Politika

A klasszikus népességnövekedési álproblémának ehhez semmi köze. Ahol ugyanis robbanásszerűen nő vagy nőtt a népesség a közelmúltban, ott ezeket az erőforrásokat nem fogyasztják. Ahol a fogyasztás szignifikáns,, ott meg a népesség csökken, mégis nő a fogyasztás. A kettő pont fordítottan arányos. Bangladesben vagy Pakisztánban egy darabig nem fognak villanyautóért sorban állni. Ahol meg sorban állnak majd, ott nem születik 2 gyerek/család.
Hogy lenne már végtelen energia? Ja a Nap? Ok. az kvázi végtelen. Csak nem tudjuk "befogni", mert ahhoz minimum napelem kell, aminek az alapanyagai meg igencsak végesek. Sakkmatt.

De nem fogy el, ha megállításra kerül a népességnövekedés.
Napenergia már a jelenlegi technológiákkal is korlátlanul elérhető, ebből következően élelmiszer, víz, bármi.
Fejlettebb technológiákkal -külső beavatkozás nélkül- meg biz' a végtelenségig folytatható a fejlődés egy emberre kalkulálva.
Ennek belátásához képzeljünk el mondjuk egy magyarországnyi területen százezer embert egyre hatékonyabb technológiákkal, amint évről évre hatékonyabban hasznosítanak mondjuk ötszázezer ember számára elegendő élelmiszert, vizet, energiát, bármit.
8-10-20-50 milliárd emberrel idővel bedől a Föld, párszázmillióval örökké ellehetünk. (Vagyis amíg a Nap ránk nem puffad.)
Sobri Jóska

ez se így működik az általad vágyott infrastruktúra jelentős részéhez a nyesanyagok se állnak rendelkezésre
vagy akár csak a kapacitás hiányzik
Negritis

De, rendelkezésre állnak.
Ha van "végtelen" energia (és van, Harari is ír róla), akkor minden rendelkezésre áll, nyilván nem tízmilliárdoknak.

De nem fogy el, ha megállításra kerül a népességnövekedés.
Napenergia már a jelenlegi technológiákkal is korlátlanul elérhető, ebből következően élelmiszer, víz, bármi.
Fejlettebb technológiákkal -külső beavatkozás nélkül- meg biz' a végtelenségig folytatható a fejlődés egy emberre kalkulálva.
Ennek belátásához képzeljünk el mondjuk egy magyarországnyi területen százezer embert egyre hatékonyabb technológiákkal, amint évről évre hatékonyabban hasznosítanak mondjuk ötszázezer ember számára elegendő élelmiszert, vizet, energiát, bármit.
8-10-20-50 milliárd emberrel idővel bedől a Föld, párszázmillióval örökké ellehetünk. (Vagyis amíg a Nap ránk nem puffad.)
Sobri Jóska

ez se így működik az általad vágyott infrastruktúra jelentős részéhez a nyesanyagok se állnak rendelkezésre
vagy akár csak a kapacitás hiányzik

De nem fogy el, ha megállításra kerül a népességnövekedés.
Napenergia már a jelenlegi technológiákkal is korlátlanul elérhető, ebből következően élelmiszer, víz, bármi.
Fejlettebb technológiákkal -külső beavatkozás nélkül- meg biz' a végtelenségig folytatható a fejlődés egy emberre kalkulálva.
Ennek belátásához képzeljünk el mondjuk egy magyarországnyi területen százezer embert egyre hatékonyabb technológiákkal, amint évről évre hatékonyabban hasznosítanak mondjuk ötszázezer ember számára elegendő élelmiszert, vizet, energiát, bármit.
8-10-20-50 milliárd emberrel idővel bedől a Föld, párszázmillióval örökké ellehetünk. (Vagyis amíg a Nap ránk nem puffad.)

A kapitalizmus szempontjából a korlát nem egy állapot, amit elér és akkor vége van. Nem arról van szó, hogy nem lehet elérni egy adott fejlettségi szintet, vagy egy adott pénzmennyiséget. Inkább arról, hogy a véges mennyiségű erőforrásból fajlagosan vagy időegység alatt egyre növekvő mennyiséget fogyasztunk, és ez könnyen belátható, hogy nem megy a végtelenségig. Energia, nyersanyagok, víz, hitel, stb. Helyesebb úgy fogalmazni, hogy korlátos készletet nem lehet korlátlan ideig fogyasztani, vagy felhasználni, főleg nem növekvő volumennel. Ha csökkenő ütemben fogyasztanánk, akkor is ugyanez lenne az irány, csak 20 év helyett 50 vagy 200 lenne, mire elfogy valami.
Ez a lényegi különbség fenntartható és nem fenntartható rendszer között.

Szerkesztette: Lecsó

Egy korlátos rendszerben is lehet korlátlan növekedés matematikailag.
Pl. egy 100 méteres úton elindulsz, és első nap megteszed az út felét, második nap a maradék út felét, harmadik nap a maradék felét, és így tovább, sose fogod elérni a századik métert, de minden nap haladtál egy kicsit. Igaz, egy ilyen rendszerben idővel rendkívül lelassul a növekedés, de lehetséges.Sobri Jóska

Két különböző korlátról beszélsz az egyik és a másik kapcsán. (Az egyik a szóban forgó korlát a másik az idő). Ennek nincs értelme. Amit leírsz az csak a korlátos növekedés egy kevésbé optimális lefolyása ahhoz képest, ha a korlátot viszonylag hamar el lehet érni.

Egy rendszer korlátossága azt jelenti, hogy a korlát nem átléphető. A korlátról ebből a szempontból van értelme beszélni. Ha a fény sebessége felső korlát, akkor a szomszédos galaxisba soha nem fogunk tudni eljutni. Teljesen mindegy, hogy milyen tempóban közelítjük meg a fény sebességét. A megközelítés tempója csak a fény sebesség - a korlát - alatti életünkre lehet hatással. Ha pikk-pakk el tudnánk érni a fény sebességét és onnan pikk-pakk visszalassulni, akkor a naprendszert könnyedén be tudnánk népesíteni. Mivel csak úgy tudunk gyorsulni ahogy az általad leírt elnyúljtott limeszer görbe közelít a korláthoz, ezért ez sem egyszerű feladat, pedig a korlát szempontjából pici távolságokról van szó.
peterk2005

Igen, és?
Tudom mi az eseményhorizont.
Hol cáfolja vagy értelmezi amit írsz azt, amit én írtam?
Sobri Jóska

Közben átírtam a postot (mert átolvasva tényleg nem volt értelmezhető hogy mire gondoltam). Olvasd el az átírt verziót, abban benne van a válasz.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

Egy korlátos rendszerben is lehet korlátlan növekedés matematikailag.
Pl. egy 100 méteres úton elindulsz, és első nap megteszed az út felét, második nap a maradék út felét, harmadik nap a maradék felét, és így tovább, sose fogod elérni a századik métert, de minden nap haladtál egy kicsit. Igaz, egy ilyen rendszerben idővel rendkívül lelassul a növekedés, de lehetséges.Sobri Jóska

Két különböző korlátról beszélsz az egyik és a másik kapcsán. (Az egyik a szóban forgó korlát a másik az idő). Ennek nincs értelme. Amit leírsz az csak a korlátos növekedés egy kevésbé optimális lefolyása ahhoz képest, ha a korlátot viszonylag hamar el lehet érni.

Egy rendszer korlátossága azt jelenti, hogy a korlát nem átléphető. A korlátról ebből a szempontból van értelme beszélni. Ha a fény sebessége felső korlát, akkor a szomszédos galaxisba soha nem fogunk tudni eljutni. Teljesen mindegy, hogy milyen tempóban közelítjük meg a fény sebességét. A megközelítés tempója csak a fény sebesség - a korlát - alatti életünkre lehet hatással. Ha pikk-pakk el tudnánk érni a fény sebességét és onnan pikk-pakk visszalassulni, akkor a naprendszert könnyedén be tudnánk népesíteni. Mivel csak úgy tudunk gyorsulni ahogy az általad leírt elnyúljtott limeszer görbe közelít a korláthoz, ezért ez sem egyszerű feladat, pedig a korlát szempontjából pici távolságokról van szó.
peterk2005

Igen, és?
Tudom mi az eseményhorizont.
Hol cáfolja vagy értelmezi amit írsz azt, amit én írtam?

Egy korlátos rendszerben is lehet korlátlan növekedés matematikailag.
Pl. egy 100 méteres úton elindulsz, és első nap megteszed az út felét, második nap a maradék út felét, harmadik nap a maradék felét, és így tovább, sose fogod elérni a századik métert, de minden nap haladtál egy kicsit. Igaz, egy ilyen rendszerben idővel rendkívül lelassul a növekedés, de lehetséges.Sobri Jóska

Két különböző dologról van szó. Az egyik a korlát (annak átléphetősége vagy nem átléphetősége), a másik a korlát megközelíthetőségének időbelisége. Másért fontos az egyik és másért a másik. A fény sebessége felső korlát, ezért a szomszédos galaxisba soha nem fogunk tudni eljutni. Ez biztos. Teljesen mindegy, hogy milyen tempóban közelítjük meg a fény sebességét, a távolság túl nagy ahhoz, hogy megtegyük. A megközelítés tempója nem ezért lehet fontos, hanem a korlát által elméletileg rendelkezésünkre álló tér bejárhatósága szempontjából. Ha pikk-pakk el tudnánk érni a fény sebességét és onnan pikk-pakk visszalassulni, akkor a naprendszert könnyedén be tudnánk népesíteni. Mivel csak úgy tudunk gyorsulni ahogy az általad leírt elnyúljtott limeszer görbe közelít a korláthoz, ezért ez sem egyszerű feladat, pedig a korlát szempontjából bőven a bejárható térben vagyunk. Sőt, annak csak egy pici szeletkéjében.

Szerkesztette: peterk2005 udvari bolond

 telex.hu/kulfold/2022/06/11/raborult-a-z-betus-orosz-installacio-a-munkaspart-elnokere-az-oroszparti-tuntetesen

Anyám 🤣😬😄
warr_b

faszér' nem ütötte agyon

 telex.hu/kulfold/2022/06/11/raborult-a-z-betus-orosz-installacio-a-munkaspart-elnokere-az-oroszparti-tuntetesen

Anyám 🤣😬😄
warr_b

Mondanám, hogy szánalmas a csávó, pedig nem az, mert (a Fidesznek köszönhetően) egészen jól megél ebből a kártékony bohóckodásból és a nulla százalékos pártjából. Azt hittem, a fia halála után magába száll. De nem.
Remélem, Szanyi büszke rá, hogy milyen remek szövetségessel bútorozott össze. Basszák meg.

 telex.hu/kulfold/2022/06/11/raborult-a-z-betus-orosz-installacio-a-munkaspart-elnokere-az-oroszparti-tuntetesen

Anyám 🤣😬😄

Országimázs lvl99 😁

 roadster.hu/magyarorszagra-latogatok-figyelmeztetes/

Minden nap látni ezeket a magánrepülőgépeket meg a diplomata útlevéllel utazgató csókosokat, tudva az állandó dubajozgatásokról a nagy rezsicsökkentőktől, aztán arról olvasni, hogy micsoda környezetvédő kormányunk van... hát cinizmusban mindig lehet még lejjebb menni úgy tűnik
r.baggio

amugy sztem MC12 nem igy akarta erteni (aztan kijavit ha megis). sztem ugy akarta erteni, hogy nem ordogtol valo gondolat vmien szintu plusz adot radobni a repulesre foleg fura ezt anyazni itt ahol a kozosseg nagy resze zoldnek tekintheto.
csebi

Persze, ez érthető, csak ne jöjjünk már olyan demagóg szövegekkel, hogy azért fizetsz többet, mert ez nem alanyi jog, hogy neked jó legyen, meg ez majd segít visszaszorítani az utazásokat vagy jelentős bevételt jelent a kormányoknak. Amszterdamban is van ilyen adó, mégis rohadt sok repülő megfordul ott.

Illetve persze, lehet, hogy itthon elgondolkodik az ember, hogy nem ül repülőre, csak akkor majd megy busszal, az aztán környezetkímélőbb.

Amúgy van-e olyan tanulmány, hogy melyiknek van nagyobb terhelése?
Egy repülőnek amely elvisz 160-180 embert Budapestről Athénba vagy 3-4 busznak amely ugyanennyit visz el?

Plusz azért nem az ilyen mértékű adók fogják a jobban szituált nyugati társadalmakat visszatartani attól, hogy utazgassanak a világban.
Solymi

Utaskilóméterre vetítve egyértelműen a repülés a legszennyezőbb közlekedési forma. Azon belül is a domestic flight, vagy a fapados/rövid utas.
Az általad vázolt dilemma tipikus: ki fizesse meg a környezeti terhelés árát? Aki okozza? Mindenki együtt? Esetleg az, aki nem is repül életében egyszer sem. Jelenleg az utolsó az igaz, jobb lenne a második, de az igazságos az első lenne.
Lecsó

Rövid és középtávon egyértelműen a vonat a legjobb megoldás, csak amíg a vasúttársaságokat (amik főleg állami cégek) senki se kötelezi technikai szabványok betartasara nem lehet egysegesiteni az egész uniós infrastruktúrát. És akkor azt nem is néztük, hogy a pályaudvarok legtöbbször a város közepén, a repterek meg a világ végén vannak...

Vitezinek elég jó posztjai szoktak lenni a témában
FLZOLI

Azért kiváncsi lennék egy vasútvonalnak van e nagyobb környezeti terhelése vagy egy repulojaratnak. Gondolok itt a telepítésére. Mekkora területen kell megbontani a környezetet hogy a síneket lefektessék és maga a telepítés is eléggé szennyező. Meg ugye ha azt oda leraktad már nem szeded fel legalábbis nincs értelme tehát kis túlzással örökre foglalja a helyet. A vonatok fogyasztásától fogalmam sincs erről nem írok semmit de nyilván van környezetre való hatása. Vasútállomás is ugyanígy. Repülőterek kint vannak a világ végén de útvonalakat telepíteni nem kell, az útnak van egy környezeti szennyezése és kész. Szóval kiváncsi lennék egy ilyen tanulmányra hogy tényleg mindent figyelembe véve melyik a szennyezobb akar utasra vetítve is.
samu09

Repuloterek a vilagvegeb?vecses says hello vagy mondjuk a malagai sincs kint a vilagvegen de mondjuk sorolhatnek meg par szaz varost kezdhetnem londonnal😀
YoungZeeZee

Tekintve, hogy a repülővel érkező turisták elenyésző része szeretne vecsésre jönni, bizony mondhatjuk, hogy Budapest belvárosához képest kint van a világ végén. London is jó példa lett volna neked, ha nem lenne ott egy kb 50kmre lévő Luton.
Tarsi

Megfogtátok a leglényegesebb dolgot a mondandómban 😃

Minden nap látni ezeket a magánrepülőgépeket meg a diplomata útlevéllel utazgató csókosokat, tudva az állandó dubajozgatásokról a nagy rezsicsökkentőktől, aztán arról olvasni, hogy micsoda környezetvédő kormányunk van... hát cinizmusban mindig lehet még lejjebb menni úgy tűnik
r.baggio

amugy sztem MC12 nem igy akarta erteni (aztan kijavit ha megis). sztem ugy akarta erteni, hogy nem ordogtol valo gondolat vmien szintu plusz adot radobni a repulesre foleg fura ezt anyazni itt ahol a kozosseg nagy resze zoldnek tekintheto.
csebi

Persze, ez érthető, csak ne jöjjünk már olyan demagóg szövegekkel, hogy azért fizetsz többet, mert ez nem alanyi jog, hogy neked jó legyen, meg ez majd segít visszaszorítani az utazásokat vagy jelentős bevételt jelent a kormányoknak. Amszterdamban is van ilyen adó, mégis rohadt sok repülő megfordul ott.

Illetve persze, lehet, hogy itthon elgondolkodik az ember, hogy nem ül repülőre, csak akkor majd megy busszal, az aztán környezetkímélőbb.

Amúgy van-e olyan tanulmány, hogy melyiknek van nagyobb terhelése?
Egy repülőnek amely elvisz 160-180 embert Budapestről Athénba vagy 3-4 busznak amely ugyanennyit visz el?

Plusz azért nem az ilyen mértékű adók fogják a jobban szituált nyugati társadalmakat visszatartani attól, hogy utazgassanak a világban.
Solymi

Utaskilóméterre vetítve egyértelműen a repülés a legszennyezőbb közlekedési forma. Azon belül is a domestic flight, vagy a fapados/rövid utas.
Az általad vázolt dilemma tipikus: ki fizesse meg a környezeti terhelés árát? Aki okozza? Mindenki együtt? Esetleg az, aki nem is repül életében egyszer sem. Jelenleg az utolsó az igaz, jobb lenne a második, de az igazságos az első lenne.
Lecsó

Rövid és középtávon egyértelműen a vonat a legjobb megoldás, csak amíg a vasúttársaságokat (amik főleg állami cégek) senki se kötelezi technikai szabványok betartasara nem lehet egysegesiteni az egész uniós infrastruktúrát. És akkor azt nem is néztük, hogy a pályaudvarok legtöbbször a város közepén, a repterek meg a világ végén vannak...

Vitezinek elég jó posztjai szoktak lenni a témában
FLZOLI

Azért kiváncsi lennék egy vasútvonalnak van e nagyobb környezeti terhelése vagy egy repulojaratnak. Gondolok itt a telepítésére. Mekkora területen kell megbontani a környezetet hogy a síneket lefektessék és maga a telepítés is eléggé szennyező. Meg ugye ha azt oda leraktad már nem szeded fel legalábbis nincs értelme tehát kis túlzással örökre foglalja a helyet. A vonatok fogyasztásától fogalmam sincs erről nem írok semmit de nyilván van környezetre való hatása. Vasútállomás is ugyanígy. Repülőterek kint vannak a világ végén de útvonalakat telepíteni nem kell, az útnak van egy környezeti szennyezése és kész. Szóval kiváncsi lennék egy ilyen tanulmányra hogy tényleg mindent figyelembe véve melyik a szennyezobb akar utasra vetítve is.
samu09

Repuloterek a vilagvegeb?vecses says hello vagy mondjuk a malagai sincs kint a vilagvegen de mondjuk sorolhatnek meg par szaz varost kezdhetnem londonnal😀
YoungZeeZee

Tekintve, hogy a repülővel érkező turisták elenyésző része szeretne vecsésre jönni, bizony mondhatjuk, hogy Budapest belvárosához képest kint van a világ végén. London is jó példa lett volna neked, ha nem lenne ott egy kb 50kmre lévő Luton.

Egy korlátos rendszerben is lehet korlátlan növekedés matematikailag.
Pl. egy 100 méteres úton elindulsz, és első nap megteszed az út felét, második nap a maradék út felét, harmadik nap a maradék felét, és így tovább, sose fogod elérni a századik métert, de minden nap haladtál egy kicsit.
Igaz, egy ilyen rendszerben idővel rendkívül lelassul a növekedés, de lehetséges.
Lineáris növekedés nem lehetséges korlátos rendszerben.
De egy buddhalétszerű, megnyugvásos, nirvánisztikus boldog megállapodás állandó korrekciókkal, fejlődgetéssel lehetséges.

Aztán,
A kapitalizmus azért tűnik és vélelmezhető az utolsó rendszernek, mert a világtörténelemben először egy globális rendszer.
Az eddigi rendszerek mind lokálisak voltak, jött valami a rendszerhez képest kívülről (Jézus tanai, Odoakker germánjai, gyarmatokról bearamló rengeteg nyersanyag, stb.), és lehetőség nyílt a változásra.
De a kapitalizmusnak nem tud semmi jönni kívülről (hacsak valaki nem hisz a földönkívüli értelmes élet idecsámborgásában társadalomjobbító/pusztító szandékkal - én nem), mert átfogja az egész bolygót, és a technikai fejlettség miatt már képes azonnali hatékony problémakezelésre minden olyan helyi szituban amik a létét veszélyeztetik.
Sobri Jóska

"Egy korlátos rendszerben is lehet korlátlan növekedés matematikailag.
Pl. egy 100 méteres úton elindulsz, és első nap megteszed az út felét, második nap a maradék út felét, harmadik nap a maradék felét, és így tovább, sose fogod elérni a századik métert, de minden nap haladtál egy kicsit."

Erre Marx is rájött már, szépen meg is jósolta, hogy a kapitalizmust a csökkenő profitráta jellemzi, így lényegében fenntarthatatlan. A vicc ebben az, hogy ezt a csökkenő profitrátát maga a kapitalizmus okozza a technológiai fejlődés révén (gépi és emberi munka arányának eltolódása) Szóval róka fogta csuka, catch 22. Amikor már annyira kicsi lesz a növekedés, hogy nem fedezi még a hitel kamatát sem, amiből finanszírozzák, és a értéktöbblet megosztása a tőke és a munka között (profit és bér) lényegében megszűnik, akkor omlik össze. Mert ugye nem gondoljuk, hogy egy csökkenő növekedést finanszírozó, így csökkenő megtérülést hozó tőkepiacot csökkenő kamatráta jellemez majd. Végül mi lesz? Eljutunk (újra) az ingyen pénzig, mint az ókorban, amikor kamatot kérni bűn volt? 😊
Ráadásul a kapitalizmus növekedési igénye nem csökkenő, hanem növekvő, exponenciálisan. De ez már részletkérdés.

A második bekezdésre:
Pontosan erre figyelmeztetnek a tudósok, hogy a kapitalizmus ellensége pont a saját erőforrásainak a korlátos volta, ami lényegében a Föld nevű űrhajón lévő összes raktárkészlet, nincs utánpótlás, nincs kikötés, és új készletek vételezése. Ezzel kell utazni a végtelenségig. Ennek ellenére a készletek felhasználási üteme nem csökken, hanem nő. Pontosan ez a globális jellemzője az, ami miatt korlátokba ütközik.

Szerkesztette: Lecsó

 24.hu/belfold/2022/06/10/nyersanyagok-globalis-krizis-klimavaltozas-gelencser-andras-interju/?fbclid=IwAR0s0I5xMV_lPkpg-YMu2gC15rwyNqNuANvK-c03z9EYPu8nZOzivtL4WbQ
Lecsó

1972 óta ezt hallgatjuk. Imádom, hogy ő is elmondja
Gyurma Pappa

Nem a céldátum a lényeg, hanem a trend. Mivel nincs jele a trendfordulásnak, így a beteljesülés csak idő kérdése. Ez lehet 200 év is, meg 20 is. A lényegen nem változtat.
Lecsó

Csak a céldátum a lényeg. Ha 200 évünk van kitalálni valamit vagy ha 30, az nagyon nem mindegy.
Gyurma Pappa

Szerintem pont nem.
Van akinek az, mert azt nézi, hogy neki személy szerint szembesülnie kell-e ezekkel, vagy sem, mert mire ezek a problémák eszkalálódnak, addigra ő meghal, mit érdekli. Ok, elfogadom ezt az individualista álláspontot is.
Vannak akik azt nézik, hogy a folyamatok, amiket generálunk, mind egy irányba mutatnak, tehát a vége egyértelmű. Hogy mikor jön el, lényegtelen, mert előbb utóbb eljön.
De akkor visszakérdezek (feltételezem, hogy elolvastad a cikket):
Melyik makrofolyamat az a jelenlegi társadalmi berendezkedésben, ami szerinted megfordítani igyekszik a trendet? Mit csináltunk 1972 óta, ami miatta kicsit jobb lesz az idő előrehaladtával, nem pedig rosszabb?
Mondjál párat. Nem kell sok, csak mondjuk három... Papír szívószál? Vagy mi?
Lecsó

Kapitalista kritikus vagyok, tehát erről nem kell győzködni. Csak a világvége és a kapitalizmus összeomlása nem egyenlő. Plusz a tudósok nem erről beszélnek, hanem arról hogy mi nem jó.

Nyilván nem állok le vitatkozni egy fizikussal a fizikáról. Pusztán annyit állítok, hogy a világvége jóslatok nem nagyon váltak be eddig sem, és az emberiség rugalmasságát és stressztűrő képességét ismerve, ez a nihilista defitizmus ami ebből az interjúból is átjön, nem jó válasz, és még csak válasz sem. Ez a tudomány tehetetlensége szülte beletörődött fear mongering, ami miatt a médiát keresztre feszítik, a MTA-n meg állandó széket adnak. Ha a tudomány nem a megoldást keresi, akkor kvázi haszontalan. És így az interjú haszontalan. Lehet, hogy kutatásokat végez a megoldás végett, de ebből a 4 oldalból ez nem jött át.

Azért Edisonra emlékszik mindenki, mert a megoldásokat ő implementálta eladható formában, és nem arról beszélt, hogy a sötét kedvez a tolvajoknak.
Gyurma Pappa

Szerintem félreértetted a cikket, nem tudom miért, talán valami személyes ellenszenv miatt, passz.
Van benne 10-20 állítás vagy mondjuk úgy sztereotípia, amiről elmondja egy hozzáértő ember, hogy miért értjük félre, vagy miért nem jó megoldás. Erre te lehurrogod, hogy fear monger. Mit kellene szerinted mondania a tudománynak? Hogy semmi baj emberek, dolgozunk a megoldáson, kitartás, csináljatok mindent úgy, mint eddig, majd mi megoldjuk? Pontosan azért van keresztre feszítve a tudomány meg a média, ami néha teret enged az ilyen véleményeknek, mert veszélybe sodorja a rendszer alapvető építőkövét, a hitet abban, hogy örökké fennmarad.

Minden nap látni ezeket a magánrepülőgépeket meg a diplomata útlevéllel utazgató csókosokat, tudva az állandó dubajozgatásokról a nagy rezsicsökkentőktől, aztán arról olvasni, hogy micsoda környezetvédő kormányunk van... hát cinizmusban mindig lehet még lejjebb menni úgy tűnik
r.baggio

amugy sztem MC12 nem igy akarta erteni (aztan kijavit ha megis). sztem ugy akarta erteni, hogy nem ordogtol valo gondolat vmien szintu plusz adot radobni a repulesre foleg fura ezt anyazni itt ahol a kozosseg nagy resze zoldnek tekintheto.
csebi

Persze, ez érthető, csak ne jöjjünk már olyan demagóg szövegekkel, hogy azért fizetsz többet, mert ez nem alanyi jog, hogy neked jó legyen, meg ez majd segít visszaszorítani az utazásokat vagy jelentős bevételt jelent a kormányoknak. Amszterdamban is van ilyen adó, mégis rohadt sok repülő megfordul ott.

Illetve persze, lehet, hogy itthon elgondolkodik az ember, hogy nem ül repülőre, csak akkor majd megy busszal, az aztán környezetkímélőbb.

Amúgy van-e olyan tanulmány, hogy melyiknek van nagyobb terhelése?
Egy repülőnek amely elvisz 160-180 embert Budapestről Athénba vagy 3-4 busznak amely ugyanennyit visz el?

Plusz azért nem az ilyen mértékű adók fogják a jobban szituált nyugati társadalmakat visszatartani attól, hogy utazgassanak a világban.
Solymi

Utaskilóméterre vetítve egyértelműen a repülés a legszennyezőbb közlekedési forma. Azon belül is a domestic flight, vagy a fapados/rövid utas.
Az általad vázolt dilemma tipikus: ki fizesse meg a környezeti terhelés árát? Aki okozza? Mindenki együtt? Esetleg az, aki nem is repül életében egyszer sem. Jelenleg az utolsó az igaz, jobb lenne a második, de az igazságos az első lenne.
Lecsó

Rövid és középtávon egyértelműen a vonat a legjobb megoldás, csak amíg a vasúttársaságokat (amik főleg állami cégek) senki se kötelezi technikai szabványok betartasara nem lehet egysegesiteni az egész uniós infrastruktúrát. És akkor azt nem is néztük, hogy a pályaudvarok legtöbbször a város közepén, a repterek meg a világ végén vannak...

Vitezinek elég jó posztjai szoktak lenni a témában
FLZOLI

Azért kiváncsi lennék egy vasútvonalnak van e nagyobb környezeti terhelése vagy egy repulojaratnak. Gondolok itt a telepítésére. Mekkora területen kell megbontani a környezetet hogy a síneket lefektessék és maga a telepítés is eléggé szennyező. Meg ugye ha azt oda leraktad már nem szeded fel legalábbis nincs értelme tehát kis túlzással örökre foglalja a helyet. A vonatok fogyasztásától fogalmam sincs erről nem írok semmit de nyilván van környezetre való hatása. Vasútállomás is ugyanígy. Repülőterek kint vannak a világ végén de útvonalakat telepíteni nem kell, az útnak van egy környezeti szennyezése és kész. Szóval kiváncsi lennék egy ilyen tanulmányra hogy tényleg mindent figyelembe véve melyik a szennyezobb akar utasra vetítve is.
samu09

Repuloterek a vilagvegeb?vecses says hello vagy mondjuk a malagai sincs kint a vilagvegen de mondjuk sorolhatnek meg par szaz varost kezdhetnem londonnal😀

Egy korlátos rendszerben is lehet korlátlan növekedés matematikailag.
Pl. egy 100 méteres úton elindulsz, és első nap megteszed az út felét, második nap a maradék út felét, harmadik nap a maradék felét, és így tovább, sose fogod elérni a századik métert, de minden nap haladtál egy kicsit.
Igaz, egy ilyen rendszerben idővel rendkívül lelassul a növekedés, de lehetséges.
Lineáris növekedés nem lehetséges korlátos rendszerben.
De egy buddhalétszerű, megnyugvásos, nirvánisztikus boldog megállapodás állandó korrekciókkal, fejlődgetéssel lehetséges.

Aztán,
A kapitalizmus azért tűnik és vélelmezhető az utolsó rendszernek, mert a világtörténelemben először egy globális rendszer.
Az eddigi rendszerek mind lokálisak voltak, jött valami a rendszerhez képest kívülről (Jézus tanai, Odoakker germánjai, gyarmatokról bearamló rengeteg nyersanyag, stb.), és lehetőség nyílt a változásra.
De a kapitalizmusnak nem tud semmi jönni kívülről (hacsak valaki nem hisz a földönkívüli értelmes élet idecsámborgásában társadalomjobbító/pusztító szandékkal - én nem), mert átfogja az egész bolygót, és a technikai fejlettség miatt már képes azonnali hatékony problémakezelésre minden olyan helyi szituban amik a létét veszélyeztetik.

Minden nap látni ezeket a magánrepülőgépeket meg a diplomata útlevéllel utazgató csókosokat, tudva az állandó dubajozgatásokról a nagy rezsicsökkentőktől, aztán arról olvasni, hogy micsoda környezetvédő kormányunk van... hát cinizmusban mindig lehet még lejjebb menni úgy tűnik
r.baggio

amugy sztem MC12 nem igy akarta erteni (aztan kijavit ha megis). sztem ugy akarta erteni, hogy nem ordogtol valo gondolat vmien szintu plusz adot radobni a repulesre foleg fura ezt anyazni itt ahol a kozosseg nagy resze zoldnek tekintheto.
csebi

Persze, ez érthető, csak ne jöjjünk már olyan demagóg szövegekkel, hogy azért fizetsz többet, mert ez nem alanyi jog, hogy neked jó legyen, meg ez majd segít visszaszorítani az utazásokat vagy jelentős bevételt jelent a kormányoknak. Amszterdamban is van ilyen adó, mégis rohadt sok repülő megfordul ott.

Illetve persze, lehet, hogy itthon elgondolkodik az ember, hogy nem ül repülőre, csak akkor majd megy busszal, az aztán környezetkímélőbb.

Amúgy van-e olyan tanulmány, hogy melyiknek van nagyobb terhelése?
Egy repülőnek amely elvisz 160-180 embert Budapestről Athénba vagy 3-4 busznak amely ugyanennyit visz el?

Plusz azért nem az ilyen mértékű adók fogják a jobban szituált nyugati társadalmakat visszatartani attól, hogy utazgassanak a világban.
Solymi

Utaskilóméterre vetítve egyértelműen a repülés a legszennyezőbb közlekedési forma. Azon belül is a domestic flight, vagy a fapados/rövid utas.
Az általad vázolt dilemma tipikus: ki fizesse meg a környezeti terhelés árát? Aki okozza? Mindenki együtt? Esetleg az, aki nem is repül életében egyszer sem. Jelenleg az utolsó az igaz, jobb lenne a második, de az igazságos az első lenne.
Lecsó

Rövid és középtávon egyértelműen a vonat a legjobb megoldás, csak amíg a vasúttársaságokat (amik főleg állami cégek) senki se kötelezi technikai szabványok betartasara nem lehet egysegesiteni az egész uniós infrastruktúrát. És akkor azt nem is néztük, hogy a pályaudvarok legtöbbször a város közepén, a repterek meg a világ végén vannak...

Vitezinek elég jó posztjai szoktak lenni a témában
FLZOLI

Azért kiváncsi lennék egy vasútvonalnak van e nagyobb környezeti terhelése vagy egy repulojaratnak. Gondolok itt a telepítésére. Mekkora területen kell megbontani a környezetet hogy a síneket lefektessék és maga a telepítés is eléggé szennyező. Meg ugye ha azt oda leraktad már nem szeded fel legalábbis nincs értelme tehát kis túlzással örökre foglalja a helyet. A vonatok fogyasztásától fogalmam sincs erről nem írok semmit de nyilván van környezetre való hatása. Vasútállomás is ugyanígy. Repülőterek kint vannak a világ végén de útvonalakat telepíteni nem kell, az útnak van egy környezeti szennyezése és kész. Szóval kiváncsi lennék egy ilyen tanulmányra hogy tényleg mindent figyelembe véve melyik a szennyezobb akar utasra vetítve is.
samu09

Es hogy jönnek be az emberek a repülőtérről? Beszaladnak a mezőn? 😊 oda is kell út, ráadásul nagy teherbírású út mert rengeteg a busz, auto stb. Ha nem így csinálod, pár év és kezdheted az aszfaltozást előlről, na annak van csak szennyezése. És akkor kellene oda egy gyorsvasút is ugye ha már, ami így hirtelen eszembe jut. Szóval nem egyszerű kérdés ez.

Minden nap látni ezeket a magánrepülőgépeket meg a diplomata útlevéllel utazgató csókosokat, tudva az állandó dubajozgatásokról a nagy rezsicsökkentőktől, aztán arról olvasni, hogy micsoda környezetvédő kormányunk van... hát cinizmusban mindig lehet még lejjebb menni úgy tűnik
r.baggio

amugy sztem MC12 nem igy akarta erteni (aztan kijavit ha megis). sztem ugy akarta erteni, hogy nem ordogtol valo gondolat vmien szintu plusz adot radobni a repulesre foleg fura ezt anyazni itt ahol a kozosseg nagy resze zoldnek tekintheto.
csebi

Persze, ez érthető, csak ne jöjjünk már olyan demagóg szövegekkel, hogy azért fizetsz többet, mert ez nem alanyi jog, hogy neked jó legyen, meg ez majd segít visszaszorítani az utazásokat vagy jelentős bevételt jelent a kormányoknak. Amszterdamban is van ilyen adó, mégis rohadt sok repülő megfordul ott.

Illetve persze, lehet, hogy itthon elgondolkodik az ember, hogy nem ül repülőre, csak akkor majd megy busszal, az aztán környezetkímélőbb.

Amúgy van-e olyan tanulmány, hogy melyiknek van nagyobb terhelése?
Egy repülőnek amely elvisz 160-180 embert Budapestről Athénba vagy 3-4 busznak amely ugyanennyit visz el?

Plusz azért nem az ilyen mértékű adók fogják a jobban szituált nyugati társadalmakat visszatartani attól, hogy utazgassanak a világban.
Solymi

Utaskilóméterre vetítve egyértelműen a repülés a legszennyezőbb közlekedési forma. Azon belül is a domestic flight, vagy a fapados/rövid utas.
Az általad vázolt dilemma tipikus: ki fizesse meg a környezeti terhelés árát? Aki okozza? Mindenki együtt? Esetleg az, aki nem is repül életében egyszer sem. Jelenleg az utolsó az igaz, jobb lenne a második, de az igazságos az első lenne.
Lecsó

Rövid és középtávon egyértelműen a vonat a legjobb megoldás, csak amíg a vasúttársaságokat (amik főleg állami cégek) senki se kötelezi technikai szabványok betartasara nem lehet egysegesiteni az egész uniós infrastruktúrát. És akkor azt nem is néztük, hogy a pályaudvarok legtöbbször a város közepén, a repterek meg a világ végén vannak...

Vitezinek elég jó posztjai szoktak lenni a témában
FLZOLI

Azért kiváncsi lennék egy vasútvonalnak van e nagyobb környezeti terhelése vagy egy repulojaratnak. Gondolok itt a telepítésére. Mekkora területen kell megbontani a környezetet hogy a síneket lefektessék és maga a telepítés is eléggé szennyező. Meg ugye ha azt oda leraktad már nem szeded fel legalábbis nincs értelme tehát kis túlzással örökre foglalja a helyet. A vonatok fogyasztásától fogalmam sincs erről nem írok semmit de nyilván van környezetre való hatása. Vasútállomás is ugyanígy. Repülőterek kint vannak a világ végén de útvonalakat telepíteni nem kell, az útnak van egy környezeti szennyezése és kész. Szóval kiváncsi lennék egy ilyen tanulmányra hogy tényleg mindent figyelembe véve melyik a szennyezobb akar utasra vetítve is.

 24.hu/belfold/2022/06/10/nyersanyagok-globalis-krizis-klimavaltozas-gelencser-andras-interju/?fbclid=IwAR0s0I5xMV_lPkpg-YMu2gC15rwyNqNuANvK-c03z9EYPu8nZOzivtL4WbQ
Lecsó

1972 óta ezt hallgatjuk. Imádom, hogy ő is elmondja
Gyurma Pappa

Nem a céldátum a lényeg, hanem a trend. Mivel nincs jele a trendfordulásnak, így a beteljesülés csak idő kérdése. Ez lehet 200 év is, meg 20 is. A lényegen nem változtat.
Lecsó

Én tisztelem azokat, akik várják a beteljesülést. Majd ha így lesz, akkor azt mondom, hogy igazad volt. Nyilván ezt fordítva nem várhatom el, mert még a sírra sem lehet kiírni, hogy tévedtem, mert jönnek az új megmondó emberek, akik szerint tévúton járunk, mert ez meg az nem megoldás (igaz azt nem teszik hozzá, hogy akkor mi lenne az) és nem mondják, hogy 20 év múlva lesz vége a világnak, vagy 200 év múlva. Biztos az inkák idejében is voltak már ilyen emberek.
Klaci79

Nem várom a világvégét, nem vagyok defefetista. Gondolom elolvastad a cikket, ezért minden állításával vitatkozni tudsz. Annyi állítottam és Gelencsér is meg mindenki aki ebben a témában "riogat", hogy a folyamatok rossz irányba mutatnak. Ehhez nem kell tudósnak sem lenni, csak érteni kell a kapitalista társadalmi modellt, ami a hitelre épülő folyamatos növekedés modellje. Korlátlanul meg nem lehet növekedni egy korlátos rendszerben. Ilyen pofon egyszerű. Ezt nem oldja meg semmilyen technológia, mert az is mind ugyanebbe a modellbe illeszkedik, ergo része a problémának, nem megoldása. Ha pl Elon Musk nem egy profitorientált vállalatot vezetne, talán elhinném neki, hogy a fenntarthatóságot tartja szem előtt. De hát ugye ettől elég messze van...
A megoldást is elmondják sokan: Pl nem növekedni kell, hanem javulni, a kettő nem ugyanaz. Hogy valami jobb, az nem feltétlenül nagyobb., stb... Át kell értékelnünk a jelenlegi fogalmainkat. Nem megyek bele mélyebben, ha érdekel, hallgass, olvass ebben a témában, és lesz rálátásod.

Az összeomlást meg nem úgy kell elképzelni, hogy egyik nap még működik, a másik nap meg nem. Sokkal több kihívás lesz a jövőben, amire majd jönnek populista válaszok, meg technooptimisták, meg "másfélék", amik most furák és érthetetlenek. Aztán idővel úgyis rákényszerülünk máshogy hozzáállni a dolgokhoz, mert nem lesz más megoldás. Ami ma természetes, az többé nem lesz az. Sok ilyen volt már az emberiség történelmében. Ez feszültséghez vezet, érdeksérelmekhez, hideg polgárháborúkhoz meg forró "normális" háborúhoz. Ha nem pusztítjuk el a földet hirtelen valami atomkatasztrófában, akkor előbb utóbb úgyis alkalmazkodunk, mert az ember már csak ilyen. Összeomlottak (vagy átalakultak, hogy ne riogassak tovább) már sokkal régebb óta működő társadalmi berendezkedések. A legutóbbi, a feudalizmus is, mert nagyon leegyszerűsítve egy széles társadalmi réteg erőforrása a föld egyszerűen elfogyott alóla (lásd enclosure). A kapitalizmus nem magától alakult ki, azt fel kellett építeni, szándék kellett hozzá, aztán alá kellett bástyázni törvényekkel, fogalomkészletet alkotni hozzá, stb. Ez egy emberi találmány, egy mesterséges képződmény, de mindenki azt hiszi róla, hogy egy természetes folyamat vége, tehát ez maga a tökéletes modell, ami az emberi fejlődés csúcsán kiteljesedik. Vannak, akik szerint meg nem az.
Szóval semmi nem tart örökké, a jelenlegi kapitalizmus sem fog. 😉
Lecsó

Sem időm, sem energiám nincs vitába szállni veled, vagy jelen esetben Gelencsér professzorral, mivel az érveim éppen annyira nem támaszthatóak alá a jelenben, mint az övéi. Nem lehet a végtelenségig növekedni...na majd meglátjuk. Időnként jelentős visszaeséssel, ami a velejárója természetesen, azért már jó rég óta növekednek a gazdaságok.
Erről az egészről mindig az jut eszembe, hogy azt mondják a világmindenség nem növekedhet örökké, de mára mégis tudjuk, hogy nemcsak növekszik az ősrobbanás óta folyamatosan, de egyre gyorsabban is teszi mindezt.
Természetesen komoly kockázatok vannak a világban, kezdve néhány idióta hatalomra kerülésétől, a legnagyobb problémáig amit jelenleg látok a túlnépesedésig, ami főképp olyan területeket érint, amelyek már ma is problémásak.
Mindig is voltak azonban gondok, de valahogy mégis megoldódtak és ellentétben ezekkel a tudósokkal én nem látom a jövőt, de az eddigi történésekből mégis azt kell leszűrnöm, hogy visszaesésekkel ugyan, de a növekedés fokozatos és tartós. Ahogy a világ szerencsésebb jellemfejlődésű országaiban a kapitalizmus is. Persze semmi nem tart örökké, a dínók tudnának mesélni, de én azért most még felrakatom a napelemeket, hiába mondják zsákutca.
Klaci79

Nem akarlak meggyőzni, felőlem azt gondolsz, amit akarsz. Pár dologban azért tévedsz:
pl ha leültetsz három kozmológust, 3 féle modellt állítanak fel a világegyetemről. Szóval még azt sem tudják, hogy gyorsulva tágul-e, lassulva, csak azt, hogy tágul, és még a végtelenbe is tágulhat, mivel nem egy euklideszi 3 dimenziós tér. Szóval ez a hasonlat nem túl releváns. A többit nem részletezem, mert ha azt mondod, hogy lehet egy korlátos rendszerben korlátlan növekedés, akkor erre tényleg nem tudok reflektálni.

Neked is meg Gyurmának is:
Senki nem beszélt a világvégéről. Arról volt szó, hogy a jelenlegi társadalmi berendezkedés alapjai kérdőjeleződnek meg. A világvége számomra értelmezhetetlen, ezért nem is jósolgatom, vagy számomra nem érdekes róla vitázni. Az emberi civilizáció mai formája viszont már más kérdés.

Szerkesztette: Lecsó

 merce.hu/2022/06/09/a-fovarosi-torvenyszek-kimondta-a-vegrehajtoi-kar-koteles-kiadni-az-altala-kotott-szerzodesek-listajat/

 24.hu/belfold/2022/06/10/nyersanyagok-globalis-krizis-klimavaltozas-gelencser-andras-interju/?fbclid=IwAR0s0I5xMV_lPkpg-YMu2gC15rwyNqNuANvK-c03z9EYPu8nZOzivtL4WbQ
Lecsó

1972 óta ezt hallgatjuk. Imádom, hogy ő is elmondja
Gyurma Pappa

Nem a céldátum a lényeg, hanem a trend. Mivel nincs jele a trendfordulásnak, így a beteljesülés csak idő kérdése. Ez lehet 200 év is, meg 20 is. A lényegen nem változtat.
Lecsó

Én tisztelem azokat, akik várják a beteljesülést. Majd ha így lesz, akkor azt mondom, hogy igazad volt. Nyilván ezt fordítva nem várhatom el, mert még a sírra sem lehet kiírni, hogy tévedtem, mert jönnek az új megmondó emberek, akik szerint tévúton járunk, mert ez meg az nem megoldás (igaz azt nem teszik hozzá, hogy akkor mi lenne az) és nem mondják, hogy 20 év múlva lesz vége a világnak, vagy 200 év múlva. Biztos az inkák idejében is voltak már ilyen emberek.
Klaci79

Nem várom a világvégét, nem vagyok defefetista. Gondolom elolvastad a cikket, ezért minden állításával vitatkozni tudsz. Annyi állítottam és Gelencsér is meg mindenki aki ebben a témában "riogat", hogy a folyamatok rossz irányba mutatnak. Ehhez nem kell tudósnak sem lenni, csak érteni kell a kapitalista társadalmi modellt, ami a hitelre épülő folyamatos növekedés modellje. Korlátlanul meg nem lehet növekedni egy korlátos rendszerben. Ilyen pofon egyszerű. Ezt nem oldja meg semmilyen technológia, mert az is mind ugyanebbe a modellbe illeszkedik, ergo része a problémának, nem megoldása. Ha pl Elon Musk nem egy profitorientált vállalatot vezetne, talán elhinném neki, hogy a fenntarthatóságot tartja szem előtt. De hát ugye ettől elég messze van...
A megoldást is elmondják sokan: Pl nem növekedni kell, hanem javulni, a kettő nem ugyanaz. Hogy valami jobb, az nem feltétlenül nagyobb., stb... Át kell értékelnünk a jelenlegi fogalmainkat. Nem megyek bele mélyebben, ha érdekel, hallgass, olvass ebben a témában, és lesz rálátásod.

Az összeomlást meg nem úgy kell elképzelni, hogy egyik nap még működik, a másik nap meg nem. Sokkal több kihívás lesz a jövőben, amire majd jönnek populista válaszok, meg technooptimisták, meg "másfélék", amik most furák és érthetetlenek. Aztán idővel úgyis rákényszerülünk máshogy hozzáállni a dolgokhoz, mert nem lesz más megoldás. Ami ma természetes, az többé nem lesz az. Sok ilyen volt már az emberiség történelmében. Ez feszültséghez vezet, érdeksérelmekhez, hideg polgárháborúkhoz meg forró "normális" háborúhoz. Ha nem pusztítjuk el a földet hirtelen valami atomkatasztrófában, akkor előbb utóbb úgyis alkalmazkodunk, mert az ember már csak ilyen. Összeomlottak (vagy átalakultak, hogy ne riogassak tovább) már sokkal régebb óta működő társadalmi berendezkedések. A legutóbbi, a feudalizmus is, mert nagyon leegyszerűsítve egy széles társadalmi réteg erőforrása a föld egyszerűen elfogyott alóla (lásd enclosure). A kapitalizmus nem magától alakult ki, azt fel kellett építeni, szándék kellett hozzá, aztán alá kellett bástyázni törvényekkel, fogalomkészletet alkotni hozzá, stb. Ez egy emberi találmány, egy mesterséges képződmény, de mindenki azt hiszi róla, hogy egy természetes folyamat vége, tehát ez maga a tökéletes modell, ami az emberi fejlődés csúcsán kiteljesedik. Vannak, akik szerint meg nem az.
Szóval semmi nem tart örökké, a jelenlegi kapitalizmus sem fog. 😉
Lecsó

Sem időm, sem energiám nincs vitába szállni veled, vagy jelen esetben Gelencsér professzorral, mivel az érveim éppen annyira nem támaszthatóak alá a jelenben, mint az övéi. Nem lehet a végtelenségig növekedni...na majd meglátjuk. Időnként jelentős visszaeséssel, ami a velejárója természetesen, azért már jó rég óta növekednek a gazdaságok.
Erről az egészről mindig az jut eszembe, hogy azt mondják a világmindenség nem növekedhet örökké, de mára mégis tudjuk, hogy nemcsak növekszik az ősrobbanás óta folyamatosan, de egyre gyorsabban is teszi mindezt.
Természetesen komoly kockázatok vannak a világban, kezdve néhány idióta hatalomra kerülésétől, a legnagyobb problémáig amit jelenleg látok a túlnépesedésig, ami főképp olyan területeket érint, amelyek már ma is problémásak.
Mindig is voltak azonban gondok, de valahogy mégis megoldódtak és ellentétben ezekkel a tudósokkal én nem látom a jövőt, de az eddigi történésekből mégis azt kell leszűrnöm, hogy visszaesésekkel ugyan, de a növekedés fokozatos és tartós. Ahogy a világ szerencsésebb jellemfejlődésű országaiban a kapitalizmus is. Persze semmi nem tart örökké, a dínók tudnának mesélni, de én azért most még felrakatom a napelemeket, hiába mondják zsákutca.

 444.hu/2022/06/11/nepszava-a-tozsdei-arnal-is-dragabban-kaptuk-a-gazt-az-oroszoktol

Ezt kellene mutogatni a rezsicsökkentéshívőknek.

 24.hu/belfold/2022/06/10/nyersanyagok-globalis-krizis-klimavaltozas-gelencser-andras-interju/?fbclid=IwAR0s0I5xMV_lPkpg-YMu2gC15rwyNqNuANvK-c03z9EYPu8nZOzivtL4WbQ
Lecsó

1972 óta ezt hallgatjuk. Imádom, hogy ő is elmondja
Gyurma Pappa

Nem a céldátum a lényeg, hanem a trend. Mivel nincs jele a trendfordulásnak, így a beteljesülés csak idő kérdése. Ez lehet 200 év is, meg 20 is. A lényegen nem változtat.
Lecsó

Csak a céldátum a lényeg. Ha 200 évünk van kitalálni valamit vagy ha 30, az nagyon nem mindegy.
Gyurma Pappa

Szerintem pont nem.
Van akinek az, mert azt nézi, hogy neki személy szerint szembesülnie kell-e ezekkel, vagy sem, mert mire ezek a problémák eszkalálódnak, addigra ő meghal, mit érdekli. Ok, elfogadom ezt az individualista álláspontot is.
Vannak akik azt nézik, hogy a folyamatok, amiket generálunk, mind egy irányba mutatnak, tehát a vége egyértelmű. Hogy mikor jön el, lényegtelen, mert előbb utóbb eljön.
De akkor visszakérdezek (feltételezem, hogy elolvastad a cikket):
Melyik makrofolyamat az a jelenlegi társadalmi berendezkedésben, ami szerinted megfordítani igyekszik a trendet? Mit csináltunk 1972 óta, ami miatta kicsit jobb lesz az idő előrehaladtával, nem pedig rosszabb?
Mondjál párat. Nem kell sok, csak mondjuk három... Papír szívószál? Vagy mi?
Lecsó

Kapitalista kritikus vagyok, tehát erről nem kell győzködni. Csak a világvége és a kapitalizmus összeomlása nem egyenlő. Plusz a tudósok nem erről beszélnek, hanem arról hogy mi nem jó.

Nyilván nem állok le vitatkozni egy fizikussal a fizikáról. Pusztán annyit állítok, hogy a világvége jóslatok nem nagyon váltak be eddig sem, és az emberiség rugalmasságát és stressztűrő képességét ismerve, ez a nihilista defitizmus ami ebből az interjúból is átjön, nem jó válasz, és még csak válasz sem. Ez a tudomány tehetetlensége szülte beletörődött fear mongering, ami miatt a médiát keresztre feszítik, a MTA-n meg állandó széket adnak. Ha a tudomány nem a megoldást keresi, akkor kvázi haszontalan. És így az interjú haszontalan. Lehet, hogy kutatásokat végez a megoldás végett, de ebből a 4 oldalból ez nem jött át.

Azért Edisonra emlékszik mindenki, mert a megoldásokat ő implementálta eladható formában, és nem arról beszélt, hogy a sötét kedvez a tolvajoknak.