Politika

Őszintén meglepett, hogy egy számomra eleddig módfelett antipatikus ember ennyire pontosan összefoglalta azt, amiről az elmúlt években diskurálunk, Pakson, olimpián, oligarchákon, korrupción, Orbánon, Fideszen, Mészároson keresztül alapvetően az egész NER-t, és korunk politikáját/valóságát:

Sobri Jóska

Ráadásul nem most először. Asszem 2012-ben adta ki az 1. könyvét a NER-ről.
Mondjuk én egyébként is azon a véleményen voltam Magyar Bálint kapcsán, hogy amennyire szar oktatási miniszter volt, annyira jó szociológus mellette.
empty taxi

Hiller Istvánról is megmondták az ELTE BTK történelemtanárai, hogy bár maradt volna a tanszéken 😀
Kampman

Vannak ilyenek 😊
Lásd a jelen rendszerből Palkovics.
empty taxi

vagy akár Handó Tünde.

Hány stadion töredékén megy a cigánykodás a 3. Metró felújítása kapcsán?
Kellene fog sajnos vlm tragédia, hogy ez rájuk is égjen.

Ez elég pontosan kifejezi a NER-t.Csak a lopás szó hiányzik a címerből.

L - Lörinc
O - Oroszok
P - Plakátolás
Á - Árpi
S - Stadion

Őszintén meglepett, hogy egy számomra eleddig módfelett antipatikus ember ennyire pontosan összefoglalta azt, amiről az elmúlt években diskurálunk, Pakson, olimpián, oligarchákon, korrupción, Orbánon, Fideszen, Mészároson keresztül alapvetően az egész NER-t, és korunk politikáját/valóságát:

Sobri Jóska

Ráadásul nem most először. Asszem 2012-ben adta ki az 1. könyvét a NER-ről.
Mondjuk én egyébként is azon a véleményen voltam Magyar Bálint kapcsán, hogy amennyire szar oktatási miniszter volt, annyira jó szociológus mellette.
empty taxi

Hiller Istvánról is megmondták az ELTE BTK történelemtanárai, hogy bár maradt volna a tanszéken 😀
Kampman

Vannak ilyenek 😊
Lásd a jelen rendszerből Palkovics.

Őszintén meglepett, hogy egy számomra eleddig módfelett antipatikus ember ennyire pontosan összefoglalta azt, amiről az elmúlt években diskurálunk, Pakson, olimpián, oligarchákon, korrupción, Orbánon, Fideszen, Mészároson keresztül alapvetően az egész NER-t, és korunk politikáját/valóságát:

Sobri Jóska

Ráadásul nem most először. Asszem 2012-ben adta ki az 1. könyvét a NER-ről.
Mondjuk én egyébként is azon a véleményen voltam Magyar Bálint kapcsán, hogy amennyire szar oktatási miniszter volt, annyira jó szociológus mellette.
empty taxi

Hiller Istvánról is megmondták az ELTE BTK történelemtanárai, hogy bár maradt volna a tanszéken 😀

Őszintén meglepett, hogy egy számomra eleddig módfelett antipatikus ember ennyire pontosan összefoglalta azt, amiről az elmúlt években diskurálunk, Pakson, olimpián, oligarchákon, korrupción, Orbánon, Fideszen, Mészároson keresztül alapvetően az egész NER-t, és korunk politikáját/valóságát:

Sobri Jóska

Ráadásul nem most először. Asszem 2012-ben adta ki az 1. könyvét a NER-ről.
Mondjuk én egyébként is azon a véleményen voltam Magyar Bálint kapcsán, hogy amennyire szar oktatási miniszter volt, annyira jó szociológus mellette.

Ez persze hogyne, csak ugyanaz a lusta Duna pörget a szlovákoknak. Amúgy is duzzasztani kell - egyrészt az új Paks miatt másrészt a hajózhatóság miatt, de a magyari módszer szerint nehogymár véletlenül valami ésszerűbe bukjunk bele, hogy netán terrawattot termeljen, jók nekünk a minik. Másodrészt 2006 óta TILOS szélerőművezni magyarországon, méé? Harmadrész szexárdiként azért tudok egy két fülest a legbiztonságosabb erőműről, s ha csak apró százaléknyi esélye van a Kecskemét- Kaposvár- Szabadka atomsivatagnak, akkor nem is szabadna gondolkodni rajt. De nyilván vannak fontosabb dolgok, mint a kőröshegyi szőlő meg a dunakanyari nyaralók. Mikor ott szobáztatjuk a horvátokat a Dráva erőmű tervekkel, addig Lőrinc már Koperben intézi a yacht kikötőt merami kellazkell.
sutianap

Mi sajna annyit nem fogunk tudni vízből kinyerni, mint a románok... Nincs elég esése a nagyobb folyóinknak, nem lehet anélkül megfelelő nagyra duzzasztani, hogy ne kelljen fél alföldnyi területeket elárasztani. A románoknál a vaskapu erőmű egy igazán elefánt méretű cucc, annak a teljesítménye éri el kb. egy méretesebb mai atomblokk (nem komplett erőmű, egy blokk) teljesítményét. Mi olyant nem tudunk építeni, még megközelítően sem. A nálunk reális méret az a bősi nagyságrend, az átfolyó módban 100-200 MW körüliek. Szóval egy nagyságrenddel kisebb. Ilyenből lehetne párat építeni, még olyant is ami folyószabályozás / ökológiai szempontból is indokolt. Vagy pl. fajsz környékére van egy tervezett erőmű, annak pl. azért is lenne értelme, mert a paksi bővítés hűtővíz-igényét tudná segíteni rendezni. (Ugye jelenleg vannak olyan aggodalmak, hogy az új Paks túlságosan is "fel fogja fűteni" a Dunát...)

Lényeg a lényeg, hogy azért szó nincs arról, hogy csak az atom lenne az egyedüli az opció. Például, ha már szóba jött a Duna alsó vidéke: Romániának kb. 2.5-szöröse az évi villamosenergia termelése, mint a miénk. Ez olyan 23-24 ezer MW. Ebből ők MÁR MOST többet álllítanak elő fotovillamos módon (gyak. naperőművel), mint a cernavodai atomerőművük teljesítménye. Szélenergiából a háromszorosát! (Igen, az atomerőművük teljesítményének a háromszorosát!) A történethez tartozik, hogy úgy nyolc-tíz éve volt egy nagy atomprogram hullám ott is, bővíteni akarták Cernavoda-t és mellé még akartak egy második erőművet is építeni. Egy ideje viszont már nem hallani semmit arról a második erőműről, és a Cernavoda bővítése is egyet előre kettőt hátra módon halad (az szerintem meg fog épülni azér. hozzátéve, hogy egy három Magyarországnyi országnak az az egyetlen erőműve lesz, nem egész egy paksnyi teljesítménnyel.)

Itt jön vissza az a "nemértem" dolog egyébként, hogy nálunk Paks 2 szerintem túl nagy arányt fog képviselni a termelésben. Romániában ha minden megépül, akkor is csak 20% környékén lesznek, nálunk meg kb. a duplájánál ... legalább. Ez azért nem mindegy, mert az a jó, ha a termelés sok forrásból jön. Az véd attól, hogy ha egyik fajta forrásról kiderül, hogy túl drága, akkor a többi tudja kompenzálni a költséget, olcsóbb maradhat az áram. De ha az egyik féle túlsúlyban van, akkor az határozza meg az árat, és ha arról derül ki, hogy drága, akkor szívás van. Namost az atom 60-70 éves élettartamával számolva már igencsak nem mindegy, hogy hogyan alakulnak az árak majd 40-50 év múlva. Mit érdemes megkockáztatni, és mit nem....) Ehhez kapcsolódik, hogy ejrópában ma atom forrásból kevesebb energiát termelünk, mint vízből, szénből. És rövidesen az új (nap, szél) módokon is. És még ide tartozik, hogy jelenleg a fogyasztásunk kb. 30%-át importáljuk. Jelenleg nem lenne jó ezt növelni (sőt ebben a pillanatban még ellátásbiztonsági szempontból ez is kicsit magas), de ahogy előbb írtam, ejrópa rohadtul nem ebbe az irányba megy, 1-2 évtizeden belül simán eljuthatunk oda, hogy nem lesz nagyobb kockázata a vásárlásnak, mint mondjuk a benzin, gáz esetében. Akkor pedig már olyan kérdések is felmerülnek, hogy olajat, gázt se termelünk ugye, mer olcsóbb az arab olaj, orosz gáz. És ha az árammal is ez lesz a helyzet, akkor lehet, hogy azt is venni lesz érdemes?

Ja, és egyébként az előbbi postban meg az itt leírtak csak a történet egyik fele (a központosított termelés, majd elosztás iránya). Van egy szintén rohadt gyorsan fejlődő másik irány is, a diverzifikált termelés (sok kicsi, háznál, helyszínen, egy rendszerbe kötve), amire szintén sok K&F megy, és szinte beláthatatlan hogy akár csak 30-40 éves távlatban meddig jut a dolog. A függőleges tengelyű talajközeli szélerőművek vagy a napkollektorok elterjedése akár egyik évről a másikra is berobbanhat. Ezeknél még igazából a visszatermelés (amikor én adok a szolgáltatónak áramot) megoldására sincs szükség, mert bármikor leállhatnak, szóval működhetnek kiegészítésként simán úgy is, hogy 70-90%-át megoldják az áramigénynek, és a hálózatról csak 10-30%-ot fogyaszt az ember. Ez, ha anyagilag megérné az emberek számára, akkor hasonlóan elterjedhet, mint a hőszigetelés, ablakcsere. (Egy "házi" függőleges tengelyű szélerőmű letelepítve ma olyan 1-3 millió közé esik. Lehet rá engedélyt kapni, kertben felállítani már ma is. Csak ugye a megtérülés még elég hosszú ahhoz, hogy egy átlag háztartás belevágjon. De 5-10 év múlva? Vagy, ha mondjuk lenne egy olyan program, hogy csökkentett rezsi helyett kapsz támogatott hosszú távú hitelt inkább, és fizeted az áram eredeti, nem csökkentett árát .... merthogy csak negyedét-tizedét fogod fogyasztani.) Ez a történet eljuthat odáig is, hogy az erőművi energiaigény évtizedek múlva kisebb lesz, mint ma, mert az energia jelentős része helyben lesz előállítva...

Őszintén meglepett, hogy egy számomra eleddig módfelett antipatikus ember ennyire pontosan összefoglalta azt, amiről az elmúlt években diskurálunk, Pakson, olimpián, oligarchákon, korrupción, Orbánon, Fideszen, Mészároson keresztül alapvetően az egész NER-t, és korunk politikáját/valóságát:

 www.youtube.com/watch?v=ykqg9D2dbw0&feature=share

Annyira azért nem vagyok benne, de azt jelenleg elég határozottan ki lehet jelenteni, hogy a megújulók körében nincsen elég lehetőség és alternatíva, hogy kiváltsa az atomot nálunk. Lehet itt nyomni a napkollektorokat,, biomasszát vízerőművet, de halál kevés. Hova építesz vízi erőművet? Sem a Tiszán sem a Dunán nem éri meg, pláne, hogy szintén nem kicsi környezetkárosítással jár egynek a felhúzása. Szél és nap hasonlóan nem kecsegtet túl nagy lehetőségekkel. Napból még talán ki lehetne hozni dolgokat, de itt le is zárult jelenleg.
kristóf17

Könyvnyi hosszan tudnék hirtelen írni a témáról - bár nem dolgozom a területem, de a végzettségem fizikus és 25 éve az energetika a "hobbim" 😊 -, de inkább nem kezdek bele, nincs is értelme. Röviden, Paks 2-vel a nyilvánvaló probléma az átláthatatlansága. Akár kéne, akár nem, ha kéne is, akkor is egy ekkora beruházást csak és kizárólag sok éve szakmai előkészítés és teljes nyilvánosság mellett lehetne megcsinálni. (Ahogy a világ jobbik felén egyébként történik. Volt már szó a Paksról, akkor linkeltem pl. az angolok most épülő erőművével kapcsolatos nyilvános irodalmat. Gyakorlatilag MINDENT megtalálsz, minden elérhető. És az utolsó talicskabeszállítóig nyilvános, online elérhető hogy pontosan ki, mit, mikor és mennyiért csinál, csinált.)

Alapvetően ezeket a szempontokat érdemes figyelembe venni:
- Egy atomenergetikai beruházás körülbelül 100 éves távlatra szóló döntés a jövőről. Ebből az építés körülbelül 10-12 év. Utána a működtetés - amíg termel - körülbelül 50 év. Végül a leállítási folyamat körülbelül 35-40 év. A terület ugyan még ez után sem használható másra kb. további 150 évig, de a 40 éves leállítási folyamat után már nem kerül további pénzbe (legalábbis nem számottevőbe).
- Ebből az építési idő és költség, illetve a leállítási idő és a költségei nem spórolhatóak meg (feltéve, hogy egyáltalán elindul persze). Azaz a 100 évből kb. 50 év adott, a maradék 50 év, az üzemeltetés ideje rövidíthető le, ha időközben kiderül, hogy a dolog valamiért nagyon nem buli. Szóval arról nincs szó, hogy az unokáinknak is muszáj atommal működni, mert dönthetnek idő előtti leállításról ha akarnak. Persze ilyenkor a fajlagos megawattonkénti költség lesz a drága, hiszen az építés és leállítás költségei nem változnak, csak rövidebb időre osztódnak szét. (A leállítás költségei egyébként kb. úgy néznek ki, hogy az első évtizedben a költség összemérhető az üzemeltetési költséggel - úgy, hogy akkor már pénzt nem termel -, utána pedig fokozatosan csökken, az időszak második felében már nem számottevően drága).
- Érdemes figyelembe venni az európai villamosenergia-jövővel kapcsolatos várható lépéseket. Rengeteg terv létezik, van ami már mostanában is fut, van ami csak tervben van. Pl. az egységes áramhálózat kialakítása teljes gőzzel megy előre, már (nagy)részben működik is. Ezek a futó és tervben levő fejlesztések teljesen megváltoztatják, megváltoztathatják a szemléletünket, illetve megoldást jelenthetnek olyan problémákra, amikkel még nehezen tudunk megbírkózni a megújulókkal kapcsolatban: pl folyamatos termelés, felesleg tárolása, satöbbi. Vagy például: ha a villamos energia is úgy lesz szállítható, mint a benzin, gáz, stb., akkor elképzelhető lesz, hogy egy ország úgy döntsön, hogy akár minden áramot vásárol. Nem lesz "kötelező" előállítani mindenkinek a saját fogyasztásának a zömét (ahogy az elmúlt 100 évben lényegében muszáj volt). Olyan kontrukciók válhatnak elérhetővé, hogy például egy ország leszerződik egy előnyösebb környezeti adottságokkal rendelkező másik országgal, ott csinálnak (közösen) egy hatalmas naperőmű/szélerőmű láncot, és onnan szállítják be országba az energiát. Északi tengerről, Szaharából, akárhonnan. A felesleget / hiányt is sokkal könnyebben lehet majd adni/venni. (Pl. 2-3 óra időeltolódás miatt máskor van a napi csúcs a kontinens nyugati szélén, mint nálunk, vagy kelet-ukrajnában. Emiatt az egységes rendszer lehet olyan, hogy az áram ide-oda "csorog", éppen oda, ahol csúcs van. Ez máris más kapacitásokat igényel egy-egy résztvevőtől. És terveznek tároló jellegű erőműveket is, ahová el lehetne szállítani tárolásra, stb. Most még csak terv, de 30-40 év alatt simán realitás lehet ez is.)

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázása (nap, szél, földhő, bio) villamos-energiatermelés szempontjából még üzletileg a bukó oldalon van. Pl. a németeknek, akik igen komoly pénzeket áldoznak a történetre, jelenleg többe kerül a történet, mint amennyire remélték. Ebből a szempontból pár évet késik a "forradalom". Viszont a problémák inkább átállási, szervezési, stb. problémák, nem magának az előállításnak a problémái. Értsd, a probléma olyasmi, mintha a közlekedésben a villanyos autó előállítási ára szépen csökkenne, de még nem lenne elég töltőállomás. Maga a technológia viszont döbbenetesen fejlődik, a kilowattra eső költség naperőműveknél és szélerőműveknél gyakorlatilag szakadékszerűen csökken, nem csak "egy kicsit". (Értsd: néhány év alatt harmadolódott a költség. Ilyent a hagyományos - szén, kőolaj, atom - formátumoknál száz év alatt se produkáltak, nemhogy néhány év alatt.) És technológiai szinten már ismertek azok az új irányok, ami alapján további drasztikus költségcsökkenés jósolható. Olyan, ami már bőven alatta van bármilyen hagyományos forrásnak is.

És akkor vannak még statégiai szempontok, érdemes lenne mérlegelni olyan dolgokat is, mint pl. az EU várható jövője, vagy éppen a visegrádi négyek jövője (alapvetően változtathatja meg a helyzetet 1-2 évtizeden belül egy szorosabb EU, vagy ha az nem, akkor visegrádi együttműködés).

Mindezzel együtt, én el tudom képzelni, hogy Paks megéri. Olvastam ilyen tanulmányokat is meg olyanokat is, és a mellette szóló érvek sem komolytalanok. Sőt, teljesen logikusak. A probléma ott van amikor a tanulmányokból tervek és megvalósítás lesz. Ott időnként szakadéknyi különbséget látok. Egészen primitíven egyszerű kérdésekben is. Például, hogy miért két blokkot építünk egyből és miért nem egyet, aztán később ha kell még egyet? Erre még nem találtan érdemi, logikus választ sehol. Paks jelenlegi blokkjai közül legalább kettő még több évtizedig működtethető lenne, ami plusz egy darab 1 gigás blokkal kiegészülve bőven elég lenne a leállítandó blokkok kiváltására. De mi leállítjuk mindet, pedig az állapotuk alapján erre még nem lenne szükség. Pedig ha eltolva épülne, akkor egyrészt most sokkal olcsóbb lenne, másrészt lenne 15 évünk dönteni arról, hogy megépítjük-e a másikat is, vagy másfelé indulunk.

Mondhatnék még ilyen rém egyszerű dolgokat, amik számomra érthetetlenek. Nem csak most, de már a 2008 környéki időkből is vannak egyébként ilyen dolgok/döntések. Az a gyanúm, hogy a szakértői munkákig még 100%-ban dolgozik az értelem, aztán ahogy átkerülnek a folyamatok politikusi (állami vállalat menedzsmenti, stb.) szintekre, akkor a sok jó szakértői munka elkezd átalakulni, kiegészítődni olyan dolgokkal, ami már csak a válallat vezetőknek, Paksnak, a politikusnak, vagy a gazdasági lobbinak jó, az országnak már kevésbé....

Namost a fenti problémák máshol is előfordulnak kisebb-nagyobb mértékig. Az a baj, hogy nálunk ez is inkább nagyobb mértékig történik. 😊 És ehhez adódnak hozzá azok az aggodalmak, amiket már mindenki elmondott: a titkolózás, az orosz szál, a technológia, a finanszírozás átláthatatlansága, satöbbi. És ettől már így együtt borsódzik az ember háta....

(Egyébként van egy Pakshoz hasonló történet már: Budapest-Belgrád vasútvonal. Ez is egy olyan történet, hogy maga a vasútvonal felújítása teljesen ésszerű lenne. De fel lehetne újítani kb. tizedennyiből is úgy, hogy az minden, ésszerű számítás szerint képes legyen még a növekedő forgalmat is lebonyolítani jó ideig. Erre a "szupervasútra" ésszerű indok nincs. Már magyar szempontból. Mert persze a kínai szempontból teljesen logikus. Kell nekik egy fejlett kereskedelmi útvonal amivel elérik az EU-t. És ahelyett, hogy ők építenék, vagy legalább beszállnának, megépíttetik velünk. Úgy, hogy még a hitelt is ők adják. Mivel nekik egy fillérbe nem kerül - sőt nyernek a hitelen - az az érdekük, hogy minél "szuperebb" legyen. Meg persze Mészáros és társai érdeke is ez, hiszen jönnek majd a gigamegrendelések. Csak éppen az országnak nem biztos, hogy érdeke...)

Szélerőmű meg egy tök egyszerű okból nincs idehaza, Viktor királyunk szerint nem szép a látványa. És ez nem vicc.
somoskovig

az esztétikai érzékét némileg az is csorbíthatta, hogy az első szélerőműveket gyurcsányék építtették és hogy az erre legoptimálisabb földek máig az ő érdekeltségeikbe tartoznak

 444.hu/2017/06/07/tenyleg-ketszazezer-forintra-buntetnek-a-jozsefvarosban-a-hintazo-kozepiskolasokat

Kocsis Mátét tuti nem dugták meg rendesen, akkor szokott ilyen kis mufurc lenni.

A megújuló energiák esetén nem az azonnali termelés/felhasználás a gond, hanem a "raktározás" és elosztás, erre nincs még igazán jó és elérhető megoldás tudtommal, de ennek a megoldása valószínű nem évtizedek, inkább évek kérdése.

Szélerőmű meg egy tök egyszerű okból nincs idehaza, Viktor királyunk szerint nem szép a látványa. És ez nem vicc.

Van ötlet a rendszerirányítás kivitelezésére is, ha mondjuk a nap- és szélerőművekkel kiváltanánk Paks kábé 35%-nyi részesedését a hazai elektromos energiafogyasztásból? Egyik sem az alaperőmű iskolapéldája, ha jól tévedek, ezzel még a németek is küszködnek...
Gogo

Konkrétan a németek mióta megszavazták h atomstop, azóta áramimportra szorulnak.
empty taxi

pedig a múltkor még arról volt szó, hogy megvolt az első olyan nap, amikor mindent megújuló energiából fedeztek
slowmotion

Nem az import/önellátás a fő kérdés (az is előfordult már, hogy túltermeltek, mert szeles-napos idő volt, de emellé a szén/atomerőműveket nem lehetett elég gyorsan leszabályozni), hanem a termelés ingadozásának kezelése.

(A megújulók arányának növelését én speciel a Mátra Erőmű kiváltásával kezdeném, de nem vagyok se energetikai mérnök, se döntéshozó.)

Van ötlet a rendszerirányítás kivitelezésére is, ha mondjuk a nap- és szélerőművekkel kiváltanánk Paks kábé 35%-nyi részesedését a hazai elektromos energiafogyasztásból? Egyik sem az alaperőmű iskolapéldája, ha jól tévedek, ezzel még a németek is küszködnek...
Gogo

Konkrétan a németek mióta megszavazták h atomstop, azóta áramimportra szorulnak.
empty taxi

pedig a múltkor még arról volt szó, hogy megvolt az első olyan nap, amikor mindent megújuló energiából fedeztek

Amúgy konkrétan nagyobb falu méretű napelem parkokat telepít épp a kormány a legélelmesebb vállalkozók java, csak erről vmiért nincsen szó a közbeszédben.

Annyira azért nem vagyok benne, de azt jelenleg elég határozottan ki lehet jelenteni, hogy a megújulók körében nincsen elég lehetőség és alternatíva, hogy kiváltsa az atomot nálunk. Lehet itt nyomni a napkollektorokat,, biomasszát vízerőművet, de halál kevés. Hova építesz vízi erőművet? Sem a Tiszán sem a Dunán nem éri meg, pláne, hogy szintén nem kicsi környezetkárosítással jár egynek a felhúzása. Szél és nap hasonlóan nem kecsegtet túl nagy lehetőségekkel. Napból még talán ki lehetne hozni dolgokat, de itt le is zárult jelenleg.
kristóf17

9 rohatt erőmű van a Dunán, nyilvánvaló a magyar lenne az egyetlen környezetkárosító. Ha jól tudom a Vaskapu 25-30%-át adja mind szerb mind a román energia felhasználásnak. Amennyi termál van a fele mehetne távhővezetékbe vagy hőcserélősbe. Itt a Bakonyba egy erőműnyi szelet lehetne szaggatni, de nyilván nem engedélyezik, nehogy véletlenül önellátó kistérségek legyenek. Szeged környékén is sokkal hasznosabb a szikest rohadni hagyni minthogy föltegyenek 10 hektár napelemet, végüliscsak párszázezer embert elégítene ki, de ha csak az öntözőrendszereket, akkor is világbajnokok lennénk, de persze akkor ki venne Monsatot?
sutianap

Akkor mi a helyzet ha a Duna sodrása nálunk lószar ahhoz, hogy értelmes mennyiségű energiát termeljen? 😊 Nem tudom biztosra, csak gondolkodok ilyenen is. Gyanítom ez áll a háttérben. Persze ne legyen így, és nyomjunk minél többet megújulókból, én lennék a legboldogabb. Amiket pedig mondtál, mind remek ötletek, de elenyésző mennyiségben tudnák felváltani az atomerőmű által szolgáltatott energiamennyiséget. Szép dolog, hogy pár 10 ezer embernek, cégeknek, gyáraknak, meglenne a szükséges kraft, de közel sem olyan mennyiségű, ami sokat nyomna az ország teljes szükségletének kielégítésében. Ergo visszaértünk a kiindulóponthoz, atomenergia nélkül nem megy jelenleg.
kristóf17

Ez persze hogyne, csak ugyanaz a lusta Duna pörget a szlovákoknak. Amúgy is duzzasztani kell - egyrészt az új Paks miatt másrészt a hajózhatóság miatt, de a magyari módszer szerint nehogymár véletlenül valami ésszerűbe bukjunk bele, hogy netán terrawattot termeljen, jók nekünk a minik. Másodrészt 2006 óta TILOS szélerőművezni magyarországon, méé? Harmadrész szexárdiként azért tudok egy két fülest a legbiztonságosabb erőműről, s ha csak apró százaléknyi esélye van a Kecskemét- Kaposvár- Szabadka atomsivatagnak, akkor nem is szabadna gondolkodni rajt. De nyilván vannak fontosabb dolgok, mint a kőröshegyi szőlő meg a dunakanyari nyaralók. Mikor ott szobáztatjuk a horvátokat a Dráva erőmű tervekkel, addig Lőrinc már Koperben intézi a yacht kikötőt merami kellazkell.

Van ötlet a rendszerirányítás kivitelezésére is, ha mondjuk a nap- és szélerőművekkel kiváltanánk Paks kábé 35%-nyi részesedését a hazai elektromos energiafogyasztásból? Egyik sem az alaperőmű iskolapéldája, ha jól tévedek, ezzel még a németek is küszködnek...
Gogo

Konkrétan a németek mióta megszavazták h atomstop, azóta áramimportra szorulnak.

Van ötlet a rendszerirányítás kivitelezésére is, ha mondjuk a nap- és szélerőművekkel kiváltanánk Paks kábé 35%-nyi részesedését a hazai elektromos energiafogyasztásból? Egyik sem az alaperőmű iskolapéldája, ha jól tévedek, ezzel még a németek is küszködnek...

a sztori nem olyan bonyolult, csak annyi, hogy a szükséges gazdasági biztonság, ami az alapja ennek az egész bohóckodásnak(zorbánrendszer) az már pont 10 évvel korábban is megköveteli a 'pénzet' mire leállna x reaktor stb. Ezért hiába csak 10 év múlva lenne időszerű a döntés, ha a választások már jövőre lesznek. ki tudja mi lesz majd akkor, de addig is lehetséges a megszorítás helyett az osztogatás...
oszt jó napot'
(aki szakmázik, annak is csak gratulálni tudok)

Szerkesztette: ozibozi

Elég egyszerű a logika.
Lehet, hogy bejön majd 5-10 év múlva valami szuper megújuló, de ami momentán biztos az az atom.
És akinek most kell dönteni, felelősen csak az atom mellett dönthet.
És hogy miért az orosz?
Hát mondjuk úgy, hogy a franciák nem haragszanak meg, ha nem tőlük vesszük, és nem okoskodnak/fenyegetnek be az atomhulladék elszállítással vagy a gázszállítással kapcsolatban...
Mondjuk úgy, hogy lokációnknak és történelmi hagyományainknak (valamint egy erős és nem túl kompromisszumkész majdnem szomszédos országnak) köszönhetően ha atom, akkor egyből lehet válsztani. És a mi felelős vezetőink kiválasztották azt az egyet. De hogy él a magyar virtus megmutatják, és azért lecsipegetnek maguknak is belőle egy picinykét. Az oroszoktól lopásnak is szép gyökerei vannak nálunk. 😉

Annyira azért nem vagyok benne, de azt jelenleg elég határozottan ki lehet jelenteni, hogy a megújulók körében nincsen elég lehetőség és alternatíva, hogy kiváltsa az atomot nálunk. Lehet itt nyomni a napkollektorokat,, biomasszát vízerőművet, de halál kevés. Hova építesz vízi erőművet? Sem a Tiszán sem a Dunán nem éri meg, pláne, hogy szintén nem kicsi környezetkárosítással jár egynek a felhúzása. Szél és nap hasonlóan nem kecsegtet túl nagy lehetőségekkel. Napból még talán ki lehetne hozni dolgokat, de itt le is zárult jelenleg.
kristóf17

9 rohatt erőmű van a Dunán, nyilvánvaló a magyar lenne az egyetlen környezetkárosító. Ha jól tudom a Vaskapu 25-30%-át adja mind szerb mind a román energia felhasználásnak. Amennyi termál van a fele mehetne távhővezetékbe vagy hőcserélősbe. Itt a Bakonyba egy erőműnyi szelet lehetne szaggatni, de nyilván nem engedélyezik, nehogy véletlenül önellátó kistérségek legyenek. Szeged környékén is sokkal hasznosabb a szikest rohadni hagyni minthogy föltegyenek 10 hektár napelemet, végüliscsak párszázezer embert elégítene ki, de ha csak az öntözőrendszereket, akkor is világbajnokok lennénk, de persze akkor ki venne Monsatot?
sutianap

Akkor mi a helyzet ha a Duna sodrása nálunk lószar ahhoz, hogy értelmes mennyiségű energiát termeljen? 😊 Nem tudom biztosra, csak gondolkodok ilyenen is. Gyanítom ez áll a háttérben. Persze ne legyen így, és nyomjunk minél többet megújulókból, én lennék a legboldogabb. Amiket pedig mondtál, mind remek ötletek, de elenyésző mennyiségben tudnák felváltani az atomerőmű által szolgáltatott energiamennyiséget. Szép dolog, hogy pár 10 ezer embernek, cégeknek, gyáraknak, meglenne a szükséges kraft, de közel sem olyan mennyiségű, ami sokat nyomna az ország teljes szükségletének kielégítésében. Ergo visszaértünk a kiindulóponthoz, atomenergia nélkül nem megy jelenleg.

Sajnos vagy sem ez a kormany is hajlamos dragan rosszat venni,tervezni...

Azt hinnéd,hogy latva hogy betonbiztosan nyernek,már nem a zsebukre/hatalmukra gondolnak de nem...

Annyira azért nem vagyok benne, de azt jelenleg elég határozottan ki lehet jelenteni, hogy a megújulók körében nincsen elég lehetőség és alternatíva, hogy kiváltsa az atomot nálunk. Lehet itt nyomni a napkollektorokat,, biomasszát vízerőművet, de halál kevés. Hova építesz vízi erőművet? Sem a Tiszán sem a Dunán nem éri meg, pláne, hogy szintén nem kicsi környezetkárosítással jár egynek a felhúzása. Szél és nap hasonlóan nem kecsegtet túl nagy lehetőségekkel. Napból még talán ki lehetne hozni dolgokat, de itt le is zárult jelenleg.
kristóf17

9 rohatt erőmű van a Dunán, nyilvánvaló a magyar lenne az egyetlen környezetkárosító. Ha jól tudom a Vaskapu 25-30%-át adja mind szerb mind a román energia felhasználásnak. Amennyi termál van a fele mehetne távhővezetékbe vagy hőcserélősbe. Itt a Bakonyba egy erőműnyi szelet lehetne szaggatni, de nyilván nem engedélyezik, nehogy véletlenül önellátó kistérségek legyenek. Szeged környékén is sokkal hasznosabb a szikest rohadni hagyni minthogy föltegyenek 10 hektár napelemet, végüliscsak párszázezer embert elégítene ki, de ha csak az öntözőrendszereket, akkor is világbajnokok lennénk, de persze akkor ki venne Monsatot?