Politika

 444.hu/2021/03/14/a-fidesz-kdnp-a-tomeges-migraciora-hivatkozva-elvenne-a-telepulesrendezesi-jogokat-az-onkormanyzatoktol
Amadeus

Gémesi György (Gödöllő polgármestere) nyilatkozott erről egy-két hete a Klubrádióban. Érthető módon teljesen ki volt bukva. A kormány ezzel újabb nagy lépést tesz abba az irányba, hogy végképp lenullázza az önkormányzatiságot.
Persze, engem ez sem érint. Majdnem elfelejtettem.

Ó még mit ki nem találnak.......😕
dande

"Minden hatalmat a szovjeteknek!"

Ó még mit ki nem találnak.......😕

 444.hu/2021/03/14/a-fidesz-kdnp-a-tomeges-migraciora-hivatkozva-elvenne-a-telepulesrendezesi-jogokat-az-onkormanyzatoktol

peterk2005

Maximálisan egyetértek. Nem akartam ilyen bő lére ereszteni, ezért tettem fel csak egyetlen részletkérdést a jogi és ebből következő anyagi stb konzekvenciákkal kapcsolatban. De ilyenből ezer lenne...
Ez az etika (vagy akármi) amit Jóska vall, ez a vegytiszta kapitalizmus logikája vagy etikája. Semmit nem nézünk, csak a hasznot. De mint már annyiszor bebizonyosodott, ez a fajta vegytiszta kapitalizmus (piac mindenhatósága, láthatatlan kéz, költség-haszon elemzések, egyensúlyi elmélet, stb) nem működőképes. Borzasztó leegyszerűsítések mentén gondolkodik, önkényesen kihagy a rendszerből fontos tényezőket, mert azok zavarják a gondolkodást, stb. Kiemeli magát a rendszerből ha úgy kívánja a bizonyítás, rövid távú eredményeket szuperponál a végtelenbe, és még lehetne sorolni a sok buktatót, amin megbicsaklik. Ez szerintem is önámítás.

Szerkesztette: Lecsó

" ... föl-föl te éhes proletár"
Na ez is mekkora hazugság már! 😀

Aki szereti a rántotthúst s pörköltet, az proli? 😮
Hanni

Ma fasírt + krumplifőzelék volt itthon az ebéd. (Hangsúlyozom: nem burgonya, hanem krumpli!) Azt hiszem, nem kell többet mondanom.😊
nagylaza

| Csendben és röhögve jegyzem meg, hogy pont sertéspörköltet csináltam délelőtt 🤣🤪 Volt hozzá koviubi meg savanyú káposzta is 😬😆 Tegnap meg többek között rántott csirkecomb is volt 😎 |

Szerkesztette: warr_b

Aki szereti a rántotthúst s pörköltet, az proli? 😮
Hanni

Ma fasírt + krumplifőzelék volt itthon az ebéd. (Hangsúlyozom: nem burgonya, hanem krumpli!) Azt hiszem, nem kell többet mondanom.😊

Lehet ezt költség-haszon elemzésnek nevezni, csak nem igazán értem, hogy minek. 😊 Jog, tudomány, erkölcs / etika. Három dolog, ami leírja számunkra a "helyes" világot. Nem abszolút értelemben, mert nincs abszolút igazság, abszolút valóság és abszolút etika sem. Konszenzusos igazság, valóság és etika van. Le lehet ezeket fordítani ha nagyon akarom (mindegyiket) költség-hasznosság elvre, de minek?
peterk2005

Mert szerintem pont ez a lényeg.
A költség-haszon megközelítés nem hagy teret a hibának, nem hoz olyan helyzetbe, hogy ne lehessen súlyozni, és helyesen dönteni egy adott koordinátarendszeren belül ellentmondásmenten, míg ezt se a jogról, se a tudományról, se az erkölcs/etikáról nem lehet elmondani. Azokban bejönnek a nézőpontok, az egyrészt-másrésztek, a félreértelmezhetőségek, ésatöbbi.
(És még ha téved se probléma, mert vagy észre se veszi, vagy ha észrevette tud korrigálni. De nagyságrendileg kevesebbszer fog tévedni, mint a jog, a tudomány, az erkölcs/etika, hiszen a saját életével foglalkozik, törődik, az meg rajta kívül mást nem érdekel annyira, mint őt.)Sobri Jóska

Dehogynem hagy teret a hibának. A cégek is hibáznak, akik nettóban csak költség-haszon elemeznek minden nap, és nekik sokkal kevesebb paraméterből kell dolgozni, mint amikor erkölcsöt, jogot költség-haszon elven próbálsz gyakorolni. Egy esti szexelés közben nem nehéz, de például egy politikai irányvonal esetében már rohadtul bonyolult. Vagy olyan kérdésekben, mint fogamzásgátlás, abortusz, halálbüntetés, rasszizmus, migráció, kultúrharcok, satöbbi. Az erkölcs (jog, tudomány) éppen arra vannak kitalálva, hogy a költség-haszon vonalat már valakik, akik értenek hozzá, és konszenzusra is jutottak, leszintetizálják egy követhetőbb, egyszerűbb formába. Így elég ezekkel foglalkozni, és azt mérlegelni, hogy ettől a szintézistől mikor, mennyire térjél el, ha úgy érzed, hogy el kellene. És csak ezt a kevés esetet vizsgálgatni esetleg mélyebben.

Persze nem vakhit-szerű követésre gondolok, hanem arra, hogy egy - nevezzük "beérési" folyamatnak - a saját magad fejlődési pályáját befutva elérsz oda, hogy ezeket a konszenzusos szintetizált "támasztékokat" elfogadod magad is. Részesévé válva ezzel a konszenzusnak. (Ami nem kell, hogy 100%-os legyen.)

Ha hasznosan cselekedsz, akkor se eltántorítani, se gúzsbakötni nem tudja a döntéseidet, a cselekvéseidet a jog, a tudomány vagy az erkölcs. Pláne, ha ezeket nem is ismered. Rengeteg helyzet van, ahol egy ember, egy aktor nem ismeri a vonatkozó jogot, a tudományhoz meg egyszerűen hülye. De azt el tudja dönteni alaplogikával is, hogy neki mi a hasznos, megéri e ezt a hasznosságot ütköztetni más emberekkel, a családjával, a fél világgal, mások hasznával, stb. Ha meg ismeri a jogot, a tudományt, akkor még inkább tud hasznosan dönteni.Sobri Jóska

Az esetek többségében nem tudod eldönteni. Nem tudod eldönteni, hogy milyen sebességgel éri meg az utakon közlekedni ahhoz, hogy minimális kockázattal tehesd. Nem tudod eldönteni, hogy a biztonsági öv, a légzsák mennyivel növeli a biztonságodat. Csak el tudod fogadni vagy nem elfogadni a konszenzust, anélkül, hogy a döntési képesség birtokában lennél. Az élet tele van ilyen helyzetekkel. Sőt, a helyzetek nagyobb része ilyen, mert nincs ember, akinek annyi tudása lenne, hogy az élethelyzetei többségét _tényleg_ vissza tudja fejteni a _valódi_ költség-haszon szintig. Amikor azt állítod, hogy ezt csinálod, akkor sem ezt csinálod. Amikor azt mondod, hogy szerinted XY politikája jót tesz a gazdaságnak, azt nem tudod lebontani ténylegesen, valódi költség-haszon elemzésre, hanem csak annyit csinálsz, hogy elfogadod valakinek a költség-haszon elemzését, elfogadod, hogy mondjuk a költségvetési hiány 80% alatt tartása jó dolog, és innen felfelé építkezel. Akkor meg már tök mindegy, az erkölcsöt is elfogadhatod, hiszen azt is úgy rakták össze neked valakik, ahogy a költségvetési hiánnyal kapcsolatos 80%-os szabályt. Sok-sok évnyi fáradtságos kísérletezés, sikerek és kudarcok szintézise alakította ki. Bőven megbízható annyira, amennyire az a 80%-os szám.

Ez a megközelítés teszi szabaddá az embert, és még nagyon műveltnek, iskolázottnak, okosnak se kell lennie hozzá. Ráadásul önámítás- és önbecsapásmentes, nem kell az önigazolással se törődni, ahogy ellentmondásba se fogsz kerülni önmagaddal. Végtelen rugalmasságot eredményezhet idővel, ez pedig az egyik legfontosabb tulajdonság a túléléshez. (És mi az ember alapcélja, ha nem a túlélés?)Sobri Jóska

Lásd az előző bekezdés, hogy dehogynem. Igazából csak elhiteted magaddal, hogy szabadabban döntesz, pedig dehogy. Pontosan ugyanúgy döntesz, csak felállítasz egy konspirációs elméletet arra, hogy mit fogadsz el és mit nem fogadsz el a konszenzusokból. Mégpedig kategorukusan, nem elemezve. Mert ha azt mondanád, hogy a tudománynak ezt a pontját, a jognak azt a pontját, az erkölcsnek meg emez potját nem fogadod el, az lehet egy gondolatmenet, analízis végeredménye. Az, hogy a kömplett rendszert kidobod, azzal kiöntöd a vízzel együtt a gyereket is, és elhiteted magaddal, hogy a gyerek még mindig a kádban van, sőt így a legjobb neki.

Ez az a metodika, amit mindenki magáévá tud tenni a saját szintjén, azáltal, hogy begyűjti az adatokat, mérlegeli a lehetőségeket, elemez, és ez alapján dönt. Van aki pikk-pakk, van aki lassabban, de kiküszöböli a jó-rossz dichotómiát, ami szerintem az emberi civilizáció rákfenéje, legnagyobb problematikája, és amivel (hogy mélyfilozófiába menjünk) önmagának teremtette meg a saját poklát, a saját "istenét", "sátánát", a káros végleteit, hogy belelökte magát a jó és rossz választásainak végeérhetetlen, megoldhatatlan bugyraiba. Ugyanis a valódi világban nem létezik se jó se rossz, ezek hibás emberi ideák, hasznos van és haszontalan. Az egzakt. A haszon-haszontalan számegyenesen ilyen önsorsrontó teremtésnek nem esik áldozatául senki.Sobri Jóska

A jó és a rossz - ha már mélyfilozofálunk - a hasznosnak és a haszontalannak a rokonértelmű megfelelői olyan dolgokban, ahol a haszon-elemzés elvégzése bonyolult, a többség el se tudná végezni. És az életben leggyakrabban mindannyian ebbe a többségbe tartozunk, az a kivételes, amikor nem. A jog, a tudomány és az erkölcs éppenséggel egyszerűsít a világot menedzselni, nem pedig bonyolítja azt. Newton törvényei egyszerűsítik a világ működtetését, mert nem kell mérlegelnünk, hogy az alma esetleg nem is esik le a fáról. Elfogadjuk, hogy leesik és kész. Egy hasznosság vizsgálatban nem lehet ezt elfogadni. Illetve ha elfogadod, akkor nem vizsgálod igazán, csak úgy teszel, hogy megteszed. Erkölcs dettó. Ha elfogadod, hogy a halálbüntetés tiltása hasznos, akkor azt felszínes, elérhető eredményekre támaszkodva fogadod el, nem végzed el a mélyelemzést. Akkor meg elfogadhatod az alapján is, hogy a halálbüntetés egyszerűen rossz. Mert a "rossz" is úgy jött ki, ahogy az általad használt többi eredmény, ugyanannak a mélyelemzésnek az eredménye, csak más eszköztárat/szótárat használ.

Aki a haszonelemzés alapján éli az életét, az sose kerül ellentmondásba magával, kevésszer kerül nehéz döntéshelyzetbe, nem vész el sok szempont között, nem bénul le döntéshelyzetben, hatékonyabban vezet céget, családot, életet, szabadabb, mint az, akinek nincs ennyire jól kezelhető zsinórmérték az életében, és kiegyensúlyozottabban, nagyobb harmóniában, boldogságban tud élni, mint aki nem eszerint jár el.peterk2005

Ha szereti becsapni önmagát, akkor igen. 😊 De akkor ugyanilyen elégedett és boldog az erkölcs, a jog és a tudomány felszínes/vak alkalmazásával is. Ha viszont önkritikus alkat, ha foglalkoztatják a saját hibái, akkor tök mindegy, hogy milyen metodikával dolgozik, az élete része lesz a hibakeresés. Amitől egyébként nem feltétlenül kell sikertelennek, kudarcosnak éreznie magát. Van aki így érez - és az el is menekül a homokba dugom a fejem világba, vagy depressziós lesz -, van aki nem, sőt, van akit ez tesz elégedetté. Én ebben nem látok különbséget metodika alapján.

Azért ne ez legyen már a proletár definíciója, mert az tényleg a legalja... 😀
Minden proletár boldog lenne/lett volna, ha rántotthúson meg pörkölt-nokedlin kellett volna tengődnie.
Lecsó

Nem a 60-70 évvel ezelőtti definíció, hanem a mostani 😉

Sobri Jóska

Ezek szerint a költség-haszon elemzésednek nem része a jogi (=>anyagi, stb) konzekvencia?

Azért ne ez legyen már a proletár definíciója, mert az tényleg a legalja... 😀
Minden proletár boldog lenne/lett volna, ha rántotthúson meg pörkölt-nokedlin kellett volna tengődnie.

Aki szereti a rántotthúst s pörköltet, az proli? 😮
Hanni

Főleg ha lyukacsos atlétában a hokedlin ülve eszi 🤣

Sajnos azóta már törölték | a kamu profilt | , de ha kimaradt: 😆🤣


warr_b

Ez szerintem nagyon prosztó és proli szint.
FLZOLI

A proletárok nevében kikérem magamnak! 😀
De teljesen egyetértek. Gondolkoztam, hogy valahogy hasonlóan véleményezem, de annyit sem ér.
Lecsó

Bocs, ha bántotta érzékeny lelketeket, szerintem poénos volt 😄
Mondjuk én vállalom, hogy proli vagyok, nekem tökéletesen megfelel a rántotthús-pörkölt kombó is 🤪🤣
warr_b

Jakab Péter like this 😀😀

Aki szereti a rántotthúst s pörköltet, az proli? 😮

Sajnos azóta már törölték | a kamu profilt | , de ha kimaradt: 😆🤣


warr_b

Ez szerintem nagyon prosztó és proli szint.
FLZOLI

A proletárok nevében kikérem magamnak! 😀
De teljesen egyetértek. Gondolkoztam, hogy valahogy hasonlóan véleményezem, de annyit sem ér.
Lecsó

Bocs, ha bántotta érzékeny lelketeket, szerintem poénos volt 😄
Mondjuk én vállalom, hogy proli vagyok, nekem tökéletesen megfelel a rántotthús-pörkölt kombó is 🤪🤣

Lehet ezt költség-haszon elemzésnek nevezni, csak nem igazán értem, hogy minek. 😊 Jog, tudomány, erkölcs / etika. Három dolog, ami leírja számunkra a "helyes" világot. Nem abszolút értelemben, mert nincs abszolút igazság, abszolút valóság és abszolút etika sem. Konszenzusos igazság, valóság és etika van. Le lehet ezeket fordítani ha nagyon akarom (mindegyiket) költség-hasznosság elvre, de minek?
peterk2005

Mert szerintem pont ez a lényeg.
A költség-haszon megközelítés nem hagy teret a hibának, nem hoz olyan helyzetbe, hogy ne lehessen súlyozni, és helyesen dönteni egy adott koordinátarendszeren belül ellentmondásmenten, míg ezt se a jogról, se a tudományról, se az erkölcs/etikáról nem lehet elmondani. Azokban bejönnek a nézőpontok, az egyrészt-másrésztek, a félreértelmezhetőségek, ésatöbbi.
(És még ha téved se probléma, mert vagy észre se veszi, vagy ha észrevette tud korrigálni. De nagyságrendileg kevesebbszer fog tévedni, mint a jog, a tudomány, az erkölcs/etika, hiszen a saját életével foglalkozik, törődik, az meg rajta kívül mást nem érdekel annyira, mint őt.)

Ha hasznosan cselekedsz, akkor se eltántorítani, se gúzsbakötni nem tudja a döntéseidet, a cselekvéseidet a jog, a tudomány vagy az erkölcs. Pláne, ha ezeket nem is ismered. Rengeteg helyzet van, ahol egy ember, egy aktor nem ismeri a vonatkozó jogot, a tudományhoz meg egyszerűen hülye. De azt el tudja dönteni alaplogikával is, hogy neki mi a hasznos, megéri e ezt a hasznosságot ütköztetni más emberekkel, a családjával, a fél világgal, mások hasznával, stb. Ha meg ismeri a jogot, a tudományt, akkor még inkább tud hasznosan dönteni.

Ez a megközelítés teszi szabaddá az embert, és még nagyon műveltnek, iskolázottnak, okosnak se kell lennie hozzá. Ráadásul önámítás- és önbecsapásmentes, nem kell az önigazolással se törődni, ahogy ellentmondásba se fogsz kerülni önmagaddal. Végtelen rugalmasságot eredményezhet idővel, ez pedig az egyik legfontosabb tulajdonság a túléléshez. (És mi az ember alapcélja, ha nem a túlélés?)
Ez az a metodika, amit mindenki magáévá tud tenni a saját szintjén, azáltal, hogy begyűjti az adatokat, mérlegeli a lehetőségeket, elemez, és ez alapján dönt. Van aki pikk-pakk, van aki lassabban, de kiküszöböli a jó-rossz dichotómiát, ami szerintem az emberi civilizáció rákfenéje, legnagyobb problematikája, és amivel (hogy mélyfilozófiába menjünk) önmagának teremtette meg a saját poklát, a saját "istenét", "sátánát", a káros végleteit, hogy belelökte magát a jó és rossz választásainak végeérhetetlen, megoldhatatlan bugyraiba. Ugyanis a valódi világban nem létezik se jó se rossz, ezek hibás emberi ideák, hasznos van és haszontalan. Az egzakt. A haszon-haszontalan számegyenesen ilyen önsorsrontó teremtésnek nem esik áldozatául senki.

Amihez jog meg tudomány kell, az már nehezítő tényező, és ha még behozod az erkölcsöt (ami szerintem definitíve nem tud egzakt lenni és nem ellentmondásmentes), akkor az a legtöbb embert megbénítja, és önmagára nézve ártalmasan, "nem hasznosan" fog viselkedni.
Ezért sokkal fontosabb és előremutatóbb a hasznosság, mint a jog-tudomány-erkölcs alapján életet vezetni. Vagy bármi mást.

Attól jobban működnek? Nem hiszem, mert nem attól működnek jól, hogy hogyan magyarázzuk, hanem attól, hogy mekkora konszenzus van velük kapcsolatban.
peterk2005

Igen. Attól működik jobban, hogy könnyebb működtetni, jobban "kézre áll", jobban átélhető, felfogható, átlátható, menedzselhető, élhető.
És valóságos, létező.
Nem kitalált, megképzett dolog (mint a jog, a tudomány, az erkölcs/etika), hanem önmagában létező dolog. Ahogy egy ember nélküli világban nincs se jó, se rossz, de hasznos és haszontalan van, az atomi energiaszintektől kezdve, a zsiráf utódnemzéséig.

Aki a haszonelemzés alapján éli az életét, az sose kerül ellentmondásba magával, kevésszer kerül nehéz döntéshelyzetbe, nem vész el sok szempont között, nem bénul le döntéshelyzetben, hatékonyabban vezet céget, családot, életet, szabadabb, mint az, akinek nincs ennyire jól kezelhető zsinórmérték az életében, és kiegyensúlyozottabban, nagyobb harmóniában, boldogságban tud élni, mint aki nem eszerint jár el.
De ha ez az egész világon csak nálam állja meg a helyét, csak nálam működik legyen, de nálam akkoris ez működik, ez alakult ki, mint életesszencia, irányelv, vagy működési mechanizmus, mondhat bárki bármit.

Talán rossz ez a kifejezés, hogy csillapíthatatlan vágy, mert feltételezi, hogy kielégül, és nem elfojtásra kerül. Ha nem tesszük meg amire vágyunk, az csillapítható vágy volt. De ne keverd a vágyat a tettel, én nem azt mondtam, hogy nem vetetted még rá magad egy nőre, hanem hogy nem gondoltál rá "úgy", és mindezek ellenére nem tetted meg. A kettő között nem a matematika meg haszon a határvonal, hanem valami más, amit én úgy hívok, hogy erkölcs vagy az etika. Vagy azt állítod, hogy ha lenne olyan helyzet, amikor ezt megtennéd, mert hasznosnak találod, akkor sem éreznél mást, mint akkor, amikor nem teszed meg? Ha így van, akkor igazad van.
Lecsó

Ha valakit akarata ellenére szexre kényszerítenék, akkor nekem hiányozna a szexből az együttműködés, ami ugyanúgy része az egész élménynek, mint mondjuk a segge meg a melle.
Ha erőszakoskodnék, akkor a kooperációt nem kaphatnám meg, tehát ez egy primér költség-haszon elemzés formailag, és könnyű arra jutni, hogy nem éri meg, haszontalan. Ha ez az erkölcs vagy az etika, akkor egyről beszélünk, csak máshogy hívjuk.
Ha nem ez, akkor mi?
Sobri Jóska

Ahogy neked hiányzik az erőszakos szexből valami, úgy másnak meg hiányzik valami akkor, ha egy olyan terméket reklámoz, amiről tudja, hogy szart sem ér, de nagyon jól megfizetik,

Lehet ezt költség-haszon elemzésnek nevezni, csak nem igazán értem, hogy minek. 😊 Jog, tudomány, erkölcs / etika. Három dolog, ami leírja számunkra a "helyes" világot. Nem abszolút értelemben, mert nincs abszolút igazság, abszolút valóság és abszolút etika sem. Konszenzusos igazság, valóság és etika van. Le lehet ezeket fordítani ha nagyon akarom (mindegyiket) költség-hasznosság elvre, de minek? Attól jobban működnek? Nem hiszem, mert nem attól működnek jól, hogy hogyan magyarázzuk, hanem attól, hogy mekkora konszenzus van velük kapcsolatban.

Sajnos azóta már törölték | a kamu profilt | , de ha kimaradt: 😆🤣


warr_b

Ez szerintem nagyon prosztó és proli szint.
FLZOLI

A proletárok nevében kikérem magamnak! 😀
De teljesen egyetértek. Gondolkoztam, hogy valahogy hasonlóan véleményezem, de annyit sem ér.

Sajnos azóta már törölték | a kamu profilt | , de ha kimaradt: 😆🤣


warr_b

Ez szerintem nagyon prosztó és proli szint.

Hah, konyhafilozófia 😊
1. Az ember az állat, biológilag nincs különbség, vallásilag lehet, de mivel Sobri nem vallásos, mi itt a probléma?
2. Sobri szép magyar szóval bullshitel, amikor azt állítja, hogy nincs semmiféle erkölcse, miközben alkalmazottól kezdve szeretőig mindenkivel úgy viselkedik, hogy nekik is jó legyen. Akinek nincs erkölcse, az nem ezt teszi.
ender1112

Jó, akkor van.
Meggyőzhető vagyok.

Hah, konyhafilozófia 😊
1. Az ember az állat, biológilag nincs különbség, vallásilag lehet, de mivel Sobri nem vallásos, mi itt a probléma?
2. Sobri szép magyar szóval bullshitel, amikor azt állítja, hogy nincs semmiféle erkölcse, miközben alkalmazottól kezdve szeretőig mindenkivel úgy viselkedik, hogy nekik is jó legyen. Akinek nincs erkölcse, az nem ezt teszi.

Ez rossz irányba visz, mert mindenkinek más a haszon a szexben, még ha én is nagyjából úgy gondolom, ahogy te. De beszéljünk egy sokkal egyszerűbb dologról: nem ölünk embert, mert nem hasznos. Ok. Aztán eljöhet egy olyan szituáció, amikor a költség-haszon elemzés azt mutatja, hogy meg kell tenni. Hogy kit ölök meg, mellékes (hogy az jó vagy rossz ember, közvetlenül ártott nekem vagy sem, stb, teljesen irreleváns.) Én azt a gátlást nevezem erkölcsnek, amit ilyenkor le kell győznöm ahhoz, hogy megtegyem. Az én cselekedetem a te értelmezésedben lehet nekem hasznos, viszont az én értelmezésemben ugyanakkor erkölcstelen is.
Lecsó

Értem.
Szerintem ez helyzetfüggő, nekem ilyen gátlásom nincs, bár nem öltem még meg senkit, se nem kerültem ilyen helyzetbe, se nem érte meg.
De van engedéllyel tartott maroklőfegyverem, ha az otthonomban megtámadnának, és döntési helyzetbe kerülnék, hogy használjam önvédelemre vagy erkölcsi megfontolásból inkább én szenvedjek sérülést, akkor -ha módomban áll dönteni, és a döntést megvalósítani- az előbbit választanám. Ha te nem, akkor téged az erkölcs csak gátolna a helyes/hasznos döntés meghozatalában.
De egy ilyen helyzet azért nem mindennapos, olyannyira, hogy nem történt még velem hasonló sem, a prevenció fontosságát vallom, zárom az ajtót, nem a Hős utcában lakok, senkinek a feleségét se dugtam meg, nincs Rembrandt képem és hasonlók.
Sobri Jóska

A helyzetfüggés nekem csak abban áll, hogy haboznék van sem. Nyilván van olyan helyzet, amikor semennyit sem. De ettől még szarul érezném magam, ebben szinte biztos vagyok. Álmodtam már arról, hogy embert öltem. Nem magáról az aktusról, de nagyon tiszta tudat volt. Zihálva ébredtem, és iszonyú nyomasztó érzésem volt. Pedig lehet, hogy kurva hasznos dolgot cselekedtem...
Ilyenkor mindig eszembe jutnak a katonák, akik PTSD-ben szenvednek... Pedig nekik még megmagyarázniuk sem kell senkinek, hogy miért csinálták.
Aztán van a mesterlövész, akit megkérdeztek, hogy mit érez, mikor lelő egy terroristát, és annyit válaszolt, hogy: "recoil".
Szóval tényleg nem vagyunk egyformák 😀

Szerkesztette: Lecsó

Ez rossz irányba visz, mert mindenkinek más a haszon a szexben, még ha én is nagyjából úgy gondolom, ahogy te. De beszéljünk egy sokkal egyszerűbb dologról: nem ölünk embert, mert nem hasznos. Ok. Aztán eljöhet egy olyan szituáció, amikor a költség-haszon elemzés azt mutatja, hogy meg kell tenni. Hogy kit ölök meg, mellékes (hogy az jó vagy rossz ember, közvetlenül ártott nekem vagy sem, stb, teljesen irreleváns.) Én azt a gátlást nevezem erkölcsnek, amit ilyenkor le kell győznöm ahhoz, hogy megtegyem. Az én cselekedetem a te értelmezésedben lehet nekem hasznos, viszont az én értelmezésemben ugyanakkor erkölcstelen is.
Lecsó

Értem.
Szerintem ez helyzetfüggő, nekem ilyen gátlásom nincs, bár nem öltem még meg senkit, se nem kerültem ilyen helyzetbe, se nem érte meg.
De van engedéllyel tartott maroklőfegyverem, ha az otthonomban megtámadnának, és döntési helyzetbe kerülnék, hogy használjam önvédelemre vagy erkölcsi megfontolásból inkább én szenvedjek sérülést, akkor -ha módomban áll dönteni, és a döntést megvalósítani- az előbbit választanám. Ha te nem, akkor téged az erkölcs csak gátolna a helyes/hasznos döntés meghozatalában.
De egy ilyen helyzet azért nem mindennapos, olyannyira, hogy nem történt még velem hasonló sem, a prevenció fontosságát vallom, zárom az ajtót, nem a Hős utcában lakok, senkinek a feleségét se dugtam meg, nincs Rembrandt képem és hasonlók.

Ez rossz irányba visz, mert mindenkinek más a haszon a szexben, még ha én is nagyjából úgy gondolom, ahogy te. De beszéljünk egy sokkal egyszerűbb dologról: nem ölünk embert, mert nem hasznos. Ok. Aztán eljöhet egy olyan szituáció, amikor a költség-haszon elemzés azt mutatja, hogy meg kell tenni. Hogy kit ölök meg, mellékes (hogy az jó vagy rossz ember, közvetlenül ártott nekem vagy sem, stb, teljesen irreleváns.) Én azt a gátlást nevezem erkölcsnek, amit ilyenkor le kell győznöm ahhoz, hogy megtegyem. Az én cselekedetem a te értelmezésedben lehet nekem hasznos, viszont az én értelmezésemben ugyanakkor erkölcstelen is.