földet.

máskor nem is tudják megállítani mert ahogy Sobri is írta, az akkori technológia miatt a képkockák sajnos csak úgy vannak meg az eredeti felvételen, hogy nincs meg az a pillanat amikor konkrétan a földet éri a labda
két frame közül lehet választani, ez a lefelé tartó labda kb 10-15cm-re a talajtól, vagy a földről hasonló magasságban visszapattanó labda
persze ettől még ez hatalmas fail, mert vélhetően ezzel kint is tisztában vannak, mégis volt pofájuk leadni
peterk2005

A fenti állítás - mármint, hogy az akkori képrögzítési technológia ezt akadályozza - nem igaz 😊 Ha van egy képsorozatod egy mozgásról - mindegy milyen framerate-el -, tisztában vagy a mozgást meghatározó fizikai törvényekkel, és ismert a képrögzítés pontja, szöge, illetve van a képen ismert méretű vonatkoztatási tárgy (pl. kapu, labda, erre nincs is mindig szükség, az is jó, ha a kamera-tárgy távolság ismert), akkor nincs szükség arra a képkockára amelyik pillanatra kíváncsi vagy. Tökéletesen ki lehet számolni, és le lehet modellezni bármelyik alkalmas 2 képkockából. Ebben az esetben elég tudni a felvétel FPS-t, a kamera helyzetét, a kapu méreteit, és két képet találni, ahol mondjuk látszik a labda árnyéka. Ebből már kiszámolható, hogy pontosan hol ért földet.

(A csillagászat lényegében így működik. A mozgó objektumokról (fény)képsorozatokat rögzítenek - ami kvázi nagyon alacsony framerate-ű filmfelvétel -, és abból szépen kiszámolják a rögzített objektum pályáját, ergó meg tudják adni a pálya minden pontját.)

az angolok részükről letudták ezt a kérdéskört...
ZERO_L

Hát ezek szerint a kikockázás is olyan, mint a statisztika, csak az a helyes, amelyiket én kockázom ki 😀

(Nyilvánvaló, hogy akkor állították meg a felvételt, amikor a labda még kb. fél méter magasan volt 😀)
peterk2005

máskor nem is tudják megállítani mert ahogy Sobri is írta, az akkori technológia miatt a képkockák sajnos csak úgy vannak meg az eredeti felvételen, hogy nincs meg az a pillanat amikor konkrétan a földet éri a labda

két frame közül lehet választani, ez a lefelé tartó labda kb 10-15cm-re a talajtól, vagy a földről hasonló magasságban visszapattanó labda

persze ettől még ez hatalmas fail, mert vélhetően ezzel kint is tisztában vannak, mégis volt pofájuk leadni



azért négy év múlva kíváncsi leszek a 8k-s közvetítésre, bár vélhetően itthon semmit nem fogunk belőle érzékelni, abból kiindulva mennyire későn álltak át a 16:9-es és HD adásokra

az angolok részükről letudták ezt a kérdéskört...
ZERO_L

Hát ezek szerint a kikockázás is olyan, mint a statisztika, csak az a helyes, amelyiket én kockázom ki 😀

(Nyilvánvaló, hogy akkor állították meg a felvételt, amikor a labda még kb. fél méter magasan volt 😀)

Még a '66-os gurulósfoci vb-döntőn történő gól/nemgól polémiában sincs perdöntő bizonyíték az akkori képrögzítési technológiák hiányosságai miatt, és a levegőben lóg a talány, hogy bent volt, nem volt bent, de manapság ez már nem lenne kérdés, ezredmásodpercre ki lehet kockázni egy történést.
Sobri Jóska

az angolok részükről letudták ezt a kérdéskört...
 www.youtube.com/watch?v=HKFyUqvsPuM
(Sky Sports, nem Hegyi Iván a SportTv-n)

| de gondolom, ha válogatottjuk 145 éves történelmének egyetlen értékelhető teljesítménye Nessie létezésétől függene, ők azt is bebizonyítanák egy perc alatt |

Mondjuk egy vívás meg tudott úgy újulni, hogy jól közvetíthető, érdekes lett.
A birkózás is ezt célozta meg, de nagyon nem sikerült.

Amióta sport a sport a csalások, tévedések mindig is részét képezték.
Ez mostanra, a HD-s visszanézések idejére lett viszont ennyire gáz.
Még a '66-os gurulósfoci vb-döntőn történő gól/nemgól polémiában sincs perdöntő bizonyíték az akkori képrögzítési technológiák hiányosságai miatt, és a levegőben lóg a talány, hogy bent volt, nem volt bent, de manapság ez már nem lenne kérdés, ezredmásodpercre ki lehet kockázni egy történést.
De ettől még a csalások, tévedések ugyanúgy jelen vannak a sportban, a már körbejárt, egyébként "elavult", közvetíthetetlen sportokkal egyetemben.
50 éve pl. egy birkózómeccs izgalmas, érdekes esemény volt, egy országúti kerékpár pedig közvetíthetetlen, mivel egyszerűen nem voltak meg az ehhez szükséges technikai lehetőségek.
Ennyit változik a világ, a technika évtizedek, évek alatt, de egy NOB ezt nem tudja ennyire naprakészen lereagálni.
Valamint ott az örök dilemma a jól közvetíthető, új, látványos (sokszor a sport szabályrendszerének megalkotásakor már a közvetíthetőséget is figyelembe vevő) sportok és az egyébként unalmassá, érdektelenné vált hagyományos sportok között.
Egy darts, autóverseny vagy mma szabályrendszerű küzdelem pl. nagyságrendekkel jobban közvetíthető, mint egy lövészet, íjászat, lovaglás, vitorlázás vagy teakwando, bírkózás, de a nagy, kaotikus szervezetek, mint amilyen a NOB, ezt nem képesek lekövetni, és nem is céljuk az olimpiai sportágakat a közvetíthetőség, nézettség alapján cserélgetni.
(Gurulósfociban még a mai napig nincs videóbíró, challenge, nettójátékidő, stb., pedig az a világ legnépszerűbb, legnézettebb sporteseménye, és elvileg a FIFA rugalmasabb kéne legyen, mint a NOB.)

Szerintem itt jogos volt az intés...elkezdett futni, de ettől függetlenül egy vicc ez a pontozásos rendszer. Annak idején nem voltak ilyen balhék, mit és miért változtattak?
Matthew99

Pontozásos, bírós sportágban mindent meg lehet indokolni. Én amondó vagyok, hogy egy 6 perces küzdelem végén, ha valaki az utolsó 3-4mp-ben elkezd ünnepelve menekülni, arra már nem szabadna inteni, ha addig nem intették. Ha fogásból menekült volna, az ellenfélnek lett volna bármi esélye pontot csinálni, az oké, de itt szó nem volt ilyesmiről. Ráadásul ha jól láttam nem is a vezető bíró intette meg - az simán végigvezette, majd lefújta a meccset -, hanem lentről jött az intés, és utólag derült csak ki. Ez így egy vicc.
peterk2005

a meccs addig tart, amíg a duda/gong/akármi meg nem szólal, vagy a bíró meg nem állítja. pont.
lehet azt mondani, hogy annyira képzettek az ellenfelek, hogy az utolsó 3-4 másodpercben már nem tudnak pontot csinálni, de talán mind cselgáncsban, mind birkózásban volt ilyen meccsnyerés az olimpián.
slowmotion

Ez oké, csak akkor intsenek meg mindenkit. Mert lehet, hogy volt utolsó másodperces dobással nyert meccs, de volt legalább annyi olyan meccs is - csak a töredékét láttam a meccseknek, de így is láttam jópárat - ahol hasonlóan ünnepelt a győztes, és semmi se történt.

Ma a tipikus bírkózó meccs úgy néz ki, hogy ide intés, oda intés, ez megy le parterbe, az megy le parterbe, aztán ez csinált először pontot vagy az csinált utoljára pontot alapon döntenek valamit. Aztán bevezetik a challenge intézményét, de ha nem jön össze a challenge, akkor az ellenfél pontot kap. Érted, mintha teniszben 30-40-nél ütnél egy ász-közelit, a vonalbíró out-ot mond, megchallenge-eled, és ha tényleg kint van, nem másodikat adogatsz, hanem bukod a game-et. Nonszensz 😊

Az egész szabályrendszer szaglik az erőlködéstől, izzadtságszagtól. Valahogy bele kell tömni 5-6 percbe a meccseket, amennyi idő egyszerűen nem alkalmas arra, hogy a mai bírkózók egymás ellen ki tudják hozni a közöttük levő különbséget. És ilyen kabaré, színjáték a vége.
peterk2005

ha már fiktív adaptáció, akkor legyen inkább amifoci, amikor a sideline catch szerinted nem érvényes, bedobod a piros zászlót, de ha mégis jó az elkapás, akkor az ellen jöhet még 20 yardot

de egyébként igen, önmagában sosem a szabályokkal van gond, hanem az alkalmazásukkal. nem az a baj, hogy a mongol gyereket megintették, hanem az, ha a többit nem. de ettől még ugyanúgy sportszerűtlen a megmozdulása, még ha már ünnepelt is.

az összes bírós sportban igazából a szabályok következetes és egyenlő alkalmazásával van gond, ami kosárban egyik oldalon védőhiba, az a másikon belemenés, ami fociban egyik oldalon ejnyebejnye, az a másikon sárga lap.

szerk: ezért szoktam eredménykövetőben azt mondani, hogy nem az a baj, ha nem fúj be a bíró egy látványos holdingot (se) vagy offensive pass interference-et, csak akkor a másik oldalon se tegye hasonló helyzetnél

Szerkesztette: slowmotion

Szerintem itt jogos volt az intés...elkezdett futni, de ettől függetlenül egy vicc ez a pontozásos rendszer. Annak idején nem voltak ilyen balhék, mit és miért változtattak?
Matthew99

Pontozásos, bírós sportágban mindent meg lehet indokolni. Én amondó vagyok, hogy egy 6 perces küzdelem végén, ha valaki az utolsó 3-4mp-ben elkezd ünnepelve menekülni, arra már nem szabadna inteni, ha addig nem intették. Ha fogásból menekült volna, az ellenfélnek lett volna bármi esélye pontot csinálni, az oké, de itt szó nem volt ilyesmiről. Ráadásul ha jól láttam nem is a vezető bíró intette meg - az simán végigvezette, majd lefújta a meccset -, hanem lentről jött az intés, és utólag derült csak ki. Ez így egy vicc.
peterk2005

a meccs addig tart, amíg a duda/gong/akármi meg nem szólal, vagy a bíró meg nem állítja. pont.
lehet azt mondani, hogy annyira képzettek az ellenfelek, hogy az utolsó 3-4 másodpercben már nem tudnak pontot csinálni, de talán mind cselgáncsban, mind birkózásban volt ilyen meccsnyerés az olimpián.
slowmotion

Ez oké, csak akkor intsenek meg mindenkit. Mert lehet, hogy volt utolsó másodperces dobással nyert meccs, de volt legalább annyi olyan meccs is - csak a töredékét láttam a meccseknek, de így is láttam jópárat - ahol hasonlóan ünnepelt a győztes, és semmi se történt.

Ma a tipikus bírkózó meccs úgy néz ki, hogy ide intés, oda intés, ez megy le parterbe, az megy le parterbe, aztán ez csinált először pontot vagy az csinált utoljára pontot alapon döntenek valamit. Aztán bevezetik a challenge intézményét, de ha nem jön össze a challenge, akkor az ellenfél pontot kap. Érted, mintha teniszben 30-40-nél ütnél egy ász-közelit, a vonalbíró out-ot mond, megchallenge-eled, és ha tényleg kint van, nem másodikat adogatsz, hanem bukod a game-et. Nonszensz 😊

Az egész szabályrendszer szaglik az erőlködéstől, izzadtságszagtól. Valahogy bele kell tömni 5-6 percbe a meccseket, amennyi idő egyszerűen nem alkalmas arra, hogy a mai bírkózók egymás ellen ki tudják hozni a közöttük levő különbséget. És ilyen kabaré, színjáték a vége.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Kevin Prince idegenbeli góllal nyit a valencia ellen, Stez évekkel ezelőtt megmondta!!!
eaglesmcnabb

Akkor most Ghána lesz az olimpiai bajnok?
Toca

nyilván rossz topikba írtam, na mindegy mostmá itt marad :d

Kevin Prince idegenbeli góllal nyit a valencia ellen, Stez évekkel ezelőtt megmondta!!!
eaglesmcnabb

Akkor most Ghána lesz az olimpiai bajnok?

Kevin Prince idegenbeli góllal nyit a valencia ellen, Stez évekkel ezelőtt megmondta!!!

Szerintem itt jogos volt az intés...elkezdett futni, de ettől függetlenül egy vicc ez a pontozásos rendszer. Annak idején nem voltak ilyen balhék, mit és miért változtattak?
Matthew99

Pontozásos, bírós sportágban mindent meg lehet indokolni. Én amondó vagyok, hogy egy 6 perces küzdelem végén, ha valaki az utolsó 3-4mp-ben elkezd ünnepelve menekülni, arra már nem szabadna inteni, ha addig nem intették. Ha fogásból menekült volna, az ellenfélnek lett volna bármi esélye pontot csinálni, az oké, de itt szó nem volt ilyesmiről. Ráadásul ha jól láttam nem is a vezető bíró intette meg - az simán végigvezette, majd lefújta a meccset -, hanem lentről jött az intés, és utólag derült csak ki. Ez így egy vicc.

A változások - a "mit"-re nehéz válaszolni, mert ahányszor bírkózást látok, mindig mások a szabályok 😊 - gondolom azért vannak, mert a versenyzők annyira képzettek, hogy ilyen rövid idő alatt nem tudnak már normálisan egymáson pontot csinálni, és a közvetíthetőség ill. a szervezhetőség miatt muszáj kiszámítható hosszúságúnak lenniük a meccseknek. Nem olyan régen még úgy volt, hogy arany pont döntött döntetlennél, úgy látszik azzal is túlságosan elnyúltak a meccsek. De ezek csak tippek, nem vagyok közel a sportághoz.
peterk2005

a meccs addig tart, amíg a duda/gong/akármi meg nem szólal, vagy a bíró meg nem állítja. pont.
lehet azt mondani, hogy annyira képzettek az ellenfelek, hogy az utolsó 3-4 másodpercben már nem tudnak pontot csinálni, de talán mind cselgáncsban, mind birkózásban volt ilyen meccsnyerés az olimpián.

asszem Atlantában vagy Barcelonában volt olyan (nem pontozásos sportág), hogy az olaszokkal játszottunk vízilabda meccset, és pár másodperccel a vége előtt az egyik olasz csere beugrott a medencébe (ahogy én emlékszem, még csak nem is a játéktérre, hanem a kapu mögé vagy a kiállító zónába). semmi hatása nem lett volna a meccs menetére, de a szabály szerint a dudaszóig várnia kell a medencébe ugrással - jött is az instant büntető. gól, döntetlen, hosszabbítás.
(aztán persze akkori szokás szerint hosszabbításban kikaptunk tőlük.)
slowmotion

És amikor csobbant az olasz, Knézy egyből mondta, hogy négyméteres nekünk. Sokan nem szerették az öreget se, de ennyire képben volt az általa közvetített sportágakkal. Meg ugye róla nem az ment, hogy hülye, hanem az, hogy "Knézy, aki az embert hülyéne knézi".