Politika

A Sziget-sztori meg nem a "budapesti liberális szavazók Tisza elleni uszítása" volt, hanem pont a liberális és/vagy Tisza szavazók Karácsony ellen uszítása, amihez Vitézy csorgó nyállal asszisztál, ami érthető persze az ő szempontjából politikailag, csak amikor ezt félremagyarázza, az eléggé alattomos egy magát pártpolitikától mentesnek és kvázi a politika szent emberének reklámozó embertől...

kemény ez a Cseh&Barabás roadshow a Partizánban.. rage bait 😀
Josszi

Kaptak fejenként 100-100 milát, hogy buzogjanak, zajongjanak kicsit, mindenki jól jár, senki nem veszít semmit, Rogánek választási büdzséjében kerekítési hiba.

Az a vicces ebben a humanista erőlködésben, hogy mellékszálként lett belőle egy újabb KariGeri-Vitézy csörte, mivel utóbbi egyből vízionált egy KG-visszatérést az országos politikába, amire kapott egy hazugozást vissza...

Mondjuk ha KG tényleg egy ilyen eleve halva született formációval akarná magát visszaerőltetni az országos színtérre, főleg a jelen helyzetben, akkor annyira ostoba, hogy járna neki az Arany Lófasz-díj... 😀
StormST

ő azért nem nyílt kártyákkal játszik, igaz a legnagyobb kompromisszum képes (szarkavaró sicc) "politikus" ,

Vitézy a posztja alatti kommentekben részletesebben is kifejtette, mire gondol: „az új párt alapítója Karácsony szóvivője, feltűnt már a korábbi kampányfőnöke, a volt helyettese, a frakciója mai képviselői és külső bizottsági tagja, a közvetlen munkatársai és a pénztárnoka – ez azért nem túl bonyolult összefüggés.” A politikus hiányolta Karácsony elhatárolódását, és közölte, hogy a főpolgármester „a csapatával a Városházáról szervez országos politikai pártot.” Vitézy szerint „a budapesti liberális szavazók Tisza elleni uszítása volt a Sziget sztori lényege”.

erre gondoltál?
Josszi

Milyen elhatárolódást hiányolt? Első este az ATV-ben elmondta, hogy neki semmi köze hozzájuk és nem is akar velük semmit. Vagy mit kért volna még Vitézy? Hogy álljon ki a városháza lépcsőjére és kiabálja világgá?

Én bírom Vitézy-t, de remélem, hogy nem kampányüzemmódban akarja letolni a maradék 4 évet, mert nyilván lehet találni KG-nél dolgokat, de amikor meg előkerül az ő időszaka a BKV-nál és a államtitkárként, akkor mindenki mocsok és hazudik és ő a Hófehérke... 😀

Az a vicces ebben a humanista erőlködésben, hogy mellékszálként lett belőle egy újabb KariGeri-Vitézy csörte, mivel utóbbi egyből vízionált egy KG-visszatérést az országos politikába, amire kapott egy hazugozást vissza...

Mondjuk ha KG tényleg egy ilyen eleve halva született formációval akarná magát visszaerőltetni az országos színtérre, főleg a jelen helyzetben, akkor annyira ostoba, hogy járna neki az Arany Lófasz-díj... 😀
StormST

ő azért nem nyílt kártyákkal játszik, igaz a legnagyobb kompromisszum képes (szarkavaró sicc) "politikus" ,

Vitézy a posztja alatti kommentekben részletesebben is kifejtette, mire gondol: „az új párt alapítója Karácsony szóvivője, feltűnt már a korábbi kampányfőnöke, a volt helyettese, a frakciója mai képviselői és külső bizottsági tagja, a közvetlen munkatársai és a pénztárnoka – ez azért nem túl bonyolult összefüggés.” A politikus hiányolta Karácsony elhatárolódását, és közölte, hogy a főpolgármester „a csapatával a Városházáról szervez országos politikai pártot.” Vitézy szerint „a budapesti liberális szavazók Tisza elleni uszítása volt a Sziget sztori lényege”.

erre gondoltál?

Az a vicces ebben a humanista erőlködésben, hogy mellékszálként lett belőle egy újabb KariGeri-Vitézy csörte, mivel utóbbi egyből vízionált egy KG-visszatérést az országos politikába, amire kapott egy hazugozást vissza...

Mondjuk ha KG tényleg egy ilyen eleve halva született formációval akarná magát visszaerőltetni az országos színtérre, főleg a jelen helyzetben, akkor annyira ostoba, hogy járna neki az Arany Lófasz-díj... 😀

kemény ez a Cseh&Barabás roadshow a Partizánban.. rage bait 😀
Josszi

szarrá lettek alázva, mondjuk ez a kamupártok sorsa.

kemény ez a Cseh&Barabás roadshow a Partizánban.. rage bait 😀

Ficko barátunk is ugyanazt a faszságot próbálja tolni, mint Grandmaster V idehaza, ott is jól láthatóan fogékony rá a fiatalság.

 444.hu/2025/11/14/ha-ilyen-nagy-hosok-vagytok-menjetek-harcolni-ukrajnaba-mondta-robert-fico-a-popradi-diakoknak?utm_source=Facebook&utm_medium=444
somoskovig

akkor meg is van idén kik buknak meg 😊

 444.hu/2025/11/14/magyarorszag-a-libanoni-hadsereg-megerositesere-iranyitja-at-az-europai-bekekeretbol-ra-eso-600-millio-forintot
Beki

Csak sikerült olyan helyet találni a pénznek, amire Putykó se moroghat...
StormST

Ez nem pénz ezen a szinten, csak apró.
Lölő ennyit keres fél nap alatt.

 444.hu/2025/11/14/magyarorszag-a-libanoni-hadsereg-megerositesere-iranyitja-at-az-europai-bekekeretbol-ra-eso-600-millio-forintot
Beki

Csak sikerült olyan helyet találni a pénznek, amire Putykó se moroghat...

 444.hu/2025/11/14/magyarorszag-a-libanoni-hadsereg-megerositesere-iranyitja-at-az-europai-bekekeretbol-ra-eso-600-millio-forintot

Ficko barátunk is ugyanazt a faszságot próbálja tolni, mint Grandmaster V idehaza, ott is jól láthatóan fogékony rá a fiatalság.

 444.hu/2025/11/14/ha-ilyen-nagy-hosok-vagytok-menjetek-harcolni-ukrajnaba-mondta-robert-fico-a-popradi-diakoknak?utm_source=Facebook&utm_medium=444

faszi elment néhány ezer távol-keleti szavazatért egy lepukkadt kinaiba csirkelábat zabálni. a bélrendszerét adja az országért!
Cruyffista

le vagyok maradva, ki ment el a kínaiba?
Löfli

Cruyffista

És baszki ez hír értéke egy hvgben? Beszarok. Nagyon pedáloznak ennek a gecinek.
Esetleg arról nem akar írni a HVG, vagy a telex hogy a kaja után mekkora csokit nyomott ki a budin?
KB23

Őszintén remélem, hogy valamelyik hírportál beszámol majd róla: 'normális székletet produkált a miniszterelnök'.
Sjoelleer van de Vrij

Az már fake news lenne a javából
ozibozi

miért, szerinted f()sik?

faszi elment néhány ezer távol-keleti szavazatért egy lepukkadt kinaiba csirkelábat zabálni. a bélrendszerét adja az országért!
Cruyffista

le vagyok maradva, ki ment el a kínaiba?
Löfli

Cruyffista

És baszki ez hír értéke egy hvgben? Beszarok. Nagyon pedáloznak ennek a gecinek.
Esetleg arról nem akar írni a HVG, vagy a telex hogy a kaja után mekkora csokit nyomott ki a budin?
KB23

Őszintén remélem, hogy valamelyik hírportál beszámol majd róla: 'normális székletet produkált a miniszterelnök'.
Sjoelleer van de Vrij

Az már fake news lenne a javából

mai HVG360 egyébként: (szerző: Farkas Zoltán)

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha Orbán tényleg hisz abban, amit a magyar gazdaságról mondott az ATV-ben, akkor nagy bajban van az ország. Ha pedig nem hisz, akkor még nagyobb a baj. Orbán Viktornak nem kellett volna mást tennie, mint a saját kezére csapni, és betartani a vállalásait, de ő éppen az ellenkezőjén dolgozik, mint amiről beszél. Az újabb eladósodásnak azonban súlyos következményei lesznek, bárki nyeri is meg a választást. De melyik a miniszterelnök legnagyobb szemfényvesztése, és miben áll az új magyar gazdasági szerkezetet megalkotó Matolcsy György valódi öröksége?

Az alábbiakban a pénzügyi védőpajzshoz, az államháztartási hiánycél megemeléséhez, az uniós források kiváltásához, a gyenge gazdasági növekedéshez, a nyugdíjak értékállóságához és Matolcsy György megítéléséhez fűzünk néhány fontos széljegyzetet.

Védőpajzs és hiánycél
„Ekkora bajban van a gazdaság?” – kérdezte Rónai Egon, az ATV riportere, miután washingtoni látogatása után Orbán Viktor bejelentette: ezzel a megállapodással olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, hogy ha bármilyen külső támadás érné az ország pénzügyi rendszerét, azzal a magyar pénzügyi stabilitást meg fogják védeni, és amellyel bármilyen brüsszeli pénzt ki lehet váltani.

"Magyarország mindig"

– vágta rá a miniszterelnök a kérdésre, hozzátéve, amióta (értsd: Trianon óta) Kis-Magyarország van, mindig pénzügyi gondokkal küszködik.

Csakhogy ez nem igaz.

A magyar gazdaság nem azért volt pénzügyileg sebezhető a múltban, és most sem azért kerülhet bajba, mert kicsi, vagy mert valamiféle turáni átok sújtaná. Mindannyiszor a költségvetési túlköltekezés, a túlzott eladósodás, valamiféle hübrisz volt a pénzügyi válság legfőbb oka; bár többnyire globális krízisek is közbeszóltak.

Az eladósodás áttekintésénél nem mennénk vissza Trianonig, de tekintsük át az elmúlt negyedszázadot. A rendszerváltást megelőzően akkor kezdődött az eladósodás, amikor a növekedés hajtóerői kifulladtak, és az életszínvonal folyamatos növelésére nem jutott volna elég saját forrás. Az okok azóta is ismétlődnek, lényegét tekintve ma is épp ez a helyzet. Szüntelen harc folyt 1988–1995 között a fizetőképesség megőrzéséért a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteleivel és megszorításokkal, amit a Horn-kormány, nevezetesen Surányi György MNB-elnök és Bokros Lajos pénzügyminiszter stabilizációja zárt le. Az általuk megkezdett egyensúlyi politikát 2001 őszéig az első Orbán-kormány is folytatta. A magyar államadósság 1995–2001 között a hazai össztermék 90 százalékáról 60 százalék alá esett, a gazdaság dinamikusan nőtt, a forint akkor lett konvertibilis valuta, árfolyama stabil volt, Magyarország a rendszerváltó országok között Európa éllovasává vált, Szlovákiától Romániáig a magyar reformokat másolták.

Csakhogy a 2002-es választásokra készülve Orbán Viktor példátlan osztogatásba kezdett, egyebek mellett extra béremelésekkel, kamattámogatású lakásvásárlási és -felújítási programmal, a Széchenyi Plusz révén címzett vállalati támogatásokkal akarta bebiztosítani győzelmét. Ám erre Medgyessy Péter már a kampányban rálicitált, a voksoláson diadalmaskodott is, és kormánya a 13. havi nyugdíjjal, a közszféra 50 százalékos béremelésével és 13. havi juttatással, a családi támogatások megemelésével kezdte meg a működését. Az akkori túlköltekezés után a költségvetést sem ő, sem az őt váltó Gyurcsány Ferenc nem volt képes stabilizálni. Sőt Gyurcsány Ferenc a 2006-os választások előtt 20 százalékra vitte le az áfát, ötéves nyugdíjkorrekciós programmal kecsegtette az időskorúakat, és más ígéretekkel maradt kormányon. A választások után azonnal radikális költségvetési kiigazításokra kényszerült. „Nem fog fájni”, mondta, pedig nagyon fájdalmas volt. A legyengült gazdaságot a 2008-as globális pénzügyi válság telibe találta. Ekkor az IMF és az Európai Unió közös 20 milliárd eurós hitele volt a védőpajzs, amiből a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány 14 milliárdot használt fel.

Csak újabb három évig tartó gyötrődés után, 2013-ban indult be a gazdasági növekedés, az ezt követő hat esztendőben az Orbán-kormány többé-kevésbé ügyelt a pénzügyi egyensúlyra. Az államadósság is csökkenő pályán volt, a hazai össztermék (GDP) 80 százalékáról 65,5 százalékra apadt. A kezdeti nagy leértékelődés után a forint árfolyama is megnyugodott, négy éven át az eurónkénti 310 forintos kurzus körül ingadozott, és csak 2018-ban kezdett ismét trendszerűen gyengülni, jelezve a halmozódó feszültségeket. Ezt a hétéves szakaszt szakította meg a pandémia. A vele járó visszaesés tompítása végett az EU felfüggesztette saját stabilizációs szabálykönyvét, odadobta a gyeplőt a kormányok kezébe. A magyar kormány kontroll nélküli költekezésbe kezdett, ezzel ismét a hazai össztermék 80 százalékára emelte az államadósság rátáját.

A 2022-es választások előtt egyebek mellett a 13. havi nyugdíjjal, a fegyverpénzzel, a gyermekek után járó támogatások kibővítésével az MNB számításai szerint 1600 milliárd forint pluszpénzt öntött a gazdaságba. Mindeközben az MNB is határozatlan volt. A gyengeségeket megérezve a pénzpiaci szereplők 2022 szeptemberében spekulatív támadást indítottak a forint ellen, amit az MNB rendkívüli kamatemeléssel szerelt le. Az elnök Matolcsy György 2022 decemberében az Országgyűlés gazdasági bizottságában már arról beszélt: „szembe kell nézni azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van”.

Ez a „válságközeli helyzet” ma is tart, a gazdaság a stagfláció állapotában van, három éve gyakorlatilag helyben jár, és nem csillapodnak az inflációs veszélyek sem. A 2022-es osztogatás után az Orbán-kormány minden fogadkozása ellenére képtelen volt három százalék alá vinni az államháztartás hiányát, holott az abban az évben az Európai Bizottságnak elküldött konvergenciaprogramban 2023-ra 3,5 százalékos, 2024-re 2,5 százalékos, 2025-re 1,5 százalékos GDP-arányos deficitet irányozott elő. Erről a tervezett költségvetési pályától azonban durván letért. A 2022-es választási évben 6,8 százalék volt a hiány, egy évvel később pedig a választásokat követő adóemelések ellenére 6,8 százalék. Tavaly 5 százalék, idén pedig – miként azt Nagy Márton bejelentette – ismét 5 százalék lesz. Sőt a 3,7 százalékos jövő évi előirányzatot is 5 százalékra módosította, így hét éven át folyamatosan laza költségvetéssel ösztökélné a gazdaságot. Az államadósság rátáját az alaptörvényben foglalt kötelezettsége ellenére már tavaly sem tudta csökkenteni, erre idén, sőt jövőre sem lesz képes. Saját szabályait megszegve az államadósság várhatóan a GDP 75-77 százalékos sávjában marad. Ez önmagában is veszélyzóna.

"Szerettem volna 3,7 százalékra levinni a hiányt, de nem tudtam"

– mondta az ATV-ben a miniszterelnök. Ez meglehetősen álságos megfogalmazás, hiszen ő maga bővíti napról napra a választási ígéretek körét. Vagyis nem kellett volna mást tennie, mint a saját kezére csapnia. November 10-éig tartott a ködösítés, nincs itt semmi vész, van pénz mindenre. Aznap a tárca még azt nyilatkozata: „a kormány képes minden szükséges forrást előteremteni az olyan családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat és vállalkozásokat támogató programokhoz, mint például: a fix 3 százalékos Otthon Start Program, a fix 3 százalékos kkv-hitel, a családi adókedvezmény megduplázása, a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége, a nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszer-utalványa vagy a Demján Sándor program. A kormány mindezt a fiskális fegyelem fenntartása mellett valósítja meg.” Aztán mégsem.

A deficitcél felemelése, az államadósság növelése tehát nem valamiféle kisiklás, hanem bődületes választási osztogatás következménye, mint 2002-ben, 2006-ban vagy 2022-ben.

A Költségvetési Tanács számításai szerint az Otthon Start a jövő évtől 50–100 milliárdos, a Vidéki otthonfelújítási program 2026-ban és 2027-ben 90 milliárdos, a közalkalmazottaknak beígért egymillió forintos lakásvásárlási támogatás 100 milliárdos, a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége jövőre 340 milliárdos, 2027-ben további 231 milliárdos, 2028-ban újabb 248 milliárdos, a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása 90 milliárdos pluszkiadást jelent. Ehhez adódik a 14. havi nyugdíj egynegyedének februári kifizetése, uszkve 150 milliárd, és a miniszterelnök az ATV-nek nyilatkozva újabb 70-80 milliárdos adócsökkentési csomagot jelentett be a kkv-k számára.

Vagyis nyíltan voksvadászati célú extra kiadásokkal bélelte ki az Országgyűlés által elfogadott költségvetést a kormány. Innen kell jövő nyáron visszalépni, megszorítani, adót emelni, kiadásokat lefaragni, épp úgy, mint 2006-ban vagy 2022-ben, bármiképp alakuljon is a választás.
Az újabb eladósodásnak több súlyos következménye van.

Egy: a hiány finanszírozása végett a költségvetésnek több hitelt kell felvennie, ami a későbbiekben növeli az így is rendkívül súlyos kamatterheket, amelyek elszívják a pénzt más támogatandó célok elől.
Kettő: a deficitcél ismételt elvétése tovább rontja a gazdaságpolitika hitelességét, nő a leminősítés kockázata.
Három: a költségvetési többletkiadás növeli az inflációs veszélyt.
Négy: a pénzügyi stabilitás megőrzése végett az MNB-nek tartósan magasan kell tartania az alapkamatot.
Összességében a választásokat megelőző költekezés kényszerű utólagos korrekciója maga is fékezi a gazdasági növekedést – mármint azt a növekedést, amely még be sem indult.

Bizonyára nem véletlen, hogy csak a pénzügyi védőháló belengetése után közölte csak Nagy Márton a deficitcélok felemelését. A védőháló mikéntje azonban ma még rejtély. Az interjúban a miniszterelnök olyan bűvös szavakat használt, mint swap, flexible credit line, amivel nyilván azt óhajtotta jelezni, hogy tisztában van a fogalmakkal. Egyúttal a keretösszeget is megadta: 10-20 milliárd dollár, illetve euró.

A swap ebben az összefüggésben devizacserét jelenthet, a lényege, hogy a partner bizonyos összeghatárig átváltja a forintot a saját valutájára, jelen esetben dollárra – és később persze vissza. A flexible credit line-t, a rugalmas hitelkeretet az IMF a 2008-as válság idején vezette be, azt azok a jó, megbízható adósok vehették igénybe, amelyek önhibájukon kívül kerültek bajba. Nemzetgazdasági miniszterként 2011-ben Matolcsy György is rástartolt, ám hiába. Lengyelország viszont kiérdemelte, és nem is volt szüksége rá.

A védőpajzs végső formája ma még kialakulatlan, ezt Lázár János nyíltan ki is mondta: ez egyelőre egy politikai mondás, nem több. Bármi legyen is belőle, nem feledtetheti, hogy a gazdaságpolitika lényege rövid távon a választók elkápráztatása, hitelből, hosszabb távon azonban a jövő felélése.

Miközben Orbán Viktor újfent eladósítja az országot, azt mondta az ATV-ben: szeretné, ha Magyarország hitelezővé válna. „Ettől még messze vagyunk, dolgozunk rajta” – mondta. Momentán épp az ellenkezőjén dolgozik. Gőzerővel.

Az uniós pénzek kiváltás, az ellenséges Brüsszel
A működő tőke kiválthatja az uniós forrásokat – nyilatkozta a Világgazdaságnak 2023. június 6-án Nagy Márton. „Sőt a külföldi működő tőke jobb, mint az EU-forrás. A formáját tekintve mindkettő deviza-, és vissza nem térítendő forrás. Ha a tőke bejön és épít egy gyárat, előbb-utóbb újra meg újra fejleszteni kell, itt marad nálunk az az érték (…) a tőke elosztását a piac végzi, nem mi határozzuk meg, ezért pontosan tudja, hogy ’mit kell csinálnia’. Az uniós forrás elosztását a kormány végzi, ránk van bízva, és persze megpróbáljuk jól csinálni. De azt gondolom, hogy ha a piac osztja magának a forrásokat, az mindig hatékonyabb, mint egy állami újraelosztás” – fejtegette.

A tények azonban más mutatnak. A 2013 és 2019 közötti években a hazai össztermék 2,5-3 százalékára tehető nettó – azaz a befizetéseket meghaladó – uniós forrás érkezett Magyarországra, ebben az időszakban a gazdaság évi 4,1 százalékos ütemben bővült. Amióta az uniós források elapadtak, gyakorlatilag nincs növekedés. Bár a kettő között közvetlen, számszerű összekapcsolódás nincs, érdemes a tényeken kicsit eltűnődni.

Az uniós támogatások garantálták s garantálják ma is az agrárium profitját. A költségvetésbe befolyó eurómilliárdok vissza nem térítendő támogatásként kiváltottak s kiválthatnának adókat. Növelték s növelhetnék a devizatartalékokat. Egyensúlyban tartották a külső pénzügyi mérleget. Magyarország 2004–2023 között közel 68 milliárd euró támogatásban részesült, ez összegszerűen is a negyedik legnagyobb összeg, Lengyel-, Görög- és Spanyolország után – írja tanulmányában Gulácsi Gábor. Ha az Európai Unió és a magyar kormány közti feszültség fennmarad, elveszítjük a helyreállítási alap forrásait és a befagyasztott kohéziós pénzeket, együttesen 18-20 milliárd eurót.

„Ha nincs brüsszeli pénz, akkor lesz amerikai” – mondta Lázár János, a washingtoni látogatást értékelve. Amiben benne foglaltatik a beismerés, hogy valamilyen pénzre égetően szükség volna, bár ez eddig sem volt titok.

Amerikai pénz volt az idén is, mármint hitel, tízéves lejáratra például hat százalékos fix kamattal. Ha a kieső 18-20 milliárd eurót szintén hat százalékos hitellel akarjuk pótolni, azzal évi 1-1,2 milliárd eurós kamatteher jár. A költségvetésben ez „váltja ki” az évi durván ötmilliárd eurós ingyenes forrást.

Az idei deficit a törvényben elfogadott 4123 milliárd forint helyett 5055 milliárd lehet, a jövő évi 4218 milliárd helyett 5445 milliárd – jelentette be a védőpajzs tudatában Nagy Márton. Ez két év alatt 2000 milliárdot meghaladó pluszforrást jelent. Ezzel az eddig elfogadott költségvetések finanszírozási igényét csaknem az egyötödével emeli meg. Efölött azért nem volna szabad olyan könnyedén átsiklani, hogy jön a működőtőke, lesz majd amerikai pénz.

Ami pedig a miniszterelnök szavait idézve „Brüsszel ellenállását” jelenti, az csupán annyit tesz, hogy a magyar kormánynak végre kellene hajtania saját korábbi jogállamisági vállalásait. De erre Orbán Viktor nem hajlandó, szuverenitási kérdést kreált belőle. Ami sajnálatos módon kormányzása szuverenitását jelenti. Nincs már em külső, sem belső fék, ellensúly.

Az pedig egyenesen vészjósló, hogy Bóka János miniszter bejelentette: a magyar kormány megkezdte az Európai Unió hatásköreinek szisztematikus átvilágítását. Innen már tényleg csupán egy lépés – bár meglehetősen hatalmas lépés – a Huxit, és egyre több jel mutat arra, hogy a magyar kormány erre játszik. Azt, hogy önként teszi, Donald Trump vagy Vlagyimir Putyin biztatására, egyre megy. Erre pedig csak egy korábbi fideszes parlamenti beszólást lehet idézni: térdre, imához!

"A háború miatt nincs gazdasági növekedés
Amíg tart a háború, ennyit tudunk"

– mondta Orbán Viktor, átvéve Nagy Márton világmagyarázatát. A nemzetgazdasági miniszter emellett időről időre a német gazdaság gyengélkedésével magyarázza, hogy növekedési reményei évről évre elenyésznek.

A kormányfő kijelentéséből az következik, hogy ha jövőre is tart még a háború, marad a mostani, stagnálás közeli állapot, hiába szerepel a jövő évi költségvetésben 4,1 százalékos növekedés. Utóbbi azonban akkor is teljesíthetetlen, ha kitör a béke. Legalábbis az elemzői konszenzus szerint a magyar gazdaság potenciális növekedése nagyjából 2,5 százalék lehet, ha minden különösen kedvezően alakul, időlegesen e fölé lehet kerülni. Ennyi, nem több.

A háború kitörése óta és a háború ellenére a lengyel és a román gazdaság sokkal gyorsabb növekedést produkál, mint a magyar. Az euróövezethez csatlakozott Horvátország és a közös valutát átvevő Bulgária pedig valósággal szárnyal hozzánk képest. Szlovákia is képes volt 2023-ban 2,1, tavaly 1,9 százalékos növekedésre.

Ha a pandémia előtti 2019-es évet vesszük alapul, azóta a horvát gazdaság 19,4 százalékkal, a bolgár 14,3 százalékkal, a lengyel 13,9 százalékkal, a román 9,5 százalékkal, a szlovák 7,6 százalékkal nőtt, miközben a magyar csupán 6,7 százalékkal, és e körben az idén is sereghajtó lesz. Igaz, a jóval fejlettebb cseh gazdaság ebben az időszakban csupán 2,4 százalékkal bővült, de most már ő is gyorsít, holott erőteljesebben függ a vergődő német gazdaságtól, mint a magyar.

Ezt a lemaradást nem lehet csupán a háborúval magyarázni. Ebbe belejátszott az Európa-rekordot jelentő magyarországi infláció, az annak megfékezésére európai csúcsra emelt jegybanki alapkamat, a 2022 óta tartó megszorítások – például az egyes ágazatok fejlődését megbénító különadók, a leállított állami beruházások –, a költségvetési források pazarló szétszórása a klientúrának, az uniós források hiánya. Az idei évvel bezárólag, hat év alatt a magyar gazdaság átlagosan évi 1,1 százalékos növekedésre volt képes, miközben a kormány próbált kanyarban előzni és repülőrajtot venni…. amit nem lehet másként értékelni, mint a realitásérzék teljes hiányával. Vagy folyamatos szemfényvesztéssel.

"Értékálló nyugdíjak?
A nyugdíjak nem veszítették el az értéküket"

– ismételgette a miniszterelnök az interjúban.

Ami formálisan igaz is, hiszen a hivatalosan mért inflációval korrigálták őket – bár többnyire csak utóbb, mint az idén is. Ám relatíve leértékelődtek. Leértékelődtek átlagosan a bérekhez képest, időben pedig a régebbi nyugdíjak is leértékelődtek az újakhoz viszonyítva. Nem kicsit, nagyon.

Ennek ellenére a kisnyugdíjak korrekciója fel sem merült, ami brutális érzéketlenséggel ér fel, azt a felvetést pedig elutasítja a miniszterelnök, hogy a nyugdíjemelést bármiképpen a bérekhez kellene kötni. Sőt ezt egyenesen baloldali gondolatnak tartja, amely „nagyon sok bajt hozott”. Ha bajt hozott, akkor legfeljebb a költségvetésre.

Az inflációhoz kötött nyugdíjemelés Orbán Viktor legnagyobb szemfényvesztése. Kész átverés a nyugdíjasok rovására és a költségvetés javára.
Tekintsünk vissza szűk két évtizedre. Medgyessy Péter pénzügyminisztersége idején 1997-ben úgynevezett kétpilléres nyugdíjrendszert hoztak létre, amely némi nyugtalanságot keltett a nyugdíjasokban. Ők attól tartottak, hogy ha kevesebb járulék folyik be a költségvetésbe, mert annak egy része a magánpénztárakban landol, akkor csökkenni fog az ellátásuk. A kormány ezért a megnyugtatásukra, afféle kompenzációs elemként bevezette a svájci indexálást, vagyis azt, hogy a nyugdíjak ne csak az inflációhoz, hanem a bérek növekedéséhez is igazodjanak, fele-fele arányban.

A rendszer egészen a 2008-2009-es pénzügyi válságig viszonylag jól működött, akkor azonban a Bajnai-kormány a fizetőképesség megőrzése végett, a költségvetési kiigazítás részeként megszüntette a 2002-ben bevezetett 13. havi nyugdíjat, és átállt arra, hogy a nyugdíjakat csak az infláció mértékében korrigálják, egyúttal bevezette a gazdasági növekedés mértékétől függő nyugdíjprémiumot. Fokozatosan felemelte a nyugdíjkorhatárt is. Ez a válságkezelés része volt, lehetett abban reménykedni, hogy csak időleges megszorító intézkedés.

Az Orbán-kormány a korhatáremelést megtartotta, sőt megkeményítette, az inflációkövető nyugdíjemelést 2010-től állandósította, a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat 2011-től lenyúlta – holott azt ígérte, mindenki viszi magával a saját számláját az állami rendszerbe –, a Bajnai-féle nyugdíjprémiumot megőrizte, majd, amikor a nyugdíjrendszerben felhalmozódtak a feszültségek, azok tompítására visszahozta a 13. havi nyugdíjat.

Pedig amennyiben a svájci indexálás ma is működne, az átlagnyugdíj 226 ezer forint helyett 373 ezer forint lenne. Az öregségi nyugdíj átlagos összege pedig 246 ezer forint helyett 405 ezer forintra nőtt volna. Vagyis a nyugdíjak 65 százalékkal lennének magasabbak most, ha marad a svájci indexálás módszere – számolta ki Katona Tamás, a KSH korábbi elnöke. Ehhez a lemaradáshoz képest a 13. havi nyugdíj mindössze 7,3 százalékos pluszt adott.

Más összefüggésben is érzékelhető, mekkora veszteség érte a nyugdíjasokat a svájci indexálás megszüntetésével, illetve mennyit spórolt Orbán Viktor a nyugdíjasokon, hogy ezt a pénzt másra költse. 2010-ben még a hazai össztermék 11,1 százalékát fordították nyugdíjakra, tavaly pedig csupán a 8,3 százalékát. A költségvetés egyötödét a nyugdíjkiadások tették ki 2010-ben, ez az idei költségvetési törvényben 16,6 százalékra apadt.

A nyugdíjasok relatív elszegényedését látványosan, fájóan bizonyítja, hogy míg 2010-ben az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset 73 százaléka volt, tavaly már csupán az 54 százaléka. Ez védhetetlen kormányzati érzéketlenség.
Több mint egymillió ember kevesebb mint 210 ezer forintból kénytelen megélni, egyharmaduk pedig 140 ezer forint alatti juttatást kap – vonta meg az inflációkövető nyugdíjemelés következményeit Katona Tamás. Véleménye szerint ez a helyzet társadalmi szinten is tarthatatlan, hiszen a gazdaság fejlődése közben a legidősebbek egyre távolabb kerülnek az átlagos életszínvonaltól.

Ismételjük meg: a nyugdíjak brutálisan leértékelődtek a bérekhez viszonyítva, és a régi nyugdíjak az újakhoz képest. Főleg azóta, amióta a kormány erőltetett módon hajtja felfelé a kereseteket – egyébiránt ügyet sem vet arra, hogy a munkaerő-költségeket elszakította a termelékenységtől. De ez a nyugdíjasokat nem vigasztalja.

Most pedig, kárpótlás gyanánt, megkezdődik a 14. havi nyugdíj kifizetése, az első negyed jövőre 1,8 százalékkal emeli meg a nyugdíjakat. Átlagosan. Ez a 140 ezer forintos nyugdíj esetében 2520 forint pluszt jelent, 600 ezer forintos nyugdíj esetén 10800 forintot. Így nyílik az olló a nominális nyugdíjak között abban a nyugdíjrendszerben, amelyen a miniszterelnök nem óhajt változtatni.

Matolcsy György megítélése:

"Nem látok tisztán"

– válaszolta Orbán Viktor arra a kérdésre, miképp vélekedik arról, ami Matolcsy György elnöksége idején történt az MNB-ben. „Nem azt látom, amit szeretnék, de meg kell várni a vizsgálat végét” – tette hozzá a politikus.

Matolcsy György 12 éves ténykedése alatt horribilis összegek sorsát nem lehetett nyomon követni, sem a jegybanki alapítványokét, sem a gyaníthatóan túlárazott beruházásokét, mert ezekre még az MNB felügyelőbizottsága sem látott rá, nem volt rá jogosult. Matolcsy György távozása után az Állami Számvevőszék mindkét ügyben vizsgálódott, alapítványi ügyekben feljelentést tett. Áprilisban az MNB új vezetése szintén bejelentette, hogy csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése, valamint tartozás fedezetének elvonása miatt feljelentést tesz.

"Erős érzelmi viszonyom van mindkét bankelnökhöz"

– mondta a miniszterelnök, vagyis Varga Mihályhoz és Matolcsy Györgyhöz. Az utóbbi működését külön is méltatta, egy új szerkezetű magyar gazdaság megtervezőjeként, megalkotójaként beszélt róla.

No de mik voltak Matolcsy György gazdaságtervezői újdonságai?

- Nincsenek megszorítások; nem az állam vonta s vonja el polgárai jövedelmét, hanem közvetett módon teszi ezt, a vállalatokra kirótt különadók révén, kiszámíthatatlanul, illetve inflációval helyettesíti a direkt elvonásokat.
- A magánnyugdíjpénztári vagyon lenyúlása, ami precedenst teremtett arra, hogy a kormány bárkinek a vagyonára, a pénzére rátenyerelhet.
- A Nyugat és a Kelet szembeállítása, a keleti nyitás, amelynek eredményeképpen a Kínával, Koreával folytatott külkereskedelemben bődületes magyar deficit keletkezik, és Magyarország akkumulátor-gyártó nagyhatalom lesz; bár egyelőre a starttal gondok vannak.
- A pávatánc meghonosítása; Matolcsy 2011-ben a leminősítést elkerülendő a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult, de valójában csak időt akart nyerni. Egy évvel később a kormány már politikai kampányt folytatott az IMF ellen.
- Az adórendszer szétzilálása. A forgalmi adó – s ezzel az árszint – megemelése, a pénzforgalom megadóztatása. Az adójóváírás megszüntetése és az egykulcsos adó bevezetése, amely hatalmas jövedelemátcsoportosítást jelentett az alacsony jövedelműektől a jobban kereső munkavállalók javára.
- A nyugdíjkorhatár megkeményítése, a rokkantnyugdíjasok tömeges felülvizsgálata, ezrek ellátmányának csökkentése.
- A gazdag devizaadósok kedvezményes végtörlesztése.
- Az euró átvételének elutasítása, holott ez lett volna az igazi és legolcsóbb védőpajzs a pénzügyi rendszer stabilitása fölött.
- Jegybankelnökként rekordméretű infláció rekordméretű irányadó kamattal, a klientúra gazdagítása olcsó hitel- és kötvényprogramokkal, bődületes jegybanki veszteség.
- Mindemellett volt egy igazán sikeres törekvése is: a foglalkoztatás növelése; igaz, a közmunkásoknak csupán minimálbér alatti összeget juttatott, 47 ezer forintot, amiből szerinte akkor meg lehetett élni.

Matolcsy György minisztersége következtében az uniós tagállamok körében a magyar gazdaság az utolsók között lábalt ki a 2008-2009-es pénzügyi válságból, a hazai össztermék csupán 2013-ban érte el a krízis előtti szintet. Jegybankelnöki tevékenységét pedig a közpénzjellegüket elveszített százmilliárdok és kétezermilliárdot meghaladó veszteség keretezi. Ha ez az életmű Orbán Viktor számára vonzó, és valóban úgy véli, hogy ma a Matolcsy-tervek alapján kialakított gazdaság jobb, ütésállóbb, és fejlődésre képes, akkor okunk van eltűnődni: az a nagyobb baj, ha hiszi is, nem csak mondja, vagy az, ha bár nem hiszi, de azért csak mondja, mondja, mondja.

faszi elment néhány ezer távol-keleti szavazatért egy lepukkadt kinaiba csirkelábat zabálni. a bélrendszerét adja az országért!
Cruyffista

le vagyok maradva, ki ment el a kínaiba?
Löfli

Cruyffista

És baszki ez hír értéke egy hvgben? Beszarok. Nagyon pedáloznak ennek a gecinek.
Esetleg arról nem akar írni a HVG, vagy a telex hogy a kaja után mekkora csokit nyomott ki a budin?
KB23

Ne már, így is túl sok a hír Deák Dánielről.

Szerkesztette: Tactful Cactus

zacknorb

Mondjuk amugy nem, csak iranyelv van de helyi dontes.
JéBé

3 éve Ausztriában még voltam olyan éttermében ahol lehetett dohányozni. 15 év alatt mondjuk nincs sok fenntartás nélküli dolog, amit támogatni tudnék 100%-ban…
Klaci79

OV jobban rühelli a dohányzást meg a dohányfüstöt mint Brüsszelt meg Sorost összesen amúgy…

zacknorb

Mondjuk amugy nem, csak iranyelv van de helyi dontes.
JéBé

3 éve Ausztriában még voltam olyan éttermében ahol lehetett dohányozni. 15 év alatt mondjuk nincs sok fenntartás nélküli dolog, amit támogatni tudnék 100%-ban…

Dagadék megint nagyot megy reggel h fordulna le a székről... pereli az EU-t, ökör...

faszi elment néhány ezer távol-keleti szavazatért egy lepukkadt kinaiba csirkelábat zabálni. a bélrendszerét adja az országért!
Cruyffista

le vagyok maradva, ki ment el a kínaiba?
Löfli

Cruyffista

És baszki ez hír értéke egy hvgben? Beszarok. Nagyon pedáloznak ennek a gecinek.
Esetleg arról nem akar írni a HVG, vagy a telex hogy a kaja után mekkora csokit nyomott ki a budin?
KB23

Őszintén remélem, hogy valamelyik hírportál beszámol majd róla: 'normális székletet produkált a miniszterelnök'.
Sjoelleer van de Vrij

Mondjuk kínai kaja után annak lenne hírértéke... 😀

faszi elment néhány ezer távol-keleti szavazatért egy lepukkadt kinaiba csirkelábat zabálni. a bélrendszerét adja az országért!
Cruyffista

le vagyok maradva, ki ment el a kínaiba?
Löfli

Cruyffista

És baszki ez hír értéke egy hvgben? Beszarok. Nagyon pedáloznak ennek a gecinek.
Esetleg arról nem akar írni a HVG, vagy a telex hogy a kaja után mekkora csokit nyomott ki a budin?
KB23

Őszintén remélem, hogy valamelyik hírportál beszámol majd róla: 'normális székletet produkált a miniszterelnök'.

Komolyan ez a legnagyobb probléma az országban? Hogy milyen faszt rajzolgat?

 telex.hu/techtud/2025/11/13/orban-viktor-rajz-pszichologia-elemzes

faszi elment néhány ezer távol-keleti szavazatért egy lepukkadt kinaiba csirkelábat zabálni. a bélrendszerét adja az országért!
Cruyffista

le vagyok maradva, ki ment el a kínaiba?
Löfli

Cruyffista

És baszki ez hír értéke egy hvgben? Beszarok. Nagyon pedáloznak ennek a gecinek.
Esetleg arról nem akar írni a HVG, vagy a telex hogy a kaja után mekkora csokit nyomott ki a budin?

Szerkesztette: KB23

faszi elment néhány ezer távol-keleti szavazatért egy lepukkadt kinaiba csirkelábat zabálni. a bélrendszerét adja az országért!
Cruyffista

Ha nem lenne egy vérgeci, én már sajnálnám Orbánt.
Kb. úgy érezheti magát, mint Hitler a Bukás c. film ikonikus jelenetében, amikor rájön, hogy már csak hülyék veszik körül, már csak magára számíthat, már elbaszta, hogy ezeket a tehetetlen agyhalott faszokat vette maga köré, és még csak igazán hibáztatni se tud önmagán kívül mást, és az ebből fakadó feszültséget, szorongást már csak valami proaktivitásba, elbaszott cselekvésbe, őrületbe tudja kivezetni.
Őszentsége Sobri Jóska

😀
Hülyül rendesen ő is. A legutóbbi ATV-s interjúban már én éreztem magam kellemetlenül amiatt, mert folyamatosan egyes szám első személyben beszélt. Ezt csináltam a nyugdíjrendszerrel, azt csináltam a rezsicsökkentéssel, amazt csináltam a gazdasággal. A híveit nem zavarja, de intellektuálisan amúgy vérciki.
peterk2005 udvari bolond

Ha őszinte, akkor meg az a baj?!
Őszentsége Sobri Jóska

“Én adtam kegyelmet K. Endrének, nekem loptak 500 milliárdot Matolcsyek, én küldtem kézigránátozni a titkárnőt.”

Így nehéz előadni, hogy ha Viktor tudott volna róla, biztos nem engedi.
somoskovig

Őszinte az egyes szám első személlyel, de nem hülye.